Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-04 / 130. szám
I Az erdők és a törvény ■s i ermészetuédelmi világnap Belvízcsata a Tiszántúlon Ä Tiszántúlon az utóbbi két hétben nyolcvan-száztíz milliméter csapadék hullott, amelynek következtében a Tisza mentén belvízelöntések keletkeztek. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megkezdte a védekezést, így kilencezeröt- ■záz hektárról már hétezer hektárra csökkent az elöntött terület nagysága. A munkába állított szivattyúk másodpercenként harmincöt-negyven köbméter vizet emelnek át az elvezető csatornákba. A képen: Hordozható szivaty- tyúállás Újtikos község határában. A monda szerint a csehek mos- dabeli ősapja, Cech egykor megállt a Rip-hegy csúcsán, hogy onnan nézzen szét a tájon, amelyet népe hazájául választott. Lábainál termékeny földek feküdtek, a távolban kéklő hegységek emelkedtek. S míg a szem ellátott, mély erdőségek húzódtak, tele vaddal, madarakkal. Ezek az erdők mindmáig Csehszlovákia legértékesebb természeti kincsei közé tartoznak. Az emberek képzeletében szövődött erdei istenekről szóló legendák évszázadokon át védték az erdőket, napjainkban pedig már egy rendszert is kialakítottak e kincs megóvására. Az utóbbi évek Intenzív tanulmányainak és előkészületeinek, eredménye az erdővédelmi törvény, amely 1978. január 1-én lépett életbe Csehszlovákiában. A törvény.; számottevő része a fafeldolgozó vállalatokra vonatkozik: munkájukat úgy kell végezniök. hogy a kitermeléssel a legértékesebb famatuzsálemek, -különlegességek ne szenvedjenek kárt. A kitermelésnek összhangban kell lennie az évi gyarapodással. A többi Iparágtól eltérően az erdőgazdálkodásban a terven felül elért százalékok nem jelentenek sikert, ellenkezőleg, súlyos felelőtlenséget takarnak. Az erdőkről gondoskodó szervekre azt a feladatot rójja a törvény, hogy ésszerű gazdálkodással, jól megválasztott ültetéssel^ és állandó gondozással kiváló minőségű, egységes erdei növényzetet alakítsanak ki. Csupán a szépen fejlődő erdők képesek kielégíteni mind a fafeldolgozó ipar, mind pedig a természetbarátok és a felüdülni vágyók Igényeit. Képünkön: Egy gyönyörű famatuzsálem Csehszlovákiából. A ropotamói nemzeti park A bulgáriai ropotamói nemzeti park a hasonnevű folyó partján, a Fekete-tenger menti Szozopoltól délre terül el: Arkutinót, Morszki Pelint, Vodnite Liliit — a vízililiomok lelőhelyét és Szmijszki Osztrovót, a kígyószigetet. A rezervátumot keletről a tenger, nyugatról és délről erdők határolják, amelyek a Sztrandzsa-hegység nyúlványáig terjednek. A nemzeti park 850 hektáros területének túlnyomó részét — 88 százalékát — erdőségek, 7,5 százalékát pedig vizek alkotják. A természetvédelmi területen több ritka állatfaj él. Erdeiben bőven van gím-, és dámszarvas, őz, róka, nyest, mókus. Található itt vaddisznó, borz, még sakál is. A vizek állatai közül honos a vidra, a folyótorkolatnál a ritkaságnak számító barátfóka. A fauna érdekessége még az igen változatos madárvilág, köztük sok ragadozó madár. A ritkaságok között említést érdemel a feketeszarka. A folyó mocsaras vidéke a szürkegémek fészkelőhelye. Ezüstfenyők az útkereszteződésben Minden leningrádi lakosra 32 négyzetméter zöldterület jut — Jómagam a leningrádiak ezreihez hasonlóan nyáron fürdőm a Névában, amelynek gránitpartjain horgászok üldögélnek. Friss levegőt szívok, amelyet a Balti-tenger felől hoz a szél, és ezüstfenyőkben gyönyörködöm, amelyeknek, mint ahogy mondják, tisztább levegőre van szükségük, mint az embernek... — S megpróbálta már fél órát kibírni meleg, fülledt, nyári napon valamelyik for. galmas útkereszteződésben vagy megfürödni a 600 lenin. grádi csatorna valamelyikében? Ezzel a dialógussal indult beszélgetésünk Alekszej Kip- rianowal, a tudományok doktorával, az erdőtechnikai akadémia rektorával. A profesz- szor a leningrádi városi tanács tagja, és a tanács városrendezési és természetvédelmi állandó bizottságát vezeti. A helyi tanácsok hangolják össze és ellenőrzik a területükön levő vállalatok, Intézmények és szervezetek egész tevékenységét „a földhasználat, a természetvédelem, az építkezés területén”, mint ahogy ezt a Szovjetunió alkotmánya megállapítja. A legutóbbi tíz esztendőben Lenlngrádban megkétszereződött az ipari termelés volumene, többszörösére bővült a személyautó-államány, kitere„Mérges” küldemények A brit állatvédő egyesület nemrég a kígyók védelmében kezdett akcióba. Az akció konkrét célja annak megakadályozása, hogy az üzletekből továbbra is postán küldjék el az élő hüllőket. Az állatkereskedések évek óta folytatják azt a gyakorlatot, hogy sajátos postai küldeményeiken nem tüntetik fel a csomag tartalmát, mivel egy postahivatal sem vállalná a csomagok továbbítását, ha tudná, hogy ml rejtőzködik azokban. Erdővédelem Nagyszabású erdő- és mezővédelmi munkálatok kezdődtek Mongóliában. Első lépésként állami faiskolákat létesítettek a keleti, a góbi-altá- ji, az uburhangáji és a szelen- gi ajmakban. Az egyenként 20 hektáros gazdaságokban gyorsan növő nyárfát, kislevelű szilfát, akácfát, homoktövist, és sok más fa- és bokorfajtát nevelnek. A faiskolákban hozzák létre az ország telepítési anyagát, és segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek mezővédő, eróziógátló erdősávok telepítésében. Idén az erdősávok hossza eléri a 100 kilométert A méhektől tanulva Az angol építészek ideiglenes lakások céljára új épülettípust javasoltak, terveiknél a méhek építkezési elvét használták fel. Egy ilyen épület szerelése rendkívül gyorsan lebonyolítható, mivel minden egyes „sejten” előre elvégzik az összes szerelési munkát és mindegyiket teljesen berendezik. Az épületek maximum 9 emelet magasak lehetnek. bélyesedett a tömegközlekedés hálózata — mondja Kip- rianov professzor. Igaz, szigorú állami előírások szabják meg . a környezetbe kerülő anyagok koncentrációjának megengedhető mértékét. Megtartásuk esetén az ember nincs kitéve a veszélyes anyagok sem közvetlen, sem közvetett hatásának. Ehhez azonban összehangolt gazdaságfejlesztési és környezetvédelmi tervekre van szükség. > ** -*•*••"»**— Ki foglalkozik ilyen tér. vekkel? — A helyi tanácsok — köztük a leningrádi városi és megyei tanács — -„hagyják jóvá a gazdasági és szociális fejlesztési terveket, valamint a helyi költségvetést” — Idézem az ország alkotmányát Ez megerősíti a kialakult gyakorlatot. Vegyük például a város 1976—1980. évekre szóló tervét, amellyel számolnak az ország általános ötéves tervében. A városi terv összeállításakor nagy fejezetet irányoztak elő a természetvédelemre és a természeti erőforrások ésszerű kihasználására. Ez a fejezet tovább bővült, miután albizottságunk tüzetesen megtárgyalta. Mindez nem ment anélkül, hogy ne került volna sor komoly összeütközésekre a minisztériumokkal és főhatóságokkal, amelyek egyebek közt a leningrádi légtér és vizek természetes tisztulására építettek. Mi kitartottunk a levegőnek és víznek a termelés során való megtisztítása mellett. Az erfedmény: a légtér és a vizek védelmét szolgáló egész komplexum megvalósítására a mostani ötéves időszakban 1,9- szer annyi eszközt folyósítanak, mint az előző ötéves tervben. — Ahhoz azonban, hogy megvédjék a város érdekeit a minisztériumokkal és főhatóságokkal szemben, amelyeknek ugyan saját terveikben szintén figyelembe kell venni, ük az ökológiai helyzetet, mindenképpen igen nagy jogi tekintélyre és pontos gazdasági kalkulációra van szükség. Hogyan indokolják meg a tanácstagok érveiket? — Nos, a városrendezési és környezetvédelmi albizottságnak 21 tagja van. Közülük nyolcán különböző környezeti tényezőkkel foglalkozó tekintélyes szakemberek, egyebek közt a közegészségügyi és a járványtani állomáson dolgozó orvos, meteorológus, hidrológus, erdész... A többiek munkások, akik közvetlenül az üzemekben tanulmányozzák és ismerik az ökológiai helyzetet. Ök — minden szovjet tanácstaghoz hasonlóan — bármilyen szakembert bevonhatnak a probléma vizsgálatába. Az albizottság javaslatára Le- ningrádban mintgye 30 egész, ségre ártalmas üzemet bezártak, s 743 por- és gázfelfogó berendezést helyeztek üzembe. A tanácstagok hadat üzentek a gázszűrőkkel fel nem szerelt kis kazánházaknak. Az 1971—1975 években 500 ilyen kazánházat megszüntettek, s további ezret 1980-ig zárnak be. — A légkör tisztább lesz. teningrád azonban „vízre épült”, márpedig a víz, főként a csatornák szintéit egyre piszkosabbakká válnak... —; A csatornák is, meg a város környékén nagy számban található patakok és tavak tiszták lesznek. A leningrádi tanács végrehajtó bizottsága tavaly javaslatunkra megtiltotta motorcsónakok használatát a Razliv-tavon, s bevezették a horgászengedélyeket. A tanácstagok tevékeny részvételével határozatokat dolgoztak ki a Baltitenger medencéjének a szennyeződéstől' való fokozott védelmére és Leningrádban, valamint elővárosaiban új tisztító csatornarendszer létesítésére. Munkánk eredménye: a városban fogyasztott víz 40 százalékát az ipar ismételten felhasználja. A megtisztított víz mennyisége 1980-ra az 1975. évihez képest 3,6-szeresére emelkedik. — ön erdész és tanácstagi munkájában bizonyára nem feledkezik meg az erdőről. Mi az qrdő szerepe a városi kör. nyezet egészségesebbé tételében? — Leningrádban és elővárosaiban 24 ezer hektár zöldterület van. A legközelebbi években minden leningrádi lakosra 32 négyzetméter zöldterület jut. Célunk olyan erdőparköv létesítése, amely egybeolvad a városi lakónegyedek zöldterületeivel. Most tavasz van, s ön láthatja, hogyan létesítenek új parkokat, sétányokat. A forgalmas útkereszteződések mellett ezüstfenyőket is ültetnek, amelyeknek valóban tisztább levegőre van szükségük, mint az embernek. NÓGRÁD - 1978. június 4., vasárnap 11
