Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-04 / 130. szám
Külváros Nyolcvan éve axüleleit FEDERICO GARCÍA LORCA Minden egyetemes érvényű lírai életmű egy nép, egy kisebb közösség talajáról szökkent szárba, nincs nagy költészet felnevelő közösség nélkül. A nyelv, a kultúra, a történelmi sors évszázados, vagy éppen évezredes közössége hordozza ki a világirodalmi rangú művet, amely éppen a sajátosnak, a mástól különbözőnek a teljes átélésével és kifejezésével válik, válhatik egyetemes értékké. A világirodalom nagy művei között is ritka azonban nép és költői életmű olyan egysége, mint Federico García Lorca esetében. Lorca a huszadik századi modern költészet nagy úttörője, de Költészetén keresztül teljes mélységében kitárul egy nép, a spanyol nép világa, történelmi kultúrája. A spanyol költészetet és népi világot a klasszikus irodalmi hagyományokkal ötvözte egybe, ezáltal műve a spanyol irodalmi és népi örökség szintetikus folytatása lett. Vicente Aleixandre. a költő- társ és barát így vallott róla: ,Ne vegyék tiszteletlenségnek, csak egy öreg népénekessel tudom összehasonlítani, csak egy andalúziai táncosnővel, akik ma már csak kőbe faragva élnek közöttünk. Csak egy távoli, ősrégi andalúziai hegy félig látott éjszakai hátterében lehetséges őt elképzelni”. García Lorca nyolcvan éve, te pedig később drámáinak alapjává válik (Bemarda Alba háza, Vérnász, Yerma stb). Cigányrománcok című ciklusában sűrítetten drámai történetekben villantja fel a cigányok életét, ősi szokásait. Nem a romantikus felszín érdekli, henem a népi kultúrának azok a mélységei, amelyeket a cigányság a huszadik századig megőrzött, s amelyek a spanyol népi kultúra elfeledett rétegeit is sejtetik. Németh László találóan fogalmazta meg, Lorca felfedező tevékenységét Bartók Bélához hasonlítva: „Avantgárd költő sok van a világon. Népi költőnk nekünk is volt, jó is, egy tucat. De arra, hogy valaki az európai művészet legmerészebb formabontó törekvéseit a népdal Európa alatti mélységeivel hozza kapcsolatba, arra csak a zenében van példa”. Lorca személyes életével és halálával is a spanyol nép sorsát szimbolizálja: a polgárháború első heteiben,' 1938.' augusztus 19-én kivégezték a falangisták Granada mellett, Viznarban. Jelképnél több, hogy ekkoriban húszezer spanyol hazafi sorsában osztozott. Radnóti Miklós 1937-ben versbén siratta el a költőt: Mert szeretett Hispánia s versed mondták a szeretők} mikor jöttek, mást mit is te-, hettek, költő voltál, — megöltek ők. Harcát a nép most nélküled víjja, hej, Federico García! Radnóti mellett még egy nagy költőnk Lorcával való szellemi találkozása érdemel említést: Nagy László olyan — gazdag műfordítás-irodalmunkban is ritka — ráérzés- sel ültette át magyarra a Cigányrománcokat, hogy azok tökéletes „magyar” versek lettek. Angyal János 189R. június 5-én született az andalúziai Fuentevaquerosban. Szűkebb szülőhazája meghatározza egész irodalmi pályáját, a gyermekkorában hallott mesék és népdalok visszhangoznak érett költői műveiben, például az „Andalúz dalodban, a spanyol nép nemegyszer tragikus fordulatokba^, eseményekben bővelkedő éie(Orosz Isrán rajza) Federico García Lorca : Kérdések Tücsök-sereg ülésezik a síkon. Vén bölcseit a rétnek Aurelius, mondd, irigyled-e titkon? Szegény a bölcsességedI Áramlik a folyó vize szelíden. — ö Szókratész! Mit láthatsz a keserű halálba tartó vízben? Hited szegény és szárazi Sárba hullik már a rózsaAeválke. Juan de Diós, te kedves, e dicső szirmokon mit veszel észre? Kicsiny a szíved ehhezl 4. Kadir : Első sirató* (Eörsi István fordítása) Habjuk a hangodat néha a messzi Magyarországról, rekedt kiesit és öreges. Én mintha börtönben lennék, kitárulnak sarkig mögötted a kapuk. Halljuk a hangodat néha a messzi Magyarországról, tudom, a vágy elviselhetetlen, nekem még itt hazámon belül, még Diyarbakirban is, még itt Sapancában is, katonaként, micsoda kín volt. Mehmet és Ali, Cansel és én, mi négyen, halljuk a hangodat néha a messzi Magyarországról, rekedt kicsit és öreges, a gyerekek még kicsik, mit sem értenek, de megtanítom nekik a verseidet nemsokára« a te verseid, sorról sorra. Cansel nagyon szeret téged, mintha apja, bátyja volnál, tán annyira is, mint én. „Csak egyszer láthattam volna»» — kesereg gyakorta, a halál mindig és mindenütt kegyetlen és soha meg nem bocsájtható. Halljuk a hangodat néha a messzi Magyarországról, rekedt kicsit és öreges. Én mintha börtönben lennék, és kiabálni szeretnék — romboljátok le a falakat, törjétek össze a rozsdás vasakat, nyissátok ki ablakait, engedjétek beáradni a dalt, semmi ne maradjon zárva, semmi, semmi szeretném kiabálni. Arcomra záródnak a kapuk. (Tasnádl Edit fordítása) * Nazim Hlkmetet siratja el, a mai ISrókország egyik legjelentősebb költője ebben a ciklusában, melynek fordítását Hikmet halálának 15. évfordulója alkalmából közöljük. ^^^+%><^lrt^*+%*l)>**+*Z**&****%*VKf&****r*******'*****************i&**¥*+**r***f *•**<?*•***?*•**•********** Nyílik a parkban a virág A grass, s « r— így talált a helyes útra Palotás dolgozó népe. Nevük van az iparban. Beszél a mezei munkások helyett a falut övező szép termőföld. Ott vannak A lakosság száma megkoze- a hivatalokban, a tervezőasz- líti a kétezret. Az építkezések, bioknál, a katedrán, minde____________ bútorvásárlások és egyéb be- nütt_ ahol dolgozó emberre ____j „ .......... „ felnőttek De, ha áru lenne, különösen szerzése mellett a személygép- van szükség. v oltak. Így lett igazán élő a közül sem kíván többé soha műszaki cikkekből, akkor túl- kocsik száma is elérte a 385 £s munkájuk után szépen falin^szeír hétköznapokban csendes Köz- hiányt szenvedni. Kovács 1st- léphetnék a havi egymillió darabot. Arról, hogy mennyi a gyarapodnak, születtek mint a Prniotói-nn A szorgalmas munkáért ván, a falu cipésze a műhe- forintot is. Éppen azon a hé- motorkerékpár- es segedmoto- ^ tanácselnöknő mondta el, ahol tnhh líí ,,tca teietko,ött’ Járó megérdemelt pihenőjét lyéből szemléli a község éle- ten három darab hűtőgépet rok száma, mar nincs szám- hogy egyetlen szó és készen------- ---- . . . ------ Talán adat. De sok van belőle. A t anácselnök asszony égy Palotás! tava»X szelet papírocskára feljegyzett számadatokat mutatott, amelyekről leolvasható, hogy Palotáson 1965-től napjainkig felépítettek 115— 120 új házat. Villának is beilgti^ke^^irávos^ker^től^d^szlő- űzernekben, vagy a Csepel ap- mert azokat szakadatlan csino- büszke, hogy az üzlet dolgozókét Szóval ° a mindennapi ci gyámban, a megyei székhe- sítani kell, hogy az új nemze- ja: munka után ivazi nv,malmot lyen, Ikladon, a környező ba- dék ne szenvedjen semmiben — Egymillió forint! nyújtó családi otthonokat Az ayaban>, mind'mind °dabaza hiányt. De senki, a biztos, hogy ezzel az építkezéssel teljesen új vavv a^Koriáton^aiíni1 vidáman eltöltő, gyermekeik tét, miközben javítja a lábbe- vásároltak meg tőlük. Talán adat. De sok van belőle. a állnak a társadalmi munkára. — •' .................’ - ügyességében gyönyörködő em- liket. Sokat megélt már. Bá- egy, ha maradt, de azután is dolgozó emberek takareKbetet- ]yiaguk építették a most a napfényben. De a község Mátra felőli bejárójánál is megfiatalodott a falu. Innen nézve egyébként küvimaEndre úti úi lakótélén ravvno ugyessegeDen gyonyori.......................— -------- --------------— — , — ----------,------------ .. . . . ----=— ----------------a nanfénvhen De a P tnVoéf berektől népes község. nyászként vonult nyugállo- érdeklődtek. Három színeste- je elerte a tizenhatmillió ío- rágzó községi parkot, a Milyen kár, hogy a termelő- mányba, de nem barátja a levíziót kaptak. Nem maradt rintot. Krekács István, a köz- gUh kezével az utcákat, a iárszövetkezet lovasiskolás gyere- semmittevés, cipészkedik hát. belőle csak egy. De ma már ség híres citerása, aki egyéb- (jákat. Kovács Ferenc, az egyik kei éppen ezen a napon hiá- — Fizetnek most az embe- nem garantált senkinek, hogy ként a tsz egyik még élő ala- üzemi brigádvezető munkatár- lönftsmí* nyoztak odahazulról, másutt reknek, ha dolgoznak. Még- még az is az üzletben találha- pítója és brigádvezetoje montíntt van a hníáki natair fn’oácé rendezett programjuk miatt, hozzá szépen fizetnek ... tó, mert megvették, A lakos- ta ebed közben: hói tóP a „í7A„i" Milyen nagy kár! Nézzünk már be a község ság vásárol, mert van miből — Tudja kérem, megdolgolámzik a mindig naikos szél- tovább épül, szépül, kor- boltjaiba, mit mondanak a vásárolnia. A fürdőszoba-be- zott ezért a nép! tői A gát előtt szerűsödik a község, hogy min- boltosok! A bujáki patakot rendezéseket azonnal viszik. Az embernek akaratlanul is a rtvárfák rézén leveleik dent, ami jó és szükséges az átívelő hídon túl szerényebb Hiány van belőle. A boltveze- eszébe jutnak a sok évtizeddel zsikáia tölti be a völavet Az öleihez, megtalálják az embe- üzlet van, vezetője Kiss Ká- tő-helyettes megjegyezte (saj- ezelőtti történetek. Az iskola emberek annak ideién nem le-k' Az utol®° simításokat rolyné. Fiatal még, de járatos nálkozva), hogy többet nem előtti kopár téren a háborútól Egy másik brigád, Kovácsé is J végzik a művelődési házon, a szakmában. Örömmel beszél tehetnek. megkínzott emberek nagy- több ezer forintot keresett a Igaz, hosszantartó volt a felé- a munkájáról. Kizárólag élei- — Magasak az Igények. Saj- gyűlésre sorakoztak. Ki a jő- községnek. Markolt miszert és piperecikkeket áru- nos, hogy nem tudjuk azon- vöt kutatta, ki a múltba ka- «• bosszú a sor, amivel eldl- Gergelyné, a tanácselnök asz- sitanak. A havi forgalmuk? nal kielégíteni. paszkodott, mert még nem wycsekedhetnek Palotáson. Százhatvanezer forint egy azért fokozatosan kielégítik, ben a még nem teljesen nyug saival építette a gyermekjátszóteret. A közlekedésben dolgozók az üzemükben végzett társadalmi munkával megkeresett .tízezer forintot a községi tanács számlájára fizették hogy fordítsák az óvodára. örültek ennek a tónak, attól tartva, hogy átszakítja a gátat. ^“dTelkésel! Nem szakítja át, mert jól P elkészül! megcsinálták. A víz ma már márkája Palotásnak Vonzza a szony magabiztosan kijelentet- Válaszoljon a boltvezető: így igaz, azonnal nem. De tudta, merre igazodjon. És eb- ""Mert, amikor építenek ..X_te: — Százhatvanezer forint egy azért fokozatosan kielégítik, ben a még nem teljesen nvug- maguknak’ szép otthonokat. p énzln^esztk^'partAtelkeKet Augusztusban, a kenyér hónapban A vásárlók igénye Mert az újonnan épített laká- vó világban a falu egyik akko"r“nem feledkeznek q oünnepen kiállítást nyitunk és magas, a finomabb áruk iránt sok nem maradnak furdoszo- munkásmozgalomban meged fok1díszünnepséget tartunk és gyümölcsösök is vannak. Milyen szép lett az ősi közérdeklődnek. Az igényt áru- ba-berendezés nélkül, sem mo- ződött fia — nyugodjon békéVé^zik hát a munkát fel- hiány miatt nem mindig tud- sógép nélkül, de rádió és vele- ben,— Brdő Gábor, onnan az gyorsított ütemben most már juk kielégíteni. Természetesen vízió nélkül sem. Rádió mm- emelvényről a párt nevében a belső építők a kultúrban. igyekszünk és mindent megte- den lakásban van. Aranyi meghirdette, hogy magának a kell megteremtenie a meg állampolgári kötelességükről a munkájukról sem. Mintha ott csengene az utókor fülében: „A jólétet magának a népnek kell megteremtenie”. És Palotáson megteremtik! Még, ha nem is mindig győzelmi harsonáktól kísérve, hanem nehéz munka árán, de megteremtik, mert tudják, hogy minden fáradság tóbbseg utcája! Olyan takarosak a Alakítják, formálják, hogy az szünk, ami rajtunk múlik... Gyula, a postahivatal vezető- népnek regi hazak, hogy gyönyörköd- eddiginél még jobb legyen az És a Proletáron, a nagy, je pontos számadattal rendel- jólétet. ni lehet bennük. A község te- orvosi rendelő és az orvosi la- bármelyik városi lakótelepnek kezűi Sok-sok viharos esztendő re, az a valamikor kopasz kás. Az elnökasszony éppen a is megfele'ő ABC-áruház? Du- Tehát: 435 rádió és 434 te- múlt el azóta. Az útkeresésdomb dísze a falunak. Éppen napokban fogadta Juhász Bé- nai Ferenc, a boltvezető-ne- levízió található a községben, ben útvíesztők keresztezték az most nyílik a parkot szegelye- lát az épí.tők képviselőjét, er- lyettes. Ragyog a bolt, árutól És akkor kérdezzük meg a emberek lépteit. Egy viszont zöldPaená7ritéMtndenSa FlhSe’ SihhÄhÄwf w"ek gazdas;. Vai? °tt élelmiszer, postavezetőt hogy vajon nem változott, hogy ebben az szőrösen megtérül. Legékesebb Ivén a közséaben Az eWű't d , l<bb csa,ádl hdza' ruházati es műszaki cikk. mennyi napilap fogy el. íme a országban a munkásember lett bizonvítéka ennek a falu gyalyén a községben. Az elmúlt kát a Proletáron, kint a Kor- egyszóval, minden, ami egv válasz: az uralkodó, az ország sorsá- ranodása és nénének élete yasarnap sportnapot rendez- laton is. Szépítik az utcákat, ABC-hez tartozik. Bent egy — Naponta több mint négv- ért felelős osztály. Hogyan £o- Bobál Gyula *ek, Palotáson. Mindenki, aki mert mindig szebbnek és hentesüzlet, külön személyzet- száz darab De a folyóirat hea hétköznapokon távol __ van szebbnek álmodják. Korszerű- tel. A havi forgalom? Dunai tilap is kelendő, mert 766-ot 1------------------------------------------------------------------t--------------------O tthonától, valahol a fővárosi sítik az iskolákat, az óvodákat, Ferencé a szó, aki láthatóan olvasnak ... I NÓGRÁD -1978. június 4., vasárnap 9
