Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)

1978-06-04 / 130. szám

A magyar héhemosgatom hűld ötté a% ENSZ rendkívüli leszerelési Ä Béke-világtanács kül­döttsége is részt vesz — Ro- mesh Chandra elnök vezetésé­vel — az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakának mun­kájában. A küldöttség tagja, Réczei László, az Országos Béketanács alelnöke is, aki szombaton csatlakozott a de­legációhoz. A magyar béke­mozgalom küldötte magával vitte az Országos Béketanács elnökségének az ENSZ lesze­relési világértekezletével kap­csolatos állásfoglalását. A magyar békemozgalom megalakulásától kezdve síkraszállt a leszerelés megvalósításáért, részt vett valamennyi lesze­relésért folyó akcióban, kife­jezésre juttatta a magyar nép elkötelezettségét a béke meg­őrzése, a világháború meg­akadályozása mellett. E kezdeményezések közül Is kiemelkedik a Béke-világ­tanács első és második stockholmi felhívása, majd a neutronbomba elleni, még je­lenleg is tartó, tömegméretű tiltakozó mozgalom, amely a magyar társadalom minden ré­tegét érintette és aktív cse­lekvésre ösztönözte. A magyar békemozgalom síkraszáll a nemzetközi enyhülési folyamat elmélyítése és intézményesíté­se, a vitás nemzetközi prob­iilésssakán lémák békés, tárgyalásos ren­dezése, a fegyverkezési hajsza megszüntetése, hatékony nem­zetközi leszerelési megállapo­dások kidolgozása, elfogadása és végrehajtása mellett. Elen­gedhetetlennek tartja az eny­hülési folyamat visszafordít­hatatlanná tételét, reális, anyagi tartalommal való meg­töltését, a politikai enyhülés kiegészítését katonai enyhü­léssel. Szükségesnek tartja a nuk­leáris fegyverkezési hajsza korlátozására született számos két- és többoldalú megállapo­dás további bővítését. Helyesli és üdvözli azo­kat a szovjet—amerikai tárgyalásokat, amelyek négy különböző fórumon a tömegpusztító fegyve­rek korlátozásáról foly­nak. Állást foglal amellett, hogy Bécsben minél előbb történjék előrelépés a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsö­nös csökkentése irányában. Az Országos Békelanács meggyőződéssel vallja, hogy a leszerelés, a katonai Költség- vetések csökkentése révén fel­szabaduló anyagi eszközöket az emberiség gazdasági és szo­ciális fejlődésének szolgálatba lehet állítani. A magyar bé­kemozgalom valamennyi részt­vevője, minden magyar ál­lampolgár, az egész emberiség érdeke, hogy a legkedvezőbb nemzetközi feltételek között élhessen, dolgozhasson. Az ENSZ jelenlegi, leszere­léssel foglalkozó ülésszakát nagy figyelemmel kísérjük. Teljes mértékben egyetértünk a Szovjetunió küldöttsége ál­tal előterjesztett javaslattal és támogatjuk a megvalósítására tett erőfeszítéseket. A magyar nép, a magyar békemozgalom, teljes egészében támogatja Buja Frigyes külügyminiszter­nek a kormány nevében az ülésen elhangzott felszólalá­sát, és azt várja az ülésszaktól, hogy megfelelő alkotó légkör kialakításával te­gye lehetővé a résztvevő országok küldöttei szá­mára a leszerelés terén eddig elért eredmények tárgyilagos összegezését, a leszerelési tárgyalások so­rán követendő alapelvek kö­rültekintő meghatározását, a sürgető és megoldásra legin­kább érett feladatok kijelölé­sét, hogy a világ békeszerető erőinek újabb biztatást nyújt­va elősegítse az enyhülést, elő­mozdítsa a leszerelés napi­renden levő problémáinak megoldását. Tehát — hozzanak döntést a leszerelési világkonfe­rencia mielőbbi összehívására. (MTI) Éhségsztrájk Chilében Ä chilei fasiszta rendszer áldozatainak újabb támogatói csatlakoztak az eltűntek hoz­zátartozóinak tizenkettedik napja tartó éhségsztrájkjá­hoz. A chilei dolgozók egysé­ges központjának' szóvivője Londonban bejelentette, hogy az éhségsztrájk résztvevőinek száma Chilében meghaladja a háromszázat, és a világ tizen­hét országában támogatják szolidaritási akciókkal a santi­agói megmozdulást. A jelen­tés szerint a szolidaritási kampányhoz Európa és Ame­rika után az afrikai kontinens is csatlakozott. Chilei asszonyok egy cso­portja pénteken New Yorkban az ENSZ segítségét kérte a Chilében eltűnt hazafiak fel­kutatására. Az ENSZ közre­működését kérték ahhoz is, hogy vállaljon kezességet az éhségsztrájkban résztvevő chi­leiek személyi biztonságáért. Koraunisláfc eltűnése Argentínában Az Argentin Kommunista Párt négy tagja tűnt el az el­múlt 48 óra alatt — jelentei te pénteken a párt szóvivője. Az AKP megdöbbenéssel értesült elvtársai eltűnéséről éppen a labdarúgó-világbajnokság első napjaiban, hiszen a párt „éle­sen szembehelyezkedett mind­azokkal, akik a világverseny bojkottálását javasolták”. Leonyíd Brezsnyev köszönnie vele A Rudé Právo, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának lapja szombati számában közölte azt a levelet, amelyet a Csehszlo­vákiában hivatalos, baráti lá­togatást tett Leonyid Brezs­nyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség juttatott el a lap szerkesztőségéhez. Mint a levél közli, százával érkeztek levelek és táviratok a szovjet küldöttséghez és sze­mélyesen Brezsnyev elvtárs­hoz csehszlovák ipari vállala­tok, mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, tanintézetek kollektíváitól és egyes állam­polgároktól — kommunisták­tól és pártonkívüliektől. A le­velek írói méltatják a Szov­jetunió következetes békepo­litikáját és a csehszlovák— szovjet barátság iránti oda­adásuk demonstrálásaként újabb munkafelajánlásokat tesznek. A szovjet küldöttség — rá­mutatva —, hogy nincsen le­hetősége külön-külön válaszol­ni minden egyes levélre — ar­ra kéri a Rudé Právo szer­kesztőségét, hogy közölje le­velét, amelyben őszinte kö­szönetét mond mindazoknak, akik kifejezésre juttatták ba­rátságukat és szolidaritásukat a szovjet néppel, a küldött­séggel. (MTI) I konfliktus megszüntetéséért A bangkoki rádió beszámolt arról, hogy Kriangszak Csa- manand thaiföldi miniszter- elnök megbeszélést folytatott Vietnam nagykövetével. A találkozó során a két ország gazdasági és műszaki-tudo­mányos kapcsolatainak kér­désén túl megvitattak más problémákat, így a vietnami— kambodzsai konfliktust is. Ugyancsak a bangkoki rádió adta hírül, hogy Uppadit Pan- csarijangkhun thaiföldi kül­ügyminiszter most véget ért Huang Hua Zairébe utazott Pénteken New Yorkból Kinshasába utazott Huang Hua kínai külügyminiszter, aki előzőleg az ENSZ székhe­lyén rövid négyszemközti meg­beszélésen találkozott Cyrus Vance arperikai külügyminisz­terrel, s megvitatta vele az afrikai helyzetet is. A kínai diplomácia vezetőjének négy­napos látogatása betetőzi a shabai felkelés kirobbanása óta a zaire-i rendszernek nyúj­tott kínai politikai támogatást, amellyel Peking az imperialis­ta körökkel együtt lépett íel az újabb afrikai konfliktusban. Kína már a tavalyi shabai fel­kelés idején is anyagi segít­ségben részesítette a Mobutu- rezsimet. — A zaire-i világot nem katonai eszközökkel kellene áthidalni, hanem politikai és gazdasági lépésekkel kellene megoldani — szögezte le Olu- segun Obasanjo tábornok, ni­gériai államfő, a Mobutu zai­re-i elnök külön megbízottjával pénteken folytatott megbeszé­lésen. Mobutu küldötte a zai­re-i elnök üzenetét hozta Nigé­riába, amely népességénél és politikai súlyánál fogva meg­különböztetett helyzetet élvez az afrikai államok sorában. Lagosi illetékes körök nem közöltek részleteket az üzenet­ről, amely a shabai felkelés­sel kapcsolatos. Nem hivatalos librevillei körök pénteken értésre adták, hogy Marokkó után minden valószínűség szerint Gabon küld katonai alakulatokat a zaire-i hadsereg megerősítésé­re. (MTI) 2 NÓGRÁD —1978. június 4., vasárnap laoszi látogatása során talál­kozott Kambodzsa vientianei nagykövetével. A bangkoki rá­dió szerint Uppadit felkérte a kambodzsai nagykövetet, hogy hívja fel kormánya fi­gyelmét a thaiföldi—kambod­zsai határon történő esemé­nyekre. A külügyminiszter hangoztatta, hogy Kambodzsá­nak véget kell vetnie a thai­földi határon kirobbantott sú­lyos fegyveres cselekményei­nek. Válaszában a kambodzsai nagykövet azt juttatta kife­jezésre, hogy kormánya jó kapcsolatokra törekszik thai- földdel és hogy a határellen­téteket tárgyalások útján kí­vánja rendezni. (MTI) Kommentátorunké, Réti Erviné a szó: A hét 3 kérdése Üj kifejezéssel, új formulázással találkozhatott a héten az újságolvasó. Amikor a párt- és kormányküldöttség élén Csehszlovákiában tartózkodó Leonyid Brezsnyev, a prágai vár spanyoltermében tartott ünnepi gyűlésen értékelte a nem­zetközi helyzetet, első ízben szólt a „langyos háborúra” irá­nyuló nyugati törekvésekről. Miután visszatekintett a három évvel ezelőtti helsinki csúcsra, hangsúlyozta kontinensünkön szilárd politikai alap teremtődött az enyhüléshez. Ugyanak­kor megélénkült azoknak a köröknek tevékenysége is, ame­lyek nyíltan arra törekednek, hogy Európában, sőt más föld­részeken Is visszatérjenek, ha nem is a „hideg”, de legalábbis a „langyos” háborúhoz. Elegendő volt az elmúlt napokban kézbe venni Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó szinte ömlesztve érkezett nyilatkozatait, az ellentmondó híreket az amerikai SALT-szándékokról, valamint a washingtoni NATO- tanács határozatait, hogy ennek jeleit a világpolitika gya­korlatában is felfedezhessük. Milyen jelentőséggel bír a Brezsnyev-vezctte szovjet küldöttség csehszlovákiai látogatása? fajtája, amelyek eltiltására és korlátozására a Szovjetunió ne lenne kész a kölcsönös megál­lapodások, az egyenlő bizton­ság alapján. A szocialista közösség min­dennapjainak szerves része a rendszeres kapcsolattartás tapasztalatcsere, -egyeztetés, beleértve a legmagasabb szin­tet. A szovjet—csehszlovák csúcstalálkozó is azt a célt szolgálta, hogy még jobban kiteljesedjen és még gazda­gabb formákat öltsön a két szomszédos ország sokoldalú együttműködése. A prágai nyi­latkozatok egyúttal lehetőséget nyújtottak arra, hogy a két szocialista ország vezetői — mint már a bevezetőben emlí­tettük — kifejtsék véleményü­ket napjaink meglehetősen bonyolult, s nemegyszer el­lentmondásos fejlődési fo­lyamataival kapcsolatosan. Érthető, ha az SZKP főtit­kárának, a szovjet államfőnek megállapításait világszerte nagy érdeklődéssel fogadták és kommentálták, hiszen a nemzetközi színtérnek arra a három frontjára hívta fel a figyelmet, amely jelenleg a viták és konfliktusok közép­pontjában áll. Európát olyan házhoz hasonlította, ahol a lakók már nemcsak egyszerű­en köszönnek egymásnak, ha­nem békésen elbeszélgetnek — példaként éppen a nemrég tett NSZK-beli látogatást em­lítette, de vannak olyan befo­lyásos körök, akiknek ez nem tetszik. A hasonlatnál marad­va: a békés beszélgetések he­lyett megelégednének újra a régi, hűvös fejbiccentésekkel, vagy a köszönések teljes el­maradásával. Az európai hely­zet szándékos élezése össze­függ egy tervezett afrikai NATO-beavatkozás előkészü­leteivel is, ami Zaireban már­is megnyilvánult Brezsnyev erre vonatkozó megjegyzései­vel a leghivatalosabb vissza­utasítást kapta az a hazug kampány, amely a zaire-i zen­dülés mögött szovjet és kubai „irányításról” beszélt. (A fel­kelés jellegére vet fényt, hogy a Mobutu-rezsimmel egyre elégedetlenebb tömegek a hé­ten az ország északi részén, te­hát az angolai Vagy zambiai határtól ezer kilométerekkel távolabb kezdtek újabb harc­ba.) Végül, de nem utolsósor­ban Brezsnyev újra szólt a fegyverkezési hajsza megál­lításának múlhatatlan szük­ségességéről, s hozzáfűzte: nincs a fegyvereknek olyan Hogyan került szóba a leszerelés ügye New Yorkban és Washingtonban? a délkeleti szárny ellentéteit pedig külön is megmutatta a közlemény kétórás késése a török huzakodás miatt, dehát a tapasztalatok szerint nem ők, hanem az atlanti „nagyok”, s elsősorban az Egyesült Ál­lamok diktálják az iramot. A NATO-tanácskozás jog­gal kapott rossz jegyet a bé­keszerető közvélemény szemé­ben (egyedül a kínai sajtó írt róla felsőfokban), s jogos ké­telyt támaszthatott egyes nyugati vezetőknek az ENSZ- ben hangoztatott úgymond leszerelési szándékai iránt. Az egyik amerikai lap Anatole France regényalakját idézte, aki miután becsapja ember­társait — ájtatosan gyertyát gyújt a templomban. Aligha véletlenül jutott ez a cikkíró eszébe, amikor Washingtonba menet és onnan jövet a nyuga­ti vezetők sorra megálltak egy Nem York-i beszédre..: A prágai beszédhez, a lesze­relést sürgető szavakhoz el­választhatatlanul ' kapcsolód­tak a tettek, a konkrét csele­kedetek előmozdítására irá­nyuló kezdeményezés. Az ENSZ leszerelési kérdéseknek szentelt rendkívüli közgyű­lési ülésszakán előterjesztet­ték azt a szovjet indítványt, amely komplex intézkedése­ket sürget a fegyverkezési haj­sza megfékezésére. Felveti a SALT-megegyezés mielőbbi tető alá hozását, de ezzel egy- időben valamennyi tömegpusz­tító fegyver eltiltását kívánja. Nehogy az egyik ajtó bezárul- tával mások nyíljanak meg nem kívánt irányban. A nuk­leáris fegyverzet kiiktatásá­val együtt gondoskodnának a hagyományos harci eszközök csökkentéséről is, s mindez oly módon történne, hogy a je­lentős részszerződések az általános és teljes leszerelés felé vezetnének. A szovjet ja­vaslat egy olyan világ re­ményt keltő vízióját rajzolta fel, ahol uralkodóvá lehet tenni a tartós békés egymás mellett élést és enyhülést. E terveket máris sokan támogat­ták New Yorkban. Ezt tette hazánk békepolitikájának je­gyében az ülésszakon felszó­laló Púja Frigyes külügymi­niszter lSk A New Yorktól valóban nem nagy távolságra levő amerikai fővárosban azonban pontosan az ellenkező légkör jellemezte a NATO kétnapos tanácsülését, amely ezúttal csúcsszinten folytatott meg­beszéléseket. A 26 pontos zá­róközlemény az atlanti tömb fokozott harciasságának szük­ségességét hangsúlyozza, s a következő másfél évtizedre 80 milliárd dolláros pótlólagos fegyverkezési költséget irány­zott elő az amúgy is csillagá­szati magasságú „szokások­hoz” képest. Igaz, a kisebb NATO-hatalmak kevéssé lel­kesednek a növekvő terhekért, Mi a célja a NATO „tűzoItóbrigád”-nak? Az előre tervezett és várat­lanul összehívott NATÖ-ta- nácskozások egész során tár­gyalnak mostanság — Afri­káról. Arról a földrészről, amely semmiképpen sem tar­tozhat az atlanti blokk „illeté­kessége” alá, csakhogy ezt nem hajlandók tudomásul venni. A francia elnöknek egy „afrikaközi biztonsági erőre” tett előterjesztése után újab­ban valamifajta expedíciós gyors hadtestről esik szó — NATO-zsargonban: „tűzoltó­brigádról”. Ez aztán sietve beavatkozna tűz és válság ese­tén. Érthető, ha a NATO vezetői­nek nem tetszik a mai Afrika- térkép. Egy olyan kontinens, ahol leomlóban vannak a gyarmatosítás és fajüldözés utolsó bástyái, s a szocialista irányzatot követő országok száma eléri már a tízet, a kon­tinens területének 30, népessé­gének 25 százalékúval. Nehe­zen barátkoznak meg azzal az új tényezővel, hogy a szociá­lisa országok, s főként Kuba a törvényes kormányok felkéré­sére Angolában és Etiópiában segített elhárítani az agressziós veszélyt. Pedig ezek realitások, akár az a tény, hogy afrikai álla­mok egész sorában — belső összetevők és okok következ­tében — jelentős változások történtek. A NATO beavatkozási pró­bálkozásai szeretnék visszafor­gatni az idő kerekét, de azt nem tudják megtenni. Válság­szító politikájukkal azonban átmeneti zavarokat és új konf­liktusokat okozhatnak, ame­lyek bonyodalmait nem sza­bad lebecsülni. Ezért olyan visszatetsző az a tűzoltóbri­gád, amely maga kezdené a ' tűzrendészeti szabályok meg­szegését és fáklyát lóbálna a gyúlékony anyagok között... Ismeretlen terroristák merényletet követtek el a madridi török nagykövet ellen. A diplomatát pénteken a spanyol fővárosban, gépkocsijában lőtték agyon. Abraszimov és Stobbe találkozófa Nyugat-Berlinben is csak szűk szavú, kommentárokkal egészítették ki szombaton azt a hivatalos közleményt, amely szerint Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagyköve­te pénteken fogadta Dietrich Stobbét, Nyugat-Berlin kor­mányzó polgármesterét, és mindkét felet érdeklő kérdé­seket vitatott meg vele. A nyugat-berlini szenátus hiva­talos szóvivője ehhez annyit tett hozzá, hogy a találkozó­ban már régebben megálla­podtak és hogy azon „minde­nekelőtt az enyhülési politika folytatásával kapcsolatos kér­désekről volt szó Leonyid Brezsnyev NSZK-beli. látoga­tása után”. Stobbe látogatása a Szovjetunió NDK-beli nagy- követségén viszonzása volt an­nak a találkozónák, amely feb­ruár 27-én Nyugat-Berlinben zajlott le a szovjet diplomata és a nyugat-berlini szociálde­mokrata kormányfő között. Á Vietnami tiltakozás A Vietnami Szocialista Köz­társaság állandó ENSZ-kép- viselete erélyesen visszautasí­tott egy hamisítványt, amelyet a New York Times nemrégi­ben közölt. Eszerint a Szov­jetunió állítólag „haditengeré­szeti támaszpontként használ fel vietnami kikötőket és ra- kétatámaszpontpt épített Vi­etnamban Kína ellen”. A New York Times a Hongkongban megjelenő, pekingi irányzatú Venvej Pao című laptól vette át ezt a „szenzációt”. „A szóban forgó közlés ten­denciózus, durva koholmány” — hangsúlyozza nyilatkozatá­ban a vietnami képviselet. (MTIj V \

Next

/
Thumbnails
Contents