Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

tijra nr IXtt 1-hen Salgótar j án felett kiderült az ég Begs éltetés Toldi Miklós technikai vesetővel Az utolsó fordulóban ez az együttes biztosította be az NB 1-be jutást, a Fűzfő elleni 1—0 arányú győzelemmel. Álló sor, balról jobbra: dr. Lakat Károly vezető edző, Szoó, Kardos, Bíró, Révás, Básti, Kajái. Guggol: Kegye, Kanász, Szűcs, Varga, B. Kovács. (Herbst Rudolf felvétele) Negyven hektárt bérbe adtak Levíontosabb a művelés A Salgótarjáni TC egy év szünet után visszajutott a labdarúgó NB I-be. Nem volt könnyű dolog, de vezetők és játékosok elszánt összefogá­sával sikerült kiharcolni két pont előnnyel az első helyet az NB II-ben. A siker „tit­káról”, a játékosok, csapatré­szek teljesítményéről és a jö­vő kilátásairól beszélgettünk Toldi Miklóssal, az STC egy­kori csupaszív labdarúgójá­val, aki jelenleg a szakosztály technikai vezetője. — A kiesés után milyen cé­lokkal vágtak neki az NB 11-es, 38 fordulóból álló ma­ratoni küzdelemsorozatnak? — Soha nem rejtettük véka alá, hogy célunk mielőbb visz- szakerülni az NB I-be. Emel­lett ápoltuk a nemzetközi kapcsolatokat és Kardos Jó­zsef személyében játékost adtunk az ifjúsági válogatott­nak. örülünk, hogy olyan ütőképes együttest sikerült rövid idő alatt dr. Lakat Ká­roly mesteredző nagy szak­mai tapasztalatával összeko­vácsolni, amely méltó az STC hagyományaihoz. Nemcsak mi örültünk a feljutásnak. Rengeteg táviratot kaptunk az ország különböző részei­ből, sőt az MLSZ-ből is. Gratu­láltak az NB I-es klubok is. — ősszel nem ment vala­mi fényesen a játék... — így igaz. Amikor kies­tünk, először is új edző után kellett nézni. Dr. Lakat Ká­roly személyében kiváló szak­emberre találtunk. Azután elment tőlünk Kovács József az Üjpesti Dózsába, akiért egy évre kölcsön kaptuk Bi­tó Antalt, Ádám Lászlót és A yáros köztisztasága irán. ti fokozódó figyelem meg­nyilvánulásaként a városi ta­nács végrehajtó bizottsága, a héten megtartott ülésén, kü­lön napirendi pontban tár­gyalta a város köztisztaságá­nak helyzetét, önálló napi­rendként ez a téma még nem szerepelt a testület ülésén. Milyennek ítélik a köztiszta­ság helyzetét, hogyan segí­tik ezt a tevékenységet, amely rendkívül átfogó munkát igé­nyel. a városi Vöröskereszt­szervezet aktívái, az ellenőr­zésekben jelentős részt vál­laló KÖJÁL vezetői? A város tisztán tartását sza­bályozó rendelet előírja azo­kat a kötelezettségeket, ame­lyek a köztisztaság fenntar­tásában a tanácsra, az intéz­ményekre, kereskedelmi egy­ségekre és telektulajdonosok­ra vonatkoznak. Kovács Lászlót. Ök friss vérkeringést vittek a csapat­ba. Az edzésmunka színvona­lát fokozatosan emeltük. Ne­héz volt az NB I-es edzés­munkát elvégeztetni, NB Il-es ellenszolgáltatásért. Ám vé­gül mindenki beállt a sorba. A sérülések is hátráltattak bennünket. Olyan rutinos játékosok, mint Básti, Répás, Kegye, több mint fél évre ki- estek a játékból. A mélypont Várpalotán következett be, ahol 4—3-ra, kikaptunk. Utá­na szinte teljesen átalakult a csapat. Sikerült Tatáról le­igazolni Horváth III-at és B. Kovácsot. Magára talált az együttes. Győrben jött a for­dulópont, ahol 2—1-re győz­tünk és ekkor először ke­rültünk a bajnoki táblázat élére. [ — Mi a véleménye a tava­szi szereplésről? — Jól sikerült az alapozás és ez kamatozott. A tavaszi idénynyitón február 19-én, rangadón győztünk 2—1-re az Eger SE ellen. Sikert sikerre halmoztunk, hiszen tavasszal nem kaptunk ki. A 18 mér­kőzésben 12-szer győztünk és 6 döntetlenül végződött — ezek is idegenben. Öröm továbbá, hogy Bíró Antal az NB II. gólkirálya lett. — Milyen összeállításban volt legütöképesebb a csapat? — Ezücs — B. Kovács, Ka­nász, Varga (Horváth III.) Ádám — Répás, Földi, Ke­gye (Kardos) — Szoó, Bíró, Kajdi. Kiegészítette a csapa­tot Kovács L., Cséki, Balga és Mohácsi. — Miként vélekedik a csa­patrészek teljesítményéről? A tanács, saját kötelezett­ségeinek teljesítésére, szerző­dést kötött a városgazdálkodá­si üzemmel, amely naponta mintegy 250 ezer négyzetmé­ter útfelület tisztítását végzi el. Az összes tisztított útfe­lület városszerte nem keve­sebb, mint 322 ezer négyzet- méter, ebből gépek segítségé­vel naponta 166 ezer négy­zetmétert tisztít a vállalat. Az összes tisztított járdafelü­let ugyancsak jelentős mun­kát ad, hiszen naponta 28 ezer négyzetméternyit kell tisztán tartani. A kézzel tisz­tított útfelületek aránya elég magas — összesen 84 ezer négy­zetméter —, ami csak tovább nehezíti a város tisztán tartá­sát. A locsolás és mosás na­ponta több alkalommal tör­ténik, ezen felül heti három alkalommal éjszakai út- és járdamosást, is elvégeznek. — A védelem 33 gólt ka­pott, ennél kevesebbet csak a Vasas Izzó. A cipő legin­kább a szélsőhátvédeknél szo­rított, mert inkább területet védtek, mintsem, hogy embert fogtak volna. Emiatt sok gólt kaptunk és amiatt is, hogy a középpályások inkább a támadójátékot segítették, a védekezésből kevesebbet vál­laltak. A csatárokat dicséri, hogy a legtöbb gólt (75) mi rúgtuk, 15-tel többet, mint a második helyezett Vasas Izzó. Javult a csapatszellem és a fegyelem. Ősszel még három játékost állítottak ki, ám tavasszal egyet sem. — Milyen változások vár­hatók a csapatban? — Az igaz, hogy Bírót és Ádá- mot csak egy évre adta köl­csön az Újpesti Dózsa, de a játékosok jól érzik magukat Salgótarjánban és nem haj­landók odébbállni. Kanász viszont még nem döntött vég­legesen, hogy marad, vagy megy. Mi szeretnénk, ha ma­radna. Közeleg az átigazolás időszaka. Nem akarunk túl sok játékost leigazolni. Fő­leg azok szerepelnek az NB I-ben, akik kiharcolták a fel­jutást. Am négy-öt erősítésre, kész játékosra szükségünk van. Ezek nevéről a kellő időben tájékoztatjuk a szur­kolókat. Néhány fiatal tehet, ség leigazolására is számí­tunk. Izgalommal várjuk a sorsolást. A bajnoki rajt au­gusztus 26-án lesz és az őszi idény december 20-ig tart — tájékoztatott végezetül Toldi Miklós, az STC technikai ve­zetője. városért Városszerte kevés az úttisztí­tó; mindössze 46-an vállalták ezt a munkát, ugyanakkor négy locsoló-seprő gép, két öni'elszedős seprőgép és egy só-homok szóró segíti ezt a munkát. Az úttisztítók lét­száma évről évre csökken. A jelenlegi állomány is elsősor­ban női munkavállalókból került ki. Ezért is szükséges, hogy munkájukat további gépek beszerzésével segítse a tanács. Két járdatisztító Ra­pid márkájú gépet máris megrendeltek. Ezeket elsősor. ban a városközpontban mű­ködtetik majd. Így lehetővé válik, hogy a legforgalmasabb útvonalakon a városi járdá­kat, tereket naponta több­ször is tisztogassák, már a közeli jövőben. A köztiszta­ság fenntartása sem lehetsé­ges megfelelő szervezettség nélkül. Eddig a kézi és a gé­Kevesen gondolják, hogy a tanácsok a legtöbb helyen je­lentős kiterjedésű föld felett rendelkeznek. Így van ez a Salgótarjáni városi Tanács esetében is, amely nem keve­sebb, mint 160 hektár várost övező földterület kezelésével rendelkezik. A városközeli mezőgazdasági nagyüzemek érdeklődése ezen földek iránt érthetően viszonylag csekély. Salgótarján esetében az Ipoly- vidéki Erdőgazdaság és a luc- falvai közös gazdaság mutat szándékot — elsősorban erdő­sítésre — arra, hogy a taná­csi kezelésű földek egy részét megművelje. Erről jelenleg tárgyalnak az illetékes taná­csi és gazdasági vezetők. Mi­lyen a lakosság részvétele a tanácsi kezelésű földek műve­lésében? — erre a kérdésre kértünk választ a városi ta­nács osztályvezetőjétől, Le- venda Józsefnétől. — Eddig negyvenhektárnyi területet adtunk bérbe 470 bérlőnek, akikkel érvényes szerződésünk van. Ezek a földek általában száz-kétszáz négyszögöl területűek, ennél nagyobb terület megművelése iránt nem nagyon van érdek­lődés. A bérbevevők városi emberek, akik erejükhöz, ide­jükhöz mérten kérnek földet művelésre a tanácstól. Ez egyben a legfontosabb szempont is, mármint a mű­velés. Erről azt mondja Le- venda Józsefné: — Az egész­séges és elsősorban nagyon hasznos, mozgással eltöltött szabad idő, és a várost övező földek hasznosítása egyként célja a földek bérbeadásának. De a legfőbb cél valóban a A Salgótarjáni városi Ta­nács két évvel ezelőtt sza­bályozta a vásárok és piacok tartásával kapcsolatos kérdé­seket. Időközben felépült, és egy esztendeje üzemel, az új pi úttisztítást két vezető irányította, ezt a kettősséget megszüntettéK, s így várha­tóan eredményesebb lesz a városgazdálkodási üzem te­vékenysége is. Sajnos, áitalános tapaszta­lat —, s erről a KÖJÁL il­letékesei és a vöröskeresztes aktívák is rendre beszámol­nak —, hogy a város lakos­sága nem segíti azt a nagy erőfeszítést, amely a köztisz­taság fenntartására irányul. Salgótarjánban 450 hulladék- gyűjtő edényt helyeztek ki, ugyanakkor sokan dobják a szemetet, hulladékot az út­testre, járdára. A városi ta­nács a vöröskeresztes aktí­vák és a rendőrség segítsé­gével fokozott tisztasági őr­járatok szervezésére készül. A «zemetelőket szigorúan megbírságolják. A tanácstagi beszámolókon felvetett lakossági panaszok nagy része a szemétszállítás­sal kapcsolatos. A városgaz­dálkodási üzem a városban 3956 épülettől, s több mint 12 ezer lakástól szállítja el művelés, és nem az, hogy ily módon hétvégi üdülőtelekhez juttassunk bárkit is! A tanács engedélyezi a bér­be vett földek bekerítését, ugyanakkor itt érdemes hang­súlyozni, hogy az előírtnál na­gyobb terjedelmű építmény létesítése céltalan, értelmetlen erőfeszítés, hiszen a város ál­talános fejlesztési tervének megvalósulása során számos területen később amúgy is megszűnik a bérbeadás. A földek sok helyen más céllal hasznosulnak. Az építéshez egyébként tanácsi engedély is szükséges. Célszerű építés előtt kikérni a tanács műszaki osz­tályának véleményét. — Sokan nem veszik ezt fi­gyelembe — mondja az osz­tályvezető. — Nagy értékű kőépületeket emelnek a bér­be vett földre, pedig ha a bér­leti szerződés lejár, s a város- fejlesztés úgy kívánja, ezeket a területeket másra hasznosít­juk, s akkor a bontás elke­rülhetetlen. Tegyük hozzá: kártalanítási igény nélkül kell lebontaniuk a más célra kijelölt és lejárt szerződésű földek tulajdonosai­nak az épületeket. Különösen Somlyóbánya-telepen van ilyen jellegű épület sok a városban. Érdekes, hogy a korábbi évek­ben elsősorban hétvégi telek­ként értékesített pécskő- dombi. úgynevezett szilvás és barackos területek után, most az almás részen folyik a bér­beadás, kifejezetten földhasz­nosítási céllal. Az érdeklődés nagy. ezt mutatja az is, hogy jelenleg 250 igénylőt tartanak nyilván a tanácson. Ök va­lamennyien földműveléssel is vásárcsarnok is. Az azóta szer­zett tapasztalatok nyomán, néhány pontban — a lakossá­gi igényeknek megfelelően — módosította a tanács a a szemetet. Ugyanakkor szük­ségesnek látszik, hogy ezt a tevékenységet a jövőben na­gyobb gonddal végezze, s bevonja tevékenységi köré­be a külső kerületeket is. Dr. Virágh Zoltán, a KÖ­JÁL főorvosa elmondta, hogy a köztisztasági tevékenység városszerte összehangoltabb; nagyobb figyelem nyilvánul meg az illetékes szervek ré­széről is a közös, hatéko­nyabb együttműködés érde­kében. A KÖJÁL létrehozta a . szemlebizottságot, amely eddig négy alkalommal tar­tott ellenőrzést. Az észrevé­teleket minden esetben to­vábbították az illetékeseknek. A KÖJÁL legfőbb segítői, s a város tisztaságának leg­aktívabb őrei a vöröskeresz­tes aktívák, kiknek segítségé­re továbbra is számítanak. Földi Józsefné, a Vöröskereszt városi titkárságának gazda­sági vezetője elmondta, hogy jelenleg mintegy ötven ak­tíva segíti ezt a fontos mun­kát, állandó ellenőrző tevé­kenységet folytatva. szeretnének foglalkozni sza­bad idejükben. — Az Idegérben is adunk bérbe tanácsi kezelésű földe­ket — mondja Levenda Jó­zsefné. — Az oda érvényes bérleti szerződések megkötése most van folyamatban. Ugyan­akkor azon a területen a vá­rosrendezési terv nyomán csa­ládi házas rész kialakítása és az új temetőterület kijelölése is megtörténik. A hasznosítha­tó, bérbe adható földterületek kijelölése természetesen ezzel a tervvel összefüggésben tör­ténhet csak meg. Ezért, sokak tájékoztatására ez úton is kö­zöljük, hogy a már várt érte­sítés a bérleti szerződések megkötésére ezért késik. Nagy az érdeklődés a száz­kétszáz négyszögöles kertek iránt, ezt mutatja az, hogy a vadaskerti részt már teljes egészében kiadták művelésre. Ugyanakkor keresik a városi „földművelés” további lehető­ségeit is a tanácsiak. Szó van arról, hogy a tanács esetleg átveszi kezelésre, s akkor bér­be adja a somoskői és a salgó­tarjáni városrészek közötti te­rületet, a ceredi közös gazda­ságtól. A parlagföldek hasznosítá­sára szerződő feleket számos szabály védelmezi, ugyanakkor szabály az is, hogy a szerző­dések felbonthatók, ha a föld továbbra is parlagon marad. A tavaszi határszemléken ál­talában mindez kiderül. A tapasztalat mégis elsősorban arra utal, hogy a salgótarjáni bérlők a célnak megfelelően gondozzák telkeiket, földjei­ket. vásárokról, piacokról szóló korábbi rendeletét. A vásárcsarnok nyitvatar­tási idejét, a lakosság igényei­nek megfelelően úgy alakítot­ták, hogy a nyári időszakban munkanapokon reggel hattól este hatig, vasárnap pedig hattól, délelőtt tízig tart nyit­va a piac. Téli időszakban a fedett piacon reggel hattól délután ötig tartják nyitva a csarnokot, vasárnap zárya lesznek. A nyitvatartási idő így megfelel a vásárlók igé­nyeinek, s ez a rend immár hosszú hetek óta érvényben van. Az új nyitvatartási rend­del a tapasztalatok szerint elégedett a lakosság. Kiegészült a rendelet a vá­sárcsarnok helyiségeinek egyszeri használatbavételi díjának bevezetésével is. Minden újonnan kijelölt bér­lő egyszeri használatbavéte­li díjat köteles fizetni, s ezt az összeget a tanács fejlesz­tési alapjának bővítésére for. dítják. Az új rendelkezést in. dokolja, hogy a létesítménv építéséhez a tanács jelentős anyagi segítséget nyújtott. Intézkedik a rendelet né­hány — a salgótarjáni vá­sárcsarnokban elő nem fordu­ló — tétel díjszabásának tör­léséről is. Bővült ugyan­akkor a helyiségeket hasz­nálók kötelezettségeiről szóló rész az új rendeletben. Rozgonyi István Köztisztaság, és közfigyelem Összefogással a tiszta (t. pataki) A kellemest a hasznossal kötik össze a Pécskő-dombon épült hétvégi telkek tulajdo­nosai Vásárokról, piacokról

Next

/
Thumbnails
Contents