Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

Utasbiztosítás a nyugati országokba utazóknak 1977-ben több mint 4 mil­lióan utaztak Magyarország­ról külföldre. Jelentősen emel­kedett — a megelőző évhez Mivel 1000 US dollárig a biztosító közvetlenül fizeti ki a költségeket, ezért eddig az értékhatárig — az adósság képest mintegy 20 százalékkal hátrahagyható. Ezer dollár — azoknak a száma, akik nem felett a magyar külképviseleti szocialista országokban jártak, szerv révén konzuli hitel for­Ismeretes, hogy Magyaror. szágon állampolgári jog az ingyenes egészségügyi ellátás. A szocialista országokban szo­ciálpolitikai államközi egyez­mény biztosítja, hogy min májában térül meg a gyógy­kezelés költsége az orvos, il­letve kórház számára. A biztosítás — éppúgy mint a régebbi utasbiztosítás — den rászoruló magyar turistát baleset- és poggyászbiztosítást térítésmentesen részesítsenek a szükséges orvosi, kórházi kezelésben. A kapitalista or­szágok többségével azonban ilyen egyezményünk nincs. így ha valaki ezen országok bár­melyikében hirtelen megbe­tegszik, a költségek megfizeté­se súlyos anyagi megterhelést (jelent. Ez indokolta, hogy az Ál­lami Biztosító olyan biztosí­tási lehetőséget dolgozott ki, amely fedezetet nyújt a kül­földi orvosi, kórházi kezelés költségeire. 1978. május else­jétől nyílik lehetőség az új is, tartalmaz. A baleseti térítés összege 100 ezer forintig ter­jedhet a sérülés súlyosságától függően. A poggyászbiztosítás alapján 12 ezer forintig té­rülnek meg a baleset során megsérült vagy ellopott ru­hák, poggyászok. A biztosítást napi 5 forint­ért vehetik igénybe' a kül­földre utazók, minimálisan 10 nap, maximálisan egy év tartamra lehet megkötni. A biztosítás alapján a térí­tési igényt a lakóhely sze­rint illetékes Állami Biztosító biztosítás megkötésére, amely igazgatóságán lehet bejelente­alapján értékhatár nélkül vál­lalja az Állami Biztosító, hogy a biztosított helyett fedezi a ni, illetve társasutazás ese­tén vagy ha a biztosítást va­lamelyik utazási irodánál kö­külföldi út során akár bal- tötték meg, a budapesti lakó eset, akár betegség miatt hir- sok az Állami Biztosító V. télén szükségessé vált gyógy- kerületi igazgatóságához for- kezelés költségeit. dúlhatnak. Az igazolvány tartalmazza, hogy milyen esetekben, mi- A kárigény benyújtásakor a lyen költségeket egyenlít ki a betegségi biztosítási igazol- biztosító. Lényege, hogy a költségek mindig annak a számára térülnek meg, aki a kezelési költségeket kifizette. ványt, az orvosi, kórházi stb. számlát, a balesetről vagy do­logi kárról felvett jegyzőköny­vet is célszerű mellékelni. ,Az út ceúezós volt” Balesetek és a „rajzoló” fényképezőgép Vasárnap reggel a rádió- édesanyja és a középiskolás nővére. Mindenki elfoglalta a személygépkocsiban a már korábban kibérelt helyét. Az édesapa a gépkocsival elin­dult. Megszokott tempóval rótta a Skoda a, kilométereket, a A reggeli nap már erősen JÓ, sima, széles úton. Közben tűzött. A ház előtt levő piros a felhőzet is megnövekedett, Skoda tetőcsomagtartójára helyenként záporeső volt. Az felkerültek a kiránduláshoz útviszonyok megváltoztak, szükséges holmik. Vezetője — csúszóssá vált. A Skoda ve­ban elhangzott időjárásje­lentés szerint: napközben a felhőzet megnövekszik, he­lyenként — főleg az ország északi részein — záporesőre, zivatarra lehet számítani. A hőmérséklet csúcsértéke... aki rövidnadrágot és kockás rövid ujjú inget viselt — még egyszer ellenőrizte, hogy a csomag megfelelően rögzítve van-e. Miután erről meggyő­ződött, éles füttyel adta tu­domásul a család többi tag­jának, hogy indulhatnak. A bérház lépcsőházából először egy 12 éves vidám arcú, mo­solygós fiú szaladt ki. Öt kö­vette a komoly tekintetű Közlekedés vasúti átjáróban r Á közlekedés lebonyolítása megsérült, valamint a haj- várni, ugyanis többvágányú során a területi és földrajzi dúsámsoni 1975. évi tömeg- átjáró esetében az ellenkező lehetőségek miatt elkerülhe- szerencsétlenség, ahol 12 ha- irányból is történhet vonat­tetlen, hogy vasúti kényszer- pálya és közút ne keresztezze egymást. Minthogy a vasúti járművek féktávolsága a mű­láleset, 12 súlyos és 2 könnyű közlekedés. sérülés történt. A vasúti átjáró előtt, akkor Hazánkban több tízezer is minden esetben meg kell közúti-vasúti kereszteződés állni, ha a jelzőberendezés szaki adottságaik miatt több- van. Bár népgazdaságunk je- meghibásodott. Ilyen esetben lentős összeget fordít a vasúti úgy kell eljárni, mint biz­szörösen meghaladják a köz _ úti járművekét, természetes, átjárók biztosítására, még tosítatlan hogy a vasúti és közúti pálya évekig számítanunk kell tényleges találkozásánál a forgalom le- olyan vasúti átjárókra, ame- haladhatunk tovább, bonyolítására a közúti jár- lyek akár sorompókarral, átjárónál, tehát a meggyőződés után művek számára kell előírni akár fénysorompóval nincse- nagyobb megkötöttséget. Ez nek ellátva: Az olyan vasúti Igen fontos megjegyezni azt Is, hogy a fénysorompó villo­gó fehér fénye nem szabad érthető is, mivel a vasúti jár- átjáróknál, amelyek nem biz- jelzést jelent, hanem azt, hogy ~-J* *--**-‘i— —a fénysorompó működik, tosítottak, a közúti gépjár­mű vezetőjét terheli nagyobb üzemképes. Szükséges számi­sok esetben megállni, ha ve- felelősség, kötelezettség. Ilyen tanunk a berendezés üzemza­zetője az átjáróban közúti jár- átjárónál ugyanis a közúti varára is, valamint a hagyo­mű forgalmát észleli. jármű vezetője semmi jelzést mányos sorompókezelés ese­a közlekedés szabályozása nem kap az esetleg közeledő tén a sorompókezelő feledé- ■oíánka veszélyesebb hegeket vasúti Járműről, ezért sa3át kenységére, mulasztására, áltelábln egy1 néhány esetben magának kell meggyőződnie roSszullétére stb. Ugyancsak általában egy, nenany esetDen arrólj hogy vasúu jármű kö_ számítani kell a jármű gset­zeledik-e vagy sem. A vasúti ieges átjáróra csak ezen meggyőző- Ezért is de das utan ha3that ra> a me§' csak Ryőződés pedig sok esetben csak úgy lehetséges, ha jár­művünket az átjáró előtt megállítjuk. Az előbbiekben említett séges, a vezetőnek alól az általános szabály alól súly°s kimenetelű vasúti át- meg ken tennie a balesetve­- éppen a súlyosságot tekfnt. próbán történt kö^ti bal- szély elhárítása érdekében. — a vasúti átjáró kivétel, e°etek elkerulese, megelozese A fentiek hiznnvítiák. hí mű az átjáróhoz való közele­désekor még akkor sem tud gy, két jelzőtáblával jelölik. A kijelölt gyalogosátkelő hely előtt kihelyezésre kerül az er- aUarora csuk re figyelmeztető tábla az esetek többségében egy jelzőtábla hívja fel a gépjárművezető figyelmét az esetleges veszélyre (bukkanó, egyenetlen úttest stb.). Ez műszaki hibájára is. a jelenleg érvényes KRESZ jogszabályban hatá­rozza meg, hogy ha a vasúti át­járóban a jármű elromlik, azt onnan haladéktalanul el kell távolítani. Ha ez nem lehet- mindent A fentiek bizonyítják, hogy mivel az átjáró közvetlen erdekeben igen fontos es alap- a vasdtj átjáróban való át jelzésén kívül azt előjelző Yft° szabály, hogy vasúti at- haiad£sra egységes és mindent táblákkal is jelzik. E fokozott :*ár^t ™egk°ze'íte"’ magába foglaló szabályokat védettség és figyelemfelhívás : .... meghatározni nem lehet, hl­Indokol. ... mer. . vasát, át- ^vasd^Ä»”« súlyos személyi és anyagi kárt, tragédiát jelentett. Szomorú példa erre a Kecskeméten 1973-ban be­következett baleset, melynek során 37 utas meghalt, 17 nélkül kell áthaladni. Ha a vasúti átjárót jelző biztosító berendezés továbbhaladási tilalmat jelez, meg kell állni és csak a tiltó jelzés megszű­nése után szabad továbbhalad ni. Nem elegendő tehát a vas súlyosan, 5 pedig könnyebben úti jármű elhaladását meg szén a helyi körülmények min­den átjáró esetében különbö­zőek. Az viszont tény, hogy a vasúti átjáróban valóát­haladás a közúti közlekedés legveszélyesebb művelete, ez­ért itt a legnagyobb óvatosság szükséges. Gyarmati Győző MKBT-tag zetője a tempót tartva a vi­zes úton, egy erősen balra ívelő kanyart közelített meg, amely megfelelően volt táb­lával jelezve. Az egyenes úton megválasztott sebességgel be­haladva a kanyarba, nem tud­ta járművével az út vonalve­zetését követni — mert kocsi­ja megcsúszott —, a Skoda utasaival az árokba borult. Három sérültet szállítottak kórházba mentővel. A vezető nem sérült meg. — Felelősnek érzi-e magát a baleset bekövetkezéséért? — kérdezte a baleseti járőr. — Nem! Nem kérem, mert én tudok vezetni! Ha a ko­csim nem csúszik meg, akkor nem borulok fel. A baleseti járőr, az általa feltett rutinkérdésre azt a árokba borult. Személyi sérü­lés nem történt — szerencsé­re — de az államot jelentős kár érte. A baleseti járőr a baleset helyszínén az előír­taknak megfelelően járt el, többek között a helyszínt fényképezéssel is rögzítette. A vizsgálat során a tehergép­kocsi vezetője a helyszínraj­zot nézve kijelentette: kérem ez a helyszínrajz nem jó, mert a baleset nem úgy tör­tént, ahogy az a rajzon van! A baleset vizsgálója ekkor a helyszínen készült fényképe­ket mutatta meg, amely a rajz­zal természetesen egyezett. A gépkocsi vezetője nézte, néz­te, és egyszer csak kijelentet­te: kérem, engem nem érde­kel, hogy mit mutogat! Tu­dom én, hogy olyan fényké­pezőgépük van, amelyik olyan képet és rajzot csinál, hogy mindenféleképpen engem büntetnek meg. A bíróság ítéletében meg­állapította, a tehergépkocsi­vezető felelősségét, persze nem a „rajzoló” fényképező­gép felvételei alapján. Két év elteltével — ilye­nek a véletlenek — a bale­seti járőr ismét találkozott a választ kapta, melyet már tehergépkocsi vezetőjével. Me­oly sokszor, természetesen másoktól is. Ekkor még nem gondolta a baleseti járőr, hogy ezen a napon ez lesz a „kirándu­ló” helye. Ugyanis ezután, hasonló módon, még két bal­eset történt. A balesetek kö­vetkezménye egy halott, hét sérült. ... záporesőre, zivatarra le­het számítani. „ Ha a három jármű vezetője megtartja a KRESZ előírását: — „jármű­vel az úton úgy kell közle­kedni, hogy az megfeleljen az útviszonyoknak, az út vonal- vezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának” — a balesetek nem következ­tek volna be. Lassan, óvatosan haladt gépkocsijával a baleseti jár­őr. Ezt kellett tennie, mert az út csúszós volt. Nem így a tehergépkocsi-vezető, aki az általa vezetett gépkocsival az gint baleset helyszínén. A gépkocsivezető útkeresztező­désben a jelzőtáblát figyel­men kívül hagyva, nem adta meg egy motorkerékpárosnak az áthaladási elsőbbséget. Összeütköztek. A motoros súlyos — lábtörés — sérülést szenvedett. A tehergépkocsi­vezetőnk nem érzett semmi­féle lelkiismeret-furdalást. Fölényes megjegyzése volt: miért nem állt meg a moto­ros, mikor látta, hogy ő ki­kanyarodik? A baleset hely­színén levő tömeg egy ember­ként morajlott fel. elítélve a közömbös, szabálytalankodó tehergépkocsi-vezetőt. A bíróság ebben az eset­ben is megállanította bűnössé­gét. Alkalmatlansága miatt nem vezethet többé gépjár­művet. Sávoly! Tivadar rendőr zászlós MKBT-tag Megdicsérjük Pécsi Ferenc tűzoltó fő­törzsőrmestert. 1953 óta a Nógrád megyei Tűzoltó-pa­rancsnokság gépkocsivezetője. Huszonöt éves odaadó munká­jáért és szerény magatartásá. ért többször részesült szak­mai kitüntetésben és dicséret­ben. Gépkocsivezetői beosztásá­ban jelenleg is legjobb tu­dása szerint végzi a rábízott feladatokat, melyet parancs­nokai, elöljárói elismernek. Nagy szakmai tapasztaltságát a fiatalabb gépkocsivezetők­nek mindig igyekezett átadni, annak szellemében, amit a tűzoltói szolgálati feladatok minden időben megkívántak. Két és fél évtizedes gépkocsi, vezetői pályafutása alatt a gondjaira bízott gépjárművek állandóan üzembiztos álla­potban voltak, és az előírt kilométerfutási normákat ál­talában túlteljesítette. Becze Miklós tűzoltó törzsőrmestert. 1968 óta a Salgótarjáni városi és járási Tűzoltóparancsnokság gépko­csivezetője. Tíz év alatt kü­lönböző típusú közép- és nehézkategóriájú tűzoltógép. járműveket vezetett és kezelt balesetmentesen. A rábízott feladatokat legjobb tudása sze­rint hajtja végre. Odaadó munkájáért és szerény maga­tartásáért többször részesült kitüntetésben és parancsnoki elismerésben. A fiatalabb gépkocsiveze­tőket igyekszik legjobb tu­dása szerint nevelni és a szak. mai munkában jobb eredmé­nyek elérésére serkenteni. 1978-ban a 250 ezer kilo­méteres „Balesetmentes ve­zetésért” járó plakett felté­teleinek teljesítését tűzte célul. Megrójuk Makó Sándor káliéi lakost, gyarmati Járásbíróság 6000 fo- aki Kalló község belterületén rintra büntette és a jármű­szeszes italtól befolyásolt ál- vezetéstől 2 évre eltiltotta, lapotban vezette a tulajdonát Buttin János nógrádmarca- képező motorkerékpárját és li lakost, aki Nógrádmarcal súlyos sérüléssel járó közúti közséS belterületén szeszes gépkocsiját. Rendőrjárőr ve­itáltól befolyásolt állapotban tett veget az autózásnak. A vezette a tulajdonát képező Salgótarjáni Járásbíróság 3 személygépkocsit. A Balassa- hónapi fogházra ítélte, me­szűkölködött ítéletével, 8500 forintra büntette és a jármű- vezetéstől 7 hónapra eltiltotta. Csammer Árpád salgótarjá­ni lakost, aki Salgótarján bel­területén szeszes italtól befo­lyásolt állapotban vezette a tulajdonát képező személy­balesetet okozott. A Balassa­Kishartyán—Sóshartyán között rongálódott meg a személy- gé"V<-„-; amikor egy szabálytalanul, kanyarban előző mo­torkerékpáros a bal oldalra áttérve nakiütközött. A baleset­kor két személy súlyosan megsérült. Salgótarján—Zagyvapálfalva városrészen a patakba zuhant a személygépkocsi. Vezetője ittas volt. Ráadásul vezetői engedéllyel sem rendelkezett. gyarmati Járásbíróság 4500 forintra büntette és a jármű- vezetéstől 10 hónapra eltiltot­ta. Béres András kisterenyei lakost, aki szintén nem tar­totta tiszteletben a törvényt. Ugyanis a munkaadója tulaj­donát képező személygépko­csit Kisterenye község belte­rületén szeszes italtól befo­lyet két év próbaidőre fel­függesztett. Mellékbüntetésül 2000 forintot kellett fizetnie és a járművezetéstől 1 évre eltiltotta. Fekete Árpád karancskeszi lakost, aki Karancskeszi köz­ség belterületén segédmotor­kerékpárjával közlekedett szeszes italtól befolyásolt ál­lapotban. Ö sem kerülte el a lyásolt állapotban vezette. A f elelősségre vonást. A Salgótar- Salgótarjáni Járásbíróság 3500 Jan* Járásbíróság 4500 forint­forintra büntette és a jármű- ra büntette és a járműveze- vezetéstől 6 hónapra eltiltót- festői 10 hónapra eltiltotta. fa- _ _ Kajári Péter salgótarjáni Kiss Sándor nagybátonyi lakost, aki ugyancsak a pohár lakost, aki szintén „bravúros” fenékére nézett mielőtt sze- teljesítményt nyújtott Nagy- mélygépkocsiba ült. Nem so- bátony belterületén, mikor káig kocsikázott, mert az szeszes italtól befolyásolt ál- éber rendőrjárőr ebben meg- lapotban vezette személygép- akadályozta. A Salgótarjáni kocsiját és súlyos sérüléssel Járásbíróság a „megérdemelt” járó közúti balesetet okozott. 4000 forintot büntetésül ki- A Balassagyarmati Járásbíró- szabta és a járművezetéstől ság ebben az esetben sem 10 hónapra eltiltotta. I NÖCRAD - 1978. június 28., szerda 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents