Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-20 / 143. szám
Mind több szülő szeretné, hogy kisgyermekét az óvodában elhelyezzék. így van Bérceién is, ahol az igények kielégítésére tavaly új óvodát avattak. Az óvodaépület azonban hamar szűkösnek bizonyult, mert a községben mind több gyermek születik, s így nem mindenkinek tudnak helyet biztosítani. A gyermekgondozási szabadságot ezért az édesanyák nagy része igénybe veszi, s otthon neveli kicsinyét. Képünkön: játékfoglalkozás az óvoda tágas kertjében — kj — Helyzetkép a megyéből Mit tervez, mit végez a társadalmi munkás 7 Kiilrlöttgyűié* után Megvalósítás előtt Alig két hete, hogy megyénkben véget értek a KISZ-küldöttgyűlések, vagyis befejeződött az az „értékeléssorozat”, melynek célja a KISZ IX. kongresszusa óta végzett munka ellenőrzése volt. Már hosszú hónapok óta készültek a számvetésre, mely nemcsak a mérlegvonás szerepét töltötte be, hanem utat mutatott az elkövetkező időszak feladataihoz is. És e gondolatnál érdemes megállapodnunk. Nevezetesen : küldöttgyűléseink megfelelő segítséget adtak-e a jövőbeni munkához, sok javaslat, ötlet hangzott-e el, melyeket a mozgalmi élet mindennapjaiban hasznosítani is lehet? A kérdés megválaszolásához hadd illusztráljak néhány személyes benyomást. Egy lényegtelennek tűnő momentumot említenék elsőnek, mely azonban formai látszatán túlmutat. Bizonyára többen meglepődtek a BRG küldöttgyűlésén, amikor az elnökségben helyet foglalók között nem látták ott a megyei KISZ képviselőjét, a helyi párt-, gazdasági vezetőket. Pedig ott voltak. De — kérésükre — a számukra fenntartott helyet a helyi KISZ-szervezet aktívái, a legjobban dolgozó fiatalok foglalták el. Mondanom sem kell, hogy a küldöttgyűlés hangulatán e gesztus mindvégig pozitívan érződött, és ez is segítette a sikeres, az őszinte számvetést. Az általam látott és hallott gyűlésekről meglehetősen vegyesek a tapasztalataim. Sok helyütt rosszul hatott a túlszervezettség, s emiatt gyakran nem alakulhatott ki spontán vitázás, ami nyilvánvalóan csökkentette a munkaértekezlet-jelleget. Az előre „megkonstruált”, nem ritkán „kozmetikázott” hozzászólások megmerevítették a gyűléseket. Néhányan még a járási és városi értekezleteken is az alapszervezeti hatáskörbe tartozó, egy szűk réteg könnyen megoldható problémáját részletezték, kínos precizitással. Voltak, akik az országos statisztikai adatok ismertetésével tűzdelték tele mondandóul ä állami gazdaságok fejlődése Az állami gazdaságok a mezőgazdasági földek 20 százalékán gazdálkodnak és részarányuk az árutermelésben meghaladja a 22 százalékot. A négy alapvető gabonafajtában elérték a hektáronkénti 30 mázsás termést. Hét évvel ezelőtt a terméshozam még csalt 20 mázsa volt hektáronként. Az állattenyésztésben még mindig nem használták ki az optimális lehetőségeket. De ezen a területen is nagy a fejlődés a 60-as évekhez viszonyítva. Jelenleg 19,4 darab szarvasmarha jut 100 hektárnyi területre. Az állami gazdaságok jelenlegi fejlődési szakaszában a gazdálkodás hatékonysága kerül előtérbe. Ennek egyik megnyilvánulása az állami gazdaságok szerkezeti felépítésének megváltoztatása, az eszközök koncentrálása. 1970- ben még közel 3000 állami gazdaság működött Lengyel- országban, jelenleg csupán 700, az összevonások következtében. Amíg 1970-ben egy állami gazdaság átlagterülete 907 hektár volt, ma 4500 hektár. Emellett a hét év alatt az állami gazdaságok átvettek az állami földalapból félmiilió hektár területet — megművelésre. A 700 állami gazdaságon belül 27 nagy mezőgazdasági kombinát működik, átlagosan 22 000 hektár területen. Az elmúlt, évek jellemzője az állami gazdaságok és az egyéni gazdálkodók közötti együttműködés fokozása. Ez pedig pozitívan befolyásolja az ország élelmiszerellátását. Az állami gazdaságok korszerű technológiával segítik az egyéni gazdálkodókat, biztosítják számukra a vetőmagot, szaporító anyagot, szükség esetén segítenek a betakarításban, javítják a kisgépeket. Az egyéni gazdálkodók — a maguk részéről — segítséget nyújtanak az állami gazdaságoknak az állattenyésztésben és a különböző bérmunkákban. A% öregekért Pásztói példa ’ Két. eseményről kaptunk hírt a pásztói öregek napközi otthonából. A Nógrád megyei Vöröskereszttől több kiselejtezett polgári védelmi ruhát kaptak az otthon lakói, melyeket különböző célokra jól használhatnak. A másik esemény, amely szintén felvidította a napközi lakóit, a pásztói 1-es számú óvoda gyermekeinek látogatása volt. Az óvodások énekkel, tánccal, szavalatokkal, a kulturális műsor végén virágcsokorra] köszöntötték az idős embereket. jukat. Mások viszont tény- szerűtlenül, csupán „elvi síkon”, fellegekbe magyarázón, illusztris kényszerűségből szólaltak fel. Mindezen jelenségek a megyei KISZ-küldöttgyűlésen már nem voltak tapasztalhatók. Ifis hangulatú, alkotó munkakedvű fiatalok töltötték meg az üléstermet. S a jelenlevők érdekes beszámolókat, javaslatokat, elképzeléseket hallhattak. így például a káderhelyzetről, a lakó- területi fiatalok gondjairól, az öblösüveggyári cigány fiatalokról, s a kohászati üzemek KISZ-eseinek sporttevékenységéről, mások számára is ötletet adó munkájukról. Megyénk KISZ-szervezetei, bizottságai már bizonyára értékelték a küldöttgyűlés tapasztalatait. Mindenki felmérte az elhangzottak reális lehetőségeit, a szükséges teendőket. Nem szabad tehát lezártnak tekinteni az eltelt időszakot, hiszen a kongresz- szusi határozat megvalósítása nem két és fél évre lett méretezve. Ezért is fontos tehát, hogy a számvetésből megfelelő következtetéseket vonjanak le az illetékesek, s a fejlődést segítő javaslatokra érdemben is visszatérjenek. Ez nemcsak lehetőség, feladat is. És erre ifjúsági mozgalmunk nap mint nap „rákényszerül”. (tanka) Megyeszerte jelentős lendületet vett a települést fejt lesztő, a közösséget szolgáló társadalmi munka az utóbbi hetekben, hónapokban. A tanács és a népfront a korábbi évek tapasztalatait is felhasználva, mindenütt nagy figyelmet szentelt az idén végzendő társadalmi munka szervezésére, s nagy gondot fordítanak arra is, hogy a figyelem folyamatosan kísérje a társadalmilag rendkívül hasznos lakossági tevékenységet. Két város: Salgótarján, Balassagyarmat és ezúttal két járás, a pásztói és a rétsági társadalmi munkaterveit, eddig elért eredményeit ismertetjük. Salgótarjánban jól halad A „Harmincötezer munkanapot Salgótarjánért” mozgalom keretében széles körű társadalmi munka jellemezte már tavaly is a város lakóinak segítőkészségét. A tavaly elért eredmények alapján Salgótarján nyerte a városok közötti társadalmi munkaversenyt, s az ezzel járó félmillió forintot, amelynek felhasználásáról a júniusi tanácsülésen döntenek a városatyák. Az idei tervek ugyancsak jelentősek. Nem kisebb célt szeretne a város elérni, mint azt, hogy minden lakosra 250 forint értékű társadalmi munka jusson az értékeléskor. Tavaly megközelítőleg 12 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a város lakossága. Az idén ennél is többet szeretne elérni. A tervek között olyan javaslatok kaptak helyet, amelyeket a társadalmi szervek gyűjtöttek össze — éppen a lakosságtól. így például, jelentős teret kap a társadalmi munkatervben az új játszóterek építése, s a már meglevők korszerűsítése. Vár- konyi Ferenc, a városi tanácson elmondja érdeklődésünkre, hogy a Széchenyi úton javában, tart a játszótér építése, illetve befejezése. Jól halad a zagyvapálfalvai felső falusi játszótér építése, s ugyanez vonatkozik a beszterce-lakótelepi játszópark építésére. Elkészült a Báthory-emlék- hely rendezése, nagy lendületet vett a magyar—szovjet barátság park építése. Ott már eddig is sokszázan dolgoztak társadalmi munkában. A város területén az idén mintegy húszezer járdalap elhelyezését tervezték társadalmi munkában, s ennek mintegy fele már beépült a járdákba. Balassagyarmat több mint négymillió Balassagyarmaton négy év óta működik a társadalmi munkát szervező és irányító bizottság, amely összeállította, és az idei feladatokra számítva. kellően átdolgozta az ez évi feladattervet. A tanács, a népfronttal közösen, a városban működő vállalatokkal, intézményekkel, » társadalmi szervezetekkel karöltve meghatározta a társadalmi munka tervezett mértékét is, ami az idén 4 millió 350 ezer forint. Az egy lakosra jutó tervezett társadalmi munkaérték meghaladja a 247 forintot. Szimán László, a városi tanács tervosztályának vezetője tájékoztatásunkra elmondta, hogy a tervezetnek megfelelően halad a társadalmi munka végzése. Számos üzem dolgozói már eddig is jó eredményeket értek el. A fémipari vállalat több városi óvodának épít kerítést, illetve végzett karbantartást és festést a már meglevő kerítéseken. Ezzel a munkával elkészültek. Az IKV és az AFIT közösen végzett jelentős mértékű karbantartást a Rákóczi Általános Iskola kézilabdapályáján. A városi napközis táborban ugyancsak jelentős munkát végeztek a szülők. A szabószövetkezeti dolgozók a 4-es számú óvodában a fektetőket és az egyéb bútorokat hozták rendbe. A fémipari vállalat, a MÁV, a sportfelügyelőség a kirándulásokhoz adott térítésmentesen autóbuszt. A bölcsődék munkaközösségei és .dolgozói, az ÉMÁSZ, a szolgáltató szövetkezet, a városgazdálkodási vállalat a bölcsődékben jelentős parkosítási munkát végzett. Ä szociális otthon lakói a fóliakertekben és a parkosításban dolgoztak, s a városi parkosítási tervek zöme ugyancsak társadalmi munkában készült a városgazdálkodási vállalatnál. Jól hasznosítják a tanácstagi alapokat is a választókörzetekben, a tízezer forintokat társadalmi munkával bővítve. Járásról járásra A pásztói járásban tavaly lendült fel számottevő mértékben a társadalmi munka, ám az idén várhatóan tovább folytatódik, sőt, ha le- \ hét, még fokozódik a lendület. Kovács Ferenc, a járási hivatal elnöke adott tájékoztatót a társadalmi munka idei terveiről és eredményeiről. Tavaly a járásban 3,7 milliót terveztek, s a végeredmény nyolcmillió volt! Ezzel az eredménnyel a pásztói járás a harmadik helyet szerezte meg a megyében a járások közötti versenyben. A Pásztói nagyközségi Tanács, a lehetőségeket figyelembe véve, lakosonként 350 forint értékű munkát tervezett, s ehhez csatlakoztak a járási közös tanácsok is. A figyelem folyamatosságát segíti az a határozat, amelyet már megkaptak a járástól a községi tanácsok vezetői. A határozat szerint negyedévenként kell helyzetjelentést, értékelést készíteni a községeknél. Mit terveznek az idén? Pásztón ifjúsági parkot építenek társadalmi munka segítségével. A fásítás már megkezdődött a kijelölt területen. Ugyancsak Pásztón KRESZ-parkot építenek a lakosság segítségével az idén. A közlekedési parkhoz a megyei közlekedésbiztonsági tanács berendezéseket ajánlott fel. A park tervét Varga József, a KPM mérnöke társadalmi munkában készítette el. Mit terveznek, mit végeztek eddig a rétsági járásban? Paróczi Jenő, megbízott osztályvezető tájékoztatója szerint, a járásban jól halad a társadalmi munka, a tervekben szereplő munka nagy része elkezdődött. A tavalyi eredményt az idén a terv szintjének vették. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly a tervezett egymillió 250 ezer forint helyett nem kevesebb mint ötmilliót értek el! Az idei terv a járásban kétszázezer forinttal magasabb ösz- szeget jelöl. A községek terveiben célként szerepel az a megyei terv, amely szerint az idén lakosonként 250 forint legyen a társadalmi munka értéke. A rétsági járás községeiben az idén nem elsősorban nagy- beruházásokhoz kapcsolódik a lakossági segítség, hanem a lakóhelyek gazdagítását, szépítését szolgálja. Nagyobb beruházás megvalósításához a tervezett ötmillióból egymillió forint értékű társadalmi munka szerepel a tervekben. Rétságon — az üzemek segítségével — ötven- helyett százszemélyes óvoda épül, s ebben jelentős részt vállal a lakosság is. T. Pataki László ! Zsófi néni tudománya Aki ügyesnek érzi magát és elegendő kezdeményező képességgel rendelkezik, utánozza Zsófi nénit. Miként? Egyszerű. Maga elé tesz egy, kiszabott vászon- pruszlikot, kisimítja szépen, nogy ne essék ránc rajta. A kezébe meg ceruzát fog. Leül szépen az asztal mellé, és elkezdi rajzolni, csak úgy szabad kézzel a mintákat. Virágokat, leveleket. Szépen, egyformán, hogy majdan a hímzéskor ne üssön el egyik a másiktól. Mi kell még hozzá? Fantázia és nagyon ügyes kéz. Zsófi néni Erdőkürtön mind a kettővel rendelkezik. A fején főkötő. A ruhája sötét színű, egyszerű, ahogyan egy idősebb asszonyhoz illik. Fiatal korában hordta ő is a szebbnél-szetíb hímzett pruszlikokat, félinget, rakott szoknyát. Azóta előrajzolja a falu asszonyainak, lányainak a mintákat. Mindegy, hogy óvodás, vagy iskolás kislánynak, fiatalasszonynak készül, csak Zsófi nénihez viszik. Nincs is Erdőkürtön talán olyan népviselet, amit nem ő rajzolt elő. Csak úgy egyszerűen, szabad kézzel. Szvetlik Mihályné az asz- szonyneve. Takarítónő az iskolában. Szereti a gyerekeket, szívesen van köztük. Ha nagyon megmérgesítik, rájuk kiabál, megdorgálja a csinta- lankodókat, aztán egykettőre megbocsát. Zsófi néninek ilyen a természete. Ügyes kezét bizonyítja, hogy a ballagó nyolcadikosoknak ő csinálta az ajándékot. Mit? Vágódeszkára festett szebbnél szebb virágokat. Többféle színnel. Amikor megszáradt, átlakkozta. Ráírta szépen: emlékül az iskolától. örültek is neki a nyolcadikosok. — Honnan a tudománya? — Mindig azt mondom, velem született. Ácsán laktunk kislány koromban, onnan jöttem férjhez. Rajzolni a családban senkit sem láttam. Odahúzódtarn az asztal sarkához. Nem kellett nekem más, csap papír meg ceruza. Amit az iskolában tanultam, otthon újakat gondoltam hozzá. A két lányát szép erdőkürti viseletben járatta az iskolába. Az unokáit is meglepte nemrég. Legyint egyet, amikor megkérdezem, mi a legkedvesebb időtöltése. — Kevés nekem a szabad időm. Ha megjövök munkából, itt a kert, kapálni, gyomlálni, rendezgetni. Meg is lehet nézni, hogy milyen szép. Főzök, takarítok. Amikor nagyon ráérek, előveszem a hímzéseimet. Nekem a teleZsófi néni kezében az ecsettel. (Bábel László felvétele) vízió is csak úgy szórakozás, Ilyen asszony Erdőkürtön ha kezemben a tű és varró- Zsófi néni! gatok. Hiába, szeretem. Csatai Erzsébet NÓGRÁD — 1978. június 20., kedd
