Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-20 / 143. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek] SZAKMAI GYAK NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS; LAPJA ■> XXXIV ÉVF., 143. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1978. JÚNIUS 20., KEDD Maradnak a szakmunkások ? Mátranováki vizsgálat és eredményei Közel tíz éve települt Mát. ranovákra, a hajdan bányászkodásáról híres községbe a határainkon messze túl híres Ganz-MÁVAG acélszerkezeti gyáregysége. Feladataik már a kezdeti percekben adottak voltak: megfelelő képzettségű dolgozókat nevelni a munkaigényes, nagy ipari beruházásokhoz készülő, s külföldre is eljutó termékek gyártásához. A következetesen végzett képzési, oktatási tevékenység eredményeként, miként a közelmúltban egy átfogó vizsgálat során megállapították, célkitűzéseik valóra váltak. Hiszen a jelenleg a majdnem hétszáz dolgozót foglalkoztató, hidakat, csarnoki futódarukat és egyéb acélszerkezeteket előállító egységben háromszáznyolcvan a szakmunkások száma, száznyolcvanán rendelkeznek közép- és huszonegyen felsőfokú képzettséggel. Ami — vállalati szinten is — bizonyítja az átképzések eredményét, a szakmunkásképzés sikerét: öt év alatt több mint kétszáz tanulójuk hagyta el végbizonyítvánnyal az őket képző intézet falait. A vizsgálatból kitűnt, hogy a nagybátonyi 209. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben, a Stromfeld Aurél Gépipari és Gépgyártástechnológiai Szakközépiskolában végzettek, s a szakmát a gyáregységben elsajátítottak Szaljut-$zo;uz tudományos űrállomás Hétfőn volt as első rendes munkanap Kis Csaba az MTI tudósító, ja jelenti: Hétfő volt az első rendes munkanap a Szaljut—Szojuz tudományos űrállomáson: Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov munkanapja reggel nyolc órakor kezdődött és a program szerint éjjel 11 órakor kell véget érnie. Az űhajósok természetesen még korántsem dolgoztak „teljes terheléssel”; világűrbeli tartózkodásuk várhatóan hosszú időtartama alatt bőven lesz még idejük a tudományos kutatómunkára. Jelenleg a legfontosabb, hogy fokozatos átállással szervezetük teljesen alkalmazkodjék a tartós súlytalansághoz és ugyanakkor ilyen körülmények között is megszokják a jól ismert és a Földön sok százszor begyakorolt munka- folyamatok elvégzését Az első szakaszban az űrhajósok feladata az űrállomás „reaktiválása”. Bár a szeptember óta a Föld körül keringő Szaljut, Romanyenko és Grecsko távozása után sem maradt „tétlen” — automatikus berendezései folyamatosan működtek, adatokat szolgáltattak a Földre a világűrből, s a földi központ időről időre más berendezéseket is üzembe helyezett — sok berendezést és műszert kikapcsoltak a rövidebb-hosz- szabb várakozási időre. Ezeket most folyamatosan működésbe kell helyezni valamint ellenőrizni kell azokat. Ugyanakkor az űrhajósoknak el kell helyezniük a magukkal hozott új tudományos műszereket is. Egyet máris munkába vettek, a sajátos „űrmérleget”, amely a súly helyett a test tömegének változását ínéri. Az űrállomás személyzete rendszeres rádió- és televízióskapcsolatban van a Földdel, jelentést ad munkájáról, közérzetéről, ez utóbbit egyébként telemetrikus berendezésekkel is ellenőrzik. Miért kellett egyébként három hónapot várni a két űrexpedíció között? Erre a kérdésre a világhírű űrhajóstudós, Konsztantyin Feoktyisz- tov professzor adott választ — ugyanazt, amit a szovjet tudósok az előző expedíció visszatértekor is hangoztattak. A Romanyenko—Grecsko űrpáros 96 napos útjának tapasztalatait előbb teljes egészében fel kellett dolgozni ahhoz, hogy megfelelő felelősséggel és ugyanakkor új feladatokkal lehessen tartós munkára a világűrbe küldeni az új személyzeteit. Kovaljonok és Ivancsenkov nemcsak folytatja elődjei munkáját, hanem új feladatokat is megold. Útjuk egyúttal alkalmat ad az Interkozmosz-program folytatására is. Lengyel lapok Magyarországi ól Tovább erősödik a gazdasági külkereskedelmi kapcsolat A hétfői lengyel lapok több cikkben foglalkoznak Magyar- ország életével. A Prespektywy című hetilap címoldalas, képes riportot közöl Budapestről. A szerző beszámol arról, hogy Magyarország a folyó ötéves tervben 16 milliárd forintot fordít fővárosának szépítésére. Ír a lakásépítési program eredményeiről is. A Zycie Warszawy a lengyel—magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésével és helyzetével foglalkozik, kiemelve, hogy a magyar külkereskedelemben mind jelentősebb szerepet játszik a Lengyelországgal való együttműködés. A Glos Pracy, a lengyel szakszervezetek központi lapja is a kétoldalú gazdasági kapcsolatok kérdéseivel foglalkozik. ír Lengyelországnak az Ikarusz-buszok iránti érdeklődéséről a kis Polski Fiatok magyarországi népszerűségéről, és kitér arra, hogy lengyel munkások dolgoznak a kábái cukorgyár építésén. A Sztandar Mlodych színes cikkben idézi fel a két nap barátságának történetét, a 15. századtól napjainkig. A Dziennik Ludowy fényképes riportban számol be Fehérvárcsurgó életéről. (MTI). elenyésző hányada keresett az évek során más munkahelyet. S, ez kimondatlanul is érzékelteti: elégedettek a körülményeikkel és érzik, kellőképp megbecsülik őket. A gyáregységben főként az utánpótlást, a kezdő szakemberek munkáját, beilleszkedésüket, s fejlődésüket kísérik megkülönböztetett figyelemmel. Hiszen rajtuk is múlik, — például ebben az évben, sikerül-e a több mint száznyolcvanmillió forint termelési terv teljesítése. Mert a statisztikák szerint a gyáregységben dolgozók hatvan százaléka harminc éven aluli. Az eddigi eredmények biztatóak. A harmincegy szocialista brigádban dolgozó fiatalok erőfeszítéseket tesznek a minőségi és a mennyiségi munka fokának emeléséhez. Ennek eredménye, hogy az exportra kerülő termékeik harminc százalékát jelentő vasúti és közúti hidak, metrószerkezetek, vízelzáró berendezések minőségi reklamáció nélkül működnek. A szakmunkásokkal való törődésnek jó néhány bizonyítékát lehetne felsorolni. A Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységében, a 30 éven aluli pályakezdő szakembereknek, a belépésüket követő második évben, névreszóló takarékbetétkönyvet nyit a vállalat az OTP-nél, amelyre 5 évi munkaviszony elteltével a kiemelt szakmákban 21, más szakmákban 14 ezer forintot fizetnek ki. Ez a takarékbetét-képzés a főiskolát végzetteknél 21, az egyetemet végzetteknél 28 ezer forint. Természetesen a szakmunkások megtartása nemcsak az anyagi juttatásoktól függ. Sokoldalú szakmai, gazdasági és társadalmi törődés, kulturálódási, tanulási, sportolási lehetőség juttatta el a gyáregységet addig, hogy a múlt évi munkájuk eredményeként elnyerték a kiváló címet. Megkezdődött a szakközép- iskolások nyári szakmai gyakorlata. Pásztón az Üvegipari Művek Szerszám- és Készülékgyárában húszán kerültek különböző területekre ahol a termelési folyamatok fázisaival a konkrét munkaműveletekkel, a kisgépgyártás gyakorlati feladataival ismerkednek. Az egyhónapos üzemi munka során az iskolában tanult elméleti ismereteket bővíthetik a diákok a gyakorlatban tapasztaltakkal. Képünkön: Vincze Sándor a salgótarjáni gépészeti és gépgyártástechrológiai szakközépiskola harmadik osztályába készülő hallgatója Urbán Lászlótól a Mező Imre Szocialista Brigád egyik szakmunkásától sajátítja el a szakmai tapasztalatokat. — kulcsár-fotó — Jelentés a hét végi zivatarról Kárt okozott a mezőgazdaságban Az elmúlt hét szokatlanul bőséges csapadékkal búcsúzott. Szombaton az esti órákban Nógrád megyét is elérte az a nyugatról érkező monszunszerű viharos eső, amely az egész országon végigsöpört. Az volt a benyomás, hogy a hegyes vidéken nagyobb mennyiségű csapadék hullott, mint más területen. A szakemberek véleménye szerint 40—50 milliméter eső esett, amelyet viharos erejű szél, égzengés kísért. Vasárnap kora reggel néhány percre kisütött ugyan a nap, de délelőtt az éjszakaihoz hasonló eső áztatta a födeket. A mezőgazdaság egyébként nagyon megérezte a korábbi esőzéseket is. Utóbbi már az előzőket is túlszárnyalta kártételben. Legérzékenyebben a gabonaföldek sínylették meg a viharos időjárást. A korábbi becslések szerint — az egyébként jó terméskilátásra feljogosító kalászosok — megdőlési fok 15 százalék volt a megyében. A "szombat esti és vasárnap délelőtti vihar ezt megduplázta. A vihar érzékenyen érintette (elsősorban) a salgótarjáni és pásztói járás vetéseit. Pontos kárt még nem állapítottak meg hétfőn és mint arról az Állami Biztosítónál értesültünk, bejelentés a hét első napján még nem érkezett. Arról viszont tudomásunk van, hogy a téeszekben megkezdték a károk felmérését. A kalászosokon kívül természetszerűleg a kapások —• kukorica és cukorrépa — is károsodtak. A mélyen fekvő művelési területeket iszappal hordta tele a lezúduló ár. Érzékeny veszteség keletkezett a vihar következtében a takarmányban. A legelőket elöntötte az ár. A korábbi esős időjárás következtében egyébként is 2500 hektár rét és legelő víz alá került. Ez a terület a hét végi időjárás következtében tovább nőtt. Napirenden a sajtó közművelődési szerepe Az Országos Közművelődési Tanács hétfőn ülést tartott a Parlamentben, amelyen Orbán László elnökletével a sajtó közművelődési szerepét elemezték. A Pozsgay Imre kulturális miniszter és Vár- konyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke által előterjesztett jelentés és a vita megállapította, hogy a sajtó jelentősen hozzájárult az MSZMP KB közművelődési határozata, majd a törvény megismertetéséhez, tartalmának érdemi propagandájához. Sokat tett azért, hogy a közvélemény felismerje a közművelődés társadalmi jelentőségét. A sajtó közművelődési munkájának kibontakozását, megerősödését jól segítették és ösztönözték az elmúlt években végrehajtott szerkezeti változások, az Űj Tükör, a Kincskereső, a Rakéta regényújság megjelenése. önmagában is közművelődési jelentőségű tény, hogy a napilapok és a megyei lapok eladott példányszáma 1970. óta folyamatosan növekszik, hogy a felnőtt lakosság túlnyomó többsége rendszeresen olvas újságot. Rámutattak, hogy a jövőben több területen tovább kell javítani a sajtó közművelődési munkáját. A fő feladat — a következő időszakban is — a közművelődési párthatározatban és a törvényben foglaltak következetes végrehajtásának segítése. Ennek érdekében különösen fontos a közművelődési szemlélet további erősítése. A sajtónak nagyobb figyel- ,met kell fordítani a dolgozók mindennapi, életének kulturáltságára, ebben a közvélemény helyes tájékoztatására, formálására. Hangsúlyozták, hogy fontos feladat a közművelődés, a művészetkritika szociali-'a eszmeiségének fejlesztése, a szocialista tendenciák és alkotások hatékonyabb támogatása, a legszélesebb tömegeket érintő és érdeklő alkotásokkal való kiemelt foglalkozás. Aláhúzták: a napilapok, a hetilapok és a folyóiratok egyaránt sokat tehetnek a művelődési mozgalmak, az amatőr tevékenység népszerűsítéséért, valamint a mindennapi közművelődési munka bevált, jó módszereinek és kezdeményezéseinek széles körben történő elterjesztéséért, (MTI) FELVONTAK A ZÁSZLÓT Megnyíltak a nyári építőtáborok Vasárnap országszerte megnyitották kapuikat az ifjúsági építőtáborok. Az első turnussal érkezett fiatalok Somogy megye két táborában vonták fel a zászlót. A Siófoki Állami Gazdaság központjában Baranyából 200, Szolnok megyéből pedig több mint 100 középiskolás leány segédkezik hétfőtől a gazdaság gyümölcsösében, kertészetében és konzervüzemében. Az ismerkedés után megalakultak a munkacsapatok a Balatonbog- lári Állami Gazdaság lengyeltóti táborában is. Ezen a helyen 250 hajdúsági fiatal dolgozik a környékbeli szőlőkben és gyümölcsösökben. Bács-Kiskun megye 18 építőtáborában az idei nyáron az ország kilenc megyéjéből és a fővárosból 18 ezer fiatal váltja egymást, kéthetenként. A bélapátfalvai cementgyár építkezésén a Heves megyei szakmunkásképző intézetek szakmai tábora. nyílt meg: az ország e jelentős nagyberuházásánál három turnusban 240 másodéves egri, hatvani és gyöngyösi diák — lakatos, csőszerelő, fes- tő-mázoló és ácstanuló — szakmai gyakorlatát töltve segédkezik a gvár építésén. Hozzájuk hasonlóan több mint 400 borsodi, bajai, Csongrád, Vas és Tolna megyei szakmunkástanuló ugyancsak a nyári szakmai gyakorlat keretében veszi ki részét az ajkai timföldgyár és alumóniumkohó építésénél. A hevesi Braun Éva ifjúsági táborba Bács megyéből érkeztek középiskolás lányok és fiúk. Ök a helybeli állami gazdaság és termelőszövetke zet zöldségtábláin és gyümöl esőseiben dolgoznak. A va sárnap Borsodból útrakelt fia talok pedig a Veszprém me gyei Ajkán és saját megyé. jük legnagyobb gyümölcstermelő üzemében, az Abaúj Állami Gazdaságban, továbbá Baján, Kecskeméten, Pécsett és Veresegyházán álltak munkába a hét elején.
