Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-17 / 141. szám
Kanyarodás — balesetveszély A közúti közlekedés során a hiyarodásnál szükséges az el- gyorshajtáson és a követési tá-• sőbbségadási szabályok betarvolság helytelen megválasztásán kívül a legnagyobb baleseti veszélyt a járművek kanyarodása jelenti. A közúti balesetek elkerülése, a veszély- helyzetek elhárítása érdekében indokolt a bekanyarodásra vonatkozó alapvető szabályok felfrissítése, felelevenítése. A gépjárművezető első fontos teendője bekanyarodási szándéka előtt az útkereszteződés, illetve a közútról való letérés (útmenti ingatlanra való behajtás) helyéig a helyes besorolás. Alapvető szabály, hogy a jobbra kanyarodó jármű jobbra, kis ívben, a balra kanyarodó jármű balra, nagy ívben kanyarodhat, ezért a besorolást időben, ennek megfelelően kell végrehajtani. Mivel a jobbra kanyarodó jármű e tevékenységét szorosan az út jobb oldaláról végzi, a baleseti veszély minimális, mert a többi járművet közlekedésében nem, vagy alig zavarja, míg a balra kanyarodás közben a többi jármű forgalmától függ a kanyarodás végrehajtása. így a szigorító rendelkezések zömmel a balra kanyarodás lebonyolításával foglalkoznak. A kanyarodás előtti besorolás útburkolati jelek esetében attól függőén, azok hiányában az általános szabályok szerint történhet. A kanyarodási szándék eldöntése után a gépjárművezetőnek igen fontos szabályt, a „tükör — jelzés — manőver” hármas szabályát kell betartani. Ez azt jelenti, hogy a kanyarodás előtt a gépjárművezetőnek a visszapillantó tükör segítségével meg kell győződni arról, hogy mögötte a járműforgalmat nem zavarja-e, majd ennek megfelelően irányjelzést kell adnia. Ezután következhet a sávváltoztatás, illetve az úttest közép-vagy felezővonalához való besorolás, „behúzódás”. A kanyarodási művelet közvetlen megkezdése előtt azonban a párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a balra kanyarodó jármű vezetőjét még egy kötelezettség terheli. Ekkor ismételten meg kell győződnie arról, hogy járművének előzésébe más jármű nem kezdett-e — esetleg szabálytalanul — és a kanyarodást csak e másodszori meggyőződés után kezdheti meg. (A meggyőződés vagy a visz- szapillantó tükör, vagy egyéb módon, például kihajlással, kiszállással történhet.) Ezen előírások mellett a katása is. Ennek alapján a kanyarodó járművel elsőbbséget kell adni: valamennyi egyenesen haladó járműnek, az egyenesen haladó villamosnak, a kerékpárúton haladó kerékpárosnak, a vele szemben jobbra, kis ívben kanyarodó járműnek, valamint azon az úton haladó gyalogosoknak, amelyikre a jármű kanyarodik. Az ismételt visszapillantási kötelezettség be nem tartása látszólag egyszerű, de igen fontos szabálya már több anyagi káros, sőt súlyos személyi sé- rüléses közúti baleset oka volt. A 21-es számú főút egy csatlakozó földútjára balra kanyarodni szándékozó ZIL tehergépkocsiba rohant egy azonos irányból érkező, és a tehergépkocsit előző Zsiguli személygépkocsi. A tehergépkocsi vezetője másodszori visszapillantási kötelezettségének nem tett eleget. Elegendőnek tartotta és bízott az irányjelző működtetésében, melyet az erős napsütés miatt a személy- gépkocsi vezetője nem észlelhetett. A pillanatnyi figyelmetlenség és mulasztás eredménye egy halálos, egy súlyos sérülés, és tetemes anyagi kár. A 22-es számú úton balra, nagy ívű kanyarodást hajtott végre egy tehergépkocsi olyan útszakaszon, amely előtt Előzni tilos tábla volt kihelyezve. Ennek ellenére egy Zsiguli személygépkocsi a szabályos irányjelzést alkalmazó, és az úttest középvonalához besoroló tehergépkocsi előzésébe kezdett, és összeütközött a kanyarodó tehergépkocsival. Bár a KRESZ-szabály figyelmen kívül hagyását nagyrészben nem a kanyarodó, hanem a szabálytalanul előző gépjárművezető követte el, a kanyarodási szabály maximális betartásával a baleset elkerülhető lett volna, mely a két gépkocsi leégése miatt jelentős anyagi kárt eredményezett. Tovább lehetne sorolni a hasonló kanyarodásból származó olyan baleseteket, amelyek a szabályok figyelmen kívül hagyásából, a nem körültekintő végrehajtásból származtak. A cél viszont nem a balesetek ismertetése, hanem figyelem- felhívás valamennyi gépjármű- vezetőhöz, hogy a közlekedési szabályok és előírások tiszte- letbentartásával, maximális betartásával ne csak a baleseti veszélyt, hanem annak lehetőségét is szűrjük ki. Gyarmati Győző MKBT-tag Szendehely belterületén történt e baleset. Egy utas súlyosan, négyen könnyebben sérültek meg. Az anyagi kár jelentős. A biztonsági öv szabályos használata életet mentett. Mátraszőllős-Pásztó között történt a baleset. Oka: szabálytalan előzés. Egy utas súlyosan megsérült, az anyagi kár jelentős. Megdicsérjük Kötelező előzékenység a közlekedésben 1842. május 8-án a Párizs és Versailles között közlekedő vonat kisiklott. A vagonokban tűz keletkezett és több mint 150 ember lelte halálát. Egyes szakemberek szerint ezzel a katasztrófával kezdődött el az emberiség történelmének új szakasza: a közlekedési baleseteké. (Magyarország, XIII. évfolyam 19. szám.) Hogy az egyre növekvő számú közlekedési balesetek valóban olyan jelentőségűek-e, hogy a történelem egy új szakaszának lehet tekinteni, ezt a kérdést hagyjuk most nyitva. Tényként kell azonban megállapítani, hogy a fejlett országokban az életnek nem mindennapi, hanem minden órai tényezőjévé vált a közlekedés. Ma már különösen a városokban gépjármű- vezetői, utaskénti, vagy gya- logosi minőségben mindenki részt vesz a közlekedésben. (Nagyvárosokban pedig a gya- logosi minőségben való közlekedés is éppen elég veszélyt rejt magában.) Ahhoz, hogy ne váljék valóban az emberiség történelmének új szakaszává a közlekedéssel járó veszély, ahhoz elsősorban az szükséges, hogy az „apró” közlekedési szabályokat is betartsuk. Sőt ezzel párosulva előzékenyek is legyünk közlekedő- partnereinkkel szemben. Tulajdonképpen az előzékenység és az udvariasság a közlekedésben nem csupán a gépjárművezető intelligenciájára van bízva, hanem az egyenesen jogszabályi előírás. A tapasztalat azt mutatja, hogy meglepően kevesen ismerik a KRESZ úgynevezett előszavát, bár az is a rendelet szerves része, és így szól: A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa, és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. (Bizalmi elv.) Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben. Márpedig amit a törvényhozó szükségesnek lát, azt meg is követeli. A KRESZ általános alapelvében foglaltakon kívül a jogszabály tételesen is előír udvariassági, illetve előzé- kenységi kötelezettséget. Gondoljunk csak arra a szabályra, amikor a jármű vezetője köteles az elindulási szándékát jelző autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyről való elindulását lehetővé tenni lassítással, vagy ha kell megállással is. A KRESZ-függelék III. fejezete. (A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak címszó alatt) szintén az előzékenységgel kapcsolatos előírást tartalmaz, amikor előírja: „Azt a járművet, melynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására”. Itt az elsőbbséget élvező járművezető számára a „hirtelen” jogszabályi meghatározás írja elő az előzékenységet, ami azt jelenti, hogy ha szükséges, akkor fékezéssel is lehetővé kell tenni az elsőbbségadásra kötelezett (például mellékútról főútvonalra rákanyarodó) jármű számára a ráhajtást. Az irányváltoztatással biztosított előzékenység elsősorban az autópályára vonatkozik, amikor a becsatlakozó (úgynevezett gyorsító sávon haladó) jármű részére a belső sávra történő áttéréssel biztosítjuk az autópályára a zökkenőmentes ráhajtást. Sokan nincsenek még tisztában azzal, hogy a közlekedésben az előzékenység egyáltalán nem pusztán egyéni gesztus, hanem jogszabályi előírás. Elég sűrűn találkozunk olyan járművezetőkkel, akik ha fékezniök kell, mert a főútvonalra eléjük kanyarodott egy másik jármű, akkor biluxolással jelzik, hogy keA zöld az autóvezetők kedvenc színe tyegnek az idegességtől. Az ilyen magatartás nemcsak udvariatlan és helytelen, hanem a fentiekből következően jogszabályellenes is. A gépjármű- vezetők magas erkölcsi színvonala nélkül ma már nem lehet a közlekedést szervezni és lebonyolítani. Az elsőbbséget a régi KRESZ szerint sem volt szabad kikényszeríteni, most pedig, amint az említett közlekedési szabályokból kitűnik, egyenesen kötelező az előzékenység. Következik ez még abból is, hogy ha figyelmesen tanulmányozzuk a KRESZ szerkezeti felépítését, akkor rájövünk arra, hogy általában a kötelességeket fogalmazza meg és nem a jogokat. A balesetmentes közlekedés érdekében tehát minden közlekedőnek szem előtt kell tartani, hogy egymásra vagyunk utalva, tehát megértéssel és segítőkészséggel kell lennünk egymás iránt. Szomorú látvány, amikor egy jelzőlámpa nélküli gyalogosátkelőhely két oldalán csoportosan állnak az átkelésre váró gyalogosok — köztük gyermekek és gyermekkocsit toló anyák — a járműoszlop pedig zavartalanul foly- dogál. Ne várjunk arra, hogy majd a mögöttünk jövő megáll! Álljunk meg mi, ezzel megállásra kényszerítjük a szembejövő forgalmat is — és engedjük átkelni a gyalogosokat. Ha kisgyermek, idős ember, vagy testi fogyatékos kíván átkelni, akkor álljon meg a járművezető még akkor is, ha csak egyedül az ő járműve közeledik a gyalog- átkelőhely felé, és ezzel az apró udvarias gesztussal biztonságérzetet ad az úttesten való átkeléshez az említett fokozott gondoskodást igénylő személyeknek. A közlekedési kultúránk milyensége elsősorban a járművezetők kezében van. A szocialista ember öntudatát, a magas fokú erkölcsiséget nem lehet jogszabállyal rendezni, ennek a bensőnkből kell fakadni. A közlekedési magatartásban megnyilvánuló öntudat, s erkölcsiség életek és testi épségek biztonságát szolSzabó Sándor salgótarjáni lakos. Gépkocsivezetői jogosítványát 1959. évben szerezte. Az ÉMÁSZ-nál 1962-tól dolgozik, mint gépkocsivezető. 1965-től a darus gépkocsin szorgalmasan végzi feladatait. Ennek elismeréseként 1973- ban Kiváló dolgozó kitüntetést kapott. Ugyanebben az évben lett egy megalakuló szocialista brigád tagja. 1976-ban gépjárművezető és karbantartó szakmunkásvizsgát tett, 1977-re, a Vezess balesetmentesen mozgalomban 500 ezer kilométert teljesített. Munkatársai szeretik és megbecsülik, fiatalabb társait szívesen oktatja, tapasztalatait átadja nekik. , gálja, ennélfogva dalmi érdek. össztársaDr. Németh Lajos Gömbicz András gépkocsi- vezető, mátraszőllősi lakos. Jogosítványát 1959-ben szerezte. Az ÉMÁSZ Vállalatnál 1962-től, mint darus gépkocsivezető dolgozik. 1973-ban egy korszerű fúrás gépkocsi vezetésével bízták meg. Ezt a munkát is szorgalmasan, hibamentesen végezte 4 évig. Saját kérésére, emelőgépes tehergépkocsira került, amit azóta is vezet, s rendben tart. Jó munkája alapján 1971. évben elnyerte a Kiváló dolgozó kitüntetést. Szocialista brigádnak 1973-tól tagja. A gépjárművezető és karbantartó tanfolyamot 1976-ban sikeresen elvégezte. 1977-re a Vezess balesetmentesen mozgalomban 500 ezer kilométert teljesített. Munkatársai körében közvetlen, barátságos, esetleges gondjaikat segít megoldaMindkét dolgozónak jó utat', balesetmentes közlekedést és jó munkát kívánunk! A zöld az autóvásárlók legkedveltebb színe. Ez derült ki a nyugatnémet festő és lakkozó kisiparosok egyesületének közvélemény-kutatásából, melyet 1976-ban végeztek a belföldi gépkocsigyártók és a legfontosabb személygépkocsi-importőrök körében. E szerint minden autós 21,3 %-a zöldre lakkozott járművet kívánt, 20,3 %-uk piros mellett döntöttt, míg a sárga kocsi barátainak aránya 14,3 %-ra csökkent; a kék, a barna, és a drapp kocsiknak 5 éve állandó veyőkörük van, amely 10—14 % között ingadozik. A táblázat végén van a fehér szín — 9,2 %-kal és a szürke alig 2 %-kal. Eddig még nem találtak kielégítő magyarázatot arra, hogy az autóvezetők milyen alapon részesítenek előnyben egy bizonyos színt. Salqótarján-Somoskőújialu városrész határában, a 21-es számú lő közlekedési úton figyelmetlen, gondatlan vezetés következménye volt ez a baleset. Egy személy súlyosan megsérült. Az anyagi kár jelentős. IU9 e g r o | u Is Gyurcsik Attila salgótarjáni Lenes László salgótarjáni la- lakost, aki Nagybátony bel- kost, aki tehergépkocsit szeszes területén személygépkocsit ve- italtól befolyásolt állapotban zetve a Rákóczi úton súlyos vezetett Salgótarján belterüle- sérüléssel és tízezer forintos tén, és anyagi kárral járó balanyagi kárral járó balesetet esetet okozott. A Salgótarjáni okozott. A Balassagyarmati Já- Járásbíróság ítélete bizonyára rásbíróság 4500 forintra bűn- meglepte, mert 4000 forintra tette és a járművezetéstől 8 büntette és a járművezetéstől hónapra eltiltotta. 8 hónapra eltiltotta. Hegedűs Zoltán kállói la- Susán János Péter bárnai lakost, aki ugyancsak azok közé kost, aki bekerített helyről eltartozik, aki nem tartja tisz- lopta a Volán 2. számú Vál- teletben az előírt törvénye- lalat ZIL tehergépkocsiját és két. Kálló belterületén szeszes Salgótarján belterületén szeszes italtól befolyásolt állapotban italtól befolyásolt állapotban személygépkocsijával súlyos sé- vezette. Szerencsére nem sorüléses közúti balesetet oko- káig, mert egy éber rendőrzott. Bizonyára tanulságos lesz járőr lefülelte. A Salgótarjáni mások számára is a Balassa- Járásbíróság sem szűkölködött gyarmati Járásbíróság példás ítéletével, mert négy hónap ítélete: 3500 forintot kellett fi- felfüggesztett szabadságvesztés- zetnie, és a járművezetéstől re és ezer forintra büntette, a két évre tiltotta el. járművezetéstől tíz hónapra eltiltotta. Bolla Bertalan salgótarjáni lakost, aki a Mátraszőllős és Budavári Lajos nagybátonyi Tar közötti 21-es fő köziekedé- lakost, aki személygépkocsiját si út szakaszán egy ember ha- Nagybátony belterületén sze- lálával és két ember súlyos szes italtól befolyásolt álla- sérülésével járó balesetet oko- pótban vezette. Ö sem volt zott. A Balassagyarmati Járás- szerencsésebb az előbbitől. A bíróság egy év végrehajtandó Salgótarjáni Járásbíróság há- szabadságvesztésre ítélte és a romezer forintra büntette és a járművezetéstől egy évre eltil- járművezetéstől hét hónapra tóttá. eltiltotta. I | NÖGRÁD —1978. június 17., szombat 5