Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)

1978-06-14 / 138. szám

Népfrontelnök Galgagulán {Iskola, lakás, áruház Bágyon István igazsága A zömök, keménykötésű ember döcögve nevet, öróla, újságcikket? Nem olyan nagy ember, akiről írni kellene. Fa­lun élt világéletében. Tette a dolgát gyerekkora óta. Ahogy a sors, meg a körülmények kí­vánták. Rábólint. ' , — Bizony, a körülmények. Meg a szegénység. Az édesapjának igaz, hogy tizenkét holdja volt Galgagu- tán. Meg két lova, szekere. De hat gyereke. Amikor a bátyja, fiatalember korában hirtelen meghalt, a tizenkét éves kisfi­út ültették a bakra, ö lett a kocsis. Később, erősebb lévén beállították markot szedni, az­tán kapálni, kaszálni. Mint a többieket, annak idején. — Bizony, hatan voltunk testvérek. Három testvérem meghalt. De hárman ma is, Gután lakunk. Szép falu Galgaguta. Leg­alábbis Bágyon István a leg­szebbnek látja kerek e vilá­gon. — Anyám, apám szlovák nemzetiségű volt, bár a nagy­apám is itt született. Anyám élete végéig viseletben járt, azt hordja a feleségem is. A fékető most is divat. Amikor vasárnap, vagy ünnepkor ki­öltöznek az asszonyok, lányok öröm rájuk nézni. Bágyon István, a termelő- szövetkezet magtárosa. Rábíz­ták a darálót, kiméri, kiadja az abrakot. Arra ma is büsz­ke, hogy közel húsz esztende­je a termelőszövetkezet meg­alakulása idején elsőnek lé­pett be. Jó gazda volt, hall­gattak rá a faluban, de köve­tője egy darabig nem akadt. A felesége sírt. Látod, mi lesz velünk, beadtad a földet, a többiek meg nem jönnek. Né­hány nap elteltével, szaporo­dott a belépési nyilatkozatok száma. Megerősödött, termé­szetessé vált a téesz, Bágyon István meg „törzsgárdatag”. Olyannyira, hogy a fiát is be­hozta a közösbe gépkocsiveze­tőnek. A lánya kiröppent a faluból, Pesten dolgozik. Jól keres, tanulni akar. A szíve, azonban minden hétvégén ha­zahúzza a szülői házba. Nemrégiben töltötte be az ötvenegyedik esztendejét. Sok funkcióval bízták meg. Ami­kor tiltakozott hogy kicsit sok a beosztás, a „rang”, leintet­ték. „Régi motoros, öreg pártmunkás vagy Pista, bírod te.. A Nógrádkövesdi közös Ta­nács tanácstagja. Megválasz­tották a végrehajtó bizottság­ba, az ÁFÉSZ igazgatóságába és nem utolsósorban rábízták a népfrontelnöki teendőket. — Megmondom őszintén, mindegyiket szeretem, csiná­lom is becsülettel. De legköze­lebb talán a népfront van hoz­zám. Az embereket összehoz­ni, tanítani, barátkoztatni na­gyon jó dolog. Nemzetiségi község a miénk. Békében él­nek szlovákok és magyarok. Hol így hangzik a szó, hol úgy, de megértik egymást. Jó do­lognak tartom, hogy tanítják a gyerekeket szlovákra az óvodában és az iskolában is. Hadd ismerjék meg az őseik nyelvét, szokásait, beszédét. Ellentétről nem tudok, ami szembeállítana családokat. Az igazi rangot a munka adja. Huszonhárom esztendeje egyfolytában népfrontelnök. Ragaszkodik hozzá a falu, ű pedig, ha dohogva is, de min­dig örül a megtiszteltetésnek. A vérében van, hogy haladni kell, a korral, lépést tartani a fejlődéssel. A hetedik, nyolca­dik osztályt felnőtt fejjel vé­gezte. Máig is állítja, a fizika volt a legnehezebb, de a ma­tematika sem könnyű. A bizo­nyítványt megszerezte. Két esztendeje elismerő ok­levelet kapott a népfrontban. végzett társadalmi munkájá­ért. A napokban pedig ünne­pélyes keretek között adták át Bágyon Istvánnak, az Orszá­gos Béketanács kitüntetését. Csatai Erzsébet Negyyí Á jajongó szirénával ér­kező mentőkocsi megáll a csoportosulásnál. Két — szür­ke öltönybe, fehér ingbe öl­tözött férfi ugrik ki belőle. Pillanatok alatt előkerítik a hordágyat, s óvatosan rá­emelik a mozdulatlan testet. Pulzusszámlálás, vérnyo­másmérés, injekciók. Hang nélkül, összeszokott mozdu­latokkal dolgoznak. Pillan­tásokból is értik egymás gon­dolatát. Nem lehet tudni, hogy melyikük az ápoló és melyikük a gépkocsivezető. — Mégpedig azért nem, mert nálunk egészségügyi képzettséggel kell rendelkez­nie a gépkocsivezetőnek is, mivel csak így tud gyorsan, szakszerűen segédkezni az ápolónak — magyarázza Ka­locsai Gyula, a Nógrád me­gyei Mentőszervezet műszaki vezetője. — A hivatásos jogosítvá­nyomat 1938-ban szereztem és 1950-ben kerültem a „fe­N \feSvolintpia éve a volán hérekhez”. Akkor léptem be a mentőszolgálathoz gépko­csivezetőként. Szerettem a munkámat, becsületesen dol­goztam. Először megbízott megyei garázsmester, majd műszaki vezető lettem. Köz­ben teltek-múltak az évek és idén decemberben, már nyug­díjba megyek. — Műszaki vezetőként mi­lyen feladatai vannak? — Nógrád megyében én gondoskodom a mentőkocsik cseréjéről — az újakat bejá­ratom —, javításáról, meg­szervezem és irányítom az I-es és Il-es szemlét. A jár­műveket minden 1500—2000 kilométer után tüzetesen át kell vizsgálni, ellenőrizni. Ez az I-es szemle a gépkocsive­zető feladata. A Il-es — amire 15—20 000 kilométer megtétele után kerül sor — mar az előbbinél bonyolul­tabb, mélyebb átvizsgálást, szemlét jelent. A kocsit szin­te ízekre szedjük, szétsze­reljük az első futóművet, a fékeket, kicseréljük a kopott csapágyakat, zsírozunk, ola­jozunk. Erre a fokozott elő­vigyázatosságra azért van szükség, mert elképzelni is melleit borzasztó, milyen következ­ményei lehetnek a legkisebb műszaki meghibásodásnak isi — Hogyan készül a meg­érdemelt pihenésre, a nyug­díjas évekre? — Biztosan nehéz lesz az átállás, szokatlan a „sem­mittevés”, hiányzik a mun­ka. Negyven éve száradt meg a jogosítványomon a tinta, és összesen csak öt he­tet voltam betegállományban — vakbéllel operáltak —, de ez az idő is olyan keser­vesen ment ell A huszon­nyolc év alatt amit itt töl­töttem a szolgálatnál sem szóbeli, sem írásbeli figyel­meztetést nem kaptam, az eddigi életemet a hivatá­somnak szenteltem. Ezt az időt semmi sem pótolhatja. Megnyugvással megyek el innen, mert ami tőlem telt, megtettem. Szépen, békes­ségben éldegélünk a felesé­gemmel — ő már nem dol­gozik — és remélem, a baj­társaim ezután sem hagynak magamra és nem kell meg­ismernem a feleslegesség és a magányosság érzését. Tőcsér Julianna Szécsény épül Wl------------------F É pül az áruház. Fotó: SzaSa Szécsényben az arra járó lépten-nyomon állványokba, építkezési területekbe botlik. Nem is csoda ez, hiszen ezek­ben a hónapokban több köz- intézmény építkezésén is dol­goznak a nagyközségben. Kétségkívül a legnagyobb jelentőségű ezek közül a ti­zenkét tantermes általános is­kola, mely a Dugonics úton, az új óvoda mellett épül s nemcsak ebből az utcából, ha­nem a Magyar utca új, több­szintes házaiból is ide járhat­nak majd Szécsény „lakótele-, pi” gyerekei iskolába. Az ere­deti tervek szerint az idén csak az alap készült volna el, de a kivitelező és a tanács utánjárásával lehetővé vált, hogy a korszerű technológiá­val épülő iskola paneljeit a nyár végén a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei gyártó vál­lalat leszállítsa, s így év vé­gére a szerkezeti munkákat befejezhetik. A helyi építőipari szövetkezet végzi a mintegy harmincmilliós munkát, csak­úgy, mint a százférőhelyes középiskolai kollégium épí­tését, melynek alapozása már el is készült. Itt azonban baj lesz a panelekkel, visszaiga­zolás még nem érkezett, s szóban is csak 1979. szeptem­berére ígérik azokat. Pedig a legelső födémeket már most a helyükre kellene illeszteni. Ugyancsak alapozzák a nagyközség új postáját. Ez hagyományos technológiával épül, s ha elkészült, a község igényeit kielégítő összetett szolgáltatást nyújtó létesít­mény lesz a település központ­jában. Az ÁFÉSZ kétszintes áru­házát építtet. Ebben modern ABC-áruház mellett a jelen­leg szétszórtan, nem a leg­megfelelőbb körülmények között üzemelő iparcikkbol­tok is helyiséget kapnak. Vár­hatóan a jövő esztendő köze­pe táján készül majd el. A Magyar úton 18 célcso­portos lakás is épül az idén. Kivitelezési tervmódosításra volt szükség, melyet szeptem­berre ígérték, s ezután lehet hozzáfogni a munkához. Az épület földszintjén Patyolat­felvevő hely, GELKA-kiren- deltség és szövetkezeti kon­fekcióbolt kap helyet. Magyar nemzetközi A következő hetekben szá­mos alkotás képviseli ismét hazánk filmművészetét a nem­zetközi filmélet rangos fesz­tiváljain. A június első felé­ben megrendezésre kerülő sydneyi nemzetközi film- fesztivál közönsége Mészáros Márta „ök ketten” című já­tékfilmjét és Szórády Csaba, Huszárik Zoltán, valamint Macskássy Kati egy-egy rö­vidfilmjét: a „Rondino”, az „A Piacere” és a „Nekem az élet teccik nagyon” című al­kotásokat Ismerheti meg. A sydneyi fesztivállal egyidő- ben Ausztrália másik nagyvá­rosa, Melbourne is nemzetközi fesztiválközponttá válik. Ezen a sydneyi filmseregszemle versenyébe benevezett négy magyar filmen kívül bemutat­ják Rózsa János „Pókfoci”-ját, valamint Szabó István „Vá­rostérkép”, Jankovics MarcelL „Küzdők” és Olasz Ferenc „Mária kútja Názáretben”, A szécsényiek jelentős tár. sadalmi munkával járultak hozzá községük gyarapodásá­hoz. Szanált épületeket bon­tottak le az iskola helyén, a teljes durva tereprendezést elvégezték. A kollégium he­lyén ugyanezt mintegy há­rom-négyszázezer forint ér­tékben a középiskolások vé. gezték el, a posta építési terü­letén pedig a tanácstagok. A 18 célcsoportos lakás helyén is • közös munkával rendezték a területet. — g- — filmek, filmszemlék „Velemér” és „Fejfák” című filmjeit is. Az írországi Corkban június 10-e és 17-e között sorra ke­rülő nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjában három filmünkkel — Reisenbüchler Sándor • Holdmese, Huszárik Zoltán1 a Piacere és Gyar- mathy Lívia Magányosok klubja című alkotásával — veszünk részt. A Holdmese című filmet meghívták az angliai Newcastle-ban, június 16-a és július 2-a között meg­rendezésre kerülő nemzetközi filmfesztiválra is. A Karlovy Vary-i nemzet­közi filmfesztivált az idén, június 29-e és július 12-e kö­zött tartják. Hazánk filmmű­vészetét itt András Ferenci Veri az ördög a feleségét cí­mű filmje képviseli, s a fesz­tivál információs vetítéseire meghívták Fábri Zoltán Ma­gyarok című alkotását is. — Harmincöt ország isko­Pirosba, a stahmunbáslány Harmadik kívánságom nincs lásai vesznek részt az orosz nyelv nemzetközi olimpiáján, amely Moszkvában június végén kezdődik. A Szovjet­unió határain kívül összesen mintegy 20 millióan tanulnak oroszul, kétharmaduk Iskolás. A nyelvolimpia ünnepélyes megnyitóját a moszkvai úttö­rőpalotában tartják. II cukorrépa ellensége A levéltetvek betelepedése cu­korrépatáblákra ez évben korán megkezdődött, s amint a hűvös, csapadékos Időjárás után mele­gebb, párás napok következtek, tömegessé vált a kolóniák kiala­kulása. Május 24—31. közötti idő­szakban végzett megfigyelések alapján a növények 80—100 szá­zaléka fertőzött volt. Szarvasgede, Csécse, Palotás, Bomhány, Kétbo- dony, Magyarnándor megvizsgált cukorrépatábláján. A nagyobb mérvű minőségi és mennyiségi károk elkerülése ér­dekében a védekezést haladékta­lanul el kell végezni, s újrafertő- íésük esetén meg kell Ismételni. Az AGROKER-vállalatnál még beszerezhető Azodrin 40 WSC, va­lamint Pirlmor. Oláh Piroska, amikor befe­jezte a nyolcadikat, nem töp­rengett sokáig. Az osztálytár­sai nyűglődtek, beszélgettek, vitatkoztak. Ki hova, milyen iskolába indulna, milyen szak­mát szeretne. Ilyesmiről szó sem volt. Piroska határozot­tan tudta, ő pedig varrónő lesz. Ügyes kezű kislányként már otthon is segített az édes­anyjának. Varrt a babáinak, sőt nagyobb korában még a szabással is megpróbálkozott. Igaz, ferdére sikerült, de az első lépéseket megtette. A Budapesti Finomkötött­árugyár balassagyarmati üzemében szívesen fogadják a fiatalokat. Amikor Oláh Pi­roska jelentkezett, hogy köfő- hurkolóipari szakmunkásnak akar tanulni, rögtön ottfogták. A többi fiatal lánnyal együtt ismerkedett az üzemmel. Meg­mutatták a nagycsarnokot, mondván: kislányom úgy nézz körül, ez lesz a munkahelyed. Leültették a modern varró­géphez. Hogyan kell a cérnát befűzni, hogyan „vinni” az anyagot, varrni a szabás után? I — Mindjárt tudtam, ez jó nekem — mondja Piroska. Fekete hajú, nagyon csöndes szavú, szerény kislány. Mind­össze tizenkilenc esztendős. Mikor szeresse az ember a választott szakmáját, ha nem a húszon innen? — A tanulás? — Két napot az iskolában voltunk, négyet az üzemben, így egyszerre ismerkedtünk elmélettel és gyakorlattal. Legjobban talán az anyag­ismeretet szerette. Jó tudni, miből szőnek, hurkolnak anya­got, hogyan lehet vasalni, mos­ni, milyen tulajdonságai van­nak. Hasznos tudomány a családban is. Ha majdan gye­rekei lesznek, legalább tudato­san vásárol. Három esztendeje szakmun­kás. Mosolyogva mondja, elő­ször zsebet varrt a ruhákra. Sok-sok ruhára, sok zsebet. Utána az elejét állította ösz- sze. Vidáman rámpillant: — Ügy van ez, ha egy jó szabás vagy szép ruha megtet­szik, amit akármilyen export­ra varrunk, utána levesszük a mintát. Otthon egy-két nap alatt elkészül, aztán már pom­pázhatunk is a legdivatosabb holmikban. — Mindig ilyen csöndes? — Nem szeretem a hangos­kodást. — Érte már kellemetlenség az üzemben? — Nem. Szeretettel, jóindu­lattal bántak velem. Én is igyekeztem. — Mi a szép a szakmájá­ban? — Az, hogy a kiszabott da­rabokból összeáll a ruha. Ha szép is, meg jó is, öröm vele dolgozni. Piroska a November 7. brigád tagja. Szalagon dolgo­zik, a kétezerötszáz—három­ezer Ft-ot megkeresi havonta. Nógrádszakáli. Ott él a szülei­vel. Naponta vonatozik Ba­lassagyarmatra és vissza. A nővére Hollókőn tanítónő. A bátyja ács. Nemrégen nősült, — Az idő, amit vonatozás­sal töltök, sok. Reggel egy óra, este megint. Ha délelőt­tös vagyok, fél négykor kelek, ha délutános, éjfélkor érek haza? — Szórakozás? — Falun lakom, ez meg­szabja az életemet. Segítek a háztartásban, olvasok, televí­ziót nézek, néha-néha egy-egy moziba eljutok. Különösebb szórakozásra nem vágyom. Az üzem KlSZ-szervezeté- ben vezetőségi tag. becsületes helytállása, jó munkája, em­bersége eredményeként há­rom hónappal ezelőtt KISZ- ajánlással felvették párttag­nak. Fiatal lány, örömei, gondjai hasonlóak kortársaihoz. — Mi a három legnagyobb kívánsága? — Ez nehéz... Szeretnék Balassagyarmaton lakni, hogy ne utazgassak. Aztán az idén vagy jövőre eljutni Bulgáriá­ba. Még soha nem láttam a tengert. A harmadik? Har. madik kívánságom nincs. .. Cs. E. I NÓGRÁD — 1978. június 14., szerda 5 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents