Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)

1978-05-16 / 113. szám

I Mia még csalt egy műszakban . Ü| termek — korszerű technikával ZÖLDÉRT-igéret: less elegendő zöldség, gyümölcs Interjú a vállalat igazgatójával Eddig nehezen lehetett ki­mutatni a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál, hogy milyen gépeket érdemes tar­tani, illetve milyen .gépek tar­toznak a nagy teljesítményű berendezések kategóriájába. Arról még nehezebb volt be­szélni, hogy az előbbiek kö­zül melyik a korszerű. Ugyan­is olyan hagyományos dara­boló-, sajtoló- és hegesztőgépek alkotják a gépparkot, amelyek 50—60 millió forint értéket képviselnek, ötven százalékuk minden tekintetben elavult. Éppen ezért az utánuk visz- szamaradó amortizációs ösz- szegből — évenként 4—5 mil­lió — csupán a kulcsgépek fejlesztését képesek megol­dani. Jelenleg a meglevő gép­park kihasználása nem halad­ja meg az országos átlagot — 1,3 műszakra tehető. Változásra a rpost zajló be­ruházás adott lehetőséget. Az új alumínium termékek gyár­tása szinte megköveteli a nagy teljesítményű és kor­szerű gépek beállítását. Ezért ezek kihasználtságának foká­ról fél év múlva lehet csak viszonylagos képet alkotni. A nagy teljesítményű gépek közé tartozik az a tompahe­gesztő, amelyet a második ne­gyedévben állítanak a terme­lésbe. Segítségével megszün­tetik a hegesztésben jelentkező szűk termelői kapacitást. Ugyanakkor jelentősen növe­lik az alumínium termékek minőségét, esztétikai kivitelét. Ezt azzal a masinával érik el, amelyet a Német Demokrati­kus Köztársaságból vásároltak 2 millió forintért. — Csak az éjszakai mű­szakban üzemeltetjük, mert igen nagy az energiaigénye. Van jelentkező az éjszakai munkára. Ebben valószínű közrejátszik a nemrég beve- zfetett műszakpótlék is. A tom­pahegesztő segítségével egy év alatt 5—10 ezer órával növel­jük a termelést — tájékoztat Hlavay Sándor, a gyár mű­szaki igazgatóhelyettese. Az előbbinél még nagyobb szerepe van annak a három speciális gépnek, valamint a két mechanikus programozott revolver megmunkálóberen­dezésnek, amely az új termék, a bányatám gyártását szolgál­ja. Az előbbieket a Német Szövetségi Köztársaságból vá­sárolták 15 millió forintért, míg az utóbbi Romániából ke­rült ide, s egymillió forintba került. — Ebben az évben az em­lített gépek egy műszakban termelnek, mivel az igények nem indokolják a több mű­szakos termelést. Jövőre meg­duplázzuk a termelést, s en­nek megfelelően két műszak­ban pörögnek a gépek. Nem­csak a nagyobb eredmény el­érésében segítenek. Mivel meghatározó szerepük van a gyártási folyamatban, ezért jól szolgálják a termelés biz­tonságát is — hangsúlyozza a műszaki igazgatóhelyettes. — Honnan teremtik elő a korszerű gépekhez szükséges magas képzettségű szakmun­kásgárdát ? — Szerencsés helyzetben va­gyunk. A mostani műszakban dolgozók 80 százalékát saját munkásgárdánkból átképzés­sel, illetve továbbképzéssel biztosítottuk. Mivel igen bo­nyolult, érzékeny, nagy érté­kű gépekről van szó, techni­kusi végzettséggel ren ielke- ző szakmunkásokat bíztunk meg kezelésükkel. Aztán to­vábbra is az eddig jól be­vált utat járjuk: fiatalokból képzünk jó szakmunkásokat — így Hlavay Sándor. — A technikai, technológiai váltás előnyös hatása tapasz- talható-e más területen? — Igen. A korábban ter­vezett 34 fővel szemben 15—20 fővel oldjuk meg a műszaki­lag jóval magasabb gyártási feladatainkat — állítja hatá­rozottan a műszaki igazgató- helyettes. Ennek bizonyítására a kö­vetkezőket. Az itt gyártott alu­mínium bányatámok minden tekintetben kiállják a ver­senyt és az összehasonlítást a Német Szövetségi Köztársa­ságban levő Klöckner és a Thyssen cégek által előállított ugyanilyen termékekkel. Pedig ezeknek a vállalatoknak igen nagy a múltjuk, kiterjedt és megbízható vevőhálózatuk“ van egész Európában. V. K. Ellenőrök a szövetkezetekben '■' Xs elmúlt év végén a Minisztertanács szabályozta az állami és a szövetkezeti ellen­őrzés időszerű feladatait, szervezeti kérdé­seit és legfontosabb eljárási szabályait. A kormányrendeletek végrehajtása, a mező- gazdasági szövetkezetekben is megkezdődött. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a napokban tűzte napirendjére a szövetkezeti belső ellenőrzés témáját, és állást foglalt a legfontosabb gyakorlati kérdésekben. Az ellenőrző tevékenység színvonalának javításához jó alapot biztosítanak az ellen­őrző bizottságok, a belső ellenőrök, a veze­tői ellenőrzés és a tsz-szövetségi ellenőrzési irodák működésének eddigi eredményei. Az elmúlt évek fejlődése nyomán lényegében már kialakult és megszilárdult a szövetke­zetek hivatásos és társadalmi belső ellenőr­ző rendszere. Nem új ellenőrző apparátusor kát kell felállítani, hanem a meglevőkre építve, azokat a szükséges szakemberekkel kiegészítve a munkastíluson, a módszereken, a munkamegosztáson szükséges változtatni. A hivatásos belső ellenőrök foglalkoztatá­sa mezőgazdasági termelőszövetkezetek szá­mára is kötelezővé vált. Hosszú ideig, a ma­inál jóval kisebb üzemi méretek mellett, szinte minden ellenőrzési feladatot az ellen­őrzési bizottságok láttak el. Ma már a gaz­daságok méreteit, szerteágazó gazdasági tevékenységüket figyelembe véve, kizárólag a társadalmi erőkre építve nem oldható meg az operatív belső ellenőrzés. Több mint 500 termelőszövetkezet saját elhatározásából, ezért is alakított ki belső ellenőri munka­kört. A további mintegy 900—1000 gazdaság­ban egy éven belül alkalmaznak majd hiva­tásos belső ellenőrt. Az ellenőrzés tartalmi követelményeit ille­tően ugyancsak összetett és igényesebb fel­adatok megoldása vár a szövetkezeti belső ellenőrzés valamennyi résztvevőjére, a veze­tői ellenőrzést gyakorló több ezer szövetke­zeti vezetőre, az önkormányzati szervekre. Kívánatos az ellenőrző munka segítő, meg­előző jellegének erősítése. Jó lenne fokozato­san elérni, hogy megszűnjön az ellenőrzés helyenként még tapasztalható kicsinyes, ki­zárólag hibakereső és megtorló jellege. Az ellenőr és az ellenőrzött kapcsolatát jelle­mezze inkább az együttműködés, mint a szembenállás. Az ellenőröknek helyénvaló a jó tapasztalatokat is feltárni, elterjeszteni. Az ellenőrző szervek munkaprogramjai­ban nagyobb figyelmet érdemes fordítani a gazdálkodás lényegi kérdéseire, a gazdasá­gosság, a technológiai fegyelem érvényesü­lésére, a gazdálkodás külső és belső feltéte­leinek összefüggéseire. Csak így érhető el, hogy az ellenőrzés érdemi segítséget nyújt­son a vezetéshez, a döntések megalapozásá­hoz, az üzem- és munkaszervezés fejleszté­séhez. Az új ellenőrzési jogszabályok fontos irá­nyítói jogkört és szakmai segítségnyújtási feladatkört biztosítanak a szövetkezetek te­rületi és országos érdekképviseleti szervei számára. Munkájuk homlokterében a szövet­kezeti belső ellenőrzés összehangolt működé­sének előmozdítása, az üzemi feladatok he­lyes megoldásának rendszeres segítése áll. Radnóti Huba TOT-tanácsos Lendkerék szíja esetten... Fabatkát se ér a minden­tudó csodamasina sem, ha tétlenül porosodik a műhely sarkában. Mi több: egyenesen nyűg a vállalat nyakán, hi­szen még az érte fizetendő járulék értékét sem termeli meg. Hébe-hóba mégis előfor­dul, hogy „pihentetnek” egy- egy gépet a gyárak. Mert vagy nincsen rá megfelelő szak­ember, vagy éppen nincs olyan munka, ami elvégezhe­tő vele. Kivált a termékszer­kezet gyakori változásai kö­zepette állhat elő ilyen hely­zet. A gond megérthető és ideig-óráig kivédhetetlen. így hát arra kell törekedniük a szakembereknek, hogy leg­alább a nagyon értékes és sok mindenre fölhasználható gé­pek dolgozzanak. Miképpen oldják meg ezt a VEGYÉP- SZER salgótarjáni gyárában? — e felől faggatóztunk. HORIZONTAL „FÉLGŐZZEL” — A gépeink zömmel jól kihasználtak — tudtuk meg Tari Miklós termelési osztály­vezetőtől. — Álló gép csupán hellyel-közzel található. Sőt: néhol a maximális kihasznált­ság is kevés. Mint megtudtuk, a forgá­csolóműhelyben néhány hó­napja fölállítottak egy ho­rizontál esztergát, ami az an­nak idején elképzeltnél ke­vesebbet üzemel. Az történt, hogy a gyártmányösszetétel másképpen alakult, mint ahogyan előre látni lehetett. A gyár a saját termékeihez csak ritkán tudja használni, így a teljes kapacitását bér­munkával köthetnék le. Eh­hez viszont másunnan kellene munkást — méghozzá jól képzett, tapasztalt munkást — áthozni, ami a másik he­lyen okozna fönnakadást. Nin­csen egyéb lehetőség: a kö­rülbelül kétmillió forintos új gép „félgőzzel” dolgozik. BEHEMÓT VASGYŰRÜK Más a helyzet a karuszel fejpaddal és a nagy csúcsesz­tergákkal. Ezek háromszoro­san lennének túlterhelve, így a gyár egyéb üzemek segítsé­gére szorul. A Lenin Kohá­szati Művektől ugyanis behe- mót méretű „gyűrűk” érkez­nek, azokból forgácsolnak tár­csákat. A több mázsás vasda­raboknak jószerivel a felét forgácsolással kell leválasz- ni. Ez igen hosszadalmas munka, rengeteg emberi fá­radságot és töméntelen villa­mos energiát emészt fel, emel­lett jelentős gépkopást is elő­idéz. Az LKM ellenben nem tud változtatni ezen az áldatlan állapoton, mert a gyűrűket kézi kovácsolással állítják elő, ezért nagy ráhagyás kell, hogy a vastömb a kívánt méreteket kiadja. Várható, hogy bizony­talan — de belátható —időn belül egy speciális géppel nagyjából a megfelelő alakúra formálja a vastömböket, így kevesebb lesz a leválasztandó anyag, rövidebb a forgácsolá­A megye piacain, a zöldség- és gyümölcsboltokban — hála a tavalyi jó termésnek — kielégítő a választék, a ko­rábbi évekhez képest elfogadhatóak az árak. Ebben jelen­tős szerepet játszik a ZÖLDÉRT megyei Vállalata, amely az elmúlt esztendőben történt átszervezés óta — a MÉK-ből lett a ZÖLDÉRT — kedvezően hatott a zöldségtermelés és -értékesítés biztonságának megteremtésére. A vállalat igazga­tójával, dr. Jancsó Sándorral arról beszélgettünk: a ZÖLD­ÉRT miként tud eleget tenni hivatásának. — Mi jellemezte az idei szerződéskötéseket? — Az felmúlt évben 2420 va­gon zöldség- és gyümölcsfélét vásároltunk fel. Az idén a szerződések szerint 2566 vagon áru átvételére kell felkészül­nünk. Ilyen nagy mennyiség­re még nem volt példa. Kü­lönösen a burgonya növeke­dése számottevő. Tavaly a me­gyéből 1016 vagon burgonyát vásároltunk fel, az idén 1458 vagonnyit ajánlottak fel a kö­zös gazdaságok. Többnyire si­került közös nevezőre jutnunk a termelőkkel, hogy azt ves­senek, amire szükség van. — Milyen zöldségfélékből lesz az idén önellátó Nógrád? — Burgonyából, káposztá­ból, uborkából, sárgarépából, dinnyéből. Nógrádban tovább­ra sem szerződhettünk zöld­paprikára, paradicsomra, hagy­mára. Ezeket a cikkeket más megyékből szerezzük be. Ör­vendetes, hogy nem csökkent megyénkben a primőrtermelés. Főként zöldhagymát, salátát, retket szállítanak a piacokra. A primőrellátást azonban to­vábbra is a délebbi fekvésű megyék termelőitől biztosítjuk. — A ZÖLDÉRT Vállalat megszületése óta mit tart a leglényegesebb változásoknak? — Elsősorban azt, hogy ja­vult a megyei ZÖLDÉRT-ek közötti kapcsolat. Ez biztonsá­gossá teszi az áruellátást, s. leginkább az ipari települése­ken élők látják előnyét. A má­sik lényeges változás: a ter­melőszövetkezetekkel javultak kaocsolataink, bizonvára en­nek hatására erősödik a szer­ződéses fegyelem. Az elmúlt évben — s az idén sem lesz másként — minden leszerző­dött és étkezésre alkalmas árút átvettünk. A minőségi követel­ményekből. amelyeket szabvá­nyok írnak elő, továbbra sem Több Műtrágya Az alsótoldi termelőszövet­kezet ezelőtt két évvel még hektáronként csupán 186 ki­logramm hatóanyagot hasz­nált fel. Tavaly már tizenöt százalékkal több műtrágyát juttattak ki a földekre, de még így is jelentős a lema­radás a megyei átlagtól. Az idén szeretnék elérni, hogy egy hektárra 240 kilo­gramm hatóanyag jusson. A talajjavítást szolgálta a mész- trágyázás is, melyet több mint kétszáz hektáron végeztek el a gazdaságban. sí idő, következésképp csök­ken a tarjáni gyár gépeinek terhe. ESAB ÉS TÁRSAI Számos értékes masina segíti még a VEGYEPSZER-dolgo- zók munkáját. Nélkülözhetet­len az ESAB fedőporos auto­mata hegesztőberendezés. Ez­zel három műszakban lieg ész­tének a munkások. Gyorsítja és jobbítja a hegesztést; sok gondot okozna, ha elromlana. Három műszakban dolgozik a lemezélgyalu is. Csak a gyár termékeihez kellő leme­zeket munkálja meg, de így is a legtöbbet foglalkoztatott masina. Csak időszakonként hasz­nálják, de akkor úgyszólván nélkülözhetetlen a plazmavá­gó. Vastag, saválló lemezek, darabolására alkalmas, e gép. Csak saját célokra használják, mert ha elromlik, rendkívül nehezen javítható, s a kiesése hallatlanul körülményes­sé tenné a kemény anyagok vágását. —molnár— engedhetünk, hiszen akkor a fogyasztók érdekei ellen vé­tenénk. E területen még néhol szemléletváltozásra van szük­ség, hogy kapcsolataink to­vább javuljanak. Ami minket illet: igyekszünk kötelezettsé­geinknek maradéktalanul ele­get tenni. Többek között biz­tosítjuk a garantált árakat, szakembereink rendszeresen látogatják a zöldségtermelő mezőgazdasági üzemeket. — A jelentős mennyiségű áruk átvételére hogyan ké­szül fel a vállalat? — Főleg a tárolás feltételeit kell korszerűsíteni, bővíteni. A burgonya esetében valószínű, hogy értékesítési problémáink lesznek. Ezért a szécsényi tá­rolót újabb 180 vagonos ka­pacitással növeljük. Segítenek a termelőszövetkezetek is: Szé- csényben, Szügyön, Ludány- halásziban, Örhalomban is raktározhatunk. Az elmúlt év­ben a munkaigényes prizmás tárolással felhagytunk, így mázsánként a raktározás költ­ségei öt forinttal csökkentek. A másik jelentős tétel az ubor­ka, amiből 400 vagonnal ve­szünk át. Ennek felét nyersen exportáljuk, számításaink sze­rint. Rekonstrukcióval bővít­jük a dejtári savanyítóüzem feldől eozókapacitását. — Készül az apparátus is? — Az áruforgalomban dol­gozóknak tanfolyamsorozatot szerveztünk, amelyen az áru- értékesítés szervezésétől az operatív nyilvántartásig szinte minden; a munkánkkal kap­csolatos téma szerepel. Bízunk abban, ' hogy a felvásárlás dömpingjében a továbbképzés is segítséget nyújt a vélemény- különbségek tisztázásához. * — Mi a zöldségellátás idei prognózisa? — A tárolt készletek az újig elegendőek, erről az üz­letekben, piacokon a vásárlók saját maguk győződhetnek meg. A primőr rendszeresen érkezik. Több mint száz egy­séget látunk el naponta friss zöldséggel, gyümölccsel. Nap mint nap pontos információ­ink vannak arról is már, hogy időben és a kért mennyiség­ben érkezett-e az áru. Így, ha szükség van rá, gyorsan tu­dunk intézkedni. Bőven lesz zöldség, gyümölcs az idén is, ha csak az időjárás nem szól közbe. — S az árak? — Véleményünk szerint a vállalat eleget tesz piaci ár- szabályozó szerepének. Tavaly az árszínvonal 86 százalékos volt. Az idei első negyedéves adataink azt mutatják: az el­múlt évihez képest egy szá­zalékkal csökkentek fogyasztói áraink. — Könnyítik-e a háziasszo­nyok dolgát az idén? — A közelmúltban piacku­tatást végeztünk. Az előre tisz­tított zöldségfélékre kevés az igénv. A burgonyát, hagymát új géppel csomagoljuk már, szeretnénk növelni á mosott áruk arányát is — fejezte be a beszélgetést dr. Jancsó Sán­dor. Szabó Gyula Különböző építkezésekre szállítanak ajtókat, ablakokat, be­épített bútorokat az Érsekvadkerti Építőipari Szövetkezet nagyoroszi telepéről. Részt vesznek épületek felújításában is. A salgótarjáni közgazdasági szakközépiskolába bútorokat, nyílászárókat, a zagyvapálfal vai ifjúsági házba berendezé­seket készítettek. Termékeik eljutnak a Nógrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalat, a nézsai TÖVÄLL építkezéseire is. Képünkön: Horváth Béla, a Mikszáth Kálmán Szocialista Brigád vezetője, 11 fős kollektívájával a verőcemarosi ifjú­sági tábor megrendelését elégíti ki. Emellett egy gödöllői és váci iskolának szállítják a fából készült áruikat.- kJ ­] NÓGRÁD - 1978. május 16., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents