Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)
1978-05-14 / 112. szám
A változó Érsekvadkert Az 1200-as évekből valók azok a feljegyzések, amelyek először említik Érsekvadkert települést. Az emberek szívesen jöttek ide, és telepedtek meg ezen a helyen, hiszen az időjáráson kívül a termékeny föld is kedvezett a legfontosabb kenyérgabona-félék, és az állattartáshoz nélkülözhetetlen takarmányféleségek termesztéséhez. Az Ipolytól nem messze fekvő települést a visz- szaemlékezések óta magyarok, palócok lakták. A faluból kevesen költöztek el, és a bevándorlás is meglehetősen csekély volt: a lakosság a természetes szaporulat alapján nőtt, az 1970-es népszámlálás négyezren felüli lélekszámot említ. A múltból a jelenbe A felszabadulás előtt a földek többnyire egy szűk körű gazdagparaszti réteg kezében voltak. Rajtuk kívül is többen rendelkeztek 10—15 holdas kisbirtokkal, de még többen voltak azok a szegény napszámosok és cselédek, akik ezeken a földeken látástól- vakulásig dolgozlak. A föld akkoriban a megélhetést jelentette számukra, hiszen kevés volt az iparosember. Az asszonyok egy része otthon szőtteseket készített, színes mintákat, értékes népi viseleteket, Az asszonyok lobogó szoknyákat vettek magukra, a férfiak széles, bő gatyát és „szakácskát” — afféle kis kötényt viseltek. A gyermekek oktatására, Iskolázására kevés gondot fordították. A kétkezi munkának mindennél nagyobb becsülete volt, a mezőgazdasági munka akkoriban egész embert kívánt. —r Édesapám Is napszámosként dolgozott a földeken, aratott, csépelt — emlékszik visz- sza Csordás István, a községi pártbizottság titkára. — A felszabadulás után a magántulajdonban levő nagy földterületek, a kisbirtokok felosztásra, vagy közös tulajdonba kerültek. 1947-ben mintegy háromszáz holdas területen megalakult az első érsekvadkerti termelőszövetkezet, a Tartós Béke Tsz, majd 1950-ben a Dimitrov-pusztai Tsz jött létre, és a két gazdaság 1960-ban Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz néven egyesült. — 1956 után a földek javai része felosztásra került a lakosság között. Az embereknek kedvezett ez az időszak, hiszen a mezőgazdaságban szerzett jártasságuk a saját földjeiken jól kamatozott. Az emberek elégedettek voltak — folytatja a párttitkár —, 1960- ban a mezőgazdaság kollektivizálása, szocialista átszervezése nagy változást jelentett a falubeliek életében is, hiszen nem rendelkezett, így az ingázók száma meglehetősen nagy. Az emberek eljárnak Budapestre, Vácra, Balassagyarmatra és Paksra dolgozni. Az elmúlt évtized óriási szemléleti változásokat hozott, viszonylag i^ivid idő alatt. Jvla már itt is nem a földhöz, hanem inkább a gyárhoz ragaszkodnak az emberek. A Szerszámgépipari Művek érsekvadkerti gyáregysége rövid idő alatt sok munkáéi, főleg szakmunkást foglalkoztató ipari létesítménnyé nőtte ki magát. A létszám évről évre emelkedik, amely szintén ipa- rosodási tendenciát jelent. A helybeli ipar erősödésével az ingázók száma is csökken. Két nemzedék a község főterén. a földjükhöz ragaszkodó, a paraszti életformán csak nehézségek árán változtatni tudó emberek meggyőzése sok türelmet, megértést igényelt. Sokat segített viszont, hogy a termelőszövetkezet eredményesen gazdálkodott. Emelkedtek a termésátlagok, és ennek eredményeképpen az emberek fokozatosan belátták a kollektív munka, a gépesítés, az összehangolt, tervszerű gazdálkodás előnyeit, távlatait. Ma már jobbára csak ' kisebb háztájival rendelkeznek az érsekvadkertiek, egyénileg gazdálkodó már egyáltalán nincsen a községben. Annál többen tanultak viszont szakmát, és az egykori napszámosokból kőműves és ács mesteremberek lettek. A mezőgazdaság gépesítése, a nagyüzemi termelés jelentős munkaerőt szabadított fel, és ezek az emberek az ipari termelésben kerestek munkát. Ma már a munkaképes keresők mintegy kétharmada dolgozik az iparban. Mivel Érsekvadkert a legutóbbi évekig jelentősebb ipari létesítménnyel Örömök és gondok A termelőszövetkezet területe mintegy hétezer hektárra tehető, és az itt dolgozók jövedelme emelkedett. Talán a legmagasabb jövedelemmel az építőiparban dolgozók rendelkeznek, de az iparban dolgozóké sem marad el az átlagostól. Ebben az évben, a SZIM-gyáregységben például a forgácsolók bérfejlesztése jóval a népgazdasági átlagszint felett volt, de a fizikai dolgozók is átlagon felüli bér- fejlesztésben részesültek. ;— A község életszínvonala emelkedik, szemmel látható a fejlődés — mondja Molnár Imre, a községi tanács elnöke. — Gomba módra szaporodnak az űj családi házak, az egy-két • szintes lakóépületek. Az érsekvadkertiek takarékos emberek, és jövedelmük is szépen gyarapodik. Míg 1970-ben a község takarékbetét-állománya 5 millió forint körül volt, napjainkban ez az összeg 33 millió. A gépjárművekre, gépkocsikra évente 70—80 befizetés történik, nem beszélve arról, hogy a lakások belső berendezése, színvonala is a mai igényekhez, ízléshez igazodik. — De nemcsak eredményeink, hanem gondjaink is vannak — folytatja a tanácselnök. — Elsődleges feladataink között tartjuk számon, hogy a község művelődési házat kapjon. Még az ötvenes évek idején épült egy művelődési otthon, ami a valóságban mozi és ritkábban színház. Az emberek az ismertebb darabokat megnézik, de a legfőbb szórakozási, művelődési eszközük a televízió. Amíg a művelődési házunk el nem készül, addig sajnos, a !■ hétvégéink is nagyon korlátozottak. A jelenlegi helyiségünk kétszázötven férőhelyes, meglehetősen kicsi. Könyvtárunk is szűkös, ideiglenes helyiségben működik, bővíteni kellene. Az érsekvadkerti gabonafeldolgozó. — Nemrégiben hoztunk létre ifjúsági klubot, az is ideiglenes helyiségben van. Nem szégyen bevallani, pénzügyi okok miatt nem kerülhet sor az új kulturális intézmény megépítésére. Olyan rosszak a kilátások, hogy elképzelhető, még a következő ötéves tervben sem valósul meg. Több mint tízmillió forintra lenne szükség. hessük a szocialista kultúra még szélesebb kibontakoztatását, gyarapítását községünkben — mondja a tanácselnök. Az érsekvadkertiek idősebb korosztályába még mindig meglehetősen sok az általános iskola nyolc osztályát el nem végzettek száma. Az értelmiségi réteget elsősorban a község mintegy harminc pedagógusa, a tsz vezető beosztású seket tettek, a javulás azonban nagyon lassan mutatkozik. Épül a vízmű Érsekvadkert ma a változások korát éli, gyarapodik, fejlődik. A tavalyi év végén alakult még a regionális vízmű építésére létrehozott társulat, amelynek feladata, hogy a község ivóvízellátását buto- sítsa. Ma még a kerekes kutak adják a vizet, de a holnap a vízműé. A lakosság telkenként 10 ezer forinttal járul hozzá az építés költségeihez. Több vállalat ad jelentős összeget az építéshez, de az oroszlánrészt a tanácsi költségvetés fedezi. Az építés költsége meghaladja a 30 millió forintot Érsekvadkerten. A főmű építési költségeit a megyei tanács finanszírozza, a költségek mintegy háromszázhuszonhétmillió forintra tehetők. A vizet az Ipoly völgyéből kapják a falubeliek. A község terjeszkedik, tovább fokozódik a lakásépítés. Évente 22—25 családi ház épül, a telepszerű lakásépítést 1980- tól kívánják megvalósítani. Ebben az évben 62 telket adA takarékszövetkezet a centrumban található. — Viszont épült óvoda és új iskola. A művelődési háznak pedig a község nagy hiányát látja. Ez elősegítené azt a fontos társadalmi törekvést, hogy a kultúra még szélesebb alapokon terjedjen, hogy megvalósuljanak a művelődéspolitikai határozatok, hogy segítdolgozói, mérnökei és általában a gazdasági egységek vezető beosztású dolgozói képviselik. A dolgozók esti iskoláját az illetékesek megszervezték, tak ki, ezeken a helyeken is rövidesen megkezdődik az építkezés. A község lakói nagy, gondot fordítanak a falu gazdagítására, ápolására. Társadalmi munkában rendbe hozr A tanácsháza. azonban a létszám elégtelensége, miatt az osztályt nem lehetett beindítani. Gondot jelent a község cigánylakosságának nehéz beilleszkedése, egyéni életformája, gondolkodása. Ezen a téren is sok a tennivaló. A szociális körülmények javítására, életszínvonaluk emelésére intézkedé(A szerző felvételei) zák az utakat, virágokat ültetnek a közterületekre. Érsekvadkert Nógrád egyik legnagyobb községe. Minden valószínűség szerint a rohamos fejlődés meghozza az eredményt, a megkezdett jó úton való előrelépést. Kiss Péter ] Az új tizenhat tantermes Iskola. NÓGRÁD — 1978. május 14., vasárnap
