Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)
1978-05-10 / 108. szám
y "——— A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után szívesen tanulnak a fiatalok a nagybátonyi Pentamer Ipari és Szolgáltató Szövetkezetben is. Bögözi András és Daróczi Ferenc autószerelő szakmunkások az elmúlt év szeptemberében kezdték meg tanulmányaikat Budapesten. a közlekedésgépészeti szakközépiskolában, melynek elvégzése után az érettségi és technikusi minősítő vizsga letétele következik. — „A korszerű berendezések használata során, a modern gépkocsik javításánál, szervizelésénél elengedhetetlen, hogy ne fejlesszük ismereteinket, ezért is iratkoztunk be a szakközépbe.” — vallják lelkesen mindketten. Félévi vizsgáik jól sikerültek, így még nagyobb gonddal és jártassággal végezhetik mindennapos munkáikat — kulcsár — 172 milliós termelési érték Javították eredményeiket a termelékenység fokozásával ' 'A második negyedév közepén járva kezdenek kibontakozni az éves terv végrehajtásának körvonalai, egyre világosabbá válnak a főbb gondok, amelyek a teljesítést hátráltatják. Gyáraink erőfeszítéseket tesznek a termelékenység fokozásáért, ahol lehet, ésszerűsítik az üzemszervezést, fokozzák az anyag- és energiatakarékosságot. A VEGYÉPSZ ER salgótarjáni gyára — miként Almási Pál gazdasági vezetőtől értesültünk — az év első négy hónapjában nem kevesebb, mint százötmillió forint értékű készárut bocsátott ki. Ez a teljesítmény a tervnek megfelel, a tavalyi hasonló időszakhoz képest pedig több mint tízmilliós előrelépést jelent Az eltelt időben szállították — többek között — a csehszlovák megrendelésre gyártott kaprolaktámtartályok sorozatának utolsó darabjait, folyamatosan készítették és szállították a szovjet olajmezőkre szánt mérőállomásokat. Ezeken kívül a paksi atomerőműhöz állítottak össze néhány speciális tartályjellegű berendezést. A salgótarjáni öblösüveggyár április végéig több mint 172 millió forint termelési értéket hozott létre, ami körülbelül a programnak megfelelő teljesítmény — tudtuk meg Csáki Benjámin tervosztályvezetőtől. Az eredmény az elmúlt esztendő első négy hónapjáéhoz viszonyítva négy és fél százalékos előrelépés, amit kizárólag a termelékenység növelésével értek el. Termékeik mintegy ötven százalékát exportálják. Jól sikerült az eltelt hónapokban a tőkésexport: az előirányzott mennyiséget két százalékkal túlhaladták. A szocialista piacra irányuló kivitelt szállítási döccenők nehezítették, így 10 százalékos lemaradás keletkezett. Anyagellátási gondokkal vajúdott az év első hónapjaiban a BRG salgótarjáni gyáregysége. Amint Telek Tivadar gazdasági vezető elmondta: termelési értékben az éves terv időarányos részének csupán 94,4 százalékát váltották valóra. Ez megközelítőleg 168 millió forintnak felel meg, ami nagyjából azonos a tavalyi hasonló időszakban elért eredménnyel. Az árbevételi terv is elmaradt a várttól: 77 százalékban realizálódott. Mint megtudtuk, az első negyedévben keletkezett anyaghiány megszűnt. Jelenleg elég anyag áll rendelkezésre; ennek alapján a lemaradást még ebben a hónapban be kívánják hozni. Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD XXXIV. ÉVF., 108. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. MÁJUS 10., SZERDA Az országosnál na^iobb a termelés illeme Továbbra ia termelékeny ménből — Visszaesett az állami lés tanácsi építőipar — Jelentősen emelkedtek a munkabérek A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1978. első negyedévi társadalmi-gazdasági tevékenységéről. Beruházás Nógrád megyében 1978. január 1-én 30 darab 25 millió forint feletti költségelőirány- zatú beruházás volt folyamatban. Ebből 16 ipari, 3 közlekedési, 4 vízgazdálkodási, 4 kommunális, 1 kereskedelmi, 2 pedig vegyes rendeltetésű beruházás. Az ipari beruházások közül a Salgótarjáni Kohászati Üzemek a görgősszállítópálya- gyártás, a hegesztettacélcső- gyártás valamint a kovácsoltsa j tolt termékek gyártásának fejlesztését célzó beruházásokat kívánja 1978. év végéig befejezni. A megye legnagyobb beruházását a Romhá- nyi Építési Kerámiagyárban a csempekapacitás bővítését a tervek szerint ugyancsak ez év végéig kell befejezni. 1978. év végéig tervezi üzembe helyezni a Nógrádi Szénbányák a Ménkes-akna föld < alatti szállítás rekonstrukcióját, a Mátravidéki Hőerőmű Vállalat a salgótarjáni 40/34 típusú kazántelepítés című beruházást, valamint az olajtüzelés-átalakítás II. ütemét és befejeződik a Patyolat Vállalat üzemi rekonstrukciója is. A folyamatban levő kommunális beruházások közül Balassagyarmaton a kórházrekonstrukció, Salgótarjánban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola üzembe helyezése ez évben várhatóan megtörténik, a munkásmozgalmi múzeum befejezési határidejét azonban 1979-re módosították. Ipar A megye szocialista iparának termelési volumene 1978. Folytatódott az Akadémia közgyűlése ’ A mezőgazdaság és élelmiszeripar tudományos feladatairól hétfőn megtartott előadás vitájával folytatódott tegnap délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia 138. közgyűlése a vári kongresszusi teremben. Délután Szentágothai János akdémikus, az MTA elnöke és Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára zárt ülésen számolt be a tudománypolitikai feladatok megvalósításáról, a tudományos élet fejlesztésének tennivalóiról. (MTI) Iskolák, pedagóguslakások épülnek A kulturális ágazat fejlődése a szécsényi járásban Az idén különösen az iskolák nevelő-oktató munkájának javítására fordítanak nagy gondot a szécsényi járásban. A tartalmi tevékenység számára igyekeznek megteremteni mindenütt az alapvető tárgyi feltételeket. Elsősorban Szécsényben, ahol a legsürgetőbb a helyzet. Itt az elmúlt napokban kezdte el a helybeli költségvetési üzem az új, tizenkét tantermes általános iskola alapozását, amelynek végleges költségvetési összege ugyan még nem ismeretes, de a tanácsi szá- mítgatások szerint előreláthatóan 36 millió forintba kerül. A tervezés a jövő év szeptemberére ígéri a létesítmény átadását. Akkor több, ma még nyomasztó problémát tudnak megoldani. Bekörzetesíthetik a benczúrfalvi és a pösténypusz- tai kis iskolákat, egyesíthetik a nagyközség két általános iskoláját, a Mikszáth és Rákóczi nevét viselő intézményt. Ez az intézkedés várhatóan hasznosnak bizonyul az észszerű munkaerő-gazdálkodás, a megfelelő, szakképzett tanerő-ellátottság biztosítása szempontjából. Ugyancsak Szécsényben épül fel körülbelül 10 millió forintos költséggel a 100 személyes kollégium, a szakközépiskolások számára. A fejlesztési elképzelések szerint ugyanis a jelenlegi szakközépiskola a jövőben mezőgazdasági gépszerelő szakembereket képez, s tanulócsoportok kerülnek át Balassagyarmatról, a Szántó Kovács János Szakközépiskolából. Így pedig már a mostani kollégium falai szűkösnek bizonyulnak a diákok befogadására, egyben korszerűtlen is az épület. Az intézmény alapozását az év elején kezdték el, s a munka előreláthatólag az 1979—80-as tanévkezdésre készül el. Megyénk járásai közül a szécsényiben foglalkoztatják a legtöbb képesítés nélküli pedagógust. A tanácsok azért, hogy változtassanak ezen a helyzeten és új szaktanárokat alkalmazhassanak, fokozott gondot fordítanak a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítására. Különböző kedvezményekkel, többek között modern pedagógus szolgálati lakásokkal várják a tanárokat. Rimócon az ősszel adják át az új pedagóguslakást, az év közepére pedig Varsányban és Litkén fejeződik be a szolgálati lakások felújítása. Az óvodai hálózat megfe lelőképpen, a mai szükségle teket kielégítő mértékben épült ki a járás területén. Az apró településeken kellő számú jelentkező híján nincsenek óvodák, néhány helyről a szomszédos községbe utaztatják az apróságokat. Jelenleg Nógrádsipek gyermekei számára lenne indokolt egy 25 személyes óvoda felépítése, erre azonban egyelőre nincs meg a pénzügyi fedezet. Hollókőn viszont az Országos Műemléki Felügyelőség egy régi lakóépületből alakított ki 25 gyermek ellátására alkalmas óvodát. A közművelődés területén egy intézmény építése és két művelődési ház felújítása szerepel a tervben. Az új létesítmény Endrefalván épül, elkészülését a szécsényi költség- vetési üzem az év végére vállalta. A litkei és a nagylóci művelődési ház felújítási munkálatainak befejezése az év közepére várható. első negyedévében az előző évek azonos időszakának növekedési üteménél (7,3 illetve 7,0 százalék) kisebb, de az országos 4,8 százalékos átlagot meghaladó mértékben 5,1 százalékkal emelkedett és ósz- szességében közel 21 százalékkal haladta meg az 1975. első negyedévi szintet. Az előző év első negyedévének fejlődési ütemétől való lemaradás lényegében a minisztériumi iparnál jelentkezik (3,6 százalék a bázisidőszak 6,5 százalékával szemben), a tanácsi ipar termelési volumene ugyanis az 1977. első negyedévi 4,2 százalékkal szemben 12,6 százalékkal, a szövetkezeti iparé pedig — továbbra is dinamikusan fejlődve — 20,9 százalékkal több mint egy évvel korábban. A minisztériumi és tanácsi — tehát az állami — ipar termelési volumenénél-: az előző időszakokéhoz képest viszonylag alacsony (4,0 százalékos) növekedési ütemét alapvetően az határozta meg, hogy a megye 57 ipari szervéből ez év első negyedévében 20 vállalat és ipartelep termelése alacsonyabb volt, mint a bázisidőszakban, bár többségüknél a mostani lemaradás lényegében az előző év első negyedévi magas teljesítés következménye. Komolyan befolyásolta ugyanakkor a megyei eredményt pár vállalat teljesítése, ahol a termelési volumen indexe mind 1977, mind pedig 1978 első negyedévében 100 százalék alatti volt. Az, hogy a megye szocialista iparának termelési volumene — az előbbiek ellenére — mégis viszonylag kedvezően alakult, annak eredménye, hogy a megye ipari szervezetének többségére nem ilyen jellegű tendencia volt jellemző. Voltak ugyan olyan vállalatok és ipartelepek, ahol az ez év első negyedévi túlteljesítés elsősorban, vagy részben az egy évvel korábbi alacsonyabb teljesítés következménye, a vállalatok nagy része ugyanakkor az 1977. első negyedévi 100 százalék feletti teljesítés ellenére növelte tovább termelési volumenét. A megye szocialista ipara a termelés volumenének a bázis- időszakhoz viszonyított 5,1 százalékos növelését az összes foglalkoztatottak számának 0,8 százalékos, illetve a fizikai foglalkozásúak számának 0,7 százalékos növekedése mellett érte el úgy, hogy a teljesített munkaórák száma 1977 első negyedévéhez képest 0,8 százalékkal csökkent. Az egy foglalkoztatottra, illetve az egy fizikai foglalkozásúra jutó ipari termelés — az előbbiek alapján — 4,3 százalék, illetve 4,4 százalékkal emelkedett, az egy teljesített munkaórára jutó ipari termelés ugyanakkor ezeket és az ipari termelés növekedési ütemét is meghaladó mértékben 5,9 százalékkal javult. A megye ipari szervezetei tehát többlettermelésüket teljes egészében az óratermelékenység emelésével érték el. Kiemelkedően magasak (átlagban 20 százalék körüliek) a termelékenységi mutatók a tanácsi és szövetkezeti iparban. A termelési volumen alakulásánál elmondott tendenciák természetesen a különböző termékek volumenénél is jelentkeznek. 1978 első negyedévében megyénkben terméskőből a bázisidőszak termelésének kétszeresét, égetett téglából háromszorosát termelték. Más- félszeresére nőtt a megmun- kálatlan normál öblösüveg termelése, közel 35 százalékkal több bútoripari terméket és közel 30 százalékkal több elektromos tűzhelyet gyártottak. mint egy évvel korábban, de 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedett a zúzott kő, a ferroszilícium, a lábbeli, illetve az élelmiszerek közül a csontos nyershús és az üdítő italok termelése is. Nagyobb mérvű lemaradás mutatkozik ugyanakkor a húzott síküvegnél, a tűzhelyilletve a harisnyagyártásnál és 5 százalékot meg nem haladó lemaradás van több egyéb terméknél is. Építőipar A megyei székhelyű szocia- Iista építőipari szervezetek 1978. évre 1,2 milliárd forint saját építési-szerelési munka elvégzését irányozták elő, közel százmillió forinttal ‘öbbet mint az előző évi tényleges termelés volt. 1978. március 31-ig az éves előirányzatnak, már 86,6 százalékát kötötték le szerződéssel, 5,1 százalékkal többet mint az előző év első negyedévében. Az elutasított igények aránya a szocialista építőiparban 5,2 százalék volt. A saját építési-szerelési munkák értéke 1978. első negyedévben a szocialista építőiparban 218 millió forint, ösz- szehasonlítható áron 8 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakában teljesítettnél. A lemaradás a minisztériumi építőiparban 20,4, a tanácsi építőiparban pedig 9,7 százalék volt. Az építőipari szövetkezetek 3,9 százalékkal, az építőipari közös vállalkozások pedig 7,2 százalékkal növelték termelésüket a bázisidőszakhoz viszonyítva. A minisztériumi építőiparban levő nagymértékű csökkenést — bár ahhoz a foglalkoztatottak számának közel 3 százalékos csökkenése is hozzájárult — elsősorban a termelékenység romlása okozta. Az egy foglalkoztatottra jutó saját építési-szerelé«i munkák értéke ugyanis az 1977. első negyedévinek csak 83,7 százaléka volt. A tanácsi építőiparnál az egy foglalkoztatottra jutó saját építési-szerelési munkák értéke 6 százalékkal nőtt, a 9,7 százalékos termeléscsökkenés oka tehát a közel 15 százalékos létszámcsökkenés volt. A szövetkezeti építőiparban a termelékenység összességében 4,4 százalékkal javult, ezen belül azonban az építőipari szövetkezeteknél 3,3 százalékos csökkenés, az építőipari közös vállalkozásoknál, ugyanakkor 12,7 százalékos termelékenységjavulás jelentkezett. 1978. első negyedévben a szocialista építőiparban 5675 főt foglalkoztattak, 2,8 százalékkal kevesebbet, mint 1977. első negyedévében. Ezen belül a csökkenés az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatottaknál 7,6, az összes fizikai foglalkozásúaknál pedig 3,5 százalék volt. (Folytatás a 2. oldalon)
