Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)
1978-05-07 / 106. szám
yiT'kGldőtteink (1.) TeBek Zsolt X salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolában éppen szünetet jelez a csengő, amikor az iskola KlSZ-szer- vezetének szervező titkárával, Telek Zsolttal beszélgetésbe kezdünk. A téma: ő lesz megyénk egyik VIT-küldötte. — Magam is nagyon meglepődtem — mondja vallomás- szérűén —, amikor megtudtam, hogy jelöltként számba jöttem. A végleges döntésre egy kibővített bizottsági ülésen került sor, ahol a KISZt vezetőségi tagok és a tanárok közül többen is ott voltak. S itt titkos szavazással rám esett a választás. Alig múlt tizenhat éves. Hórihorgas, nyúlánk termetével kitűnik évfolyamtársai közül. De KISZ-munkájával is. Rendezvények, kirándulások, sportprogramok szervezésével nem kis részt vállalt az elmúlt mozgalmi év munkájából, amit — köztudottan — a KISZ kb Vörös vándorzászlóval díjazott. Ennek egyik jutalma a kubai út — Bár odahaza sokat kell segítenem szüleimnek, mégis sok időt szakítok a felkészülésre. Kubát viszonylag jól ismerem, mivel a házi VIT- vetélkedők egyik szervezője voltam, s a kérdések között nagy számban szerepelt az ország életével, ifjúságával kapcsolatos feladvány. Persze, emellett könyveket böngészek, szótárizom. És kedvenc szórakozásomnak a filmezésnek és fényképezésnek hódolók, hogy majd „kint” jó felvételeket, képeket készíthessek. — És mit hozol? — Mindenekelőtt sok-sok élményt szeretnék, hogy másoknak is adhassak belőle élménybeszámoló formájában. Ügy érzem, életem legszebb napjai elé nézek. Másodéves, s a pénzügyi szakra jár. Közgazdász szeretne lenni. Tanulmányi eredménye: erős négyes. A szervező titkári teendőket második éve végzi. — Igaz, hogy jó eredményeink vannak a KISZ-munkában, de véleményem szerint a fiatalok aktivitása még közel sem kielégítő. Sokat kell őket győzködni, szervezni, míg valamilyen feladat elvégzését vállalják. Persze, nehézség az Ä Nógrád megyei Tanács megyei kölcsönalapjából igényelt kölcsönök engedélyezéséről tavaly év végén döntött a megyei tanács vb., erről szóló határozatában. A kölcsönök egy része a községi közös tanácsok által tervezett törpe vízművek létesítését segíti, hiszen az összegek már az év eleje óta igénybe vehetők. Nagybárkány 900 ezer forint kölcsönt kapott egy ötvensze- mélyes óvoda létesítésére, a visszafizetés határidejét a vb is, hogy a 260 KISZ-tag több mint fele bejáró. De hát ez a munkánk. — Véleményed szerint milyen az „ideális diák”? — Elsősorban rendelkezzék az általános politikai műveltséggel) legyenek barátai, társai, akikre számíthat, és gondolatait, véleményét őszintén merje kimondani, akár a legmagasabb szinten is. Mert még sokan vannak, akik félnek a „megszólalástól”. Végül terveiről, vágyairól kérdem. Válasz előtt töpreng egy keveset. — Tulajdonképpen ritkán gondolok arra, mi is lesz a jövőben. Talán azért, mert a jelenlegi feladataim, megbízatásaim nagyon is lefoglalnak. Nemrég készült el az iskolai KISZ-szervezet 1978—79. évi akcióprogramja, amely meghatározza az elkövetkező időszak teendőit. Ha szabad időm van, akkor pedig Kubára készülök. Csöngetnek. Véget ért a nagyszünet. Gyorsan „modellt áll” a fotósnak, azután sietve elköszön: irány a tanterem. Még diák. 1980. júniusában határozta meg. Az igényelt kölcsönök többségét nem egy összegben, hanem két részletben fizetik vissza a községi tanácsok. Ka- rancslapujtő például 575 ezer forint kölcsönt igényelt az alapból, amelyet két részletben, jövőre és 1980-ban fizet vissza. A kölcsönt a tervezett törpe vízmű építésére fordítják. Ugyancsak erre a célra kért és kapott 150 ezer forintot a litkei tanács, örhalom 350 ezer forintot fordít a köl- csönalapból két általános iskolai tanterem felépítésére. T. L. Vízmüvekre Községeknek — kölcsönalapból Közérdekű bejelentések sorsa Balassagyarmaton Háromszázat vizsgáltak A tanácstagi alap szerepe — Kevés az „elrugaszkodott” kérés Mi a sorsa a tanácsokhoz befutó közérdekű bejelentéseknek, milyen utat járnak be. milyen intézkedések követik az észrevételeket? — ezekre a kérdésekre kerestünk választ a Balassagyarmati városi Tanácson. Ismeretes, hogy tavaly kormányrendelet, törvényerejű határozat is született arra, hogy a lakosság köréből a különféle tanácsi fórumokon, tanácstagokon keresztül érkező közérdekű bejelentéseket, kiemelt gonddal .szükséges kezelni. Milyen tapasztalatokkal szolgált ez a tevékenység egy esztendő alatt? Nem a polgár futkos Dr. Petrik Jánossal, a városi tanács vb-titkárával és a tanács titkárságának vezetőjével, Németiné Finta Katalinnal beszélgetünk erről a sokakat érintő kérdésről. Elmondják, hogy a törvény életbe lépése után a megyei tanács és a városi községi tanácsok apparátusai is kiemelten foglalkoztak az ügygyei. Megalkották azt a hivatalos kört, amelyen' belül a bejelentések intézésének az előírtak szerint történnie kell. A bejelentések többsége a választókörzetekben, a tanácstagok útján kerül továbbításra, de tulajdonképpen minden fórum nyitva van a közérdeket képviselők előtt. Nem ritka az sem^ hogy egyenesen a tanács titkárságát, vagy a fogadónapokon a tanács tisztségviselőit keresik fel a bejelentést tevők. Az általánosabb mégis az, hogy nem a választópolgár futkos a közérdekű bejelentéssel, hanem a tanácstag továbbítja, vagy a tanácstagi beszámolókon kerül terítékre és úgy tovább, az illetékes szakigazgatási szervekhez, osztályokhoz. — A törvény megjelenése óta a mai napig, összesen mintegy háromszáz közérdekű bejelentést vizsgáltunk — mondja a titkárság vezetője. — Szám szerint a legtöbb bejelentés a műszaki osztályra érkezett, oda 228-at továbbítottak. Más kérdés, de ide tartozik, hogy az általunk a különféle szervekhez, intézményekhez, vállalatokhoz elküldött közérdekű bejelentésekre gyakran nem érkezik meg a visszajelzés. Pedig erre is törvény van! Rendszeresen visszajelez a rendőrség, a posta, de nem mondható el ugyanez, például az ÉMÁSZ-ra. Dr. Petrik János véleménye: a műszaki osztályra beérkező feltűnően nagyszámú közérdekű bejelentés jó részét a tanács fejlesztési terveiben úgy is nyomon lehet követni, hogy a következő hónapok, évek során beruházásokkal megoldást nyernek. A tanácstagi alap, a felhasználható tízezer forint, s a köréje szerveződő társadalmi munka sok bejelentést tesz majd eleve feleslegessé. Lehetőség nyílt számos kisebb, lakossági erőből is megoldható probléma rendezésére. Azonnal intézkedtek A közeli múltban bejelentés érkezett a tanácshoz. Kérték, hogy a Lenin-lakó- telepen megszüntetésre ítélt bolthelyiséget — helyette korszerűbb nyílt — alakítsák át orvosi rendelővé. A tanács azonnal intézkedett, az orvosi rendelőt rövidesen átadják a lakosságnak Guth Józsefné tanácstag jelentette, hogy az Ady Endre utcai szövetkezeti zöldségesboltot be akarják zárni. A tanács ugyancsak a legrövidebb úton felvette a kapcsolatot az ÁFÉSZ-szel, s a szükséges intézkedések után a bolt továbbra is a lakosság szolgálatában áll. Kisebb és nagyobb jelentőségű bejelentések sorsa ugyanaz. A nyomukban tett intézkedések egyformán jelentőségteljesek és komolyak. A bejelentésbe az élet minden területéről érkeznek, természetes is, hogy éppen olyan változatos képet nyújtanak, mint maga az élet Molnár Tibor tanácstag bejelentése például arról szólt hogy a tanács üzeme, a városgazdálkodási vállalat né-' hány dolgozója a Táncsics utcában „gyűjti” a szemetet, s azt csak hosszabb idő után viszik el onnan. A vállalat postafordultával válaszolt, s megtette a szükséges intézkedéseket Rövidesen új gépkocsit is vásárol a szállítás gyorsítása érdekében. j Notórius jelentgetőh Vannak azonban teljesíthetetlen kérések is. S nem mindig a bejelentő a hibás, hanem az előírások szabnak gátat a kéréseknek. Mert ilyenek is akadnak,' szerencsére nem nagy számban. A műszaki osztályt ostromló mintegy kétszázhúsz bejelentés között tavaly négy, az idén pedig egy kirívóan elrugaszkodott megalapozatlan „közérdekű” bejelentés volt. Faludy László- né, az osztály egyik témafelelőse ismertet egy ilyen bejelentést is. — Toncsev Tódor, az Árpád út 33. szám alatt lakik. Ott vízcsőfektetési munkát végeztek. A lakó az összes fórumon bejelentette, hogy a munka miatt a lakása vi- zesedik és a földgép repedéseket okozott a házán. A bejelentése a legmagasabb fórumokat is foglalkoztatta. Természetesen, minden jelzése végül is hozzánk futott be. Szakembereink kint jártak a helyszínen. Az igazság a következő: a ház rosszul szigetelt a falán még hajszálrepedést sem találtak. Hát ilyen is van. Van bizony, s tegyük hozzá, elveszi az időt energiát a valóban közérdekű munkától. Mert az ilyen jellegű bejelentés is csak a megfelelő keretek között a szükséges — és nem is csekély — adminisztráció elvégzésével kerülhet az elintézett ügyek közé. Szerencsére, ilyen kevés akad Balassagyarmaton. A jó példákat hosszasan lehetne sorolni A tanács tevékenysége — úgy tűnik — a további felsorolás nélkül is meggyőző. T. Pataki László j Ä párt politikájának végrehajtása, határozatainak gyakorlati megvalósítása elsősorban az alapszervezetekben történik. A legjobb alapszervezeti munka sem tudja nélkülözni azonban az irányító pártszervezetek közreműködését. Az alapszervezetek munkájában elért eredmények, csakúgy, mint a meglevő fogyatékosságok elválaszthalat- lanok az irányító pártszervek tevékenységétől. Nagy az egymásra utaltság, és ezért különösen fontos, hogy minden alapvető kérdésben kialakítsuk az egységet. Csak a jól szervezett, együttes, harmonikus munka teremtheti meg minden felvetődő kérdésben az eszmei, politikai, cselekvési egységet, hozhatja meg a feladatok sikeres megoldását. A HATÉKONYSÁG FOKOZÁSA Az alapszervezetek irányítását — a Központi Bizottságot és szerveit is beleértve — országosan több mint háromezer pártszerv végzi. Az irányító pártszervek többsége áttételek nélkül közvetlen kapcsolatban áll az alapszervezetekkel. Ez azért kedvező, mert e pártszervek közvetlenül érzékelik az alapszervezetekben jelentkező gondokat és problémákat. Természetesen, a pártmunka alapegységeivel közvetett módon kapcsolatban álló pártszervek is sokat tesznek azért, hogy ismerjék az alapszervezeti munka sokszínűségét és bonyolultságát , Elmondhatjuk, hogy az utóbbi időben tovább erősödött, fokozódott az alapszervezetek irányításának hatékonysága. Az irányításban nőtt a választott testületek szerepe. Hosz- szabb távra tekintenek előre, gondosabban és átfogóbban mérlegelik az intézkedések hatását és következményeit. Ennek következtében átgondoltabb és gyakorlatiasabb segítséget tudnak adni az alapszer- yezefeknek a gazdaságszervező A pártalapszervezetek irányítása és az ideológiai tevékenységhez, a kádermunkához, az új párttagok felvételéhez, ösztönzik az alapszervezeteket arra is, hogy megfelelően áttekintsék munkastílusukat, munkamódszereiket, s gondolkozzanak a továbbfejlesztés módjain. A pártirányítás fejlődésének lényeges eredménye, hogy minden szinten erősödött az operativitás és a gyakorlatiasság. Ezeken nem a rossz értelemben vett beavatkozást, prakticizmust értjük. Az operativitás a gyakorlati tapasztalatok, a hozzáértés, a munkában megnyilvánuló magas fokú önállóság ötvöződése, készség a megérett problémák felismerésére és eredményes megoldására. Amikor tehát erről beszélünk, a nagyobb felelősségre és a hozzáértésre gondolunk, amelynek erősítése az alapszervezeteket irányító tevékenység elsőrendű teendője napjainkban. Az alapszervezetek irányításában elért eredmények mellett azonban jócskán jelentkeznek gondok, problémák is. Megoldásukhoz egyértelmű felfogást kell teremtenünk abban, hogy alapszervezeteink munkájának további fejlesztése nem képzelhető el anélkül, hogy egyidejűleg az őket irányító szervek munkáját is ne fejlesszük. E tekintetben is érvényesíteni kell azt a korábbi felfogásunkat, hogy „egy adutt járási, városi, üzemi pártbizottság munkájának alapvető fokmérője az irányítása alatt álló pártalapszervezetek munkájának színvonala ^s eredményessége”. Miután az alapszervezetek helyzete, vezetésének színvonala, szervezeti ereje különböző, jogos igény, hogy tovább erősödjék az irányító munka differenciáltsága, s az irányító pártszervek oda csoportosítsák a nagyobb segítséget, a tapasztaltabb pártmunkásokat, aktivistákat, ahol ezt a helyzet legjobban indokolja. Az eddiginél lényegesen több feladat vár ránk a gyenge pártalapszervezetek segítésében. Tervszerű beiskolázással, káderátcsoportosítással, fokozott segítéssel alkalmassá kell tenni őket az önálló érdemi munkára. Közös gondunk a lakóterületi körzeti pártalapszervezetek munkájának fellendítése, továbbá a társközségekben folyó politikai munka folyamatosságának biztosítása. , , Amikor a pártirányításról beszélünk, nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy az alapszervezetek önállóságának növekedésével nem mindenütt tartott lépést a kezdeményezőkészség erősödése. A problémák, a feszültségek, az ellentmondások észlelése, a gyors reagálás és a megoldási készség még sok kívánnivalót hagy maga után. Az öntevékenység kibontakoztatása érdekében mindenekelőtt el kell kerülni, hogy a pártmunka minden elemét határozatokkal, utasításokkal szabályozzuk. Az egészséges öntevékenységnek ugyanakkor feltétele a központi akarat tiszteletben tartása, az alsóbb szervek folyamatos irányítása, segítése és ellenőrzése. MEGALAPOZOTT DÖNTÉS ÉS VÉGREHAJTÁS Az irányító munka oldaláról azzal segíthetjük, legjobban a pártalapszervezeteket a helyi feladatok kimunkálásában, ha nagyobb gondot fordítunk arra, hogy döntéseinkben, határozatainkban pontosabban kimunkáljuk az adott témával összefüggő politikai tennivalókat. Ez azért fontos, mert a párthatározatoknak a párt fő politikai vonalának érvényesítésében rendkívül fontos a szerepük. Mi tagadás az irányító pártszervek nem mindig veszik eléggé figyelembe az alapszervezetek reális teherbíró képességét. Gyakran úgy tekintik az alapszervezeti kommunista közösségeket, mintha ott is függetlenített apparátusok dolgoznának. Ezért gyakran több tennivaló egyidejű végrehajtására születik határozat, párhuzamos vizsgálatokat tartanak. Ezért jogos az igény, hogy járjunk el körültekintően az új határozatok meghozatalában. Az irányícásnak emellett abban is segítenie kell a pártalapszervezeteket, hogy ne egyidőben minden határozattal foglalkozzanak, hanem azokkal, amelyek a politikai folyamat szempontjából az adott időben helyileg fontosak, és amelyekben érdemben tudnak cselekedni. A megnövekedett feladatok egyre inkább sürgetik a párt- mur kában is a helyesen értelmezett szakszerűséget és hozzáértést. A szakszerűség abszolutizálása. vagy szembeállítása a politikai követelményekkel téves és megengedhetetlen. A jó értelemben vett szakszerűségre és céltudatosságra viszont nagy szükség van. Mit értünk a jó értelemben vett szakszerűség alatt? Semmiképpen sem azt, hogy minden pártmunkás, aktivista képezze ki magát üzemmérnökké, technikussá, agr írszakemberré. Egy olyan fajta politikai szakszerűség kifejlesztéséről van szó, amely az adott témában bizonyos fokú tárgy- ismeretet is feltételez. Az irányító munkában ezért elő kell mozdítania, hogy mindig számoljunk döntéseink politikai, társadalmi, gazdasági hatásaival; legyünk képesek megfontolni: milyen gazdasági kérdéseket emelünk politikai rangra; reálisan meg tudjuk határozni egy-egy szükségessé vált intézkedés végrehajtásának módját és ütemét. Arra törekszünk az irányításban, hogy az alapszervezetek fordítsanak nagyobb gondot döntéseik objektivitására, sokoldalú és tudományos fneg- alapozottságára. Ez feltételezi az okok gondos feltárását, a párttagság véleményének állandó igénylését és ismeretét, valamint az előforduló szélsőségek és túlzások kiküszöbölését. A XI. kongresszus arra hívta fel a figyelmünket, hogy minden pártszervezet kapcsolja össze, eszmei-politikai irányító, nevelő tevékenységét a határozatok végrehajtásának folyamatos szervezésevei, a főbb feladatok teljesítésének állandó ellenőrzésével. E téren is számottevőek az eredményeink. Ám éppen a gazdaságban folyó politikai munkában nem mindig tudtunk ennek érvényt szerezni. Egyes cselekvési programok túl általánosak, gyakran a gazdasági vezetés teendőit másolják, és így szinte lehetetlen ezekre építeni a pártmegbízatásokat. S bár a pártszervezetek beszámoltató és a végrehajtást ellenőrző tevékenysége a korábbinál céltudatosabb, módszereiben sokszínűbb és gazdagabb, egyszóval eredményesebb, még ritka, hogy a határozatok végrehajtásának elmulasztását felelősségre vonás kövesse. Ebben is több következetességre van szükség mind az alapszervezetekben, mind a felsőbb páitszervek- ben. A TERÜLETFELELŐSÖK | SEGÍTSÉGÉVEL Az alapszervezeti munka fejlesztésében nagy szerepet játszik az irányító pártszervek munkatársainak területfelelő- si tevékenysége. Ez a rendszer kialakult és bevált. A területfelelősi munkában erősíteni kell a helyszínen nyújtott elvipolitikai, de ha kell a gyakorlati segítséget is. A területíe- lelősöktől azt várjuk, hogy kutassák és terjesszék a pártmunkában bevált jó módszereket, adják ót tapasztalataikat, segítsék elő alkalmazásukat azért, hogy ne kelljen mindenkinek újra és külön felfedeznie azt, amit valahol már eredményesen alkalmaztak. Az alapszervezetek joggal igénylik, hogy a területfelelős ne csak felszínesen és általában érdeklődjön a pártmunka iránt, hanem alaposan tanulmányozza és ismerje az alapszervezet munkáját, problémáit. Kellő segítséget várnak tőle a vezetőség reszortíelelő- sei is. Megkülönböztetett segítséget kell nyújtaniuk a vezetőségek testületi munkájához és a taggyűlési határozatok kidolgozásához is. Munkájuk megítélésében, értékelésében ne az legyen i meghatározó, hogy egy hónap alatt hány rendezvényen veitek részt, hanem inkább az, hogy a gondjaikra bízott alapszervezetekben, milyen színvonalon végzik a munkát. Az alapszervezetek irányításában is az érdemi, a munka tartalmával, minőségével összefüggő elemeket kell erősítenünk. Így segíthetjük legjobban a pártmunka alapegységeit, a politikai tevékenység élvonalában munkálkodó kollektívákat. Péter János, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese NÓGRÁD — 1978. május 7., vasárnap 3
