Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)

1978-05-06 / 105. szám

_L Bányászélet a képzőművészetben Egy salgótarjáni kiállítás elé Közművelődésünk fontos feladataként indult útjára az zadunk második a kiállítás, amely „A bányá­szat a képzőművészetben” cí met viseli. A kitűzött cél már vei találkoztunk bányásztár- születésekor is több volt egy- gyű művek alatt. tékű alkotást ismerünk. Szá- gyományai vannak. Művésze- negyedéből ink egy része családilag is Salgótarjánban Bóna Kovács kötődik a bányászathoz, » a Károly és Fayl Frigyes névé- többiek is közvetlen élménye­ken alapuló benyomásokkal szerű képzőművészeti isme­retterjesztésnél : igazi művé­szet bemutatásával, megérteté­sével közelebb hozni a közönsé­get a múlt és a jelen alkotá­saihoz A bányászati témájú mű­1945. után, az ötvenes évek elején — a többi munkásáb­rázolás mellett — divat lett a bányászok életének bemuta­kapcsolódnak a bányászok éle­téhez. A salgótarjáni művé­szek bizonyítják, hogy a mo­dernség nem állhat a legújabb művészi divatok naprakész át­tása, a közvetlen élmény ere- vételéből, hanem az élet minél jét nélkülözve, távol a témá­tól, a valós élettől. Ezen a máit. botladozva húzódtak a támfák mellé, hogy arcokat, mozdulatokat, gépeket rög­zítsenek a vázlatfüzetekbe. A kiállítás csaknem vek felkutatását, összegyűjté- sematikus ábrázolásmódon sét és közreadását 1976-ban csak kevesek tudtak felülemel- határozta el a soproni Köz­ponti Bányászati Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. Őszintén örülünk a kiállítás­sorozat eddigi sikerének. Kin­csesbánya, Balinkabánya, Oroszlány, Tatabánya, Sop­ron és Dorog után érkezett az anyag Salgótarjánba. Az el­telt két év alatt a gyűjtemény fokozatosan fejlődött, egyre újabb — a témába vágó — alkotások kerültek elő mú­zeumokból, vállalatoktól, művészektől. A salgótarjáni kiállításon 59 művész 35 fest­ménye, 43 grafikája és 15 szobra szerepel. A bányászélet ábrázolása csaknem egyidős magával a bányamunkával. Több példa található erre a középkori Magyarország művészetében. Ilyenek a bányavárosi templo­mok oltárait díszítő képek Rozsnyón, Selmecbányán, a különböző felajánlási képek, a csak monogramjáról ismert M. S. mester művei, az úrvöl­gyi ötvösművészet kisplaszti­kái. A téma a 19. században népszerűtlen lett művészeink körében. Bár egyik első, máig ható művésztelepünk a nagy­bányai is bányavidéken ala­kult és működött évtizedeken át, ennek ellenére néhány bá­nyaváros- és tájábrázoláson túl a felszabadulásig alig tu­catnyi komolyabb művészi ér­telmesebb feltárásából, az új­nak, az alakulónak, a közös­ségnek a szolgálatából. Idős Szabó István szobrai, Czinke kedni. A kiállítás a megnyug- Ferenc, Mustó János, Iványi tató példa arra, hogy valóban Ödön, Szabó Gáspár és Baán voltak a közhelyeken úrrá János festményei, illetve gra- levő művészeink is. fikái, és Mészáros Erzsébet Azután az évek múlásával f kiállítás rangos, a egyre többen fedezték fel a be. n_ázőre ismerősen rá­bányavágatok, a fejtések té- ek nto muvei­Színházi esték XJk K[ U Á. Hazánkban több mint húsz éve nem rendeztek hasonló témájú nagyobb kiállítást. A salgótarjáni bemutató remél­hetőleg visszhangot vált ki , .. . , azokból is, akik a bányászok évet felölelő alkotásainak ki- életéről, a megváltozott kö- fejezesi eszköze! sokfele felfo- reményeiről, a világgazdasági gast tükröznek. A festmé- korszakváltás hatására nyék es szobrok hagyomány- ezekben az években orzobbek. íme, nehány mű- fontosabbá váló vész, akik munkáikkal szere­pelnek: Feszty Árpád, Kukán Géza, Torma János festők; Berán Lajos, Murányi Gyula, eppen egyre munkájáról keveset tudnak. Köszönet illeti a soproni Központi Bányászati Múze­um és a Magyar Nemzeti Ga Vida Géza szobrászok művei léria munkatársait, művészet- meg lovai a felszabadulás és technikatörténészeit, a előtt keletkeztek: Dobroszláv kiállítás anyagának gyűjtésé­Lajos, Kokas Ignác, Újházi ért, válogatásáért, a Nógrádi Peter. Somogyi József es Va- Szénbányák és a József Atti- sas Karoly alkotásai mar az la megyei Műveiődési Köz- utolso emberöltőben formálod- vezetőit, szakembereit a kiállítás rendezéséért; előfel- A grafikai anyag — termé- tételeinek biztosításáért, szeténél fogva is — mozgal- „A bányászat a képzőművé- masabb, változatosabb. A la- szetben” című kiállítást a pok alkotói között szerepel salgótarjáni művelődési köz- Kondor Béla, Bálványos , Hu- pont Tanácsköztársaság téri ba, Kass János, Krajcsirovits kiállítótermében dr. Kapolyi Henrik, Rozanits Tibor és a László nehézipari miniszter- Kossuth-díjjal legutóbb ki- helyettes nyitja meg szomba- tüntetett Feledi Gyula. ton délelőtt 11 órakor. A kiál­A nógrádi medencében a lítást május 29-ig tekinthetik bányászélet ábrázolásának ha- meg az érdeklődők. Mai tévéajáM latunk 20.50: El Cantor. 21.20: Akiért a harang szól. El Cantor — azaz A dal. Ez, a Magyarországon is közkedvelt amerikai énekes, Dean Reed mű­sorának címe, amelyet a Magyar Televízió készített. Dean Reed műsorában megemlékezik a meg­gyilkolt chilei énekesről. Victor Jaráról, aki személyes jóbarátja volt, s elhangzanak leghíresebb dalai is. A magyarul beszélő amerikai film Hemingway regényéből ké­szült. Az Akiért a harang szól, a spanyol polgárháborúban ját­szódik és az Ingrid Bergmann-so- rozatban kerül bemutatásra. Az angol tanár, akit a spanyol nép ügye hozott a polgárháború­ba, azt a megbízatást kapja, rob­bantson fel egy hidat, akkor, ami­kor éppen az összecsapás kezdő­dik a frankóista csapatokkal. A tanárt a gerillák közé irányítják, akik a segítségére lesznek. Itt is­merkedik meg Marral, aki férje helyett a csoport igazi irányítója és Mariával, akivel egymásba szeretnek. (Ezt a szerepet játsza Ingrid Bergmann). Üzem: amatőr népművészek országos kiállítása Á SZOT kulturális, agitá- ciós és propagandaosztálya, valamint a dunaújvárosi Munkás Művelődési Központ november 25—26-án rendezi meg az üzemi amatőr nép­művészek második országos találkozóját és kiállítását. A kiállításra fafaragással, kézi­munkával, bőrdíszmű-, ko­vácsoltvas- és ötvösmunkák­kal jelentkezhetnek egyénileg az üzemi dolgozók, üzemi nyug­díjasok és szakmunkástanu­lók. Az érdeklődők jelentke­zéseiket a beküldésre szánt tárgyak megnevezésével má­jus I3-ig küldhetik el a Szakszervezetek Nógrád me­gyei Tanácsa kulturális, agitációs és propaganda­osztályára. (3101 Salgótarján, Tanácsköztársaság tér 1.) Szécsónyi tervek a könyvhétre Szécsényben április végén tartanak a könyvhét szoká- alakult meg az idei ünnepi sós, rendkívül népszerű ki­könyvhét járási rendezvé- adványainak — a Körkép, a nyeinek szervező bizottsága. Rivalda, a Szép versek című A testület első összejövete- kötetek — anyagából. Író­ién megvitatta az esemény olvasó találkozót négy köz- legfontosabb tennivalóival ségben terveznek. Hat köz­kapcsolatos feladatokat és ségben pedig olyan magyar megegyezett néhány konkrét filmek bemutatóit tervezik, rendezvényben is. Az ünnep- amelynek kapcsán a részt­ség járási megnyitóján, má­jus 26-án, többi között könyvkiállítást rendeznek és a járás legjobb versmondói­vevők a szerzőkkel is talál­kozhatnak és személyes be­szélgetésen cserélhetik ‘ ki nak részvételével bemutatót gondolataikat. A szolnoki Szigligeti Szín­ház — illetve Paál István ren­dező — jóvoltából ú), nálunk eddig ismeretlen szerzőt avat a magyar színházi élet. Jor­dan Radicskov bolgár író Ja­nuár című téli poémáját dicsé­retes gyorsasággal mutatta t>e a színház: a darab, melyet el­hoztak Salgótarjánba, a Jó­zsef Attila megyei Művelődé­si Központ színpadára is, alig néhány hónappal ezelőtt je­lent meg nyomtatásban a Mo­dern Könyvtár sorozatban. Most pedig az írott betű ele­ven valóság lett: az írói fan­tázia teremtette figurák élet­re kelnek a színpadon. Már magáért a puszta fel­fedezésért is dicséret illeti a társulatot, hiszen a színházba járók jól tudják, hogy bol­gár drámával szín oadjain kon olyan elvétve találkozhatunk, hogy még azt sem mondhat­juk, szökőévenként egyszer. Pedig Radicskov ezzel a ko­médiájával — melyről egyéb­ként úgy hirlik, évek óta si­kerrel szerepel Európa szín­házaiban — meggyőzően bi­zonyítja, hogy érdemes a bol­gár drámairodalomra ügyel­nünk. Egyes darabjainak be­mutatásával, színesebb, gazda­gabb lehet színházi életünk. Mindezek ellenére közel, sem hibátlan mű Radicskov alkotása. Az elejét túlságosan lassúnak, eseménytelennek érezzük, s ekkor veroális köz­lései sem tudják folyamatosan felkelteni érdeklődésünket, bár ez utóbbiért kárpótol va­lamelyest a darab ízes, tiszta, szép nyelvezete. A befejezés pedig túlzottan elsietettnek tű- bályok szerint formálódik A tett gyengeségein alapvetően nik, utolsó jelenete példázat- szerző rendkívül finoman, azonban ő sem tud változtatni, szerűnek. Számos kérdés ma- afféle „mikszáthos” együtt- így ez a rendezése, hatásában, rád megválaszolatlanul. Pél- érzéssel” ábrázolja ezt a zárt az élmény erősségében alatta- dául csak találgathatjuk, mi- hegyi világot, 1964. telének rej- marad a korábbiaknak, lyen szerepe van a darabban a télyes eseményeit, megmutatva A színészek, kivétel nélkül, kikapós parasztasszonynak és egyben, a régmúlt íratlan sza- egységes, jó teljesítményt féltékeny férjének; miért csu- bátyainak korszerűtlenségét, a nyújtanak. Éppen ezért jelen paszodnak csontvázzá, a fo- faluközösség hagyományos éle- esetben indokolatlan lenne a kozatokat betartva, a lelett tének széthullását. Radicskov méricskélés, az alakítások farkasok, melyek az eltűnt tár- leleménye — bár erőszakoltság egymáshoz viszonyított alá - saik keresésére indult hegyi nékül rokonítható Agathe vagy fölérendelése. Álljon itt lakók helyett érkeznek vissza Christie Tíz kicsi Indiánjával inkább a nevük: Piróth Gyula, a nyihogó paripák vontatta —, hogy mindezeket a gondo- Papp Zoltán, Iványi József, szánon. latokat egy rejtélyes esemény- Lázár. Kati, Újlaki Dénes, Szerencsére azonban les- sorozat keretébe ágyazva be- Körtvélyessy Zsolt, Hollósí alább annvi erénye is van a széli eI> a groteszk nevetsége- Frigyes, Czibulás Péter, Ivan- komédiának, mint amennyi fo- és hátborzongató módszerével, ka Csaba, Pusztay Péter - gyatékossága. Szép, ízes nyel- Paál István rendező mun- akik valamennyien, a teSna" vét már említettük. Hozzá káit első, két évvel ezelőtti gyobb es a e.gk,lsebb társul a valóság életképszerű, szolnoki bemutatkozása óta, gazdái, egyaránt kiemelkedő- hiteles ábrázolása. Radicskov, (Bulgakov: Alszentek összees- en0."Tmf.? . ,.adatukat, jó ismerője annak a világnak, küvése), megkülönböztetett _ Schauer Judit jelmez- és amelyben alakjait mozgatja. A figyelemmel kísérjük. Bulga- Najmányl László díszletterve- külvilágtól elzárt kis hegyi falu kov színpadi adaptációjával 20 a rendező egyenrangú part- megjelenített alakjai sajátos rászolgált erre, majd bizonyí- karakterek, „kicsiben” mutat- tóttá, legutóbb Dürrenmatt ... , . ják meg a község társadalmi „öreghölgyével”. A Január is elmelyultseggei szerkezetét, tagjainak gondol- igazolja mindazt, amit eddig a ruhákat és a aiszletet, kodását, életmódját, erkölcsét, tudtunk a rendezőről: vállalko­Papp Zoltán, Hollósi Frigyes és Piróth Gyula jelenete a darab második felvonásában. — kép: bábéi — ző a rendező egyenrangú part­nerének bizonyul. Ugyanazzal a friss szellemmel, művészi Készítették el mint amilyennel Paál István álií­szemléletét. Legenda és való- zó kedvű, az új iránt fogé- totta színpadra, a most mar ság keveredik az itt élők tu- kony, ötletekben gazdag, a n?m ismeretlen bolgár szer­daiéban, viselkedésük és ma- színpadi kifejező eszközök tel- 20 neP1 komédiáját, gatartásuk régi szokások, sza- jes birtokosa. A darab emlí- Sulyok László „Shakespeare egymaga fele a teremtésnek. Nincs olyan in­dulat, az a szenvedély, az a jellem, melynek mását nem adta, s oly festékkel, mely szefogása. A triumvirátus lét­semmi idő múltával nem vesz- rehozója Petőfi volt. 1847 vé­ti el színét”. Ilyen nagyra ér- gén egy teljes hetet töltött tékelte a brit szellemóriást Pe- Aranynál Szalontán. Meghitt tőfi, Vörösmarty pedig ki- beszélgetés közt együtt lelke­4 teljes magyar Shakespeare Alig írt valamit. A tervhez mégsem lett hűtlen. Abban a pár órában, mikor testi-lelki szenvedései megengedték a munkát, befejezte a Leart. jelentette, hogy Shakespeare sedtek Shakespeare-ért. Arany Arany kedélyét is megmérgez­műveinek jó fordítása felér a hű barát unszolására ígére- bármelyik irodalom felével. tét tett, hogy átnézi és átdol- Magyarul mégis elég későn gozza korábbi, nyelvgyakor- szólalt meg a nagy költő, elő- latnak szánt fordításait. Pe- ször Kazinczy tolmácsolásában tőfi Pesten felkereste Vörös­a Hamlet. Ezt azután elég gyors iramban követte a töb­bi, a fordítások azonban jó­részt nem az eredeti, hanem silány német átdolgozások után készültek. Így Hamletnek jó volt a vége, a Lear királyt elő­ször Szabolcs vezér címmel megmagyarosítva adták elő. Első kifogástalan, magas szín­vonalú Shakespeare-fordítá­martyt és őt is megnyerte tervének, a teljes Shakes- peare-fordításnak. 1848. feb­ruár 10-én értesítette szalontai barátját, hogy Vörösmartyval erősen dolgoznak. Egy hónappal később új le­vél ment a Toldi írójához: „.. .Coriolanusomat már nyom­ják, s ott az első cím ez: Shak­espeare összes színművei. te a nemzeti katasztrófa. Le­sújtó hatása alól a kicsinyes életkörülmények mellett halá­láig nem tudott megszabadul­ni. De így is lefordította a János királyt, a Hamletet, a Szentivánéji álmot; és ő volt a legfáradhatatlanabb hirde­tője a teljes fordítás szüksé­gességének. Buzdítására a Kis­faludy Társaság külön Shakes- peare-bizottságot szerve­zett, s ez megbízta legismer­tebb műfordítóinkat az egyes darabok átültetésével. sunk 1839-ben készült el, ez Fordítják Arany, Petőfi, Vö- Vörösmarty Julius Caesara rösmarty. Hát ehhez tartsd volt. magadat. Készítsd el vagy a A nagy drámaíró műveinek János királyt, vagy a Wind- teljes fordítására először a pes- sori víg nőket, hogy ha szük- ti egyetem angol nyelvmeste- ség lesz rá, elküldhesd”. És Szomorúan jellemzi akkori kiadási viszonyainkat, hogy a dításuk, költői nyelvünk kifeje­Szabó Lőrinc, Somlyó György, Vajda Endre, Vas István fog­lalta el. Ez a kiadás hamar elfo- te, utolsó kötetként sajtó alá gyott, s az új olvasók ezreinek kerültek a szonettek és a kü- és százezreinek igényét nem lönböző versek (Venus és Adó- lehetett kielégíteni, Shakes- nis, Lucretia stb.) peare hiánycikk lett. Csak A kiadás jogát később a 1955-ben jelentette meg újra Franklin Társulat szerezte az Új Magyar Könyvkiadó. A meg és újabb kiadásokat je- szerkesztő bizottság ismét fe- lentetett meg századunk első lülvizsgálta az egyes fordítá- éveiben, a világháború kitöré- sokat és a 37 dráma közül 11 se előtt és 1924-ben. új fordítót kapott Jékely Zol­Irodalmi közvéleményünk táji, Lator László, Németh annak idején büszkén hirdet- László, Szabó Magda stb. sze- te, hogy európai viszonylatban mélyében. Az átdolgozott is mienk a legjobb Shakes- Shakespeare tartalmi hűség, peare-fordítás. Filológiailag költőiség és drámai erő te- valóban elég hű volt. Ács kintetében egyaránt igen jól Zsigmond, Arany László, Fe- sikerült. Kardos László beveze- jes István, Greguss Ágost, tésével két kiadás hagyta el Győry Vilmos, Lévay József, a sajtót, mindkettő tíz-tízezres Lehr Zsigmond, Rákosi Jenő, példányban. Kevésnek bizo- Szász Károly és Szigligeti nem nyúlt! Ezért 1962-ben 35 ezer végzett rossz munkát, de for- példányban az Európa újból rének a lánya, Lemouton Emí­lia vállalkozott, öt vígjáté­kot 1845-ben le is fordított, de naiv buzgósága eleve sikerte­lenségre volt kárhoztatva, for­dításai nehézkesek, erőltetet­tek, magyartalanok. Annál több reménnyel kecsegtetett három legnagyobb írónk ösz­4 NÖGRÁD - 1978. május 6,, szombat május 3-án valóban ezzel a címmel kezdték árusítani a pesti könyvárusok a Coriola- nust. A gyönyörű tervből, három nagy költőnk közös fordításá­ból — sajnos — kevés való­sult meg. A triumvirátus lét­rehozója és lelke elesett a se­gesvári ütközetben. Vörösmar­ty a hazájára zúdult csapás ha­tására mély apátiába süllyedt. kinyomtatásra egyetlen intéz­mény vagy vállalat sem mu­tatott hajlandóságot. A költ­ségeket egy lelkes irodalom­barát, Tömöri Anasztáz fedez­te váratlan örökségéből, ő fi­zette a fordítói tiszteletdijakat is. Ilyen' körülmények közt jelent meg 1864. és" 1878. közt 18 kötetben első teljes Shakes- peare-drámafordításunk. A kiadás azonban üzletnek sem volt rossz, a közönség vásá­rolta, a példányok hamar el­fogytak. Ezért Ráth Mór 1879—R2-ben és 1898-ban ki­adta újból, sőt ki is egészítet­zőbbé válásával elavult. A Nemzeti Színház igazgatója, Hevesi Sándor elég sok drá­mát fordíttatott le, s az új kiadta. Ennek a legújabb ki­adásnak a be.sztása, fordító­gárdája, bevezetése azonos az 1955. évivel, de hetedik kötet is társult hozzá: a szonettek, tolmácsolók közt megtaláljuk lírai és elbeszélő kötetek gyűj- Babitsot (Vihar) Kosztolányit teménye. Tulajdonképpen ez (Téli rege, Rómeó és Júlia) is. az els<3 igazán teljes magyar Az átdolgozott teljes kiadás azonban csak 1948-ban látott napvilágot négy kötetben. A régi fordítók közül csak a'tri- umvirek és Arany László ma­radt meg, a többiek helyét Aczél Tamás, Áprily Lajos, Babits, Devecseri Gábor, Fo­dor József, Kardos László, Kosztolányi, Mészöly Dezső, Shakespeare, mert Afőnikszés a gerle, valamint a Versek változó dallamokra ekkor je­lent meg .először magyarul, mégpedig a többi verssel együtt Garay Gábor, Kálnoky László. Károlyi Amy, Keszthe­lyi Zoltán és Weöres Sándor szép, költői fordításában. Vértesy Mikló*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents