Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)

1978-05-25 / 121. szám

Kitekintés Goya emlékére Halálának másfél százados ívfordulóján Francisco Go­ya előtt tiszteleg Budapest is. Grafikai kiállítás nyílt a művész halálának 150. év­fordulója alkalmából a Szép- művészeti Múzeumban. A ki­állítást Czére Andrea ren-. dezte. Goya {1746—1828) korsza­kok határán állt, művészeté­ben a XVIII. és a XIX. szá­zad fordulóján a korabeli stí­lusirányok ismeretében, való­jában egyikhez sem tartoz­va, sőt azokon a jövőbe messze túlmutatva valósította meg nagyívű életművét. Mind festészetben, mind pedig gra­fikában hatalmasat hozott létre a barokk kor (rokokó) végétől a klasszicizmuson át, amely­hez valójában sosem tartozott, a realizmus, a romantika, sőt a szürrealizmus elemeit vil­logtató művekben. Lyka Ká­roly írja, Európa művészettör­ténetében Spanyolország és Anglia teszik ragyogóvá ezt a koj#zakot. Spanyolországban miadenekelőtt éppen Goya. Nagyhatású életművén túl, művészettörténeti jelentősé­ge is elsőrangú, a későbbi impresszionizmus mesterei vallották ősüknek. Világa zaklatott, akárcsak távolról sem nyugalmas ko­ra. Hogy csak néhány lénye­ges momentumot említsünk, a francia forradalom alatt vált érett művésszé, de meg­élte Napóleon tündöklését és bukását is, majd a reakció győzelmét Európában, az amerikai függetlenségi hábo­rút, sőt az újabb európai for­radalmak indulását. A ko­rabeli nemzetközi helyzet ha­zájának, Spanyolországnak életébe is belejátszott, drá­mai helyzeteiben mérhetet­len szenvedéseket okozva né­pének. Elég, ha csak Napóle­on elleni küzdelmekre, vagy a vérbefojtott polgári forra­dalomra gondolunk. A budapesti grafikai kiállí­tás Goyát a rézkarc művele­jeként mutatja be. E minősé­gében szintén a legnagyobbak közé tartozik, művészete nem utolsósorban éppen grafikái nyomán vált először ismertté Európában. Négy híres grafi­kai sorozata ismert, az ötle­tek, A háború borzalmai, a Bikaviadal és a Balgaságok. Életében csak az ötletek és a Balgaságok kaphattak nyil­vánosságot. A sorozatok lapjai súlyos politikai mondaniva­lók hordozói, a feudális osz­tály, az egyház éles kritiká­ját jelentik, szuggesztív elő­adásban, gyakorta — éppen társadalomkritikájának éles­ségét tompítandó — szimboli­kus megfogalmazásban, vagy magyarázattal. Nem jelent könnyű szórakozást a tárlat anyagának áttekintése sem, mert legalábbis bizonyos fo­kig szükség van a korabeli spanyol állapotok ismereté­re, a teljes megértés kedvé­ért. Ennek hiányában is meg­döbbentő és emlékezetes be-\ nyomással távozhat a látoga­tó, különösen a groteszk és a fantasztikus víziókat felvo­nultató lapok után. Goya nem elégedett meg a nyomorúság, az igazságtalanságok, a szen­vedés általános bírálatával, mindenkor konkrétan muta­tott rá a baj gyökerére, a dolgok ok és okozati össze­függésére. Még akkor is így van ez, ha a szimbolika, vagy a groteszk eszközével él, te­kintettel a körülményekre. A négy nagy grafikai soro­zat közül talányosságával ra­gad meg a Balgaságok. Goya életében a huszonkét rézkar­cot csak szűk körben ismer­ték, azóta viszont méltán tet­tek szert nagy hírnévre. A korábbi sorozatokban már felvetett témák egy részét fo­galmazza tovább ezeken a la­pokon a művész, a há'oo’úS bot zalmakat, a női kiszolgál­tatottságot, a babonás félel­meket, a tettefés, az álnrksag bűneit, hogy esek néhányat említsünk. Végezetül á'ljon itt példa­ként egy magyarázat, kora­beli kommentárból, a Cap- richos 61-hez. „Elrepültek: A próbababának talapzatul szol­gáló boszorkánycsoport inkább dísz, mint szükségesség. Van­nak fejek, melyek annyira telve vannak gyúlékony gáz­zal, hogy röpülésükhöz nem kell sem léggömb, sem bo­szorkány.” Tóth Elemér Népszínházi előadások A Népszínház társulata a közeli napokban két helység­ben mutatja be Jevgenyij Svarc Hétköznapi csoda cí­mű színművét. Az érdeklő­dők május 27-én Salgótarján­ban, a Kohász Művelődési Központban, május 30-án, a magyamándori Radnóti Mik­lós Művelődési Házban te­kinthetik meg a Petrik Jó­zsef által rendezett darabot- A mesék hangulatát idéző előadás főszerepeit Haidú Endre, Váradi Vali, Kim Bo­ri, Valkay Pál, Borhy Ger­gely, Rudas István és Bános Ági formálja meg. Szobrászati kiállítás Magyar szobrászati kiállítás nyílt a Műcsarnokban. Képe­ink a kiállításon készültek Bujúki beszélgetés Nem könyvkölcsönző hivatal Ha elosztjuk a munkana- Vasárnapra összegyűlik a pok számával a kölcsönzési „heti termés”, abban bön- órák mennyiségét, mindössze gészgetnek, beszélgetnek mel napi négy órát jelent a bu- jáki könyvtáros munkaideje. De ezt a „félállást” teljessé teszi és tartalmilag is gazda­gabbá, hogy ifjúságpolitikai előadóként népművelői mun­kakört tölt be Bódi Piroska. A könyvhét előtti készülődés napjaiban beszélgettünk ar­ról, hogyan értelmezi azt a gondolatot, amit minden könyvtárosnak jelmondata­ként kellene kezelni: Nem könyvkölcsönző hivatal a községi könyvtár... — Fontos, hogy röveked­lette. És aki a helyi KISZ- szervezet tagja, nem „kerüli el” semmiképpen a könyv­tárat: az irodalombarát-kör­ben a felsős általános iskolai tanulók mellett sok KISZ- es korú fiatal is részt vesz. — Mi a programja, kié az elgondolás? — Patkós István KISZ-tit- kárral és Losonczi Tamással, az ifjúsági klub vezetőjével, fiatal magyar szakos tanárral hárman „gondoltuk ki”, hogy kellene egy olyan közvetle­nebb forma, amely az irodai­az„ olvasók száma, az el- maf. szórakoztatva-nevelve vitt könyvek mennyisége, de ez magában még nem sokat jelent. Hiányérzet marad az emberben: vajon mit adott az olvasmány, valóban olvasó-e az, aki kikölcsönözte és visz- szahozta a könyveket. E téren próbáltam többet tenni az elmúlt hónapokban — és ez azért a mennyiségi oldalra is visszahat. Tavaly év végére még nem érte el a 300-at az olvasótá­bor (288-an iratkoztak be), a többség az általános iskolai tanulókból verbuválódott. Igen kevés felnőtt járt a könyvtárba. Idén szépen lép­tek előre: az első 4 hónap alatt már meghaladta a 300-at az olvasói létszám, változott az összetétel is. — A termelőszövetkezet szocialista brigádjainak tag­jai, a varrodások közül is egy­re több az olvasónk. Nem­csak kölcsönöznek, hanem el­jönnek a különböző könyv­tári rendezvényekre a felnőt­tek és a KISZ-es fiatalok. Az előadásokra, kiállításokra mindig küldök meghívókat a helyben dolgozóknak. A me­zőgazdasági könyvhónap, a költészet napja rendezvényeit például érdeklődéssel kísér­ték. Az utóbbira József At­tilával kapcsolatos irodal­mat gyűjtöttem csokorba. — Mi a helyzet az eljárók­kal, hiszen a bujákiak nagy százaléka nem helyben dol­gozik? — Igyekszünk a nyitvatar­tási időt ehhez igazítani. Szombat délelőtt és vasárnap délután is látogathatják a könyvtárat. Sokan nem is elsősorban a könyvekért jön­nek el. hanem beülnek folyó­iratokat, hetilapokat olvasni. hozza közelebb a fiatalokhoz. Mit csinálunk? Egy hónapja volt, hogy mindenki hozott egy kedvenc verset, maga ol­vasta el és utána elemezget­tük, miért szép? A múlt hé­ten Losonczi Tamás- műveket ajánlott, amelyeket mindnyá­jan elolvasunk és megbeszé-, lünk. Nálam van a klub kul­csa is — a könyvtári és klu- bos programok gyakran ösz- szekapcsolódnak. Van egy lány a faluban, aki nagyon szereti a komoly zenét, sok lemezt vásárol. Nemrégiben kezdtünk el lemezhallgatásra összejönni — eleinte bizony idegenkedtek ettől. De látom, hallom, megszerették ezeket az összejöveteleket, többen újságolják örömmel, hpgy a rádióban felismerték egyik­másik közösen is hallott zene-' művet. Az irodalombarát-kör mellett a kisebbeknek is van­nak programjaink. Nemrég vettem diavetítőt, gyakran nézzük meg a kötelező ol­vasmányokat, mesefilmeket együtt. Az ünnepi könyvhét idejére rendhagyó irodalom­órát tervezünk. — Mi lesz még ezen kívül? — Sok szép gyermek- és ifjúsági könyvet sikerült az utóbbi időben beszerezni — ezekből akarok kiállítást csi­nálni. És egy régi vágyunk teljesül azzal, hogy író ven­déget fogadunk Tímár Máté személyében. Évek óta nem jött senki, pedig a személyes találkozás élményt adhat. Van rá igény. Néhány köte­tünk akad a műveiből, de a járási könyvtárból is ígértek egy párat. Szeretnénk jól fel- készülten várni az ankétot. G. K. M. Gyertyái János kiállítása A Nógrád megyei Tanács Madzsar József Kórházában rendszeresen rendeznek kép­zőművészeti kiállításokat, a dolgozók és a betegek mű­velődési igényeinek kielégí­tésére. A kórház-rendelőinté­zet közművelődési bizottsá­gának szervezésében a mi­nap nyílt meg a kórház földszintjén Gyergyói János képzőművész kiállítása, amely rajzokból és festmé­nyekből nyújt válogatást. A tárlatot dr. Samu István fő­orvos nyitotta meg, az ün­nepségen Kovács Márta, a salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központ szavalója működött közre. A kiállítást egy hónapon ke­resztül tekinthetik meg az érdeklődők. Mai tévcaján latunk 20.00: A Hortobágyon. Sarkadi Imrét, a fiafalon, tragikusan elhunyt írót, annak idején Móricz Zsigmond pél­dája ösztönözte a paraszti életforma hűséges ábrázolásá­ra. Első novellái — köztük a most televíziós feldolgozásra kerülő „A Hortobágyon” — drámai konfliktusok hordozói. A Hortobágyon vagyunk, 1944-ben. A városi tanácsnok parancsot kap, hogy Debre­cen város híres ménesét nyu­gatra hajtsák. Kimegy a pusz­tára, hogy mindezt közölje az ottaniakkal. Bujdosó András, aki húsz éve őrzi a ménest, nem hajlandó teljesíteni a parancsot. Veres tanácsos ek­kor katonai segítséget kér... A két főszereplő: Piróth Gyu­la és Gerbár Tibor. Varga Imre: Bartók Engiert Judit: Fiú Talán egyetlen tantárgy múltjával, jelenével, jövőjé­vel, tanításával kapcsolatban nem hangzott el évek óta annyi érv, ellenérv, mint a történelem tanításával kap­csolatban. Történelemtanítás és könyvtár által előzetesen közrebocsá­tott körlevél alapján önként vállalkozó szakemberek vol- 1975 nyarán rendezte meg tak, akik úgy érezték, hogy a Magyar Történelmi Társu- illetékesek, s van a témával lat és az Országos Pedagógiai kapcsolatban mondanivalójuk. Intézet a „Történelemtanítás jó lett volna megtalálni va- és múzeum”, 1976 őszén a lamilyen formában annak a „Történelemtanítás és levél­tár”, 1978 áprilisában a „Tör­ténelemtanítás és könyvtár” című konferenciát. Központi témája volt az 1977-ben könyvek már ennek a kor- tárak keressék az együttmű- szerű ismeretszerzésnek a le- ködés lehetőségeit és a peda- hetőségeit kívánják biztosíta- gógusképzést is a korszerű ni. Az alap a szaktanterem, a történelemoktatás követel- kézikönyvtár megteremtése, s ményeinek megfelelően módo- a pedagógusoknak kell á gye- sítsák. rekeket megtanítani arra, no- A korreferátumokban peda- gyan kell ezeket használni, gógusok, szakfelügyelők, Kiemelte, a könyvekkel való könyvtárosok mondták el ta­eredményes munka feltétele, pasztalataikat, javaslataikat hogy legyen az olvasóköny- az együttgondolkodás, a kö­ferencián. Hiszen a téma őket vekből, kézikönyvekből, lexi- zös cél megvalósítása érdeké­is legalább annyira érinti, konokból, s minden segéd- ben ... (A korreferensek so­lehetőségét, hogy a közműve­lődési könyvtárak képviselői is jelen lehettek volna a uuu­rendezett III. országos törté- mint a pedagógusokat, iskolai könyvből elegendő példány. rában Nógrád megyét Kaári nelemtanítási konferenciának. Szó esett a témáról a Ma­gyar Történelmi Társulat 1978. évi vándorgyűlésén is. A korszerű történelemokta­táshoz minden lehetőséget .... ...... ... „ , meg kell ragadnunk, és min- szöntötte, majd a vendéglátók te egyuttmukodesuk fontossá- Több korreferátum foglalko- den ehhez vezető utat meg nevében Szekres kell keresnünk — hallottuk a Hajdú-Bihar megyei debreceni konferencián. ---- " ........... k önyvtárosokat, iskolák veze­tőit, az oktatásügy dolgozóit. A történelemtanítás és könyvtárkonferencia részt­vevőit Szabolcs Ottó, a törté­nelmi társulat főtitkára kö­Gellért Ferencné, a Hajdú- Sándor szakfelügyelő képvi- Bihar megyei könyvtár mun- selte). katársa referátumában a tör- Hallottunk arról, mennyiben ténelemtanítás és elsősorban a „műhely” a felsőoktatási in­közművelődési könyvtárak tézetek könyvtára a leendő kapcsolatát elemezte. Kiemel- történelemtanárok részére. Antal , a Tanács gát. Szólt a helytörténet fon- zott a szakközépiskolákban, tosságáról, a jó helyismereti szakmunkásképzőkben folyó VHművelődésü^vi^"osztályának blbliográfia szükségességéről, történelemoktatással. Mit te­rv- . „ . , vezetője feüeeeUe a korszerű Mint orszáS°san követendő hét a pedagógus annak érde­Üjszeru volt a rendezőknek jelentősé- SÄVmS “véldáf kébe"' ,h°gy-aZ *** Hajdu-Bihar megyei veldat, ne csak jó szakmunkasok, hogy ajánló bibliográfiát állí- hanem a könyvek iránt ár­az a kezdeményezése, hogy mindössze két referátum volt get­és nagyszámú korreferátum. Waczulik Margit „A korsze- tanak össze az országos közép- deklődő szakemberek is le- A korreferensek a rendezők rű történelemtanítás és a iskolai tanulmányi verseny- gyenek?! Fejtegették, mit te­______________________________________ könyvek” címmel tartotta meg dolgozatok témáihoz. Javasol- hét az iskolavezetés a szak­M iörDAn 1079 -• ..... ,... r referátumát. Kiemelte, hogy a ta a konferenciának, hogy a tantermek, iskolai könyvtárak NUüKAU — iy/0. május £3., csütörtök | bevezetendő új tanterv, a tan- múzeumok, levéltárak, könyv- megteremtése, korszerű fej­lesztése érdekében. Kívánság •volt, de a konferencia „aján­lásai” sorába is bekerült: biz­tosítsanak az illetékes szervek a helytörténeti olvasóköny­vekből, a múzeumi, levéltári kiadványokból egy-egy iskola részére legalább annyi pél­dányt, hogy egy osztályban egyszerre megoldható legyen a csoportmunka! Hallottunk a könyvtárban tartott tanítási órák tapasztalatairól. Részle­tes beszámoló hangzott el arról, mit tett eddig és mit kíván tenni ezután az OPI a korszerű történelemoktatás érdekében. Jelzésszerűen villantottunk fel mindössze néhány gondo­latot a konferencián elhang­zottakból. A tanácskozás zá­róakkordja a Magyar Törté­nelmi Társulat főtitkára által megfogalmazott „ajánlások”, melyeket az Oktatási, Kulturá­lis Minisztériumnak, a párt- és állami szerveknek kíván­nak eljuttatni a rendezők ab­ból a célból, hogy mindazok a tapasztalatok, javaslatok, amelyek a konferencián el­hangzottak, megvalósíthatók legyenek a korszerű történe­lemoktatás megteremtése, a könyv megszerettetése érde­kében! Leblancné Kelemen Mária

Next

/
Thumbnails
Contents