Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)

1978-05-24 / 120. szám

i Jogi tanácsadó Ági vagyon öröklésének SZABÁLYAI F. Péter olvasónk fia, leszármazó hátraha­gyása nélkül halt meg. Házasságkötésekor ol­vasónktól több nagy értékű haszonállatot ka­pott, aki ennek értékéből özvegye szüleinek adósságait kifizette, amelynek ellenében az ál­taluk is lakott lakóház negyedrészének tulaj­donjogát ajándékban megkapta. Később sze­mélyautót is vásároltak. Olvasónk ehhez is nagyobb összeggel hozzájárult. Ági vagyon­nak számít-e a fiának adott anyagi segítség, illetőleg ezen a címen kérheti-e az adott va­gyon vagy ellenértékének öröklését — kérde­zi olvasónk. Polgári jogunk 611. §-ában az ági vagyon­nak két csoportját különbözteti meg. Az egyik csoportba azok a vagyontárgyak tartoznak, amelyek az örökhagyó felmenőjétől öröklés vagy ingyenes juttatás útján kerültek az örökhagyóhoz. A másik csoportba pedig azok, amelyek az örökhagyó testvérétől, azokkal közös felmenőtől vagy azok leszármazójától öröklés vagy ingyenes juttatás útján kerültek az örökhagyóhoz. A megkülönböztetésnek az ági vagyonra igényt támasztó örökösök jog­állása tekintetében van jelentősége. Az ági öröklés az általános törvényes örök­léshez képest kivételes öröklési intézmény. Ez azt jelenti, hogy a vagyontárgy ági jellegét mindig annak kell bizonyítani aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt. Az eljáró közjegyző, vagy a bíróság az igény előter­jesztése és az ági jelleg bizonyítása hiányá­ban még akkor sem állapíthatja meg vala­mely vagyontárgy ági eredetét, ha az egyéb­ként valamely okmányból vagy a telekkönyv­ből egyértelműen kimutatható. Kivételességét bizonyítja az is, hogy ese­tenként az ági öröklés szabályai még akkor sem alkalmazhatók, ha egyébként arra vala­ki igényt támasztott, illetve a vagyontárgy ági jellege egyértelműen bizonyított. Ha ugyanis az örökhagyónak leszármazója van, minden vagyonát (vagyis a szerzeményi és az ági va­gyonát is) a leszármazó örökli. A Ptk, 613 g- ában foglaltak értelmében az ági öröklés sza­bályai nem terjednek ki: a) arra az ági va­gyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg. b) az ági vagyontárgy helyé­be lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyakra, c) a szokásos mér­tékű ajándékokra, d) az örökhagyó halálakor meg nem levő (átruházott, veszendőbe ment, felélt stb.,) ági vagyon pótlásának vagy érté­ke megtérítésének nincs helye, e) tizenöt évi házasság után a túlélő házastárssal szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelé­si tárgyakra ági öröklés címén igényt támasz­tani nem lehet. Olvasónk leveléből kitűnik, hogy azok a vagyontárgyak amelyeket fiának ajándékba adott, már nincsenek meg. Az ági öröklés szabályai szerint az ajándékozott vagyontár­gyon vagy értéken vásárolt tárgyakra és ér­tékekre pedig ági öröklés címén igényt tá­masztani nem lehet, így olvasónk igénye nem érvényesíthető sem a hagyatéki eljárás során sem a bíróság előtt. TARTÁSDÍJ MéGALLAPÍTASANAK ÉRTELMEZÉSE K. Kálmánná salgótarjáni olvasónk férjétől törvényesen elvált. Elválásuk óta volt férje nagyobb összeghez jutott. Kiterjed-e erre az összegre a tartási kötelezettség a háztartásá­ban élő közös gyermekük uán és meddig le­het érvényesíteni — kérdezi olvasónk. Olvasónk nem közölte levelében, hogy a bíróság a tartási kötelezettség megá'lapításá- nak milyen formáját alkalmazta és mire ki­terjedően állapította meg a tartásdíjat. A tartásdíjat ugyanis megállapíthaják százalé­kosan, meghatározott összegben és a kettő kombinációjában egyaránt. A tartásdíj szá­zalékos megállapítása esetén a bíróság a ke­reset vagy az ítéletben meghatározott formá­jú jövedelem bizonyos százalékában állapítja meg. A százalékos megállapítás mellett gya­kori, hogy bizonyos alapösszeget is meghatá­roz. Az alapösszegnek forintban való megha­tározása azt a célt szolgálja, hogy a kötele­zett keresetének vagy jövedelmének hullám­zásától függetlenül biztosítson a gyermek ré­szére tartási minimumot. A tartásdíj össze­ge ugyanis az alapösszegnél kevesebb nem lehet. Ha viszont a kereset vagy jövedelem emelkedik, az alapösszeg helyett a százalék­nak megfelelő összegű tartásdíjat kell fizet­ni. Az is előfordul, hogy a kereset vagy jöve­delem egy részénél a tartásdíjat határozott összegben, más részénél pedig százalékban állapítják meg. Vagyis a javadalmazásnak azokat az összetevőit, amelyekkel bizonyosan és rendszeresen lehet számolni, meghatáro­zott összegben ítélik meg a gyermek részére; pl. rendszeres havi munkabér. Azokat pedig, amelyeknek a megszerzése bizonytalan (pld. jutalék, nyereség egyéb más esetenkénti jö­vedelem) a juttatás százalékában állapítják meg a tartásdíjat. A tartásdíj minden esetben csak arra a jö­vedelmi forrásokra terjed ki, amelyeket a bí­róság az ítéletében egyértelműen meghatáro­zott. Amennyiben olyan jövedelmi forrás ke­letkezett, amely az ítéletben nincs benne, abból tartásdíj-kötelezettség megállapítását a bíróságtól külön kérni kell. Figyelembe kell azonban venni, hogy hat hónaptól hosszabb időre visszamenőleg tartásdíjat megállapítani nem lehet. A bíróság ilyen esetben is egye­dileg bírálja el, hogy a kötelezettséget a meghatározott jövedelemre kiterjeszti vagy nem. Dr. J. S. VIZES VERSENY Jól vizsgáztak a tűzoltók Kék és acélszürke ruhák a salakpálya körül, melynek egyik ' végében fel-feldohog- nak, köhögnek a motorok, hogy az átellenes oldalon tíz-, vagy még több méteres vízsu­garak csapjanak ki a másod­percek alatt felszerelt tömlők végén fecskendőkből. Ez a látvány fogadta a mi­nap azokat, akik a nagybáto- nyi salakos sportpálya kör­nyékére vetődtek és tanúi le­hettek a salgótarjáni járás önkéntes tűzoltói számára meghirdetett versenynek. Ez a járási erőpróba némiképp eltért attól, amit a korábbi években a résztvevők meg­szoktak. A versenyszabályzat annyiban módosult, hogy a szerelés mikéntjét nem szab­ták meg, egyedül az időt mér­ték. Azonban a korábbiakkal szemben nemcsak szerelni kellett a tűzoltókészüléket, hanem „oltani’' is, azaz egy speciális céltáblára fecsken­dezni a vizet, mely megfelelő találat esetén jelzőtábla- felbillenéssel bizonyította: a csővezetők teljesítették a fel­adatot. Harmincnyolc raj nevezett a komoly erőpróbára, s leg­többjük helyt is állt. A fel­adatot a jobb csapatok egy­másfél percen belül hajtották végre. Beleértve ebbe a töm­lők szerelését, a kis motor­fecskendő üzembe helyezését és a vázolt oltási feladat vég­rehajtását. Akik ezzel végez­tek, azok a füves pálya futó­körén az akadálystafétán vet­tek részt. A váltóbotot itt egy sugárcső helyettesítette, mely- lyel a csapat tagjainak nem­csak futni kellett, hanem át­kúsztak egy elég szűk csövön, átugrottak egy palánkon, bi­zonyos távolságon tekercset, tömlőt vittek. Itt is az időt mérték. Látványnak is szép volt a verseny. Emellett a nézők érezhették javaik, értékeik, személyük biztonságban van ilyen őrzők mellett. A cerediek parancsnoka Czene Gál Lajos 1945-től ön­kéntes tűzoltó, 1959-től pa­rancsnok. Az a felnőttcsapat, amelyiket a versenyre hozott, ötödik generációként került ki a keze alól. De azóta már hármat újra kiképzett. A kö­vetkezőket mondta: — Annak idején, amikor én lettem a parancsnok, na-' f yon féltem a versenyektől. ivek óta mi lettünk az utol­sók. Nem volt utánpótlás. Ar­ra gondoltam, hogy el kelle­ne mennünk az iskolába és onnan toborozni fiúcsapatot, abból kinevelni a felnőtteket. Két évre harmadik helyezést értünk el és aztán mindig dobogón voltunk. Most már könnyű. Egyenesen csábítja a fiatalokat az egyesület kol­lektív testületi élete. A felnőttcsapat tagjaként Tajti Tibor „lőtte ki” legelő­ször a jelzőtáblát. Öt mond­ják a legbiztosabb kezű lövő­nek. — El tudja képzelni, meny­nyire ideges voltam? Én iz­gulok a legjobban az egész csapatban. Igaz, a szakmám hegesztő a VEGYÉPSZER- nél dolgozom, a munkámhoz tehát nyugodt kéz kell, gon­dolom ez is számít. De míg a víz a szivattyútól a sugár­csőig ért . . . Aztán még ak­kor izgultunk, amikor a ró­naiak voltak az akadálypá­lyán. Ha ott jobb időt futnak, ők az elsők. A községek tűzoltói mellett vállalati csapatok is jelent­keztek. A 400-asok versenyé­ben a Volán 2. sz. Vállalat bizonyult a legjobbnak. A 800-asokéban pedig a sík­üveggyáriak. ők állították be a verseny rekordját. A start­jelzés után 51 másodperccel már mindkét táblát kilőtték. A csapat felkészítője Gáldi István így értékelte teljesít­ményüket. : — összejött minden. Sike­rült. A leglényegesebb a mo­torkezelő. Rajta múlik, hogy a víz idejében odaérjen, aho­vá kell. A csapat egy hónap­ja készült, heti 9 órában — természetesen munkaidőn kí­vül. Hároméves gárda, a leg­fiatalabb 29, a legidősebb 39 éves. Jól összeszoktak, megér­tik egymást, ez látszik az eredményen. Elismerést érdemelnek, akik biztonságunk védelmében áP landóan készen állnak, hogy felvegyék a harcot a tűzzel, vagy a vízzel. Kétszeres elis­merés jár azoknak, akik mun­kájuk mellett önként teszik. Egy-egy versenyen bizonyít­ják felkészültségüket. A nagy- bátonyi járási verseny 39 csa­pata jól vizsgázott. —8— Nagy a forgalom a megyei postahivatal távolsági beszél­getéseket kapcsoló központjá­ban, ahol egyszerre nyolc le­ány és asszony végzi teendőit. Egy kezelő egy óra alatt álta­lában 25 beszélgetés kapcso­lását bonyolítja le. Ennek nagyobb része Salgótarjánból indul és kisebb hányadát je­lentik azok a hívások, melye­ket más helyről kértek a me­gyeszékhelyre. Egy nap alatt általában ezren szeretnének Salgótarjánból más helysé­gekkel beszélni, hatszázan pe­dig a megyeszékhely egy táv­beszélő-állomását kérik. A leg­többen Budapestet hívják, majd Balassagyarmat vezet a rangsorban, de gyakori a pásztói, szécsényi, egri, gyön­gyösi interurbánok száma is. Nemzetközi kapcsolatokat is végeznek a tarjáni telefon- központosok. Számon tarta­nak indiai, auszráliai, ameri­kai, új-zélandi és természete­sen sok-sok európai összeköt­tetést is, melyek általában ünnepek alkalmával szapo­rodnak. Képünkön: munkában az interurbán-központosok. —kulcsár— Járási tLlSZ-hüldoitgyűléseh Mérlegpvonás Hérádban Országszerte rendezik meg szintű KlSZ-küldöttgyűlése- ket, melyeken a KISZ IX. kongresszusa óta eltelt időszak legfontosabb ifjúságmozgalmi tapasztalatait összegzik. Az alábbiakban megyénk három járásának küldöttgyűléséről szólunk, melyeket a napokban tartottak. SZÉCSÉNYI JÁRÁS Demus Iván, a járási bi­zottság titkára értékelte a szer­vezet munkáját. A beszámoló tükrözte, hogyan él, dolgozik, tanul a járás KISZ-tagsága, hol tartanak a határozatok időarányos végrehajtásában, mit kell tenni azért, hogy még eredményesebbé váljon a ne­velő, a szervező és az érdek­védelmi tevékenység. Az elő­terjesztést követő vitában 14- en kaptak szót. A hozzászó­lásokból és az egész küldött- gyűlés munkájából megállapít­ható, hogy a járás ifjúsága a KISZ-kongresszus jelszavához híven dolgozik. A munkagyű­lés a küldöttek közös gondol­kodását, egységét demonstrál­ta. A párttagajánlás folyama­táról és a KISZ-es feladatok­ról szólt Csonka Tibor endre- falvi KISZ-titkár, míg Sári Erzsébet a politikai képzés nagylóci tapasztalatait ismer­tette. Domszky György járási soortfelügyelő elégedetten em­lítette az Edzett ifjúságért tö­megsportmozgalom eredmé­nyeit. Szelcsik Pál, a járási pártbizottság titkára szólt a járás ifjúságát érintő, életü­ket kedvezően befolyásoló já­rási határozatokról, a fiatalok e hetekben helytállásáról. Tersztyánszki dig kevés azonban a módsze- a különböző Rudolf, a KISZ Nógrád megyei reiben új kezdeményezés. : _._.'Cl JL__ 1 ■__A Knc'Z'^mnlóVin'7 töKVion fn7 b izottságának titkára az ered- A beszámolóhoz többen fűz- mények megtartására, az „élő- tek véleményt. Szóltak az ér­szavas” agitáció fontosságára dekvédelemről, az úttörő— hívta fel a figyelmet. Utalt KISZ testvérkapcsolatról, arra, hogy a rétegmunka so­rán a cigányfiatalokra na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni a jövőben. BALASSAGYARMATI JÁRÁS — összességében az eltelt két esztendő eredményesnek mondható. Az alapkötelezett­ségek teljesítése a KISZ-tagok munkájában, és annak értéke­lésekor mind nagyobb súly- lyal jelentkezik. Javult a gaz­daságpolitikai agitáció és a kezdeményezés a szervezetek­ben, de még mindig sok a ki­használatlan lehetőség. Dolgo­zó KISZ-tagjaink arányukat 'és politikai aktivitásukat te­kintve a járás KlSZ-szerveze- teinek jelentős részét képezik... kevésbé voltak aktívak a me­zőgazdaságban dolgozók, míg a tanulófiatalok többsége ak­tív, igényes a feladatok meg­oldásában — hangzottak el a megállaDÍtások Mayer Tibor járási KISZ-titkár beszámoló­jában. Ezután a politikai kép­zés színvonaláról, az ifjúsági vitakörökről, a tanfolyamok­ról, a propagandisták felelős­ségéről szólt, majd a sportte­vékenység eredményeit érté­kelte. A kulturális' munkáról elmondotta, hogy a KlSZ-szer- vezetek többsége eredménye­sen bekapcsolódik a községek, a gazdasági egységek kulturá­lis életébe, a járási szervezési rendezvényekbe, és önálló programjaik is jók. Még min­Mák a nagyüzemekből Az idén 4500, 1980-ban pe­dig már tízezer hektáron ter­melik az országban a má­kot, amely nemcsak étkezési célokat szolgál, de fontos alapanyaga a gyógyszeripar­nak is, A mák, rendkívüli ké­zimunka-igényességénél fog­va mindeddig a kiskertek ter­méke volt, ami a nyersáruel­látást bizonytalanná tette. A nagyüzemi termelés fel­tételeit a Tiszavasvári Alka­loida Gyár máktermesztési rendszere teremtette meg. A vélhető a hazai mákfelesleg termelőgazdaságokat az ipar külföldi értékesítésével. A ingyenes vetőmaggal, termesz- máktermelés melléktermékét, téstechnológiával és gépekkel a tokot korlátlanul fogadja a látja el. Az egyenletes nö- Tiszavasvári Alkaloida Vegyé- vényállomány kialakításához szeti Gyár, amely jelenleg besugárzással csírátlanított importra szorul. Az üres gu- mákkeveréket vetnek. Kémiai bóból kivont alapanyag­eljárással gyomtalanítják a ból — a morfinból — fáj- talajt, s kombájn takarítja be dalom-, köhögéscsillapítók és a mákot egyéb gyószerek készülnek. Az új ágazat a mezőgazda­sági üzemeknek garantált jö- i vedelmet ígér, ami még nö- J NÓGRÁD — 1978. május 24., szerda sporttevékenységről és az in­gázó fiatalok életmódjáról. Molnár György, a KISZ Nóg­rád megyei bizottságának tit­kára a KISZ-ben folyó neve­lő munka legfontosabb kérdé­seiről, míg Batta László, a balassagyarmati járás pártbi­zottságának titkára a pártirá­nyításról beszélt. Mindketten értékelték a járás KlSZ-esei- nek ez irányú munkáját. PÁSZTÓI JÁRÁS Holló Imre járási KISZ-tit- kár elsőnek az ifjúságpoliti­kai határozat végrehajtásának megítéléséről szólt. Elmondta, hogy fejlődött — az ifjúság nevelésében — a társadalmi munkamegosztás és a felelős­ség. A közvetlen segítőmunka eredményeként javult a KISZ- szervezetek párttagajánló te­vékenysége, a beszámolási idő­szakban a párt soraiba kerülő fiatalok 90 százalékát a tag­gyűlés ajánlja. — Járásunk ifjúsága a gaz­dasági építőmunkában becsü­letes helytállással veszi ki ré­szét a helyi és járási célkitű­zések megvalósításából, e fel­adatok megoldására történő mozgósítás alapszervezeteink tevékenységének legjelentő­sebb területe — mondotta Hol­ló Imre, majd részletesen ér­tékelte a KISZ-szervezetek munkájának szerteágazó terü­leteit. A beszámolóhoz 18-an fűz­tek megjegyzést, észrevételt. Juhász Sándor, a járási párt- bizottság első titkára tolmá­csolta az irányító szervek vé­leményét a járásban folyó KISZ-munkáról, majd az if­júság megítélésének néhány kérdését taglalta. Dr. Csősz László, a pásztói kórház kül­dötte az egészségügy területén dolgozó fiatalok helyzetével, valamint az értelmiségiek ja­vuló aktivitásával foglalko­zott. Tersztyánszki Rudolf me­gyei KISZ-titkár a felsőbb KISZ-szerv részletes értékelé­sét mondta el, valamint az el­következő időszak teendőit vá­zolta. / t. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents