Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)
1978-05-23 / 119. szám
Kertbarátoknált Május! munkák a kiskertben Ä gyümölcsösben befejeződik a virágzás (elhúzódó a szamóca és a málna virágbontása). A sziromhullást követően minden munkánkkal a kötődött gyümölcskezdemények és az új lombfelület fejlődését segítjük. Ezért azonnal kezdjük meg a második , kapálást, amely elsődlegesen gyomirtó jellegű, így sekélyen végezhetjük. Vegyszeres gyomirtást csak négyévesnél idősebb gyümölcsösben végezzünk (kivéve a Gramoxo- ne, vagy Gomex, de ezekhez a szórófejre terelőlemezt szereljünk). Május második feléig természetes folyamat játszódik le a fákon, az úgynevezett tisztulóhullás. Ekkor a nem tökéletesen termékenyült gyümölcskezdemények hullanak le. Ha ezt követően is aránytalanul sok termés maradt a fán, őszibaracknál és kajszinál, esetleg almánál és körténél végezzünk gyümölcsritkítást. A megmaradó gyümölcsök egyenletesen és olyan távolságban helyezkedjenek el egymástól, hogy teljes kifejlődésük esetén se érjenek egymáshoz (egy-egy termővesszőn 3—4 gyümölcskezdeménynél többet ne hagyjunk). A gyümölcsritkítással együtt hajtásválogatást is végezhetünk. A koronába befelé nöAz elmúlt évben 223 100 csecsemő született az NDK-ban, ami 1972 óta a legmagasabb szám. 1975-től a születések száma fokozatosan növekszik. Ez tavaly 27 600-zal volt több mint 1976-ban. 1977-ben több fiú született, mint lány: minden 100 lányra 106 fiú jutott A születések számának növelésére több szociálpolitikai vő, azonos rügyalapról induló, feleslegesnek látszó hajtásokat már most tőből törjük. A növényvédelmi munkákat jól kiegészíthetjük a lombtrágyázással. A komplex hatású- akat (például, YVuxal, Plántán) a legcélszerűbb használni. A fákra nem kell külön kijuttatni, mert minden növényvédő szerrel jól keverhetők. Használatukra május közepétől kerülhet sor 2—3 hetenként, maximum 4—5 alkalommal. Május végétől érik a szamóca. A gyümölcs szennyeződésének megakadályozására a sorokat takarjuk le nasz- nált fóliacsíkkal, vagy terítsünk le apró szalmát, töreket, faforgácsot stb. A szőlőben is meg kell kezdeni a talajmunkát. Ennek során bontsuk ki a tőkéket és távolítsuk el a felszínhez közel levő úgynevezett harmatgyökereket (ezt a munkát nem kell minden évben végezni). Nagyon fontos a hajtásválo- gatás. Fiatal szőlőben csak későbbi tőke-, illetve karkialakítás szempontjából nélkülözhetetlen hajtásokat hagyjuk meg. Idősebb szőlőben a fürt nélküli hajtásokat távolítsuk el és a feleslegesen kitörő alvó rügyeket dörzsöljük ki. Végezzük el a megmaradt intézkedést hoztak. így a terhességi és szülési szabadságot 26 hétre hosszabbították meg. A két- vagy többgyermekes családanyák egy évig fizetett szabadságot vehetnek igénybe, és bevezették számukra a 40 órás munkahetet. Az állam minden újszülött gyermek után 1000 márka segélyt biztosít hajtások kötözését. Karós művelésnél 30—60 centiméteres hajtáshosszúságnál végezzük el az első kötözést, amely még laza legyen. Kordonművelésnél minden termőkart a támberendezéshez kell rögzíteni. Vizsgáljuk át a tavalyi kötözéseket, mert egy részük megsérülhetett. Huzalpáros támrendszer esetében a fiatal hajtásokat nem kell kötözni, csak ide igazítani. Ki kell kötözni a meghagyott szálvesszőket is. Fokozatosan bontsuk ki az új telepítésű szőlő védőhalmait. Növényvédelmi munkáink során itt is használhatunk lombtrágyákat. A zöldségtermesztésben legfontosabb a melegigénves palánták kiültetése. \ palántákat csak ismert helyről vásároljuk, mert így ’ehetünk biztosak a fajtában. A paprikát, a káposztaféléket a melegágy- gyal azonos mélységbe kell ültetni, a paradicsomot mélyebbre is tehetjük, mert a szárrész is gyökeresedik. Zöldségféléink egy részét (például zöldbab, spárgatök, csemegekukorica) több hetes időközzel 2—3 szakaszban vessük, hogy egész nyáron szedhéssük. A dinnyeféléket előzetesen elkészített és megtrágyázott fészkekbe ültessük. Áprilisi helybevetés esetén a hajtásokat 3—4 leveles korban csípjük vissza. A májusi öntözést — különösen a palántázott — zöldségfélék nagyon megháláják. A fóliasátrakban fokozottan ügyeljünk az időjárás változásaira és szükség szerint végezzük az öntözést és a szellőztetést. Utóbbira naponta többször is szükség lehet. Vigyázzunk, hogy szeles időben mindig a széliránnyal ellentétes oldalon nyissuk ki a sátrat, mert ellenkező esetben a szél kárt tehet a fóliapalástban. A virágoskertbe is a májusi fagyok után kell kiültetni a palántákat (krizantém, szegfű, őszirózsa stb.), a megmaradt kardvirághagymákat és dáliatöveket. Az évelők szármaradványát, a díszcserjék, díszbokrok felesleges ágait virágzás után távolítsuk el. Ültessük be az erkélyek virágládáit. Muskátlit, petúniát déli fekvésbe, begónia féléket árnyékosabb helyekre ültessünk. Időben végezzük el a telepített gyep első kaszálását. A túlnőtt fű nem szép látvány és a tövek pusztulását is okozhatja. Kurucz Miklós Űj posta Buják i változások A napokban esedékes Bujákon az új postaépület műszaki átadása. Maga a létesítmény már elkészült, de a szennyvízderítő még nem. Nagyon időszerű az új épület elkészülte, hiszen a község postája minősíthetetlen állapotok között, egy csaknem életveszélyesnek nyilvánítható régi házban üzemel. Az új megépítésére a Budapest Vidéki Postaigazgatóságtól 1,3 millió forintot vett át a munkát lebonyolító községi tanács. Az építést, a helyi termelőszövetkezet vállalta, s kissé késedelmesen végzi. Az óvoda bővítését is ők vállalták, de a múlt évre tervezett építkezés csak az idén fejeződött be. Április elején volt az átadás, azóta 55 helyett 85 óvodai hely fölött rendelkezik a község. A több mint félmilliós beruházáshoz a tanács 100 ezer forint támogatást kapott, a többit saját erőből teremtette elő. Jelentős volt a lakosság társadalmi munkája, melyből érthető módon első sorban a szülők vették ki a részüket. Nemcsak a befogadóképességet bővítették. Két idén végző új óvónővel megállapodtak, hogy augusztus 1-től velük kiegészülve az óvoda dolgozói el tudják látni a több gyerekkel járó megnövekedett feladatokat. Jelenleg folyik az orvosi lakás újjávarázsolása, mely során 3 szoba komfortos otthont alakítanak ki. Erre a község lakossága összesen több mint százezer forint hozzájárulással teremtett lehetőséget. A helybeliek a kivitelezésben is oroszlánrészt vállaltak, természetesen társadalmi munkában. Az erdőgazdaság dolgozói 400 társadalmi munkaórát vállaltak az idén a falu javára. Ezen belül a parkok rendezését, tisztán tartását, az Április 4. utca elejénél levő tér termőfölddel való feltöltését, fásítást. Nemcsak a tanács építkezik Bujákon. A kézműipari vállalat telepén mintegy félmilliós ráfordítással szociális létesítményeket. öltözőt, fürdőt alakítanak ki. — * — Ifjú házasoknak — kamatmentes kölcsön Az elmúlt évben 85 ezer fiatal pár vett fel kamatmentes kölcsönt az NDK-ban. Az állam mintegy 500 millió márkát bocsátott a 18—26 éves korúak részére. A kölcsönök 89 százalékát a lakásprobléma megoldására vették igénybe. Kereken 11 százalékot fordítanak a fiatalok családi ház építésére és szövetkezeti lakás vásárlására. Az 1972-ben bevezetett szociálpolitikai törvény óta több mint 445 ezer fiatal pár kötött hitelszerződést Az elmúlt öt évben 2,4 milliárd márkából 377 milliót arra fordítottak, hogy a több mint 335 000, gyermeket akaró fiatal házasulandóknak előnyős hitelszerződést biztosítsanak. Száz lányra 106 fiú Plakett a váróéért Sajgói patrióta (Bábel László felvétele) Salgóbánya, Jókai sor 1. ko- lómajelíegü épület, a kerítés- kapuQan, májusi napfényben áll Szabó Gyula. Ez a kapuban álldogálás, amolyan helyi szokás. A szomszédok így beszélgetnek egymással. A bejáratok néhány méterre vannak egymástól. A máshol divatos elidegenedésről itt nemigen lehet beszélni. Itt valóban ismer mindenki mindenkit. Állnak a salgóiak a kapukban és átszólnak a szomszédnak : Hogy vagy ? Így volt ez régen, s így van ez ma is. Az élet változhatott akármekkorát, a salgói ember megtartja szokását. És megtartja eszében-szívében Sai- góbányát az egyetlen olyan helynek, ahol élni lehet, élni érdemes. Változhatott Salgó- bányá „státusza” is, elveszthette gazdasági jelentőségét, s a közeli bányák elnéptelenedésével átalakulhatott a város egyik „alvó kerületévé”, ahova csak aludni, pihenni járnak haza az emberek r— szeretni ezt a helyet azért ugyanúgy lehet, mint sok évtizeddel ezelőtt. Amikor Éosonczről, apjával Idetelepült Szabó Gyula is. — Hát, bizony hosszan lehetne sorolni, hány bányalejárat volt akkor errefelé, 1923 táján. Több lyuk volt itt. Ott van például, a mostani KISZ- iskola udvarán látható lejárat. Hárman voltunk testvérek, én a legidősebb, apám hamar meghalt. Előtte az acélgyári üzletben fűszerinaskodtam de apám halála után fel kellett adni. Itt helyezkedtem el, irodai munkán. Kellett a kereset. Szabó Gyula erdészkedett is a környéken, egy idős erdész segítette abban, hogy a gyakornokságig vigye. Aztán 1936- ban letette az erdészvizsgát Gödöllőn. Három évig katonáskodott, azon kevesek közé tartozik, akik a Dontól vissza is jöttek. Az ötvenes évek elején azután a bányához került irodai munkára. Külszíni felvigyázó is volt, hatvanki- lencben onnan ment nyugdíjba. Négy gyereke közül egy Pécsett, egy Salgótarjánban, egy Sárváron, egy pedig Jobbágyiban él, Pásztón dolgozik. A „35 ezer napot Salgótarjánért” társadalmi munkamozgalom tavalyi eredményei alapján, legjelesebb tavaszi ünnepünkön, április negyedikén, több mint hétszázan kapták meg a „Salgótarjánért” kitüntető jelvény arany, ezüst, bronz fokozatát. Szabó Gyula egy azok közül — hárman vannak, két társát ugyancsak érdemes lesz felkeresni —, akik az aranyjelvény mellé a város emlékplakettjét is átvehették Fekete Nándor tanácselnöktől. — Én úgy gondolom, hogy nem egy év eredménye alapján kaptuk, mi hárman, a szép kitüntetést — mondja. — Itt már nagyon régi és erős hagyománya van a településért végzett társadalmi munkának. És akkor engedje meg, hogy felsoroljam a legjobb segítők, a szervezésben, minden társadalmi munka lelkében élenjárók nevét. Itt van mindjárt Vadászi László, aztán Pék János, Péter Tibor, Oláh Miklós, de hosszan mondhatnám a neveket. Építettünk mi Salgóbányán strandot, igaz, később ugyanúgy fizetnünk kellett a belépőért, mint az idegeneknek. És ötezer forint tanácsi segítséggel úttörőházat is. De hát megváltozott a település jellege, jelentősége. Megszűnt az iskola, minek az úttörőház? Néha ezt kérdezzük egymástól a kapuban állva: „na, komám, hol van hát Salgóbánya?” Az élet így hozta, nincs miért keseregni rajta. Azért, szép vidék ez, s az idősebbje nem szívesen hagyná itt. Építettünk fedett buszmegállót, az idén nyilvános illemhelyet is létrehozunk mellette. Bontásra jártunk Salgótarjánba, abból az anyagból készült, társadalmi munkában, itt számos közösségi létesítmény. A népbolt építését is a salgóiak segítették. Dolgoztak a szovjet emlékmű létesítésén, a temetői vízbevezetésen, tervezik a tizenkilen- ces emlékhely környékének rendezését, az idén a járdák továbbépítését. A kőlapok egy része már megérkezett. — Szeretnénk építeni egy szabadtéri sakkpályát, a buszmegálló közelében, a nagy gesztenyefák alatt. Az árnyas gesztenyék alatt az idős bányászok egész nap a tábla körül álldogálnának. A sok széncsata hőse, szellemi csatát vívhatna egymással. Aztán megérkeznek a fiatalok is a város üzemeiből, a délutáni járatokkal. Leözönlenek a buszokról, s beállnak a körbe. (t. pataki) OSN-iinnepély Balassagyarmaton A megnyitó ünnepélyes percei Az ovisok könnyed tánca. Fegyelmezettek a kisiskolások A szivacstéglás gyakorlat újszerűt jelentett A középiskolások bemutatóján nemcsak a napraforgókra figyeltünk A fiúk erőt sugárzó gyakorlata elnyerte a közönség tetszését Kulcsár József és Várkonyi Ferenc tudósítása
