Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)

1978-05-19 / 116. szám

ADAR Gyalogosoknak, utasoknak! Megdicsérjük Salgótarjánban, a Rákóczi úton a követési távolság meg nem tartása miatt következett be a karambol. Személyi sérülés nem történt. Az anyagi kár 3—4 ezer forint. A menetlevél nem vezetése szabálysértés A gépjárművezető-szak­mában köztudott, hogy a közületi szervek gépjármű­ve a közúti forgalomban csak rendszeresített me­netokmánnyal vehet részt. A gépjárművek menetok­mányait KPM-rendelet so­rolja fel. A melléklet eliga­zítást ad arra vonatkozóan is, hogy a gérflárművezető­nek a menetokmányokat miként kell kezelni, a me­netlevelet hogyan kell vezetni. Emlékeztetőként idézek ebből a rendeletből: „A gépjárművezető köteles a menetlevelét az út folya­mán magánál tartani, ro­vatait folyamatosan vezetni, a gépjármű használójával az igénybevételt igazoltatni és az út befejezésekor alá­írva a gépjármű-ügyintéző­nek átadni.” Ismert az is, hogy a köz­úti forgalomban résztvevő gépjárműveket az arra jo­gosult szervek — rendőr­ség, KPM-autófelügyelet, munkaadó — ellenőrzik, közhasználatú szóval élve „igazoltatják”. Az ellenőr­zés — közületi gépjármű­vek esetében — kiterjed a menetlevél-vezetésre is. Szabálysértési ügyintézői tapasztalatokra alapozva megállapítható, a gépkocsi- vezetők rendre azzal követ­nek el szabálysértést, hogy a menetlevelet nem vezetik folyamatosan az utazás so­rán. Az ellenőrzéskor gya­korta kifogás tárgya, hogy a kilométeróra állása meg­közelítően sem az, mint amit a menetlevélre beír­tak. Ha elromlott a kilomé­teróra, erre nincs utalás az ilyen bejegyzések megtéte­lére fenntartott rovatban. A beírt menetidő és az el­lenőrzéskor megállapított idő között indokolatlan el­térés van. Nem a menetle­vélen feltüntetett útvonalon közlekednek és az eltérés okára utalás nincs az ilyen feljegyzésre biztosí­tott rovatban. A rendkívü­li eseményt — például gép­kocsijavítást — nem jegy­zik fel, de erre hivatkoz­nak a menetidő ellenőrzé­sekor. E felsorolásokból is lát­ható, hogy a már ismerte­tett előírást milyen sokfé­leképpen sértjk meg a gép­kocsivezetők. A Magyarnándori Álla­mi Gazdaság FJ 94—07 for­galmi rendszámú IFA gépkocsijának telephelye Borsosberényben van. A gépkocsivezető 1978. janu­ár 13-án azt az utasítást kapta, hogy Borsosberény­ből utazzon Berkenyére, majd térjen vissza. A me­netlevél „Honnan — hová (megállás helye) érkezés, indulás” rovataiba tett be­jegyzése azt igazolja, hogy ennek eleget tett. Nincs azonban megnyugtató fel­jegyzés arra vonatkozóan, hogy került a gépkocsi ezek után Kétbodony községbe, amely az engedélyezett útvonaltól tizenöt kilomé­ter távolságra van. Az igazoltatás során a gépkocsivezetőnek az volt a védekezése, hogy ma­gyarnándori fuvar teljesíté­sére kapott utasítást. En­nek tett eleget és visszaté­rőben van. Magyarnán- dorból 15.05-kor indult és csak 18.25-kor érkezett Kétbodonyba, az igazolta­tás helyére. Nyilván meg­kérdezték, miért tartott az utazás közel két és fél óráig. Védekezése pedig az volt: „az út közben találha­tó valamennyi italboltnál megállt.” Kiderült, a gép­kocsivezető szomjas barátai kéréseinek engedve, vállal­kozott erre az útra. ö ugyan nem fogyasztott sze­szes italt, de a barátai igen. A gépkocsivezetőt a nagyoroszi vb titkára, mint eljárásra illetékes ha­tósági vezető, gépjármű­menetokmányával elköve­tett szabálysértés miatt felelősségre vonta és 600 forint pénzbírsággal sújtot­ta. A gépkocsivezető emel- let a hűtlen kezelés sza­bálysértését is elkövette, hiszen mint a gépkocsi ke­zelésével megbízott sze­mély, úgy okozott vagyoni kárt, hogy a vállalat gép­kocsijával, üzemanyagával segítette barátai szórakozá­sát. Nyilván a barátai fele­lősségét is megállapítják, hiszen szabálysértés elkö­vetésére a gépkocsivezetőt ők bátorították, azaz fel- bujtotiák. Uóbbl szabály­sértési cselekményt ez eset­ben a munkaadó bírálja el és alkalmaz felelősségre vo­nást. Nyilván olyat, ami hasonló kiruccanásoktól az elkövetőket visszatartja Dr. Benkó János Az elmúlt évben megyénk területén a bekövetkezett köz­úti közlekedési balesetek je­lentős részét gyalogosok okoz­ták. A gyalogos balesetek megelőzése érdekében, a for­galom mai méreteit, sűrűségét tekintve, a gyalogosoknak jó­val több közlekedési ismeret­re van szüksége, mint tíz—ti­zenöt évvel ezelőtt. A gyalogosoknak ismerni kell mindazokat az előíráso­kat, amelyek segítségével bal­esetmentesen közlekedhet­nek. A közlekedés társas cselekvés, amely csak a köz­lekedő partnerek jó együtt­működésével, gondos figye­lemmel és felkészültséggel te­hető biztonságossá. A bizton­ságért mindenki, aki az ut­cára, utakra lép, felelősséggel tartozik. A gyalogosok sza­bályszegő magatartása is bün­tető jogi és anyagi következ­ményekkel jár. Kiemelten kívánok foglal­kozni azokkal az esetekkel, mikor a baleset a gyalogosok hibájából következett be. Nézzünk egy gyakori esetet. A gyalogos az egyik járdáról át akar menni a másikra. Nagyon természetes, hogy ilyen esetben igénybe kell vennie a járműforgalom szá­mára fenntartott úttestet. Ha a gyalogos nem megfelelő he­lyen, időben és módon lép az úttestre, a forgalomban levő jármű vezetőjét hirtelen fé­kezésre kényszerítheti, á baleset bekövetkezésének le­hetőségébe sodorhatja. Ilyen esetben a felelősség a gyalo­gost terheli. Egy példa a sok közül: Az ügy tárgyalása szerint B. G. motorkerékpáros lakott terü­leten belül mérsékelt sebes­séggel haladt motorkerékpár­jával, figyelemmel a gyalog­járdán levő sűrű gyalogos- forgalomra. K. I. gyalogos, aki munkatársával a gyalogjárdán beszélgetett, az úttestet ke­resztezve kívánt a túloldali gyalogjárdára átmenni. A be­szélgetés befejezése után, minden körültekintés nélkül Japán taxisofőr bajuszproblémája Elbocsátották az egyik japán taxisofőrt. De vajon miért? Nem volt hajlandó leborotváltatni ba­juszát. A vállalat csak egy érvet tudott felhozni az elbocsátás mel­lett, a vállalat dolgozói „kötele­sek rá, hogy kellemes látványt nyújtsanak az utasoknak”. Az elbocsátott taxisofőr a bíróság­hoz fordult, amelynek el kell döntenie: viselhetnek-e a japán gépkocsivezetők bajuszt? AGRESSZÍV GÉPKOCSIVEZETŐK VENEZUELÁBAN Ahhoz, hogy Venezuelában va­laki Jogosítványt kapjon, speci­ális pszichológiai vizsgát kell le­tennie. Ha a pszichológusok a jövendő vezetőben az agresszivi­tás jeleit tapasztalják, az illető nem kap jogosítványt. A rend­szabályt a statisztikai adatok át­vizsgálása után hozták: minden három órában autószerencsétlen­ség áldozata lesz egy venezuelai, az esetek többsége a közlekedési szabályok megsértése miatt kö­vetkezik be, gyakran maguk az áldozatok nem tartották be az előírásokat. lépett le az úttestre, a közle­kedő motorkerékpáros elé. B. G. motorkerékpárosnak a rövid távolság miatt fékezés­re ideje már nem volt. Hogy a balesetet elkerülje — a gyalogos elütését — a motor- kerékpár kormánykarját hir­telen balra fordította. E köz­ben egyensúlyát elveszítve az úttesten felborult. B. G. mo­torkerékpáros felállni nem tudott, a lába eltörött. A gyalogos K. I-nek semmi baja nem történt, de „kötelességé­nek” érezte, hogy sajnálkozá­sát kifejezze a motorkerék­páros iránt. Ez nagyon kevés! Ha K. I. gyalogos betartja a KRESZ előírását — „a gya­logos az úttestre akkor lép­het, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttest­re váratlanul nem féphet és tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavar­hatja, vagy megtévesztheti” .— a baleset nem következett volna be. Hol a legveszélyesebb az áthaladás az úttesten? A sza­bad kilátást gátló akadályok közelében. Itt szigorúan tilos az úttestre lépni. Ilyen aka­dályok lehetnek álló jármű (főleg a nagy terjedelműek!), telefonfülke, árusítóbódék, de még a gyalogjárda szélén levő vastag törzsű fák is. Ezektől tanácsos legalább 15—20 mé­ter távolságra elmenni azért, hogy az úttestet keresztezni szándékozó gyalogos megfele­lő távolságból tudja észlelni a közeledő járművet, illetve a járművezető is kellő távolság­ból észlelheti a gyalogost. Következő esetünkben: P. I. megállóban szállt le az autó­buszról. Közvetlen az autó­busz előtt lépett le a gyalog­járdáról az úttestre és azt keresztezni szándékozta. Ezzel egyidőben H. K. tehergépko­csi-vezető járművével az álló autóbusz kikerülésébe kezdett. P. I. gyalogos, mikor az autó­busz előtt kilépett, már késő volt, a baleset bekövetkezett. P. I. gyalogos szabályszegése miatt életével fizetett. Nem volt szerencsésebb F. N.-né gyalogos sem, aki a gyalogosok számára tiltott te­rületen álló autóbusz mögül lépett ki az ellenkező irány­ból közeledő autóbusz elé. Az utasokkal kapcsolatosan néhány gondolatot vetnék fel. Sok ember azt hiszi, hogy az utasok magatartása nem sza­bályozott, Pedig az! Elsősor­ban tudni kell, hogy utas a járművön levő minden sze­mély, aki nem vezető. Fel­hívnám a figyelmet arra, hogy az utasokra vonatkozó rendelkezések minden utasra vonatkoznak, tehát nemcsak a tömegközlekedési járművek utasaira, hanem a személy- gépkocsi, a tehergépkocsi, a motorkerékpár utasaira egy­aránt. Hogyan szabályozott az utas magatartása? — Az utas csak álló jár­műre szállhat fel és csak álló járműről szállhat le. A jármű ajtaját, az utas ugyanolyan feltételekkel nyithatja, ki, mint a vezető, azaz csak ak­kor, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a sze­mély- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. — Az utasnak tilos: — A vezetőt a vezetésben zavarni ■ (beszélgetéssel a figyelmét el • vonni); állva utazni, kivéve autóbuszon, trolibuszon és vil­lamoson; a jármű lépcsőjén, illetve külső részén utazni; a jármű ablakán vagy ajtaján kihajolni. A gyalogosokra és utasokra vonatkozó szabályok száma nem sok, érdemes megjegyez­ni valamennyit. S ha ezen fe­lül a gyalogosok még figyel­mesen is közlekednek, távol tartják maguktól a közlekedés veszélyeit, sőt, segíthetnek másokat is a közös cél, a biztonságos közlekedés ki­alakításában. Sávoly Tivadar rendőr zászlós MKBT-tag Bialkő Elemér segédgépko- csi-vezetőként lépett be a Vo­lán 2. számú Vállalathoz 1960. augusztus 5-én. Ezt kö­vetően 14 éven keresztül a teherforgalmi üzemegység gépkocsivezetője volt, míg 1974-ben helyijárati autó­busz-vezető munkakörbe ke­rült. Két évig teljesített Itt szolgálatot, manapság az üzemegység belszolgálati gép­kocsivezetője. A vállalatnál eltöltött ével alatt feladatát mindig lelki - ismeretesen, legjobb tudása szerint látta el. Munka­közben folyamatosan képezte magát. Középfokú gépjármű- vezetői vizsgát tett, majd megszerezte a gépjárműveze­tő- és karbantartószakmét. Elvégezte a marxista—leni­nista esti középiskolát és szakközépiskolai érettségire készül. Jó munkája elismeréséül 1965, 1967, 1973. évben a Vál­lalat kiváló dolgozója kitün­tetésben részesült, majd 1974. április 4-én a közlekedés ki­váló dolgozója lett. Az idei év újdonsága Gyorsított kárrendezés Az Állami Biztosító 1978. január 1-től a gyorsított, számla nélküli gépjárműká­rok összeghatárát a károsodott gépjármű újkori értékének 20 százalékában állapította meg. A hír hallatán felmerült bennünk a kérdés; az új módszer nem veszélyezteti-e a forgalom biztonságát, hi­szen bizonyára lesznek olya­nok, akik a kapott pénzt nem gépjárművük szakszerű hely­reállítására használják fel? Gócs Tibor, az Állami Biz­tosító Nógrád megyei Igazga­tóságának vezetője megnyug­tatott bennünket, ilyenről szó sem lehet. Ugyanis az Álla­mi Biztosító a gépjármű-kár­rendezési eljárás során nem hagyja figyelmen kívül azt az alapelvet, hogy ha a hely­reállítás forgalombiztonsági szempontból szakjavítót igé­nyel, akkor csak számla alapján fizet, nem pedig készpénzben. Ennek előfelté­tele, hogy a gépjárművet ál­lami, vagy szövetkezeti szer­vizben szakszerűen helyre kell állíttatni. Tehát nem alkalmazzák például a gyorsított kárren­dezési módot, ha az első, vagy hátsó futómű, a kormányszer­kezet vagy a fékberendezés sérült, illetve, ha a kárfelvé­tel során egyéb olyan meg­hibásodás állapítható meg, amely forgalombiztonsági szempontból — a kárszakértő véleménye szerint — szakja­vítást igényel. Az idei év újdonsága egyéb­ként, hogy az értékcsökkenés indokolt esetben — a koráb­bi gyakorlattól eltérően — a gyorsított számla nélküli kár­rendezés alapján is jár. Kalocsai László autóbusz- vezető a helyijáratí „törzs­gárdához” tartozik, 21 éve a Volán 2. számú Vállalat autó­busz-vezetője. Az eltelt idő alatt több mint félmillió ki­lométert vezetett balesetmen­tesen. Emberi magatartása, jó munkája, fáradhatatlan szor­galma eredményeként kollé­gái és vezetői körében köz- megbecsülésnek örvend. A vállalat kiváló dolgozó­ja. Sokat tett a helyijárati közlekedés minőségének javí­tása érdekében, a fiatal he­lyijárati gépkocsivezetői ge­neráció nevelése, valamint az utasok udvarias, kulturált ki­szolgálása területén/ Nagy szakmai gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik, melyeket igyekszik fiatal munkatársainak átadni, és a városi közlekedés érdekében kamatoztatni. Példamutatása és nevelő te­vékenysége a munkáját hiva­tásának tekintő ember szép megnyilvánulása. M egroju Vankó János karancskeszl la- Barta Ottó salgótarjáni lakost, kost, aki a Karancsmente Mg. aki személygépkocsijával közie- Tsz. vontatójával ittasan közié- kedve Nádújfalu belterületén a kedett Karancskeszl belterületén, megengedett haladási sebességet A szabálysértési hatóság 1800 to- jelentősen túllépte. A szabálysér- rlntra bírságolta és a vontató- tésl hatóság 3 ezer forintra hő­vezetéstől három hónapra eltiltot­ta. Földi László litkel lakost, aki a szécsényl ÁFÉSZ tehergépko­csijával a 22.-cs számú úton ságolta és a személygépkocsi- vezetéstől négy hónapra eltiltot­ta. Franka Pál nógrádkövesdl la­kost, aki személygépkocsival Ér­anyagi kárral járó közlekedési sekvadkert belterületén j'elentösen Nógrádmarcal—Szügy között hídkorl álnak ütközött a sze­mélygépkocsi. Az utasok közül egy súlyosan megsérült. Az anyagi kár jelentős. Salgótarjánban, a felüljárónál történt a baleset. A sze­mélygépkocsi vezetője ittas volt, sőt vezetői engedéllyel sem rendelkezett. Személyi, sérülés nem történt. Az anya­gi ká; jelentős. „ . balesetet okozott. A szabálysér­tési hatóság 3 ezer forintra bír­ságolta és a teher gépkocsi-veze­téstől öt hónapra eltiltotta. Molnár József homokterenyei lakost, aki motorkerékpárral it­tasan vett részt a közúti forga­lomban Nádűjfalu belterületén. A szabálysértési hatóság 2 ezer fo­rintra bírságolta és a motorke­rékpár vezetésétől négy hónapra eltiltotta. túllépte a megengedett sebessé­get. A szabálysértési hatóság 1200 forintra bírságolta és a személy­gépkocsi-vezetéstől két hónapra eltiltotta. Szabó Gyula cscrhátszentivánl lakost, aki Salgótarján belterüle­tén túllépte a megengedett se­bességet személygépkocsijával. A szabálysértési hatóság 1600 forint­ra bírságolta és vezetői engedé­lyét két hónapra visszavonta. NÓORÁD = 1978. május 19., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents