Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)

1978-05-18 / 115. szám

A Dmitrij Usztyinov marsall vezette szovjet katonaküldöttség Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter kíséretében Fejér megyébe látogatott. Képünkön: Usztyinov marsall és a delegáció tagjai megtekintik a Videoton számítógép-gyáregységét. Óvári Miklós felszólalása a Görög Kommunista Párt kongresszusán Földi légiháború Mi lesz veled, Marita? Újsághír: május 20-án tervezik a japán ffiváros új nemzet­közi repülőterének megnyitás át. Először március 30-ra tűzték ki Tokió új nemzetközi re­pülőterének felavatását. Az avató ünnepség azonban ezúttal elmaradt. Négy nappal korábban, húsvét vasárnapján kala­pácsokkal szétverték a repülőtér radarberendezését, 6500 tüntető benzines palackokkal véres csatába kezdett a 14 főnyi karhatalmi rendőrséggel, 10 kalapácsos ember pedig a föld alatti csatornákon keresztül megrohamozta és elfog­lalta az irányító tornyot. „Ha a repülőtér ellenzői az ellenőrző tornyot ilyen egy­szerűen elfoglalhatják és szétrombolhatják,-amikor még meg sem nyitották a légikikötőt, mi lesz akkor, ha a kapuk ki­nyílnak?” — kérdezte az eset után az egyik külföldi légi- társaság megbízottja. A japán fővárostól 70 kilométerre fek­vő Narita repülőtér megnyitását mindenesetre ismét el kel­lett halasztani — az elmúlt hét évben immár tizenharmad- szor. Tizenkét évvel ezelőtt rakták le a Narita alapkövét, hogy majd vele tehermentesítsék Tokió túlterhelt Haneda repü­lőterét. Számtalan véres összeütközés folyt le azóta a repü­lőtér ellenzéke — földjeiktől megfosztott parasztok, környe­zetvédők, radikális diákok — és a rendőrség között. A majd­nem 5 milliárd dollárt elnyelő építmény így még ma sem üzemképes. A repülőtér ellenzőinek táborát ma mintegy harmincezerre becsülik. A földi légiháború résztvevői minden eszközzel azon vannak, hogy a jövőben is megakadályozzák a légikikötő megnyitását. Nemrégen két acéltornyot állítottak fel a pa­rasztok a repülőtér mellett levő földjeiken közvetlenül a kifutópálya végénél. Ez mindenfajta repülőforgalmat lehetet­lenné tett. A rendőrség megpróbálta a tornyokat eltávolíta­ni. Ebből kétnapos összecsapás fejlődött ki, sebesültek tu­catjai maradtak a csatatéren. Annak idején először azok a parasztok indítottak harcot a repülőtér ellen, akiknek földjeit kisajátították. Aztán a szélsőbaloldali fiatalok. Ők azzal in­dokolták csatlakozásukat a mozgalomhoz, hogy Narita egy napon katonai célokat is szolgálhat. A környezetvédők a su­gárhajtású repülőgépek zajától és a kibocsátott gázoktól fél­tik a vidéket. „Hatalmas győzelem ez számunkra — ujjongott Issa- ku Tomura, a repülőtér ellenzői ligájának vezetője a torony­roham után — és súlyos csapás a Fukuda-kormányra. A miniszterelnök igyekszik kisebbíteni a vereséget és csupán bosszankodását fejezte ki a repülőtér megnyitásának kése­delme miatt. A halasztás azonban lassan valósággal káosszá változik. A már előjegyzett repüléseket le kell mondani, il­letve a túlzsúfolt Haneda repülőtérre kell átirányítani. A kormány most azt hangsúlyozza, hogy május végén minden körülmények között megnyitják a légikikötőt. A külföldi légitársaságok azonban egyelőre nem nagyon lel­kesednek, hogy kiköltözzenek a bizonytalan Naritára. Egyes megbízottaik ki is jelentették, hogy amíg utasaik teljes biz­tonsága nincs garantálva, maradnak a régi repülőtéren. (gáti) 1 Kétezer ejtőernyős Kolwezi ellen Oltványi Ottó, az MTI tudó­sítója jelenti: Szerdán két plenáris üléssel, több mint 30 hozzászólással, a Központi Bizottság beszámo­lójának megvitatásával foly­tatta kongresszusát a Görög Kommunista Párt. A tanács­kozást üdvözölték a testvér­pártok és külföldi küldöttsé­gek. Az MSZMP Központi Bi­zottsága részéről Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára szó­lalt fel a kongresszuson. — Örömömre szolgál, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, pár­tunk első titkára, Kádár Já­nos elvtárs nevében kong­resszusuk alkalmából a ma­gyar kommunisták szívből jö­vő elvtársi, internacionalista üdvözletét tolmácsolhatom a Görög Kommunista Párt va­lamennyi tagjának — kezdte beszédét Óvári Miklós. — Küldöttségünk nagyra ér­tékeli, hogy részt vehet a gö­rög testvérpárt több mint három évtized óta első legális kongresszusán. Tisztelettel és megbecsüléssel adózunk a gö­rög kommunistáknak, akik a fasizmus súlyos megpróbálta­tásokkal járó évtizedei során hazájukban, vagy kényszerű száműzetésben vívták harcukat a görög nép szabadságáért, de­mokratikus jogainak helyreál­lításátért. Áldozatos harcuk, amelyet az ország haladó erői­vel vállvetve folytattak, tör­ténelmi jelentőségű eredmény­hez, a fasiszta junta össze­omlásához vezetett. — A kongresszus dokumen­tumai, Florakisz elvtárs be­Á kínai fővárosban nyilvá­nosságra hozták a párt Köz­ponti Bizottsága katonai bi­zottságának rendeletét, amely formálisan a katonai nevelés és kiképzés fokozásával fog­lalkozik ugyan, lényegében azonban az a következtetés vonható le ténykedéséből, hogy mind a hadseregnek, mind pe­dig a polgári lakosságnak „ké­szen kell állnia a harcra, vég­re kell hajtania minden harci feladatot, mert bármikor ki­robbanhat a háború.” A háttér természetesen a militarista propaganda foko­zása, az, hogy a háborús irányvonalat hosszú távú ál­lami politikává tették Kíná­ban. Hua Kuo-feng felszólítja az országot: „szüntelenül ké­szen kell állnunk a harcra. Egy pillanatot sem szabad mu­lasztani, az idő nem vár”. Kína mai vezetői a népgaz­daság fejlesztését nyíltan alá­számolója és a vita lehetővé teszi számunkra, hogy köz­vetlenül is megismerkedjünk görög testvérpártunk értékes tapasztalataival, számunkra is tanulságos küzdelmével és az­zal a marxista—leninista prog­rammal, amellyel biztosítani kívánják a dolgozó tömegek a görög nép érdekeinek, de­mokratikus jogainak érvénye­sítését, az ország felemelkedé­sét, nemzeti függetlenségét és békés jövőjét. — Pártjainkat a marxizmus —leninizmus, a proletár inter­nacionalizmus eszméi, a szo­cializmus közös céljai kötik össze. Az önök számára és a mi számunkra is a legfonto­sabb, hogy népeink szabadon, emberhez méltóan, békében és jólétben éljenek. Óvári Miklós szólt arról a munkáról, amelyet a magyar nép, a magyar párt végez az MSZMP XI. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásáért, a fejlett szocialista társadalom építéséért, a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztéséért, majd így folytatta: — Közös harcunk eredmé­nyei nemcsak hazai tevékeny­ségünktől, hanem a nemzet­közi erőviszonyok további alakulásától is függnek. A ha­ladás, a szocializmus és a béke erőinek alapvető érde­ke, hogy tovább erősödjön az enyhülési folyamat, teret nyerjen a békés egymás mel­lett élés. — Ügy ítéljük meg, hogy az enyhülési folyamat megszilár­dításáért, a békés egymás mel­lett élés térhódításáért vívott harcunk, a nemzetközi osz­rendelik a katonai potenciál növelésének. Kínában csupán a közvetlen katonai kiadások, ma már meghaladják az állami költ­ségvetés kiadási előirányzatai­nak 40 százalékát. A napokban a Pijü Pao cí­mű sportláp közölte az oktatá­si minisztérium, a sport- és testkultúra-bizottság, valamint az egészségügyi minisztérium együttes utasítását az iskolák­ban bevezetendő testnevelés­ről. Az utasítás szerint a test­nevelést katonai kiképzéssel kell párosítani. ★ A lakásépítkezések helyett — folytatódik a kommentár — országszerte óvóhelyek és különböző katonai létesítmé­nyek épülnek. tályharc szerves része. Párt­jaink a többi testvérpárttal együtt részei a nemzetközi kom­munista mozgalomnak, amely más erőkkel szövetségben ko­runk legbefolyásosabb nö­vekvő politikai erejeként a nemzetközi helyzet alakulásá­nak egyik legfontosabb té­nyezője. — A magyar és görög kom­munistákat egyesítő proletár internacionalizmus már eddig is kiállta az idő próbáját. A fasizmus nehéz évei alatt sok görög számára vált a szocia­lista Magyarország második hazává. Munkájukkal meg­becsülést, tiszteletet keltettek népünkben a görög kommu­nisták, a görög nép iránt. — Engedjék meg, hogy az MSZMP Központi Bizottsága nevében sok sikert kívánjak kongresszusuk munkájához és további harcukhoz — fejezte be a küldöttek gyakori tapsá­tól kísért üdvözlő beszédét. Óvári Miklós átadta az MSZMP Központi Bizottsá­gának ajándékát, a felszaba­dulásunkat jelképező szobrot. A Központi Bizottság be­számolójáról tartott általános vitában több felszólaló köve­telte: a görög kormány vál­toztasson politikáján és tegye lehetővé, hogy a politikai me­nekültek visszatérhessenek ha­zájukba. Csütörtökön kezdődik az általános vita a KB beszámo­lójáról. Pénteken a párt prog­ramjának tervezetéről és szervezeti szabályzatának módosításáról tanácskoznak a A római rendőrség kedden felfedezte a „Vörös Brigádok” egyik föld alatti „börtönét”, ahol feltételezés szerint a terroristák tartották fogva Aldo Morót. Az olasz főváros Primavalle elnevezésű kül­városában egy lakóházhoz tartozó kertben bukkantak rá a 15 méter mélységű, 12 négyzetméter alapterületű rejtekhelyre, amelynek lejá­rati ajtaját szemetes zsákok­kal álcázták. A kertben el­rejtett ládákban 12 ezer töl­tényt is találtak. A ház tu­lajdonosát és feleségét őri­zetbe vették. A rejtekhely körülbelül 3 kilométernyire van attól a helytől, ahol a terroristák márciusban Aldo Morót el­rabolták. A „Vörös Brigádok”-nak semmi közük sincsen a bal­oldali csoportokhoz, hanem bűnözők, és céljuk az, hogy a terror légkörét teremtsék meg Olaszországban — vallotta Tüntetések Peruban Peru fővárosában és más nagyvárosokban kedden is folytatódtak a tüntetések a kormány hétfőn reggel beje­lentett áremelési intézkedései miatt. A megélhetési költségek emelkedése ellen tiltakozók sztrájkokat és tüntetéseket szerveztek, barrikádokat emeltek, gépkocsikat törtek össze és több helyen össze­csaptak a kivezényelt rend­őrökkel. Az összetűzések­nek eddig négy halálos és tizennégy sebesült áldozatuk van. A kormány, hogy elejét ve­gye a diákok megmozdulásai­nak, bezáratta az ország ösz- szes iskoláit és egyetemeit. Leliilelték Chaplin sírrablóit Megkönnyebbüléssel és megelégedéssel fogadta a Gen­fi-tó partján fekvő kis svájci falu Corsier-sur-Vevey lakos­sága a hírt: szerdán reggel a rendőrség megtalálta a nagy filmszínész és -rendező, min­den idők legnagyobb komiku­sa, Charlie Chaplin holttestét tartalmazó koporsót. Mint ismeretes, több mint két hónappal ezelőtt, márci­us 2-án e falucska temetőjéből rabolták el ismeretlen tette­sek a filmszínész földi marad­ványait tartalmazó koporsót. Az eset az egész világ köz­véleményét felkavarta. Talál­gatás talájgatást követett: vol­tak akik mániákus megszál­lottak művének tartották má­sok bosszút feltételeztek, me­gint mások azt, hogy Chaplin fanatikus hívei szülőföldjén, Angliában akarják újra elte­metni a művészt. Sokan úgy vélték — és ez igazolódott —, hogy közönséges rablásról van szó, amelynek elkövetői vált­ságdíjat akarnak kicsikarni a filmszínész családjától. Chap­lin özvegye a rabláskor így nyilatkozott: „szívünkben él és nem egy sírban” eleve el­utasított bárminemű alkudo­zást az esetleg jelentkező tet­tesekkel. A svájci rendőrség azóta nemzetközi nyomozást ren­delt el. Naponta több mint öt­ven telefonhívást kellett fel- dolgozniok, míg kedden vég­re jó nyomra bukkantak: le­füleltek — egy zsarolót, aki egymillió svájci frank vált­ságdíjat kért a holttestért. Kü­lönleges készülékkel azonosí­tották a telefonhívás helyét és sikerült a másik tettest is elfogniuk. Legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint a koporsót szerdán egy mezőn találták meg, benne érintetlenül Chap­lin földi maradványait. A hatóságok vizsgálat céljából a koporsót átadták a lausanne-i törvényszéki orvostani intézet­nek. Csütörtök délután, a Laus- sanne-ban megtartandó sajtó- konferencián minden valószí­nűség szerint az egész világ megtudja: kik, milyen indí­tékokból követték el a szé­gyenletes sírrablást. (MTI) kedden Torinóban a „Vörös Brigádok” - vezetői ellen indí­tott per tárgyalásán az egyik koronatanú, Silvano Griottó. Elmondotta, hogy amikor ma­ga is a szervezet tagja volt, a „Vörös Brigádok” hozzá­jutottak az olasz belügymi­nisztérium titkos dokumentu­maihoz és megkapták a belső elhárítás dokumentumainak másolatait is. Beszámolt róla, hogy 1974- ben, miután rablótámadások­ban való részvételre akarták kényszeríteni, tájékoztatta a rendőrséget a szervezet terve­iről és segítséget nyújtott két vezetőjük, Curcio és Fran- ceschini letartóztatásához. Az olasz rendőrség egyébként hetekig eredménytelenül ku­tatott, nyomozott e fontos ta­nú után. -Girotto végül kedden önként jelentkezett vallomás­tételre, de eddigi rejtekhelyét nem árulta el. Csupán annyit közölt, hogy 9 ezer kilomé­teres távolságból érkezett Torinóba. (MTI) Polgár Dénes, az MTI tudó­sítója jelenti: A belga külügyminisztéri­umból származó értesülések szerint kedd óta megszakadt minden telefon- és táviró- összeköttetés Brüsszel és Kol­wezi között, s emiatt a pilla­natnyi helyzetről nincs érte­sülés a belga fővárosban. A Lubumbashi városban mű­ködő belga konzulátus állítá­sa szerint a harcok során négy belga állampolgár meg­halt, de haláluk körülménye­it nem ismerik. Más állítá­sok szerint a belga halottak száma tizenegy. A brüsszeli külügyminisz­térium, a hadügy-minisztéri- um és a fejlesztési-együtt­működési minisztérium ké­szenléti tervet dolgozott ki a belga állampolgárok esetleges „kimenekítéséről”. Állandó konzultációk folynak az Egye­sült Államok és Franciaor­szág kormányával is — mon­dották a külügyminisztéri­umban, de tagadták, hogy a Mobutu-kormányzat katonai segítséget kért volna Belgi­umtól. „Minthogy Zaire szu­verén állam, a katonai segít­ségnyújtásnak előfeltétele, hogy kormánya hivatalosan Ä dominikai hadsereg tiszt­jei szerdán délelőtt behatol­tak az elnökválasztást irányí­tó testület székházába, s le­állították a keddi választáso­kon leadott szavazatok össze­számolását. Ezzel egyidejűleg megtiltották az eredmények folyamatos közlését és min­denkit kiutasítottak az épület­ből. A feszültség fokozódása miatt a főváros utcáira nagy­létszámú katonai egységeket vezényeltek ki. Az eddigi részeredmények alapján Santo Domingóban, továbbá az ország második legnagyobb városában, Santi­kérje ezt” — mondották. Más értesülések szerint azonban bizonyos belga ejtőernyős egységeket és repülőgépeket 1 készenlétbe helyeztek. Henry Simonét belga kül­ügyminiszter azonban délben újságírók előtt kijelentette, hogy egyelőre még nincs szó belga katonai erők mozgósí­tásáról. A külügyminiszter határozottan cáfolta azokat a! híreszteléseket is, amelyek szerint kubaiak harcolnának Shabában. A Brüsszelben működő Za­ire bizottság, amely belgák­ból áll, újból figyelmeztette a kormányt, hogy tartózkodj jék a katonai beavatkozástól) A Kongói Nemzeti Felsza-j badítási Front szerdán délJ ben közleményt tett közzé,' amelyben hangoztatja, hogy Mobutu körülbelül kétezer ejtőernyőst küldött Kolwezi ellen, s ezek közül három­száz francia állampolgár. A! felkelők — mondja a közleJ mény —, rendkívül vigyáz­nak a külföldi állampolgárokJ ra, és nem követnek el sem­miféle erőszakot. Minden külJ földi haláláért a teljes feleJ lősséget Mobotu katonáinak kell viselniük. (MTI) agóban és néhány kisebb vP déki körzetben az ellenzéki dominikai forradalmi párt elnökjelöltje, Antonio Guzman jelentős előnyt szerzett a re­formpárt vezetője, Joaqúin Balaguer államfővel szemben. Ezután került sor a hadsereg beavatkozására. Mint ismeretes, a dominikai elnökválasztáson hivatalosan nyolc jelölt indult, a tényle­ges küzdelem azonban Balagu­er és Guzman között alakult ki. Balaguer, akit először 1966-ban választottak meg elnökké, ezúttal negyedszer pályázott az elnöki posztra.' (MTI). küldöttek. (MTI) Fegyver és politika Felfedezték Moro börtönét (MTI) 2 NOCRAD - 1978. május 18., csütörtök Katonai beavatkozás a dominikai választásokba

Next

/
Thumbnails
Contents