Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-02 / 78. szám

Koszorúzás! ünnepségek' Hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából szombaton megkoszorúzták azoknak a katonahősöknek a sírjait, emlékműveit, akik a második világháborúban éle­tüket áldozták a magyar nép szabadságáért- A koszorúzási ünnepségek katonai díszpom­pával zajlottak le. A kegyele- tes megemlékezések színhe­lyén katonai díszegységek so­rakoztak fel, csapatzászlóval. A Rákosligeti temetőben a román hősök síremlékénél he­lyezték el a hála és a meg­emlékezés virágait. A román és a magyar himnusz elhang­zása után a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében ko­szorúztak. Elhelyezték koszo­rúikat a kormány, valamint a román nagykövetség budapes­ti nagykövetének képviselői, a budapesti diplomáciai testü­letek, a magyar néphadsereg, az MSZMP Budapesti Bizott­sága, a Hazafias Népfront és a fővárosi tanács küldöttei­Harkányban a bolgár hősök emlékművénél rendeztek ko­szorúzási ünnepséget szomba­ton délelőtt. Az Elnöki Ta­nács az igazságügyi miniszter. az Építésügyi • és Városfej­lesztési Minisztérium, a Bol­gár Népköztársaság képvise­lője, a Budapesten akkreditált diplomáciai testületek képvi­selői, a Kubai Köztársaság nagykövete, a magyar nép­hadsereg képviselői, a Bara­nya megyei pártbizottság és a siklósi járási pártbizottság, valamint a társadalmi és tö­megszervezetek helyezték el a megemlékezés virágait. Az ünnepség a díszőrség tisztel­gésével és az Internacionálé hangjával ért véget. Beremenden a Magyaror­szág szabadságáért életüket áldozó jugoszláv hősök emlék­művénél az Elnöki Tanács, a kormány és a minisztériumok képviselői helyezték el a ke­gyelet és a hála koszorúit- Koszorút helyeztek el az em­lékműnél a jugoszláv nagykö­vetség képviselői, a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Ku­bai Köztársaság nagykövete- A néphadsereg koszorúja mel­lé az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. a siklósi járás pártbizottsága, a tanács, a megyei népfrontbizottság is elhelyezte a hála virágait. A solymári katonai temető­ben a felszabadító harcok, so­rán elesett ausztrál, kanadai- lengyel, angol és új-:íélandi katonák emlékművét koszo- rúzták meg. A nemzeti him­nuszok elhangzása után a Népköztársaság Elnöki Taná­csának koszorúját helyezték el az emlékmű talapzatára. Ko­szorúzott az ausztráliai, a ka­nadai, a Lengyel Népkötársa- ság, Nagy-Britannia, és Észak- írország Egyesült Királyság. Oj-Zéland nagykövetségének képviselete- Elhelyezte a ke­gyelet Virágait a magyar nép­hadsereg és a Pest megyei Tanács képviselete is. A Budaörsi úton a fasiz­mus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák emlékművét koszorúzták meg. Az amerikai himnusz elhang­zása után a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a kormány koszorúját helyezték el az emlékmű talapzatára. Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége is koszorúzott. Elhelyezte • az emlékezés virágait a magyar néphadsereg és a Fővárosi Tanács képviselete. fiz inler­parlamentáris Unió ülésszaka Az Interparlamentáris Unió tavaszi ülésszakának részt­vevői pénteken Lisszabonban fontos határozatokat hoztak a gyarmatosítás, a fajüldö­zés és az aparthéid, a fegy­verkezési hajsza, valamint a terrorizmus elleni harc kér­déseiben. Megvitatták a világ­méretű írástudatlanság prob­lémáját és a fejlődő országok gazdasági helyzetét. Az Interparlamentáris Unió lisszaboni ülésszakának résztvevői felhívással for­dultak a világ összes kormá­nyához és parlamentjéhez: tegyenek hatékony lépéseket a nemzetközi terrorizmus megelőzésére és leküzdésére. (MTI) „Ítélet” BUBoro felett Kreisky sajtóértekezlete Berlinben Sok rejlik az újfajta kétoldalú kapcsolatokban Kocsis Tamás, az MTI tudó­sítója jelenti: Dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár szombaton tartott berlini sajtóértekezletén hang­súlyozta, _ hogy NDK-beli megbeszélései „tartalmasak, lényegretörőek és informatí­vak voltak”. A látogatás pe­dig egyike az osztrák politi­kus azon utazásainak, ame­lyek igazán hasznosak. A kancellár kifejtette, hogy a jó eredmények a jó tárgya­lások következményei, s a megállapodások pozitívak és" kölcsönösen hasznosak. Ki­emelte az osztrák—NDK gaz­dasági együttműködés fontos­ságát, ezen belül is a har­madik országokban való együttes fellépést. Kreisky közölte, hogy Willi Stoph NDK-miniszterelnök bécsi viszontlátogatására eset­leg még az idén sor kerüL Üjból kifejtette, hogy a két német állam megkülönböz­tetett felelősséget visel az európai enyhülési politikáéit és a békéért, és az Erich Honeckerrel folytatott meg­beszélésen arra a meggyőző­désre jutott, hogy az NDK „e problémákat súlyuknak megfelelően kezeli”. „Túl vagyunk az enyhülési politika deklaratív szakaszán. Most ennek a nemzetközi po­litika szerves részeként konk­réttá kell válnia. Ez kétféle módon történhet. Vagy úgy, hogy az államok a Helsinki adta keretekben — amelyek olyan átfogóak, hogy abba minden belefér — a kétolda­lú kapcsolatok új formáit tárják fel; vagy pedig általá­nos, átfogó kérdések kapcsán, mint amilyen például földré­szünk energiahelyzetének alapvető megvizsgálása. Belgrád után az az érzésem: még nem jött el az ideje an­nak, hogy ebben vagy abban a kérdésben összeurópai po­litikát lehessen megvalósítani. Sokféle konkrét példa van viszont az újfajta kétoldalú kapcsolatokra. Hadd említsem példaként Ausztriát és Ma­gyarországot. Az osztrák- magyar határon levő bama- szénlelőhely nagyobbik ré­sze magyar, a kisebbik fele osztrák területen van. Tár­gyalások folynak a barna­szén közös feltárására és fel- használására, összekötve nagy kalóriájú erőművek épí­tésével magyar és osztrák te­rületen. Ez azt jelenti, hogy két állam összefog közös energiatermelésre. Az osztrák kancellár egy- másik kérdés kapcsán ehhe2 hozzáfűzte, hogy az aktív semlegesség politikáját foly­tató Ausztriának — a békés egymás mellett élésnek meg­felelően — differenciáltak a kapcsolatai a szocialista or­szágokkal, teljes mértékben súrlódásmentes a viszony. „Ha élhetek egy ironikus meg­jegyzéssel, azt kell monda­nom, hogy Ausztria és Ma­gyarország viszonya soha­sem volt olyan jó, mint amennyire jó most, amikor már biztos hogy nem tarto­zunk össze”. ★ Az osztrák kormányfő és kísérete szombaton a kora délutáni órákban visszaérke­zett Bécsbe. Az osztrák sajtó kiemelt helyen foglalkozik Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár háromnapos hiva­talos NDK-beli látogatásával és a tárgyalások eredményei­vel. A Willi Stoph NDK . és Bruno Kreisky osztrák kor­mányfő pohárköszöntőiből idéző szombati bécsi lapvéle­mények rámutatnak, hogy a magas szintű berlini tárgyalá­sit különös politikai jelentő­séggel bírnak a Helsinki után kibontakozott enyhülési po­litika folytatása szempontjá­ból. Waldheim nyugat-európai körutat teas Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára négy nyugat-európai országot érintő körutat tesz április 4. és 14. között: Hol­landia, Nagy Britannia, Íror­szág és Ausztria kormánya meghívásának tesz eleget — jelentette be pénteken az ENSZ szóvivője. Waldheim 10 napos körútját már korábban tervbe vették, az ENSZ főtitkára azonban csak azután kívánt útnak in­dulni, hogy a dél-libanoni helyzetet, az ENSZ-erők állá­sainak elfoglalását úgy ítélte meg, hogy lehetővé teszik tá­volmaradását az ENSZ szék­helyétől. (MTI) Libanoni megállapodás Az izraeli megszálló csapa­tok kivonulásának meggyorsí­tását célzó intézkedésekben ál­lapodott meg Szelim al-Hossz libanoni miniszterelnök és Jasszer Arafat, a PFSZ vb­elnöke pénteken este megtar­tott tanácskozásán. Arafat megerősítette, hogy a PFSZ együttműködik a libanoni ha­tóságokkal az izraeli kivonulás meggyorsítása érdekében. Az Aldo Morót fogva tartó Vörös brigádok nevű terror­szervezet pénteken levelet juttatott el a nyugatnémet Bild Zeitung című lapnak, melyben tudtul adja. hogy az olasz kereszténydemokrata pártelnököt „bíróság elé állí­tották és el is ítélték”­A levél arról nem szól- mi­lyen ítéletben részesült az anarchisták fogságában síny­lődő Moro. A nagy példányszámú Springer-lapban megjelent írás —, amely a nyugatnémet állambiztonság szakértőinek véleménye szerint valódi le­het — a „Vörös brigádok eu­rópai gazdasági bizottsága, olasz szekció” aláírással je­lent meg- A terroristák leve­lükben közük- azért rabolták el Morót, hogy megakadályoz­zák elnökké választását. Mo­ro ugyanis Leone köztársasági elnök feltételezett utódja és a Vörös brigádok „meg akarja kímélni az olasz népet attól, hogy a legutóbbi líramilliár- dokba került választások meg­ismétlődjenek”. A kereszténydemokrata és a kommunista pártot, s ezút­tal VI. Pál pápát is pocskon­diázó levél másolatát eljut­tatták a Milánóban megjelenő Corriere Deila Sfera és a pári­zsi Le Monde szerkesztőségé­nek is, és azzal fenyegetőztek, hogy ha az írás nem jelenik meg teljes terjedelemben, vagy módosítanak rajta az ,-végzetes következményekkel járhat az ezért felelős szemé­lyekre”, illetve családtagjaik­ra nézve. A Vörös brigádok levele „felhívást” is tartal­maz Giscar d’Estaing francia elnökhöz: vegye szigorúan te­kintetbe a most lezajlott nem­zetgyűlési választások szám­szerű eredményeit- ellenkező esetben a bizottság ott is „közbenjár-” Carter amerikai elnök négy országot érintő körútja harmadik állomására a nigériai fővárosba érkezett. A képen Carter nemzetbiztonsági főtanácsadója, Brzezinski és a ni­gériai államfő, Obasanjo társ aságában. _____________________ B arátságunk szilárd alapja írta: Pjolr Fedoszejev, a Szövi el Tudományos Akadémia alelnöke, a Szovjet-Magyar Baráti Társaság Elnökségének elnöke A pusztító háborút követő bonyolult körülmények az erők mozgósítását és a lehető legnagyobb erőfeszítéseket követelték az új társadalom építésének útjára lépett Ma­gyarországtól. Ilyen körülmények között a fiatal köztársa­ság számára felmérhetetlenül fontos volt a szocializmus épí­tésében óriási tapasztalatokat szerzett Szovjetunió segítsé­ge és támogatása. A kölcsönös áruszállításokról már 1945 augusztusában szovjet—magyar egyezményt írtak alá. Ezt követően nyers­anyaggal, élelmiszerekkel, gyáraknak készült felszerelések­kel, közlekedési eszközökkel megrakott szerelvények indul­tak Magyarországra. A szovjet—magyar kapcsolatok fejlő­désének jelentős állomása volt, hogy (még a békeszerződés megkötése előtt) 1945. szeptember 25-én helyreállították a két ország diplomáciai kapcsolatait, majd 1947 júliusában megkötötték a Szovjetunió és Magyarország áruforgalmi ■ és fizetési egyezményét. Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetének megszilárdításában nagy szerepet játszottak a szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatok. Az 1948. február 18-án aláírt barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a forradalmi vív­mányok megbízható védelmét jelentette és garanciát nyúj­tott az imperialista államok részéről fenyegető beavatko­zás ellen. A kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésében nagy jelentősége volt az 1949-ben megalakult Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Erre az időre esett a szov­jet—magyar tudományos-műszaki együttműködési megáüa- podás aláírása. Évről évre bővültek a szovjet és a magyar szakembe­rek kapcsolatai a gazdaság, a tudomány, a technika és a kultúra területén. E kapcsolatokat tovább erősítették az egészségügyi és orvostudományi, a társadalombiztosítási, a rádiós és televíziós együttműködési, a szovjét-őrnagyar nemzetközi autóközlekedési és más megállapodások. A szovjet—magyar kormányközi gazdasági és tudomá­nyos-technikai együttműködési bizottság megalakulása 1964- ben tervszerűvé tette a már korábban létrejött kétoldalú kapcsolatokat. E kapcsolatok különösen dinamikusan és sok­oldalúan fejlődtek a hatvanas évek végétől. 1967. szeptem­ber 7-én aláírták a Szovjetunió és Magyarország új barát­sági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződé­sét, amely kiterjesztette és elmélyítette a két ország kap­csolatait. A szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésében mind nagyobb szerepet kap a termelési szakosítás és a koo­peráció. Egész sor nagyszabású egyezmény született például a gépkocsigyártásban. Magyarország más KGST-államokkal együtt részt vesz a Szovjetunió területén létesülő uszty- ilimszki cellulózkombinát, valamint a testvéri szocialista országok nagy közös vállalkozása, az orenburgi gázvezeték építésében. Ezeken a létesítményeken szovjet munkásokkal vállvetve dolgoznak ma magyar építők is. A KGST-országok 1976-ban megkezdték a sokoldalú, egyeztetett, integrációs tervek megvalósítását és hozzáláttak a távlati együttműkö­dési célprogramok kidolgozásához. Ezek valóra váltásával biztosítják hosszú távra a tagországok fűtő- és nyersanyag, különféle gép, mezőgazdasági gép és más igényeinek kielé­gítését A két ország baráti kapcsolatainak fejlesztésében és megszilárdításában fontos helyet foglal el a Szovjet—Ma­gyar, és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A tavalyi ju­bileum évében a Magyar—Szovjet Baráti Társaságban dol­gozó barátaink és kollégáink részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére szer­vezett közös nemzetközi rendezvényeken: a Duna hajóúton, az orenburgi gázvezeték építőinek barátságíesztiválján, a Nagy Október és a szocialista világ című nemzetközi fotó- kiállításon. A csepeli dolgozók kezdeményezésére kibonta­kozott szocialista munkaverseny a népeinket összefűző őszinte barátság példáját mutatta. Október évfordulója Ma­gyarországon is országos ünnepséggé vált és ismételten bizo­nyította megbonthatatlan barátságunkat, egymás megérté­sét és nézeteink teljes azonosságát. Kardcsörtetés Nem groteszk áprilisi tréfa, hanem fenyegető valóság: a hírügynökségek jelentése sze­rint az etióp partok közelében közös hadgyakorlatot kezdett április elsején az amerikai, az angol és a francia hadiflotta. A külpolitikában megeshet, hogy egy-egy témát, jelenséget sokan sokféleképpen értelmez­hetnek. Ezúttal azonban csak egyféle értelmezés lehetséges. Ami most „Afrika szarvánál” történik, nem egyéb, mint egyértelmű és félreérthetetlen flottatüntetés, megfélemlítési célzattal! Az előzmények köz­ismertek. Etiópia hadserege, a szocialista országok támogatá­sával, kemény harcok nyomán kiverte hazájából a nyugat és a reakciós arab rezsimek ál­tal segített Szomáliái betolako­dókat. Ebben a helyzetben az ame­rikai, az angol és a francia hadihajók felvonulása az etióp partoknál egyszerűen nem szolgálhat más célt, mint azt, hogy „figyelmeztesse” a for­radalmi Etiópiát — és közvetve annak barátait: számolnia kell a nyugat és az általa támoga­tott erők katonai erejével. De hiszen a haladás útjára lépett Etiópiának eddig is szá­molnia kellett ezzel az erővel és a kezdet minden nehézsége ellenére éppen ezzel az erővel szemben folytatta jogos, mert vitathatatlanul és kizárólag önvédelmi harcát a betolako­dó ellen. A nyugati fővárosokban mostanában sok szó esik a nagy változások kontinenséről, Afrikáról. Ez a földrész nem is olyan régen még csaknem teljes egészében a nyugati nagyhatalmak gyarmatbirodal­ma volt. Közel van még az az idő, amikor valóban elég volt egy-egy fenyegető erődemonst­ráció — gyakran éppen hason­ló flottatüntetés — ahhoz, hogy Afrika valamelyik térsé­gében pontosan az történjen, amit a flották odaküldői akar­tak. Ez az idő azonban a múlté —, ha a közelmúlté is. A jövő útját sem hadihajók, sem ve­szélyes katonapolitikai tervek nem torlaszolhatják el. Az egyik ilyen terv az úgyneve­zett dél-atlanti szövetség, amely a NATO mintájára, a dél-afrikai és a dél-amerikai reakciós rezsimek bevonásá­val akarja konzerválni a kon- zerválhatatlant. Afrika szarvánál ugyan há- romi nyugati nagyhatalom ha­jói gyülekeznek, de Etiópia földjét már el kellett hagyni- ok a támadóknak. Ez nem­csak helyzetkép — jelkép is..j Harmat Endre

Next

/
Thumbnails
Contents