Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-11 / 84. szám
Felhívás FMKT-csoportok megyei relélhedője A vetélkedő célja: gyakorlati feladatok megoldásán keresztül az FMKT-szervezetek működésének élénkítése, gyakorlati szerepük fokozása, tevékenységük hasznosabbá tétele, a vállalatok, gazdálkodó egységek gazdasági életében. Lakókörnyezetükben és gazdasági környezetükben tevékenységük társadalompolitikai jellegét erősíteni. A vetélkedő helye: Nógrádi Szénbányák Vállalat. Ideje: 1978. október 7. A vetélkedő részletes leírása: a vetélkedésen az FMKT- szervezetek adjanak tanúbizonyságot szakmai felkészültségükről, a gazdasági és lakó- környezet problémáiban való jártasságukról, az időszerű gazdaságpolitikai, baleset-megelőzési környezetvédelmi és társadalompolitikai feladatok végrehajtásához való csatlakozási készségükről. A vetélkedő 1978-ban két részletben kerül lebonyolításra. Az első rész egy tanulmányterv elkészítését igényli, melyben az FMKT-szervezetek a környezetükben működő gazdasági egység üzemeit, illetve Nógrád megye településhálózatát érintő környezetvédelmi, vagy munkás-munkavédelmi témában tesznek javaslatot, baleseti források és környezetszennyező források megszüntetésére. E tanulmánytervnek, mint pályázatnak a beküldési határideje 1978. szeptember 30. A tanulmány mellé ki lehet dolgozni olyan társadalompolitikai témát, amelynek alapját az FMKT- szervezetek működési területeinek kiterjesztése adja. Keresni kell olyan feladatokat, amelyek lehetőleg állandó elfoglaltságot biztosítanak, átvállalnak gazdasági, közművelődési, környezetvédelmi stb. megbízatásokat. Ki kell dolgozni a kapcsolat jellegét, a beavatkozás szükségességének indokát, a követendő munkamódszert, a szervezettségi elképzeléseket, várható eredményt. A javaslatot a KISZ-bizottság véleményezze. A második rész egy összevont tesztvizsgából, vetélkedésből áll, ahol gazdaságpolitikai, munkavédelmi, ifjúság- politikai, társadalompolitikai kérdésekben való jártasságot bizonyítanak a csapatok. A vetélkedő várható időpontja: 1978. október 7. A benyújtott pályázatok és a vetélkedőn elért eredmények elbírálását a rendező szervek képviselői mellett meghívott vállalati, társadalmi vezetőkből, illetve szakemberekből álló zsűri végzi el.. A hasznosítható tanulmányokat újítási feltételek szerint a gazdasági egységek maguk is értékelhetik. Ezen túlmenően a legjobb eredményt elérő három FMKT- csapat különjutalomban részesül (anyagi plusz tárgyi). A LÄMFÄ! ' Tereskén az 1-es számú választókörzetben —, ahol főleg cigányok élnek — márciusban hatvannyolc ember egyhangú szavazással tanácstaggá választotta Bikkes Árpádot. — Talpraesett, értelmes fiatalember, jó szakmája is van, kőműves. Minden társadalmi munkában lehet rá számítani, legyen az akár járdakészítés, vagy az orvoslakás aljzatbetonozása. Mert mostanában az utóbbit vállalta el. Részt vesz az akcióslakások építésében is, amivel rokonait, ismerőseit segíti, hogy minél előbb saját lakáshoz jussanak. De ő a maga házát egyedül hozta tető alá, nem igényelt támogatást senkitől — jellemzi Bikkes Árpádot a tereskei tanácselnök, Makrai István. — Kiválasztottuk a telket, kifizettük, a családdal neki- ugrottunk az alapnak, felhúztuk a falakat. Nincs ebben semmi különös — veszi át a szót a huszonhét éves tanácstag — Volt valami spórolt pénzünk, aztán vettünk fel az OTP-től egyszer 75 000 forintot, majd a fürdőszoba berendezéséhez 30 000-et. Egy év alatt lakhatóvá tettem az épületet és beköltözhettünk, a két szoba összkomfortba. Most azon gondolkodom, hogy a falat kiütöm és oda építek egy cserépkályhát —, mutat a modern bútorokkal berendezett helyiség egyik oldalára. A szekrény tetején három lányos arcú kisfiának és madonnaszépségű feleségének fényképei sorakoznak. — A fiaim négy-, hat- és tizenegy évesek. Rendesek, ügyesek, büszke vagyok rájuk. Mert tudja, az úgy van, én a gyerekek nevelésére fektetek minden hangsúlyt. Reggel kirakom nekik a ruhát, megmelegítem az ételt, elindítom őket iskolába, óvodába. Természetesen másban is segítek a feleségemnek, akinek a munkahelyén — a 20-as számú Volánnál kocsimosó — és itthon is helyt kell állnia. De nemcsak a mi életünket akarom megváltoztatni, hanem a többi cigányét is. Mert ma már nincs megkülönböztetés cigány és paraszt között. A mi gyerekeink szellemi képességei is nőnek, ők is tanulhatnak és akármi lehet belőlük. Erről akarom meggyőzni a többieket, és ha belátják az igazamat, akkor már elértem valamit. Odamegyek hozzájuk és azt mondom: én is cigány vagyok, te is cigány vagy, csináljunk együtt valamit, akkor ezt megértik, és nagyobb hatása van, mintha egy fehér ember szövegelne. Mert az úgy van, amit egy valaki elkezd azt a többi is utánozza, mert senki sem akar lemaradni. És akkor egyre többen érzik: többé nem szabad lemaradni, muszáj utánunk rohanni... Szeretném megértetni mindenkivel, nemcsak a kocsmából áll a világ, hiszen ott vannak a könyvek — Jókai, Petőfi, József Attila —, az olvasás, a mozi. Azután gondoltam arra is, hogy megalakítok egy színjátszó csoportot és így lenne, ami jobban összehozná a cigány és a magyar fiatalokat. Úgyis együtt sportolnak, szórakoznak. Virágokat is ültetünk, parkosítjuk a községet, megcsináljuk a vízelvezetőket Szóval ilyen terveim vannak és ezeket szeretném is valóra váltani. Ezért örülök, hogy a többiek bíznak bennem és megválasztottak tanácstaggá. — Boldognak érzi magát? — kérdezem. — Nézze, szép családom van. Kiegyensúlyozottan élünk, neveljük a gyerekeinket. Igyekszem előre lépni mindannyiunk érdekében. A munkahelyemen — Budapesten a mélyépítő vállalatnál — is becsületem van. Tízfős brigádot vezetek. Igen, úgy érzem, boldog, elégedett ember vagyok. Tőcsér Julianna OBcaf ayVőgumiböl A hamburgi egyetem vegyészei eljárást dolgoztak ki arra, hogy régi autógumikból olajat állítsanak elő. Az autógumikat 800 fokra hevített homokkal szórják be, és ezen a hőfokon az autógumik al- kotórésB&ikre bomlanak feL A vegyészek számításai szerint egy 7 kg-os autógumi 2,5 kg olajra, 1,5 kg gázra, valamint koromra, fémre és töltelékanyagra bomlik. A gázt a szétbontó berendezés fűtésére használják feL Díjazás. I. helyezett: 1500 forint/fő vásárlási utalvány, plusz tárgyjutalom, II. helyezett: 1000 forint/fő vásárlási utalvány, plusz tárgyjutalom, III. helyezett: 500 forint/fő vásárlási utalvány, plusz tárgyjutalom. A vetélkedő rendje: 1. Pályázati szándék bejelentése a KISZ Nógrád megyei bizottságán 1978. április 15-ig 2. Tanulmányterv elkészítésének benyújtási határideje 1978. szeptember 1. 3. Vetélkedő és eredményhirdetés 1978. október 7. Tanulmánytervet kell kidolgozni környezetvédelmi, vagy munka-munkásvédelmi témakörben és mellékelni lehet ifjúsági-társadalompolitikai témában. A környezet- védelmi téma saját gazdasági környezetben, vagy Nógrád megye településhálózatát érintő területen fennálló szennyező, károsító hatások elhárítására vonatkozzon. Tágabb értelmezésben lehet e témával foglalkozni, vagyis a levegő- és vízszennyezés mellett a zaj, higiénia, életmódra ható tényezők is feldolgozhatok. A munkavédelmi feladat kettős jellegű: kimunkálandó olyan tanulmány, amely a gazdasági környezetben vagy lakókörnyezetben a baleseti veszélyforrások csökkentését, a biztonság fokozását szolgálja. Segíti a baleseti okok feltárását, elemzését, a hiányosságok felszámolását. Átfogóan tárgyal egy területet; például az anyagmozgatás helyzetét, a foglalkozási ártalmak körülményeit, a nevelő munka területét, a hőártalmak helyzetét, konkrét javaslattétel kidolgozása a környezetben 1977-ben előfordult baleset körülményeiből származó ok megszüntetésére. Mindkét témakörben a leíró rész mellé szükségszerűen szolgáltatni kell vázlatokat a terület, helyszín áttekintésére, a beavatkozás hatásának érzékeltetésére. Beruházási jellegű javaslatok esetén a vázlat mellé költségvetés, a kivitelezés feltételét bemutató számítás, a várható gazdasági előny, eredmény is szükséges. Mindezeket véleményeztetni kell a gazdasági vezetéssel! Az értékelés szempontjai: a megvalósítás realitása, kivitelezhetősége, a javaslat ki- terjesztési lehetősége egy, vagy több munkahelyre, üzemre vonatkoztatható, a megvalósításhoz szükséges ráfordítás mértéke (minél kisebb befektetéssel nagyobb eredmény elérése). Kérjük az érintett gazdasági egységek, társadalmi szervezetek vezetőit, hogy a most meghirdetett vetélkedőn az FMKT-szervezetük részvételét elősegíteni, a pályázat készítéséhez szükséges feltételeket biztosítani szíveskedjenek! Várjuk az FMKT-szervezetek részvételi szándékának mielőbbi bejelentését Részletesebb felvilágosításért, a KISZ ' Nógrád megyei bizottságához lehet fordulni. KISZ Nógrád megyei bizottsága. MTESZ Nógrád megyei elnöksége K l R A K A T B A N KIRAKAT Milyen megkapóak olykor a fényárban úszó kirakatok. Csupa csillogó kínálkozás. Divatbemutató, ízlésformálás, esztétikum, reklám: — mindez sajátjuk. Némelyik jól sikerült bolti portál előtt némelykor seregnyi az ember. S tulajdonképpen ez is a cél, hiszen a kulturált kereskedelem elmaradhatatlan velejárója a kulturált kirakat, mely informál is, segíti a vevőt a választásában. A kirakatok városképet formálnak, alakítják egy-egy település karakterét. Ezért sajnálatos, hogy a dekorációs munkára, a kirakatrendezésre általában csak Budapesten és a vidéki nagyvárosokban fordítanak gondot. Minél kisebb a város, annál ötlettelenebbek és sivárabbak a kirakatai, nem beszélve a falvakról, ahol általában csak egy üzlet, van, s így konkurrencia hiányában, semmiféle különösebb érdek nem vezeti a boltvezetőt, hogy a kirakatával hasson. De ennek a jelenségnek vannak más okai is. nem Érdekeltek Elsőként a munkaerőhiányt és a rossz munkakörülményeket kell említeni. A munkaerőhiány oka, hogy a kirakatrendezők nincsenek anyagilag érdekelve a forgalomban. Pedig tőlük is függ, miként teljesíti a bolt a tervét, miből mennyi fogy, miként talál gazdára egy-egy „elfekvő” áru. A kirakatrendezés csak addig népszerű szakma, amíg bele nem kóstol valaki, fel nem ismeri a vele járó fizikai munkát, a szakma árnyoldalait. A közönség csak a készet látja, s nem is sejti, mennyi munka árán valósul csak meg az elképzelés. A legtöbb dekorációs műhely elhanyagolt, levegőtlen pince- helyiség, szűk, sötét raktártér, ahol nyomuk sincs a kulturált munkafeltételeknek. TAPÉTÁZNI IS KELL! S az utánpótlás? Az országban egyetlen kirakatrendező és dekoratőrképző iskola működik, Budapesten, az Os- vát utcában. Nehéz körülmények között húsz tanár évente 180 fiatalt készít fel a pályára. Az iskola kétéves. Egy- egy évfolyamra 90—90 tanuló jár, 80 százalékban érettségizett fiatalok. A túljelentkezés háromszoros. Akkor honnan a hiány? Mert a tanulók nyolcvan százaléka lány, akik közül sokan búcsút intenek a pályának, mihelyt rájönnek, hogy a kirakatrendezés nem csupán csillogásvillogás, hanem igen összetett, jó fizikai erőnlétet kívánó munka, így például elsőként a tapétázás és a spannolás riasztja el őket. TUCATNYI TANTÁRGY Mit tanulnak a leendő kirakatrendezők? Árurendezést, kirakatrendezést, betűírást, ábrázoló geometriát, rajzot, grafikát/ művészettörténetet, ezen kívül kereskedelmi ismereteket és reklámpropagandát. Az iskola fontos feladatának tartja, hogy formálja, fejlessze a kirakatrendezők szemléletét, ami azonban csak akkor lehet eredményes, ha a boltvezetők szemlélete is fejlődik. Czétényi Vilmos, az iskola igazgatója úgy véli, módosítani kellene a jelenlegi oktatási formát, többszintű képzésre lenne szükség. A felsőfokú iskolában tervező-rendezőket nevelnének, a középszintűben pedig szakmunkásokat. A jelenlegi helyi és tárgyi adottságok azonban még a mai képzési forma alapfeltételeit sem biztosítják, így csak nagy ügybuzgalom teszi lehetővé egv-egy évfolyam sikeres szárnyrabocsátását. Hogy aztán a kereskedelemben miként találják meg a helyüket a kirakatrendezők, ez már a vállalatokon múlik... Ágh Tihamér Társadalmi munkával Összefogásból milliók Szécsény nagyközségi Tanácsa megtárgyalta költségvetési tervét- s kitűzték a társadalmi munkával megvalósítandó célokat is. Tizennyolc pontban foglalták össze a tennivalókat, külön feladatokat jelölve meg minden rétegnek- A lakosság évente kétszer megtisztítja az útmenti árko- kokat. Ez nem kis dolog, ha figyelembe vesszük, hogy közel negyven kilométer árokról van szó. Ugyancsak jelentős a nagyközség szépítése- tisztán tartása szempontjából az a több mint tízezer négyzetméter parkfelület, melyet a mellékutak járdái és a közutak között alakítanak ki. És ez a parkosítási elképzeléseknek csak egy része. A tanácsi szakigazgatási szerv, az OTP, a szolgáltatószövetkezet és a járási földhivatal dolgozói a főút menti területeken- a Rá- kóczi-emlékmű környékén, illetve az út mindkét oldalán a tűztoronyig és annak tövében parkosítanak. \ Dolgozó diákok Az iskolákban ezekben a napokban döntik el a diákok, dolgoznak-e a vakáció ideje alatt, s ha igen, hány hetet. Fontos azonban tudni, hogy a tanulóknak a nyári szünetben legalább négy hetet pihenniük kell. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a diákok a vakációból átlagosan egy hónapot töltenek munkával. A munkaügyi és az oktatási miniszter együttes utasítása szerint a vállalatoknál a diákmunka elsősorban a szervezett foglalkoztatás keretei között biztosítható. Szünidei munkára 14. életévüket betöltött, és az általános iskolai tanulmányaikat befejező gyerekek, középiskolások, valamint egyetemi és főiskolai hallgatók jelentkezhetnek. A javítóvizsgára utalt általános és középiskolai tanulók nem vállalhatnak munkát. A diákok nyári foglalkoztatásához az iskolában kiállított munka- vállalási engedély szükséges, 16 éven aluliaknál pedig a szülő, a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása is. A szünidei munkát vállaló diák foglalkoztatási ideje azonos a vállalatnál rendszeresített munkaidővel. Nincs akadálya azonban annak, hogy rövidebb, 4—6 órás munkaidőben alkalmazzák őket. A szünidei szervezett foglalkoztatás — az eddigi tapasztalatok szerint — jelentős szerepet tölt be a diákok pályaválasztásában. Sok diák a vállalatnál ^nyáron eltöltött pár hét alatt megszeret, megismer egy szakmát, s azt később hivatásul választja. A lakosság vállalta a község belterületén a járdák és a közutak rendszeres tisztán tartását is. Ebben 2 ezer 19 porta lakói vesznek részt- A KISZ-fiatalok védnökséget vállaltak. A nagyközségi alapszervezetek a Várkert egész területe, a bencúrfalvi fiatalok a műemlék kastélykert területe a Nógrádi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola fiataljai a Kossuth liget és az Erzsébet tér felett. Ez összesen 13 ezer társadalmi munkaórára való tennivalóval jár. Hasonló feladatokat vállalt a két általános iskola, kiegészítve a nagyközség parkjainak nyári karbantartó munkáit. A járási KISZ-bizottság a rárósi ifjúsági váltótábor védnökeként három és fél ezer óra területrendezést vállalt. Nemcsak karbantartó és parkosító munkát végez a lakosság- hanem bekapcsolódnak a település jelentősebb beruházásaiba is. A Csépe Sándor és Báthory út építésének előkészítő munkálatait így bonyolítják le- A 12 tantermes általános iskola idén kezdődő építkezését is elő kívánják segíteni. Ezen belül 9 szanált épületet bontanak le, elszállítják a bontási törmeléket, a gyümölcsfákat a területről, elbontják a kerítéseket. Az ugyancsak idén induló 100 férőhelyes kollégium területelőkészítését, bontást, a bontási anyag tisztítását, a durva tereprendezést a mező- gazdasági szakközépiskola vállalta. A pősténypusztaiak a falugyűlésen vetették fel a járdá- sítás és egy játszótér megépítésének szükségességét. Az ehhez szükséges anyagot, felszerelési tárgyakat a nagyközségi tanács bocsátja a helybeliek rendelkezésére. Ugyancsak járdásítanak a 22. számú főút áthaladási szakaszán, ahol a gyalogjáró teljesen elavult, valamint a Temető a Kishegyi- és a Kassai úton. A Rákóczi Termelőszövetkezet felújítja és gyepesíti a labdarúgópályát, a nagyközség kisiparosai 1000 óra szakipari munkát ajánlottak fel- a helybeli üzemek pedig a korábbi évekhez hasonlóan gyermekintézményeket támogatnak. Sok kicsi sokra megy! Ha a szécsényieknek sikerül terveiket valóra váltani, önzetlen munkájukkal több mint 2 millió-nyolcszázezer forint hasznot hoznak szűkebb hazájuknak(gáspár) Diákversmondók szaktábora A Népművelési Intézet rendezésében április 10-től 16-ig diákversmondó szaktábor zajlik Tatán középfokú intézményekben tanuló versmondóknak. A belépő az országos diáknapokon való kiemelkedő szereplés és a megyei versmondóversenyek első helyezése. Nógrád megyéből négy diák és egy tanár utazott a felkészítő, továbbképzést nyújtó programra: Papp Anna tanár, a balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskolából, ennek az intézménynek az óvónőképző tagozatára járó Majori Ágnes, Garai Györgyi a Bolyai János Gimnáziumból, Majlik Erzsébet a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola építőipari tagozatáról, valamint Tóth László a 211-es ISZI gépszerelő szakmunkás- tanulója, Salgótarjánból. ] NÓGRÁD — 1978. április 11., kedd 5
