Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-06 / 80. szám

Brezsnyev az HSZK-ba készül Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára. a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke május elején hivatalos látogatást tesz a Német Szövetségi Köztár­saságban — jelentették be kedden reggel Moszkvában. Leonyid Brezsnyev, Walter Scheel köztársasági elnök és Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívásának tesz eleget. Leonyid Brezsnyev NSZK- beli látogatása, amelyre a most közzétett hivatalos be­jelentés szerint május elején kerül sor, nagy érdeklődést keltett a Szovjetunióban. A szerda reggeli lapok közlik Willy Brandtnak, az SDP el­nökének nyilatkozatát. Brandt mint már Budapesten meg­tartott sajtóértekezletén is. igen nagy fontosságúnak mi­nősíti az SZKP KB főtitká­rának bonni látogatását- Brezsnyev útja alkalmat ad arra, hogy a két ország veze­tői, ne csak az államközi kapcsolatokat vitassák meg, hanem tárgyaljanak a nemzet­közi és ezen belül mindenek­előtt az európai helyzetről is. Mint ismeretes, a látogatás­ról a két kormány már ko­rábban megállapodott és az csak technikai okok miatt ke­rül az eredetileg tervezettnél később sorra. A szovjet veze­tés az európai politika szem­pontjából nagy fontosságot tulajdonít Bonn álláspontjá­nak. Miközben a szovjet saj­tó határozott hangon bírálja mindazt, ami az NSZK poli­tikájában ellentétes az eny­hülési politikával és felhívja a figyelmet a militarizálás, az újfasiszta jelenségek ve­szélyeire, elismeri azt, hogy az NSZK kormányának fon­tos szerepe volt és van az enyhülés eddigi eredményei­ben, illetve továbbfejlesztése lehetőségeinek kihasználásá­ban. Leonyid Brezsnyev bonni látogatása alkalmat nyújt majd az államközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére is. A Szocialisztyicseszkaja Induszt- rija. az SZKP ipargazdasági napilapja szerdán rámutatott, hogy az NSZK a Szovjetunió egyik legfontosabb kereske­delmi és gazdasági partnere. A kereskedelmi forgalom ér­téke tavaly meghaladta a 11 milliárd . nyugatnémet már­kát és a kölcsönös áruszállí­tások értéke a hetvenes évek eleje óta mintegy ötszörösére növekedett. A tőkés gazdasági válság napjaiban Bonn szá­mára különösen fontos a szocialista országokkal foly­tatott kereskedelem, mert — nyugatnémet adatok szerint — ez biztosítja a munkát a foglalkoztatottak tíz százaléka részére­Harcászati gyakorlat 1978. április 5-én Habarovszk körzetében összefegyvememi harcászati gyakorlatot tartot­tak. A gyakorlaton jelen volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, a Honvédelmi Tanács elnöke, valamint Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere. A gyakorlaton különböző fegyvernemekhez tartozó egy­ségek és alegységek vettek részt. . Leonyid Brezsnyev nagyra értékelte a gyakorlatot. Szólt Közlemény a tatabányai szerencsétlenség okáról A tatabányai XII/a akna­üzemben 1978. február 16-án történt bányaszerencsétlenség kivizsgálására a Nehézipari Minisztérium, az Országos Bá­nyaműszaki Főfelügyelőség, a Belügyminisztérium és a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszerve­zete képviselőiből létrehozott kormánybizottság a vizsgála­tot lezárta és a Miniszterta­nács elé terjesztette jelenté­sét. A bizottság megállapítása szerint a szerencsétlenséget sújtólégrobbanás okozta. A sújfólégrobbanás erő- és láng­hatása, a munkahely beomlá- sa, a mérgező szénmonoxid- gáz feldúsulása, a beálló oxi­génhiány huszonhat bányász halálát okozta. Az azonnal riasztott bánya­mentők gyors beavatkozással tizenkilenc bányászt élve men­tettek ki. A beépített védel­mi rendszernek köszörfhető, hogy 174 bányász sértetlen maradt. A rendelkezésre álló adatok alapján a szerencsétlenséggel okozati összefüggésben álló mulasztást a vizsgálat nem ál­lapított meg. A kormány utasítására a Ne­hézipari Minis.tórium és az Országos Báf.vaműszaki Fő­felügyelőség intézkedett, hogy az átlagosnál veszélyeztetet­tebb fejtésekben, a sújtólég-, szénrobbanás- és gázkitörés­veszélyes vastag széntelepek­ben még biztonságosabb mű­velési rendszereket kell ki­fejleszteni. Ezek az intézke­dések annak a programnak a folytatását alkotják, amelynek keretében 1971—1977 között 2,7 milliárd forintot fordítot­tak a szénbányászat biztonsá­gának fejlesztésére. A kormány elismeréssel szólt a bányamentők szervezett, ön­feláldozó munkájáról. Egyben helyeslőén tudomásul vette, hogy az áldozatok hozzátarto­zóiról a Tatabányai Szénbá­nyák és az erre illetékes ál­lami szervek gondoskodtak. A XII/a aknaüzem termelő- képességének helyreállítására a munkálatok március 1-én megindultak. A Magyar Nemzeti Bank közleménye a KGST-oravágohba engedély nélkül kivihető valutákkal kapcsolatos eljáró* ró l A devizatörvény lehetővé teszi, hogy a magyar állam­polgárok személyenként 400 forint értékig a KGST-orszá- gok (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Románia, Szovjetunió) valutáit birtokukban tarthas­sák és azt Magyarországról engedély nélkül kivihessék. Az említett országok deviza- és vámrendelkezései ugyanakkor nemzeti valutájának az or­szágba történő bevitelét csak akkor engedik meg, ha a be­utaló magyar állampolgárok ezekről a valutákról kiviteli engedéllyel rendelkeznek. En­nek hiányában az ottani vám­szervek a valutákat letétbe veszik. Ennek a helyzetnek az el­kerülése érdekében az MNB felhívja a KGST-országokba utazók figyelmét arra, hogy ha a birtokukban tartható va­lutákat magukkal kívánják vinni, a felhatalmazott valu­takiszolgáltató helyektől (IBUSZ, OTP, COOPTOURIST, Express stb.) minden esetben kérjék a valutakiviteli en­gedély kiállítását. A valuta­kiszolgáltató helyek a szük­séges kiviteli engedélyt juta­lék- és költségmentesen adják ki. a gépesített lövészek, a harc- kocsizók, a tüzérek, a lég­védelmi tüzérek, a pilóták összehangolt tevékenységéről, a korszerű haditechnika ke­zelésében tanúsított jártassá­gukról. mesteri tűzvezetésük- ről­A parancsnokok és a tör­zsek biztosan irányították al­egységeiket Leonyid Brezsnyev, a gya­korlat résztvevői — katonák és tiszthelyettesek, tisztek — előtt felszólalva, elismerését fejezte ki a harcosoknak a ma­gas szintű felkészültségért, ka­tonai szakértelmükért és fel­szólította őket, hogy tökélete­sítsék katonai kiképzésüket, politikai felkészülésüket és becsülettel hajtsák végre ka­tonai feladataikat. A gyakorlat résztvevői há­lájukat fejezték ki a SZKP- nak, a szovjet népnek és sze­mélyesen az SZKP KB fő­titkárának a Távol-Keleten állomásozó katonákról való gondoskodásért. Egyetértésü­ket fejezték ki a kommunista párt és a sziovjet állam bél­és külpolitikájával, biztosítot­ták Leonyid Brezsnyevet ar­ról- hogy tovább fokozzák az egységek és alegységek harci készültségét, éberen védelme­zik a szocialista hazát. NOGRAD - 1978. április 6., csütörtök Weisman Egyiptomba megy Ezer Weizman izraeli had­ügyminiszter — az előzetes hírek szerint — csütörtökön ismét Egyiptomba érkezik. Kairói források elképzelhető­nek tartják, hogy az elkövet­kezendő hetekben Weizman többször is megteszi a Tel- Aviv és Kairó közötti utat. A múlt hét tárgyalásairól nyilvánosságra került, hogy Weizman új javaslatot hozott magával Kairóba. A szerdai Al-Ahram ezt úgy foglalja össze, hogy Izrael felkínálta Egyiptomnak a Sinai-félsziget teljes kiürítését, feltéve, ha „izraeli védelem alatt” ma­radhatnak az izraeli telepü­lések. Ezzel párhuzamosan — az izraeli katonai jelenlét fenntartása mellett — önren­delkezési jogot adna a Jor­dán folyó nyugati partjának és a gázai övezet lakosainak. Weizman olyan formulát is hozott, amely a „béke alap­elveire” vonatkozott, s amely elfogadása esetén lehetőséget nyújtana a két ország ezt kö­vető különmegállapodásához. Szadat elnök egy interjújá­ban — az elmúlt napokban — kijelentette: Egyiptom és Iz­rael megállapodott abban, hogy fönntartják a közvetlen érintkezést. Szolidaritás Tizennyolc nyugat-európai országban — köztük a Közös Piac kilenc tagállamában — szerdán hosszabb-rövidebb munkabeszüntetésre mozgósí­tottak a szakszervezetek, ösz- szehangolt, nagyszabású akció bontakozott ki, amelyre koráb­ban ritkán adódott példa. A szervezett dolgozók ily’ módon kívánták kifejezésre juttatni tiltakozásukat a munkanélkü­liség ellen, a tömeges elbocsá­tások rémével szemben. Sok millió felnőtt, munka­képes ember napjainkban hasztalan keres tanult szak­májának, netán diplomájának megfelelő elfoglaltságot. Egyes politikusok szerint a tőkés Európát ma sokkal inkább sújtja a munkanélküliség, mint az infláció. Hatmillióra tehe­tő az állástalanok száma kon­tinensünk nyugati és északi felén, de ez az adat koránt­sem teljes: a rövidebb műsza­kokban foglalkoztatottakat vagy az ideiglenes munkavál­lalókat például nem foglalja magában. Ilyenek pedig mil­liószámra tengődnek Nyugaton. Európa „koldusának" szok­ták Olaszországot nevezni: másfél-kétmillió között inga­dozik a munkanélküliek száma az Alpoktól délre. Még drá­maibb képet nyerünk az ál­láskeresők gondjairól, ha a dél-olasz tartományokat vesz- szük szemügyre. Ott ugyan­is a beruházások, az új mun­kaalkalmak szervezése már több mint tíz éve pang, s emiatt a munkaképes lakosság 25—30 százaléka nem talál magának tisztes megélhetést nyújtó elfoglaltságot. Még rosszabb helyzetben vannak az ifjak: több százezer friss dip­lomás és középiskolát végzett olasz fiatal keres úgynevezett első állást — hiába. A munkanélküliség olyan fejlett tőkésországokat is érint, amelyek az elmúlt évek válságát viszonylag könnyen átvészelték. Nyugat-Német- országban például radikális in­tézkedéseket hoztak a külföldi vendégmunkások foglalkozta­tása ellen, s ennek ellenére az állástalanok száma megközeliti ma az egymilliót. Franciaor­szágban Giscard elnök és a szakszervezeti vezetők válasz­tások utáni eszmecseréjének középpontjában az új munka- alkalmak létesítése állt, mert ott is aggodalomra ad okot a munkanélküliek számának ro­hamos emelkedése. Dániában a munkaképes felnőttek 10—12 százaléka nem képes elhelyez­kedni, s egyre többen jelent­keznek állásért a svéd munka- közvetítőben is. A szerdai nagyszabású ak­ciónapon a munkához való jog gyakorlását követelték a tőkés Európában, kifejezve szolidaritásukat a nélkülözők­kel, a munkanélküliek meg­alázó segélyén tengődő milli­ókkal. Gyapay Dénes Urho Kekkonen finn köztársasági elnök Helsinkiben fogadta külügyminisztert, aki a szovjet—finn barátsági szerződés 30. rendezett ünnepségekre érkezett a finn fővárosba. A. A. Gromiko szovjet évfordulója alkalmából Havannai útlevéllel Zászlók és szóvivők Rendhagyó, eseményekben gazdag hetekre nézhet vissza az ifjúkommunisták serege. A forradalmi tavasz megün­neplése mellett ugyanis or­szágszerte bensőséges ünnep­ségekre került sor; átadták a KISZ kb Vörös Vándorzász­lóit a legkiválóbb KISZ- szervezeteknek, alapszerve­zeteknek. Nyolcvanhét helyen lobogtatták meg örömmel az átvevők a magas kitüntetés szimbólumát. S nyolcvanhét helyen felelősséggel döntöttek arról, hogy rendkívüli „aján­dékként”: küldöttet válasz- szanak a XI. havannai Vi­lágifjúsági és Diáktalálkozó­ra! A szervezeti demokratizmus próbája A KISZ központi bizottsá­gának titkársága érettnek, felnőttnek ítélte meg az ifjú­sági szövetség demokratizmu­sát; és közvetlenül a KISZ- szervezetekre, az alapszerve­zetekre testálta a felelősség- teljes döntés jogát, hogy sa­ját soraikból válasszák ki szóvivőiket a havannai ran­devúra. A KISZ hagyomá­nyos, szervezeti életviteléhez igazítva, titkos szavazással adták le voksaikat a fiata­lok jelöltjeikre. Ugyanolyan nyílt, megelőző vitákkal, vé­leménykutatásokkal, mintha tisztségviselőiket választot­ták volna meg közösségeik élére. A szervezeti demokra­tizmus próbája volt ez a le­hetőség, amellyel végül is nagyszerűen éltek az ifjú­kommunisták. A Viharsaroktól az Ormánságig. Lapozgatom a véglegessé vált listát, neveket böngészek és közben sorra kinyílnak az „ablakok”, egy-egy fiatal arc bukkan fel, válik isme­rőssé a Viharsaroktól az Or­mánságig. Maroknyi magyar lány és fiú már gondolatban Havannában jár, kubai olvas­mányokat válogat. Hajdú megyéből Ludman György toppan elém. Esztergályos a nádudvari Vörös Csillag Mg, Tsz-ben. Életében először, az olajos, meghitt műhelyből az óceánon túlra küldi társai bizalma. Békésből Barna Im­re László, a Kardoskúti Rá­kóczi Ferenc Mg. Tsz. hizlalási részleg vezetője mellett tet­ték le a voksot a fiatalok. Horváth Feri Budapestről, a MÁV Északi Járműjavítójá­ból indulhat a messzi útra. A fiatal villamosgép-szerelő ta­lán még most sem hiszi, hogy ez igaz lehet..., de ugyanígy érezhet Hallgató Géza is, a Budapesti Telefongyár elekt­roműszerésze. Baranyából Schlitt István veheti fel a VIT-egyenruhát. Náluk, a Zippemovszki Ká­roly Gépipari Szakközépisko­lában hárman is a jelöltek listájára kerültek és valódi, forró választási izgalmak közepette kapta meg a vok- sok többségét. Egyre inkább kerekedik örömöm, ahogy a küldöttek­kel ismerkedem. Dolgos, két­kezi munkások, ifjúmunkások teszik ki a vándorzászlósok több mint egynegyedét. To­vább rezdül bennem a jó­kedv, amikor az 1931-ben (!) született Szíjártó Zolit fede­zem fel a névsorban. A kivá­ló szakmunkástanulót a fóti gyermekváros ifjúkommunis­ta közönsége tisztelte meg a kitüntető bizalommal. Az ő küldetése emberi és társadal­mi értékében' sokakat meg­előz a listán... Magyar fiatalok az NDK-ból, a Szovjetunióból. Ugyancsak „rekord”-vá- lasztás volt az NDK-ban dol­gozó magyar fiatalok körében is. A riesai nagyüzemi KISZ- bizottság rendkívüli küldött- gyűlésen döntött szóvivőjé­ről. Hat jelölt közül a tizen­kettedik szavazási menetben dőlt el ki képviselje őket. A kiragadott példák is bi­zonyítják, hogy KISZ-eseirk érett felelősséggel éltek de­mokratikus jogukkal, amikor kiválasztották a jók közül is legjobbakat. így került a kül­döttek soraiba a Szovjetunió­ban tanuló magyar fiatalok közül Vörösházi Ferenc, moszkvai egyetemista. Róla, a baráti országban működő legjobb magyar KlSZ-alap- szervezeti titkárról azt a vé­leményt mellékelték a szava­zási dokumentumokra, hogy példamutató magatartása mellett jelentős segítséget nyújtott a városi és az orszá­gos KISZ-rendezvények meg­szervezésében. Távol hazájá­tól — de mégis közel a KISZ- hez. Kőhalmi Erika Gyöngyös­ről, a Berze Nagy János Gim­náziumból kapott havannai útlevelet. Róla azt írják, hogy egyéniségében a szerénység, a meggyőződés, a közösségért vállalt felelősségérzet szinte felnőtt módra érvényesül. Jó választás volt! Veszprém megyéből Boczkó Gyula la­katost ismerem meg. Tapol­cán, a Bakonyi Bauxit Válla­lat dolgozója, „veterán” KISZ-es. Kitüntetései között szerepel a KISZ Érdemérem és a Nehézipar Kiváló Dolgo­zója. Alapszervezeti KISZ- titkár, aki már turistaként részt vett a X. berlini VIT- en. „Űjrázik”, társai még mindig őt tartják a legjobb­nak, a legérdemesebbnek. A nyolcvanhét „rendkívüli” VIT-küldött az ország leg­jobb ifjúkommunista közös­ségeinek a képviselője. Talán, a KISZ eddigi legjobb vá­lasztása —, s egytől egyig a nagykorúvá vált szervezeti demokratizmus legkiválóbb szóvivői. Varga László \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents