Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-27 / 98. szám
Hol tart a város óvoda dolgában? Mire irányutjoBi a fársadalnti ievéken ifscß ? Értesüléseink saerint a korábbi években kifejtett erőfeszítések és elért eredmények ellenére is óvodai férőhelyek ügyében jó volna előre lépni, különös tekintettel a város két új dinamikusan fejlődő lakótelepén, a Kemerovo- és Sebaj-lakótelepeken. Hol tart a város óvoda-bölcsőde ügyben? — tettük fel a kérdést Kaáriré Kiss Etelkának, a Salgótarjáni városi Tarács VB művelődésügyi osztálya vezetőjének. — Még ebben az ötéves tervben a Sebaj-lakótelepen a nevelési központon belül 150 személyes óvoda építés? valósul meg. A Kemerovo-lakó- telepen egy új 75 személyes óvoda épülne meg társadalmi összefogással, amely azt jelenti, hogy ide a korábbi évek gyakorlatához méltóan az üzemek anyagi hozzájárulására is számít a tanács. Ezek a számok, ha megvizsgáljuk, nagyon érdekes adatokat szolgáltatnak — hangsúlyoz az osztályvezető. A város 500 férőhelyfejlesztést tervezett, edS-ig 425-öt valósítottunk meg. Ha ehhez a Kemerovo- lakótelepre tervezett 75 férőhely megvalósulna, akkor a terv ezzel már készen is lenne. A sebaji 150 férőhelyes óvoda pedig plusz 200 főt jelentene. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy időben és jól mérte-e fel a város az igényeket? Egyértelműen azt mondhatjuk: igen! Mi ennél nagyobb arányú fejlesztést terveztünk, de a tervidőszakra csak eny- nyit kaptunk. A terven felüli fejlesztéshez nem biztos még, hogy megkapjuk a fejlesztési és üzemeltetési feltételeket, mert ennek most még nem látjuk megyei szinten a pénzügyi fedezetét. A Sebaj-lakótelep a legdinamikusabban fejlődő városrészünk, a tervidőszakban egy 150 személyes óvoda biztosította volna 1980-ban a gyermekek elhelyezését. De a szinte folyamatos lakásátadá- sók során — lévén az új lakók csupa fiatalok — a feszültséget érzékelni kellett. Ezért egy meglevő lakást kellett kisajátítani és ott alakítottunk ki átmeneti megoldással 75 személyes óvodát. 1977- ben 75 gyermek elhelyezését tudtuk megoldani és az új óvoda belépésével biztos lesz a sebaj-lakótelepi gyermekek elhelyezése. — Mire irányuljon a társadalmi tevékenység? — A közelmúltban a Hazafias Népfront azt javasolta, hogy a fent említett — átmeneti jellegű óvodát — bővítsük. Éspedig úgy hogy társadalmi segítséggel oda felhúznánk egy faházat, amelyben további 50 gyermek részére lenne hely. Ezt a kezdeményezést nem támogatjuk, mert ennek az óvodának 10 év múlva már nem lehet működni, meg kell szüntetni. Az ott lakóknak ettől sokkal okosabb tennivalója is lenne óvodaügyben és társadalmi tevékenységgel. Többen dolgoznak vállalatoknál, felelős beosztásokban a tervezőknél, az építőknél egyaránt. Arra kérjük őket, hassanak oda, hogy időben készüljenek el a nevelési központ tervei, a NÁÉV ne 8 hónap alatt végezze el a terv felülvizsgálatát, ennek lerövidítésével 1978. szeptemberére fel kell építeni az óvodát. Ehhez kérjük a kedves szülők, a népfrontaktívák segítségét! Ugyanis itt lesz a legégetőbb a helyzet, A várostól 4 kilométerre van a lakótelep és a közelében egyetlen oktatási intézmény sincs. Ezért nagyon nagy összefogás kellene ahhoz, hogy a gyermekek időben jó elhelyezést kapjanak. Ezekben az esetekben sokkal többről van szó mint népesedéspolitikáról. Éspedig; többek között az óvodát szerencsére az oktatási intézmények legelső láncszemének tekintjük. 1971-től nagyon jó programmal dolgoznak Nagyon jó lehetőségei C.. ‘rsít a gyermekeknek a családi neveltetésből származó szintkülönbségek kiküszöbölésében és az Iskolai előkészítésben. Nem véletlen, hogy Salgótarjánpan évek óta minden jogos igényt ki tudtunk elégíteni. A bukási szám az általános iskolákban példamutatóan csökkent, a megyei 8—10 százalékkal szemben 1,2 százalék az átlag. De más mutatók Is lennének ennek bizonyítására. Még sokkal tágabb a kör, ha a férőhelyigényt vizsgáljuk. Mi az, hogy jogos igény: — ez sokszor nem egyértelmű a köztudatban. A vonatkozó utasítás értelmében óvodába kell elhelyezni azt a gyermeket, ahol mindkét szülő dolgozik, ha egyedül neveli gyermekét az édesanya, ha az édesapa sorkatonai szolgálaton van... mi ezt értjük jogos igény alatt. Nem tekintjük jogos igénynek a gyesen levő kismamák gyermekeinek óvodai elhelyezését. Persze, vannak, ahol a gyesen levő anyák gyermekei is óvodába járnak, ezekre a város környékén levő óvodákban van lehetőség. (Baglyasalja, Somoskőújfalu). Komoly vitát szült, amikor a Kemerovo, illetve az Arany János úti óvodához érkezett gyesen levő anyák igényét visszautasítottuk. Itt annyi volt a jogos igény, hogy csak azokat tudtuk kielégíteni. Az óvodákról szólva a teljességhez még az is hozzátartozik, hogy az 1977. december 31-i állapotnak megfelelő óvodai férőhely a városban 1950. Összesen 20 óvodában (a vizs- lásival együtt). Ezekben 2100 kisgyermek nyer elhelyezést, a kihasználtság átlagszáma körülbelül 110 százalék. Első megközelítésre ez a szám nagyon kedvező, de mégsem az. Egyértelműen azt mondhatjuk, hogy különösen zsúfoltak az óvodák a Kemerovo-lakótele- pen, az Arany János úton és a Lovász József úton, melyeknek a kihasználtsága a 130 százalékot Is megközelíti. — Mi a megoldás? — Ezeken a helyeken — kivétel a Kemerovo-lakótelep — új óvodát nem kívánunk építeni, viszont vannak üres férőhelyeink nem is túl mesz- sze ezekhez, de sajnos túl nehéz a szülőket meggyőzni, hogy 2 utcasarokkal odébb vigyék el gyermekeiket. Ez minden szeptemberben vihart kavar és ebben nagyobb megértést várunk a szülőktől. Hogyan érvényesül népesedéspoli ti kai a párt határozata ? Ki tudjuk-e elégíteni a megnövekedett igényeket óvodában és bölcsődében? A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, a többi között, igen fontos feladatként határozta meg, hogy a népesedési és nevelési céloknak megfelelően, valamint a nők munkavállalásának megkönnyítése érdekében, a növekvő igények kielégítésére, folyamatosan bővíteni kell a bölcsődei, az óvodai és az iskolai napközi otthoni hálózatot. Ez oz összetett és sokoldalú munkát magába foglaló meghatározás adta „mottóját” annak, hogy korábbi gyakorlatunkhoz híven - természetesen a teljesség igénye nélkül — információkat gyűjtsünk levelezőinkkel együtt a fentiek szellemében. Hogy megtudjuk: mit tesz az adott munkahely, a város és a falu ezeknek a gondoknak megoldásáért. A már meglevő eredményekről és a jelentkező gondokról szólnak most Írásaink. Egymillió íorint nyomában Példa is lehet a BRG Olvasom egy közelmúltban megjelent nyilatkozatban, hogy a BRG egymillió forinttal járul hozzá a város gyermekintézményeinek fejlesztéséhez. Milyen cél vezérelte erre az elhatározásra a rádiótechnikai gyár kollektíváját? — tettük fel a kérdést Pálfalvai László igazgatónak. — Ismert, hogy a mi üzemünk döntő többségében női munkaerőket foglalkoztat és ezen belül is fiatalokat. Az élet természetes velejárója a népesedési politikának megfelelően, ha valahol, Itt igen erősen éreztetni fogja hatását. Éppen ezért a termelési és összes gond mellett egy pillanatig sem hagyhatjuk figyelmen kívül dolgozóink gyermekeinek óvodai, bölcsődei elhelyezését. Már 1973—74-ben kerestük a kapcsolatokat a városi tanáccsal, hogy hogyan tudnának ilyen formában segítségünkre lenni. 1973-ban volt a tanácsnak az „Egy üzem, egy iskola” nevű akciója, melynek keretében mi a Malinovszkij úti iskola teljes villanyszerelési munkálatait segítettük, valamint ugyancsak segítettünk a baglyasaljai iskolának is úgy, hogy 200 ezer forint értékű anyagot adtunk ezeknek a gyermekintézményeknek a bővítéséhez. Ezzel szemben a tanács vállalta, hogy gyermekeinket elhelyezi óvodába. Nem is volt gond az elmúlt évben sem, bölcsődei, óvodai férőhely biztosított volt. Az anyagi támogatás mellett még jelentős pénzeszközöket biztosítottunk az óvodai férőhely bővítésére. 1976-ban' a szomszédban levő árverezett házból szerettünk volna óvodát kialakítani, de sajnos, nem felelt meg az előírásoknak, így 850 ezer forintot a városi tanács rendelkezésére adtunk azzal, hogy helyet kérünk a város óvodáiban. Ez nagyon kedvező megoldásnak bizonyult. Ezen túlmenően úgy ítéljük meg, hogy 1978. év végére közel 200 nődolgozónk lesz gyermekgondozási szabadságon, gyermekeik elhelyezéséről időben gondoskodnunk kell. Ezért központunknál eljártunk, — mondván előzzük meg az igényeket, és a tőlünk telhető összeget adjuk az idén is a város rendelkezésére. Így került sor az egymillió forintos támogatásra. A jövőt illetően is keressük és kutatjuk azt a lehetőséget, hogy hozzá tudjunk járulni elsősorban anyagi fedezet biztosításával — mert csak ez ad lehetőséget arra, hogy fellépjünk a tanácsnál a gyermekek elhelyezése érdekében. Hisz’ csak így tudjuk a gyesen levő anyákat megtartani, mint munkaerőket, akiknek vissza- jövetelére számítunk. Játszadozó csöppségek a síéQKBjri Bobó Katalin bölcsődében. Korlátozott anyagi lehetőségek Több figyelnie!? érdemelne egt/ r* • női üzem A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregysegének az elmúlt évben mindössze 115 ezer íorint állt rendelkezésére a dolgozók lakásépítésének illetve lakásvásárlásának támogatására. Ebből az összegből egy dolgozónk részesült a munkáslakásépítési akció keretében: 65 000 forintos támogatásban, valamint 50 000 forint kölcsönt biztosítottunk, kétéves visszafizetési kötelezettség mellett négy dolgozónknak. Az elmúlt időszakban a kommunista műszakok < felajánlásaiból 79 800 forint felhasználható alap képződött. Építésikölcsön-támogatásban hét dolgozónkat tudtuk részesíteni. A szociális létesítmények nincsenek arányban Balassagyarmat fejlődésével. Kapcsolataink a város óvodáival, bölcsődéivel jónak ítélhetők meg, ettől függetlenül nagyon kevés dolgozónk gyermekének tudnak óvodai férőhelyet biztosítani. Üzemi vonatkozásban anyagi lehetőségeink rendkívül korlátozottak. A dolgozók igényeit sem óvodai férőhelyek, sem a lakásigények szempontjából nem tudja vállalatunk kielégíteni. A gyár gazdasági és társadalmi szervezeteinek vezetői a lehetőségekhez mérten segítséget nyújtanak dolgozóink gyermekei elhelyezése érdekében. Éppen ezért a jó kapcsolatok, a gyermekintézmények támogatása érdekében 1977 évben, az előző évekhez hasonlóan, dolgozóink kommunista műszakot kezdeményeztek, melyek munkabérét az intézmények anya- ' gi támogatására ajánlották fel. így az elmúlt évben 134 054 forintot a városi tanács vb bevételi számlája javára átutaltunk. Az óvodák rendkívül szűk kapacitása miatt jelentős lenne, ha gyárunk bölcsődével Illetve óvodával rendelkezne. A jelenleg gyermek- gondozási szabadságon levő anyák számára tekintettel, ezek a létesítmények nagy segítséget jelentenének dolgozó nőink részére is. Kényszermegoldásként nyári időszakban üzemi szinten 2 hónapos időtartamra óvodát üzemeltetünk, ahol az elmúlt évben is mintegy 69 kisgyermekes anya ilyen jellegű problémáin enyhítettünk. Horváth Imréné Három Milliói adtak Pasztán Pásztó 1950-től tartozik Nógrád megyéhez, járási központ. Az utóbbi években gyors ütemben fejlődik, ismét vonzóerővel rendelkezik. Van munkalehetőség többek között a szerszám- és készülékgyárban, a fővárosi kézműiparban, a Váci Kötöttáru- gyár üzemében, a kenyérgyárban, a Rákóczi Nyomdában, az ÁFÉSZ-nél, a szikvizüzem- ben, a tejüzemben, MEZÖ- GÉP-nél stb. Mezőgazdaságban a Mátraaljai Állami Gazdaságnál, a pásztói „Béke” Termelőszövetkezetben. Ezek a munkalehetőségek vonzzák a környékbeli lakosokat. Ez tette lehetővé a fejlődést, ami gyors ütemben folyik, de mégsem kívánt mértékben, mert ‘ lakás, bölcsőde és óvodai elhelyezés terén problémák vannak. A Nógrádi Sándor lakótelepen 1976-ban egy 100 férőhelyes óvodát adtak át Tervbe vették a bölcsődét is, szintén ezen a lakótelepen, amelynek tervét 1977 februárjában kellett volna elkészíteni, de az csak decemberre készült el. A legutóbbi tanácskozáson a tanácsi építővállalat úgy nyilatkozott, hogy ebben az ötéves tervben megépítik, míg az eredeti terv szerint 1977 utolsó negyedévében kellett volna az építést indítani. Ebből sajnos nem lett semmi. Oka, hogy szintén a Nógrádi Sándor lakótelepen 50 lakás épül és előbb ezeket fejezik be. A nagyközségi közös tanács szeretné, ha a 60 férőhelyes bölcsőde minél előbb felépülne. Jelen pillanatban a tanácsnak nem áll rendelkezésére a szükséges pénzeszköz, ezért a vállalatok járulnak hozzá több mint 3 millió forinttal a bölcsőde építéséhez. A bölcsőde építése indokolt, mert a Váci Kötöttárugyárból kb. 30 kismama van szülési szabadságon Pásztóról, a környékről összesen 150 kismama. A népesedési politika szerencsésen bevált. Egy nap a bölcsődéért Besenyei Imréné, a pásztói bölcsőde vezetője felajánlotta, hogy társadalmi munkában a község lakosságát felkeresik otthonukban, s kérik, járuljanak hozzá az új bölcsőde építéséhez pénzzel, vagy társadalmi munkával. Ebben a gyűjtésben közösen vettek részt a tanácstagok a bölcsőde és óvoda dolgozóival. Pásztó lakossága mindig megértette, segítette ha közügyről volt szó, remélhetőleg most is ez történik. Mintegy 80 ezer forint készpénzt és társadalmi munkát ajánlottak fel a nemes eél érdekében. A jelenlegi bölcsödében 54 férőhelyre 80 gyermek jut, 53 gyermek felvételre vár. A zsúfoltság a megbetegedések arányszámát növeli, ennek ellenére a bölcsödében magas színvonalú nevelés folyik. Az 1. sz. óvodában 9 gyermek nem nyert felvételt. A 2. számú óvodában nincs gond. A 3. sz. óvodában, a Nógrádi Sándor lakótelepen 18 gyermek nem nyert elhelyezést helyhiány miatt. Hasznoson az óvodából 14 gyermek maradt ki, szintén helyhiány az oka. Mátraszőllősön is súlyos a helyzet az óvodásokkal, mert több gyermek nem nyert elhelyezést, és a meglevő óvoda is korszerűtlen. Az óvodával kapcsolatos tudnivalókról, a pásztói tanács tájékoztatókat készíttetett ezt kiküldték vállalatoknak, üzemeknek az óvodai felvételre jelentkezéshez. Az óvodások beíratása Pásztón júniusban lesz és a felvételek elbírálására a tanév kezdetével kerül majd sor. Azoknak a gyerekeknek, akik óvodába nem jártak, előkészítő tanfolyamot szerveznek minden évben. A tanfolyam 10 hónapon át heti két alkalommal működik Molnár Lászlóné óvónő vezetésével. A gyerekek e tíz hónap alatt készülnek fel az iskolai életre. Bogácsi Istvánná j NÓGRÁD — 1978. április 27., csütörtök 5
