Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-25 / 96. szám

Miért választotta f

Kapcsolatteremtő központos

Ritka dolog, de Stánlcz Jánosáé cseperedő kislány korától egyedül és kizárólag postás alcart lenni. Ezt játszotta, erről beszélt a barátnőivel. Amikor az édesapja, aki évtizedekig vonalfelvigyázóként járta motorral a kör- nyéket, a postásokról, hivatalokról, telefonokról mesélt otthon, nagy figyelemmel hallgatta.

Tudatosan készült erre a szakmára. Olyannyira, hogy középiskolába a postaforgalmi technikumba iratkozott. 0 a családi hagyományok folytatója. Hat testvére között van villanyszerelő, bolti eladó, rendőrtiszt, agrármérnök. Piroska volt az első, aki az Andrássy családból érettségizett.

Az iskola az alapokat megadta, a többit pedig a gyakorlat, a salgótarjáni posta- hivatalban. Mindennek tizenöt esztendeje.

— Most is ezt választaná?

— Ügy látszik, van bennem egy adag megszállottság, mert újfent csakis postás lennék. Azt hiszem azért, mert mozgalmas és közvetve, vagy közvetlenül, de mindig emberekkel foglalkozunk.

A vékony, törékeny fiatal- asszony végigjárta a postai szolgálat valamennyi lépcsőjét.

— Ott kezdtem a csarnokban, a 9-es ablak mögött. Szedtem a pénzt, árultam a borítékokat, bélyegeket, mikor, mit. Most már hosszú évek óta a telefonközpontban vagyok.

Nevetve meséli, annyira megtanult többféle dologra figyelni, hogy otthon televízió, vagy rádió közben nyugodtan jegyzetel.

— A telefonközpont ehhez „hozzásegít”, de alaposan. Nyolcán ülünk egymás mellett, kapcsoljuk a vonalakat, beszélünk, úgy kell dolgozni, hogy az ember figyelme a saját munkáján legyen. De azért azt is hallom, amit mellettem a kolléganőm csinál.

Nehéz és fárasztó a szolgálat, ezért dolgoznak napi hét órát. összekapcsolják a két beszélgető partnert, ha gyönw:;

y

ge, vagy rosszul hallható a vonal, még „tolmácsolnak” is.

Piroska mosolyog.

— Előfordult már nem egyszer, hogy két távoli helységből úgy beszélgettek, hogy közben én mondtam a szöveget. Nem elég csak összekapcsolni, az ember győződjön meg róla, hogy valóban értik-e egymást.

— Vannak goromba ügyfelek?

— Az ideges embert köny- nyű lefegyverezni kedvességigei. Ha én csöndesen és szépen válaszolok, nincs olyan ügyfél, aki továbbra is kiabálna, vagy gorombáskodna.

A férje fuvarozásszervező a MÁV-nál. Amikor a fia kicsi volt, bizony a szolgálatot nehezen tudták egyeztetni. Ma is előadódik, hogy a gyerek' egyedül van otthon.

— Még az a szerencse, hogy jó tanuló és korán hozzászokott az önállósághoz.

— Vasutas, vagy postás akar lenni.

— Egyik sem. A nagybátyját követve, mindenáron rendőrtisztnek készül.

A családban mindhárman tanulnak, ezért igyekeznek

kevés szabad idejüket jól és okosan kihasználni.

— A felsőfokú postaforgalmi tanfolyamot végzem, havonta három napot mindig Pesten vagyok. Ilyenkor a két férfi állja a sarat. Sokat segítenek a házimunkában is.

— Szabad idejükben?

— Szívesen járunk kirándulni. Ha jó és kellemes helyeket fedezünk fel, gyakran visszatérünk. Tavaly például Szolnokra jártunk - fürödni. Igaz, könnyen utazunk. De az is nagyon jó, ha otthon vagyunk. Olyan megnyugtató érzés, ha közösen beszélgetünk, tévézünk, olvasunk.

És közben eszegetik az édesanya „gyártotta" süteményt. A férje is, a fia is egyöntetűen állítja, az az igazi ünnep, ha édesanya süt- főz..,'

Csatai Erzsébet

Fokozottabb

védelmet

Tanulságok a bírói ügyekből

HIVATALOS MEGÁLLAPÍTÁS és a statisztika is bizonyítja, hogy megyénkben a közrend, a közbiztonság szilárd. A bűnesetek, bűncselekmények száma az elmúlt évben egyes kategóriákban csökkent, sőt megyénkben javult az állampolgári fegyelem. Mindezek ellenére a megyei, illetve a járásbíróságok ezekben a napokban több olyan ügyet tárgyalnak, amelyek a hivatalos személyek ellen elkövetett bűncselekmények fogalmát merítik ki. Ezért és ezek ellen szeretnénk néhány szót szólni.

A" Salgótarjáni Járásbíróság a minap tárgyalta Horváth Ferenc bűnügyét Horváth a zagyvarónai italboltban olyan magatartást tanúsított, hogy rendőri segítséget kértek. A szolgálatát teljesítő rendőrt Horváth be- csületsértően szidalmazta. A Salgótarjáni Járásbíróság Horváth Ferencet magatartásáért, az elkövetett bűncselekményért tízhónapi szabadságvesztésre ítélte, és három évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta. A szabadság- vesztést szigorított börtönben kell letöltenie.

Mások a közúti közlekedés biztonsága ellen követnek el bűncselekményeket. Szidalmazzák. bántalmazzák azokat a Volán-ellenőröket, akik jogosan kérik az utasok érvényes menetjegyeit, vagy bérleteit. S kik lépnek fel ellenük? Olyanok, mint Pulai Imre Lajos* vagy mások, akik nem veszik tudomásul, hogy a Volán jegyvizsgálói, ellenőrei munkájuk végzése közben hivatalos személyek, s ők a rájuk bízott feladatot látják el. Pulai Imre Lajos a bírósági ítélet után vette tudomásul. hogy magatartásával rosszul cselekedett, s ezért őt a Balassagyarmati Járásbíróság hathónapi börtön- büntetésre ítélte.

Folytathatnánk a sort a hivatalos személyek elleni erőszak bűntettével, a súlyos testi sértések sorával, mint már korábban is megírtuk, a példát ismét a salgótarjáni járásból hozzuk. Oláh Kálmán* alti Endrefalván 1956- ban született, állandó lakása Kisecseten van ideiglenesen Salgótarjánban lakik. Az alig 22 éves fiatalembert már 1974-ben megbüntették hivatalos személy elleni bűntett, erőszak miatt, és a • közúti közlekedésbiztonság elleni bűntettéért. Ezért két évre a fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Két év után, 1976-ban ugyancsak a Szécsényi Járásbíróság gárázdaság miatt hathónapi szabadságvesztést rótt ki Oláh Kálmánra. Most újra bíróság előtt állt. Oláh Kálmán 1978. január 1-én a szilvesztert ünnepelte Mátra- verebélyben ismerőseinél, Bangó Aladáréknál. Ott szórakozott társaságával együtt. Oláh meggondolta magát, kiment az udvarra >,levegőzni”. Ekkor állt meg egy személyautó, amelyben dr. Tolmácsi Ferenc körzeti orvos hajnalban egy beteg gyermek gyógyítására indult. Oláh a bejárati lépcsőnél minden indok nélkül az orvos jobb füle tájékára ütött, majd nagy erővel többször is mellkason rúgta. Dr. Tolmácsi Ferenc lélekjelenlétén múlott a brutalitás további megakadályozása, sőt rendőri segítséggel a sérült orvos ellátta a beteg gyermek gyógykezelését.

A Salgótarjáni Járásbíróság visszaesőként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, valamint súlyos testi sértés bűntettében tárgyalta Oláh Kálmán ügyét. Az ítélet két év fegyház. Tanulságosak az esetek. Nem is tolt szándékunkban így csokorba kötni a példákat Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy megyénkben csökken a hivatalos személyek elleni bűncselekmények száma, mégis feltűnő. hogy az elmúlt hetekben, napokban több, köztük háromféle hivatalos személy elleni bűncselekményben kellet börtönbüntetéssel ítélkeznie a bíróságoknak. Sajnos; igazság, hogy az elkövetett bűncselekmények 80—85 szá-i zalékában az ittasság állapítható meg. Nem egyszer az agresszív emberek állnak a bűncselekmények előterében. A durvább, amikor az elkövetőkkel szemben eljáró hivatalos személyekkel a tettle-; gességre is sor kerül.

— A rendőr, — akinek se ünnepe, se vasárnapja nincs — a közbiztonság érdekében végzi szolgálatát. az orvos a betegellátást vállalja még éjjel is, a jegyvizsgáló, a Volán-ellenőr az állam érdekét képviseli. Munkájuk ellátásában tehát valameny- nyien hivatalos személyek.' Munkájuk akadályozása, az ellenük elkövetett erőszakos bűntett, súlyosan büntetendő.

EZÉRT IS EMELÜNK SZÓT a nyilvánosság előtt a hivatalos személyek védelme mellett. Mert értünk, valamennyiünkért dolgoznak. Értünk, a lakosságért, akiknek munkájukat segíteni nemcsak erkölcsi, hanem állam- polgári kötelességünk is.

Somogyvári László

Elutasították

Összesen tízszer fordultak a szövetkezeti döntőbizottsághoz tavaly a Salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezetben. Ebből két panaszos fegyelmi határozat ellen vétózott, három beadvány kártérítési határozat ellen fellebbezett, öt panaszos pedig munkaügyi jellegű kifogást emelt — kivált bérrel kapcsolatban. A döntőbizottság két esetben változtatás nélkül, háromszor csökkentett mértékben elfogadta a panaszosok kérését, öt beadványt pedig — ebből egyet elévülés miatt — elutasított.

Mérlegen a társadalmi munka

A városok közül Salgótarján az első

A településfejlesztő társadalmi munkát értékelték a közeli múltban, s a megyei eredményekről szóló jelentést a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tudomásul vette. A vb megállapította, hogy a társadalmi munka jelentősen hozzájárult a város- és községpolitikai célok megvalósításához, a közösségi szellem fejlesztéséhez, a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködésének fejlesztéséhez, a lakosság és a tanács

kapcsolatának további javításához. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy még további jelentős tartalékok mozgósíthatók a társadalmi munka hatékonyságának növelése érdekében.

A „Felszabadulási társadalmi munkaverseny” tavalyi eredményeit értékelve a megyei tanács vb az egyes településkategóriák közötti helyezési sorrendet is megállapította. A városok versenyében első helyezett, a SalgóBalussagyarmali tapasztalatok

Hogyan éljünk?

A KISZ balassagyarmati városi bizottsága szervezésében az elmúlt hetekben több ízben rendeztek életmódvitákat, beszélgetéseket a Hogyan éljünk? — kérdésről. Milyen formában szerveződtek ezek a programok, és mik a legfőbb tapasztalataik? — erről beszélgettünk Szedlák Sándorral, a városi KISZ-bizottság nevelési felelősével.

— Lényegesnek tartottuk a vitavezetők alapos felkészítését — mondotta. — Megyei és városi szintű propagandistatanácskozásokon elmondottuk, hogy az ő feladatuk „csupán” annyi, hogy összefoglalják az életmód legfontosabb jegyeit, indítsanak vitát, vezessék, összegezzék azt. Ehhez segítséget adtak a különböző kiadványok, írásos anyagok és más eszközök. Örömmel mondhatom, hogy jól felkészült, széles körű ismeretekkel rendelkező előadók vezették a vitákat.

— Nézzük a tapasztalatokat. A vállalatoknál, üzemeknél milyen volt a vitaszellem, az aktivitás?

— Néhány számot mondanék. A MÁV-nál, a Fémipari Vállalatnál, a kábelgyárnál, a porcelángyárnál, a Volánnál, a városgazdálkodási vállalatnál, a finomkötöttárugyárban és a kórházban kiemelt rendezvényeket tartottunk, ahová meghívtuk a környező üzemek fiataljait is. Ezeken a helyeken 50—50 fiatal jelent meg, aktív vitázó volt közülük körülbelül a negyedrészük. Az említetteken kívül 18 alap- szervezezetben az ifjúsági vitakör keretében foglalkoztak e kérdéssel.

— A számszerűségen túlmutat-e a tartalmi hasznosság?

— Válaszomban inkább egy-két érdekesebb témát említek, melyek, úgy érzem, a tartalmiságra is utalnak. Sokat vitáztak a fiatalok az általános politikai és szakmai műveltség milyenségéről. Jó „dolognak” mondották a specializálódást, de az élet bonyolultságaiban való eligazodáshoz fontosnak érzik az általános műveltség rendszeres és folyamatos gyarapítását. A közösségi művelődés kapcsán — mint szabadidős tevékenység — megemlítették az önművelődés fontosságát is.

— Esett-e szó a szocialista együttélés „normáiról”?

— Természetesen, sőt igen lényeges kérdésként jött szóba. A család szerepének hangsúlyozása mellett, említették a szocialista közösség szerepét is. A mozgalmat érintően 1 pedig majdhogynem döntőnek mondták a KISZ-vezetők személyes példamutatását az ifjúsági szervezetben.

— A dolgozói terület főbb kérdései után, nézzük, mi volt a helyzet a diákoknál?

— A megjelenési arány kedvező képet mutat, s ez jelentheti azt is, hogy a tanulók szívesen foglalkoznak ezzel a témával. A fő vita a tanulás1 rendszeréről, a diáktípusokról, a közéleti tevékenységükről, a szabadidős programokról, lehetőségekről, az időbeosztásról folyt. Közösen mondták ki a lényeget: a diákok életét alapvetően a tanulás'határozza meg, s nyilván ez a legfontosabb feladatuk.

— Hogyan lehetne összegezni az életmódviták, célját, eredményét?

— Sikerült fiataljaink figyelmét a szocialista életmód

kérdéseire ráirányítanunk, s hasznos, használható ötleteket, véleményeket hallhattunk, melyek idővel bizonyára gyümölcsözőek lesznek. Az eredményességet bizonyítja, a fiatalok véleménye az volt, hogy továbbra is foglalkozzunk ezzel a témával, sőt vonjunk be másokat is, közösségeket, kollektívákat. S ezekkel a vitákkal, véleményekkel járuljunk hozzá a Hogyan éljünk? — kérdésének egységes tisztázásához. T. L.

tarjáni városi Tanács, a nagyközségek között első Nagybátony nagyközségi Tanács, a községek versenyében első helyezett, Érsekvad- kert községi Tanács, második Kishartyán községi közös Tanács, harmadik pedig Nagy- bárkány községi közös Tanács. Mihálygerge, Szügy, Örhalom, Karancskeszi, Rimóc, Bércéi, Drégelypalánk községi tanácsoknak pedig elismerését fejezte ki a megyei tanács végrehajtó bizottsága.

A helyi tanácsok fejlesztési alapjába a vb jelentős mértékű támogatást hagyott jóvá. Salgótarján 500, Nagybátomy 400, Érsekvadkert 300, Kishartyán 200, Nagybárkány 100 ezer forintot kap 1978-ban. Érdekes néhány példával megmutatni, miként alakult az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Ebben kétségtelenül, valamennyi kategóriát tekintve, Érsekvadkert ért el kiemelkedő sikert, hiszen ott, személyenként 555 forint értékű társadalmi munka jutott mindenkire. Salgótarjánban 271, Balassagyarmaton 159 forint volt az egy lakosra jutó munka értéke. Kishartyánban 522, Nagybárkány- ban 532 forint volt ez az érték. Nagybátonyban 494, Pásztón 274, Kisterenyén 256, Rétságon 222, Szécsényben 180 forint jut egy-egy személyre.

A társadalmi munka szervezésére és elismerésére a megyei tanács és végrehajtó bizottság a korábbi határozatait változatlanul fenntartja, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai pedig továbbra is tevékenységük fontos részének tekintik a társadalmi munka szervezését, elismerését. Tovább kívánják gazdagítani a társadalmi munkások elismerését jelentő formákat. A települések, településrészek közötti, mindarmyiunkat gazdagító, társadalmi munkaverseny tehát folytatódik, s várhatóan az idei eredmények nyomán túlszányaljuk megyei szinten az 1977-ben elért, lakosonként! 250 forint értéket. A tanácsok gondoskodnak a társadalmi munkavégzéshez szükséges anyagi eszközökről, az Irányítás műszaki feltételeiről. A máshol már jól bevált módszerek elterjesztése, megismertetése is a legközvetlenebb feladatok között szerepel.

Versenyek a pásztói járásban

Az MHSZ pásztói vezetősége, a járási úttörőelnökséggel közösen rendezte meg a közelmúltban az idei akció- program figyelembevételével a járási úttörőgárda lövészver- senyét. Ezen csapatkategóriában első helyezett a pásztói Kun Béla Általános Iskola, 2. a tari. 3. a pásztói Dózsa György Általános Iskola csapata. Az egyéni versenyben

legjobb Sulyok Tibor (Kun B. iskola).

Az Edzett ifjúságért mozgalom keretében a minap rendezték meg a sorkötelesek (általános honvédelmi versenyének járási döntőjét a palotást tó környékén. A nehéz terepen sok komoly feladattal megrendezett verseny első helyezettje a káliói, 2. a jobbágyi, 3. az ecsegi csapat.

| NÓGRÁD - 1978. április 25., kedd