Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-25 / 96. szám

Miért választotta f Kapcsolatteremtő központos Ritka dolog, de Stánlcz Já­nosáé cseperedő kislány ko­rától egyedül és kizárólag postás alcart lenni. Ezt ját­szotta, erről beszélt a barát­nőivel. Amikor az édesapja, aki évtizedekig vonalfelvigyá­zóként járta motorral a kör- nyéket, a postásokról, hiva­talokról, telefonokról mesélt otthon, nagy figyelemmel hall­gatta. Tudatosan készült erre a szakmára. Olyannyira, hogy középiskolába a postaforgal­mi technikumba iratkozott. 0 a családi hagyományok foly­tatója. Hat testvére között van villanyszerelő, bolti el­adó, rendőrtiszt, agrármérnök. Piroska volt az első, aki az Andrássy családból érettségi­zett. Az iskola az alapokat meg­adta, a többit pedig a gya­korlat, a salgótarjáni posta- hivatalban. Mindennek tizen­öt esztendeje. — Most is ezt választaná? — Ügy látszik, van ben­nem egy adag megszállottság, mert újfent csakis postás lennék. Azt hiszem azért, mert mozgalmas és közvetve, vagy közvetlenül, de mindig emberekkel foglalkozunk. A vékony, törékeny fiatal- asszony végigjárta a postai szolgálat valamennyi lépcsőjét. — Ott kezdtem a csarnok­ban, a 9-es ablak mögött. Szedtem a pénzt, árultam a borítékokat, bélyegeket, mikor, mit. Most már hosszú évek óta a telefonközpontban va­gyok. Nevetve meséli, annyira megtanult többféle dologra figyelni, hogy otthon televí­zió, vagy rádió közben nyu­godtan jegyzetel. — A telefonközpont ehhez „hozzásegít”, de alaposan. Nyolcán ülünk egymás mel­lett, kapcsoljuk a vonalakat, beszélünk, úgy kell dolgozni, hogy az ember figyelme a saját munkáján legyen. De azért azt is hallom, amit mel­lettem a kolléganőm csinál. Nehéz és fárasztó a szolgá­lat, ezért dolgoznak napi hét órát. összekapcsolják a két beszélgető partnert, ha gyön­w:; y ge, vagy rosszul hallható a vonal, még „tolmácsolnak” is. Piroska mosolyog. — Előfordult már nem egy­szer, hogy két távoli helység­ből úgy beszélgettek, hogy közben én mondtam a szöve­get. Nem elég csak összekap­csolni, az ember győződjön meg róla, hogy valóban értik-e egymást. — Vannak goromba ügyfe­lek? — Az ideges embert köny- nyű lefegyverezni kedvesség­igei. Ha én csöndesen és szé­pen válaszolok, nincs olyan ügyfél, aki továbbra is kiabál­na, vagy gorombáskodna. A férje fuvarozásszervező a MÁV-nál. Amikor a fia kicsi volt, bizony a szolgálatot ne­hezen tudták egyeztetni. Ma is előadódik, hogy a gyerek' egyedül van otthon. — Még az a szerencse, hogy jó tanuló és korán hoz­zászokott az önállósághoz. — Vasutas, vagy postás akar lenni. — Egyik sem. A nagybáty­ját követve, mindenáron rend­őrtisztnek készül. A családban mindhárman tanulnak, ezért igyekeznek kevés szabad idejüket jól és okosan kihasználni. — A felsőfokú postaforgal­mi tanfolyamot végzem, ha­vonta három napot mindig Pesten vagyok. Ilyenkor a két férfi állja a sarat. Sokat segítenek a házimunkában is. — Szabad idejükben? — Szívesen járunk kirándul­ni. Ha jó és kellemes helye­ket fedezünk fel, gyakran visszatérünk. Tavaly például Szolnokra jártunk - fürödni. Igaz, könnyen utazunk. De az is nagyon jó, ha otthon va­gyunk. Olyan megnyugtató ér­zés, ha közösen beszélgetünk, tévézünk, olvasunk. És közben eszegetik az édesanya „gyártotta" süte­ményt. A férje is, a fia is egyöntetűen állítja, az az igazi ünnep, ha édesanya süt- főz..,' Csatai Erzsébet Fokozottabb védelmet Tanulságok a bírói ügyekből HIVATALOS MEGÁLLA­PÍTÁS és a statisztika is bi­zonyítja, hogy megyénkben a közrend, a közbiztonság szilárd. A bűnesetek, bűncse­lekmények száma az elmúlt évben egyes kategóriákban csökkent, sőt megyénkben javult az állampolgári fegye­lem. Mindezek ellenére a megyei, illetve a járásbírósá­gok ezekben a napokban több olyan ügyet tárgyalnak, ame­lyek a hivatalos személyek ellen elkövetett bűncselekmé­nyek fogalmát merítik ki. Ezért és ezek ellen szeret­nénk néhány szót szólni. A" Salgótarjáni Járásbí­róság a minap tárgyalta Horváth Ferenc bűnügyét Horváth a zagyvarónai ital­boltban olyan magatartást tanúsított, hogy rendőri se­gítséget kértek. A szolgálatát teljesítő rendőrt Horváth be- csületsértően szidalmazta. A Salgótarjáni Járásbíróság Horváth Ferencet magatartá­sáért, az elkövetett bűncselek­ményért tízhónapi szabad­ságvesztésre ítélte, és három évre a közügyek gyakorlásá­tól is eltiltotta. A szabadság- vesztést szigorított börtönben kell letöltenie. Mások a közúti közlekedés biztonsága ellen követnek el bűncselekményeket. Szidal­mazzák. bántalmazzák azo­kat a Volán-ellenőröket, akik jogosan kérik az utasok érvé­nyes menetjegyeit, vagy bér­leteit. S kik lépnek fel elle­nük? Olyanok, mint Pulai Imre Lajos* vagy mások, akik nem veszik tudomásul, hogy a Volán jegyvizsgálói, elle­nőrei munkájuk végzése köz­ben hivatalos személyek, s ők a rájuk bízott feladatot lát­ják el. Pulai Imre Lajos a bírósági ítélet után vette tu­domásul. hogy magatartásá­val rosszul cselekedett, s ez­ért őt a Balassagyarmati Já­rásbíróság hathónapi börtön- büntetésre ítélte. Folytathatnánk a sort a hivatalos személyek elleni erőszak bűntettével, a súlyos testi sértések sorával, mint már korábban is megírtuk, a példát ismét a salgótarjáni járásból hozzuk. Oláh Kál­mán* alti Endrefalván 1956- ban született, állandó lakása Kisecseten van ideiglenesen Salgótarjánban lakik. Az alig 22 éves fiatalembert már 1974-ben megbüntették hiva­talos személy elleni bűntett, erőszak miatt, és a • közúti közlekedésbiztonság elleni bűntettéért. Ezért két évre a fiatalkorúak börtönében le­töltendő szabadságvesztésre ítélték. Két év után, 1976-ban ugyancsak a Szécsényi Járás­bíróság gárázdaság miatt hathónapi szabadságvesztést rótt ki Oláh Kálmánra. Most újra bíróság előtt állt. Oláh Kálmán 1978. január 1-én a szilvesztert ünnepelte Mátra- verebélyben ismerőseinél, Bangó Aladáréknál. Ott szó­rakozott társaságával együtt. Oláh meggondolta magát, ki­ment az udvarra >,levegőzni”. Ekkor állt meg egy személy­autó, amelyben dr. Tolmácsi Ferenc körzeti orvos hajnal­ban egy beteg gyermek gyó­gyítására indult. Oláh a be­járati lépcsőnél minden in­dok nélkül az orvos jobb fü­le tájékára ütött, majd nagy erővel többször is mellkason rúgta. Dr. Tolmácsi Ferenc lélekjelenlétén múlott a bru­talitás további megakadályo­zása, sőt rendőri segítséggel a sérült orvos ellátta a beteg gyermek gyógykezelését. A Salgótarjáni Járásbíró­ság visszaesőként elkövetett hivatalos személy elleni erő­szak, valamint súlyos testi sértés bűntettében tárgyalta Oláh Kálmán ügyét. Az ítélet két év fegyház. Tanulságo­sak az esetek. Nem is tolt szándékunkban így csokorba kötni a példákat Még egy­szer hangsúlyozzuk, hogy me­gyénkben csökken a hivata­los személyek elleni bűncse­lekmények száma, mégis fel­tűnő. hogy az elmúlt hetek­ben, napokban több, köztük háromféle hivatalos személy elleni bűncselekményben kel­let börtönbüntetéssel ítélkez­nie a bíróságoknak. Sajnos; igazság, hogy az elkövetett bűncselekmények 80—85 szá-i zalékában az ittasság állapít­ható meg. Nem egyszer az agresszív emberek állnak a bűncselekmények előterében. A durvább, amikor az elköve­tőkkel szemben eljáró hiva­talos személyekkel a tettle-; gességre is sor kerül. — A rendőr, — akinek se ünnepe, se vasárnapja nincs — a közbiztonság érde­kében végzi szolgálatát. az orvos a betegellátást vállalja még éjjel is, a jegyvizsgáló, a Volán-ellenőr az állam ér­dekét képviseli. Munkájuk ellátásában tehát valameny- nyien hivatalos személyek.' Munkájuk akadályozása, az ellenük elkövetett erőszakos bűntett, súlyosan büntetendő. EZÉRT IS EMELÜNK SZÓT a nyilvánosság előtt a hivatalos személyek védelme mellett. Mert értünk, vala­mennyiünkért dolgoznak. Ér­tünk, a lakosságért, akiknek munkájukat segíteni nem­csak erkölcsi, hanem állam- polgári kötelességünk is. Somogyvári László Elutasították Összesen tízszer fordultak a szövetkezeti döntőbizottsághoz ta­valy a Salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezetben. Ebből két panaszos fegyelmi határozat ellen vétózott, három beadvány kártérítési határozat ellen felleb­bezett, öt panaszos pedig munka­ügyi jellegű kifogást emelt — ki­vált bérrel kapcsolatban. A dön­tőbizottság két esetben változta­tás nélkül, háromszor csökken­tett mértékben elfogadta a pa­naszosok kérését, öt beadványt pedig — ebből egyet elévülés mi­att — elutasított. Mérlegen a társadalmi munka A városok közül Salgótarján az első A településfejlesztő társa­dalmi munkát értékelték a közeli múltban, s a megyei eredményekről szóló jelentést a Nógrád megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága tudomásul vette. A vb megállapította, hogy a társadalmi munka je­lentősen hozzájárult a város- és községpolitikai célok meg­valósításához, a közösségi szellem fejlesztéséhez, a ta­nácsi és nem tanácsi szervek együttműködésének fejleszté­séhez, a lakosság és a tanács kapcsolatának további javí­tásához. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy még to­vábbi jelentős tartalékok mozgósíthatók a társadalmi munka hatékonyságának nö­velése érdekében. A „Felszabadulási társadal­mi munkaverseny” tavalyi eredményeit értékelve a me­gyei tanács vb az egyes tele­püléskategóriák közötti he­lyezési sorrendet is megálla­pította. A városok versenyé­ben első helyezett, a Salgó­Balussagyarmali tapasztalatok Hogyan éljünk? A KISZ balassagyarmati városi bizottsága szervezésében az elmúlt hetekben több ízben rendeztek életmódvitákat, beszélgetéseket a Hogyan éljünk? — kérdésről. Milyen for­mában szerveződtek ezek a programok, és mik a legfőbb tapasztalataik? — erről beszélgettünk Szedlák Sándorral, a városi KISZ-bizottság nevelési felelősével. — Lényegesnek tartottuk a vitavezetők alapos felkészíté­sét — mondotta. — Megyei és városi szintű propagandista­tanácskozásokon elmondottuk, hogy az ő feladatuk „csu­pán” annyi, hogy összefoglalják az életmód legfontosabb jegyeit, indítsanak vitát, vezessék, összegezzék azt. Ehhez segítséget adtak a különböző kiadványok, írásos anyagok és más eszközök. Örömmel mondhatom, hogy jól felkészült, széles körű ismeretekkel rendelkező előadók vezették a vi­tákat. — Nézzük a tapasztalatokat. A vállalatoknál, üzemeknél milyen volt a vitaszellem, az aktivitás? — Néhány számot mondanék. A MÁV-nál, a Fémipari Vállalatnál, a kábelgyárnál, a porcelángyárnál, a Volánnál, a városgazdálkodási vállalatnál, a finomkötöttárugyárban és a kórházban kiemelt rendezvényeket tartottunk, ahová meghívtuk a környező üzemek fiataljait is. Ezeken a he­lyeken 50—50 fiatal jelent meg, aktív vitázó volt közülük körülbelül a negyedrészük. Az említetteken kívül 18 alap- szervezezetben az ifjúsági vitakör keretében foglalkoztak e kérdéssel. — A számszerűségen túlmutat-e a tartalmi hasznosság? — Válaszomban inkább egy-két érdekesebb témát em­lítek, melyek, úgy érzem, a tartalmiságra is utalnak. Sokat vitáztak a fiatalok az általános politikai és szakmai mű­veltség milyenségéről. Jó „dolognak” mondották a speciali­zálódást, de az élet bonyolultságaiban való eligazodáshoz fontosnak érzik az általános műveltség rendszeres és fo­lyamatos gyarapítását. A közösségi művelődés kapcsán — mint szabadidős tevékenység — megemlítették az önműve­lődés fontosságát is. — Esett-e szó a szocialista együttélés „normáiról”? — Természetesen, sőt igen lényeges kérdésként jött szó­ba. A család szerepének hangsúlyozása mellett, említették a szocialista közösség szerepét is. A mozgalmat érintően 1 pedig majdhogynem döntőnek mondták a KISZ-vezetők személyes példamutatását az ifjúsági szervezetben. — A dolgozói terület főbb kérdései után, nézzük, mi volt a helyzet a diákoknál? — A megjelenési arány kedvező képet mutat, s ez je­lentheti azt is, hogy a tanulók szívesen foglalkoznak ezzel a témával. A fő vita a tanulás1 rendszeréről, a diáktípusok­ról, a közéleti tevékenységükről, a szabadidős programokról, lehetőségekről, az időbeosztásról folyt. Közösen mondták ki a lényeget: a diákok életét alapvetően a tanulás'határozza meg, s nyilván ez a legfontosabb feladatuk. — Hogyan lehetne összegezni az életmódviták, célját, eredményét? — Sikerült fiataljaink figyelmét a szocialista életmód kérdéseire ráirányítanunk, s hasznos, használható ötleteket, véleményeket hallhattunk, melyek idővel bizonyára gyü­mölcsözőek lesznek. Az eredményességet bizonyítja, a fiata­lok véleménye az volt, hogy továbbra is foglalkozzunk ez­zel a témával, sőt vonjunk be másokat is, közösségeket, kollektívákat. S ezekkel a vitákkal, véleményekkel járul­junk hozzá a Hogyan éljünk? — kérdésének egységes tisz­tázásához. T. L. tarjáni városi Tanács, a nagyközségek között első Nagybátony nagyközségi Ta­nács, a községek versenyé­ben első helyezett, Érsekvad- kert községi Tanács, második Kishartyán községi közös Ta­nács, harmadik pedig Nagy- bárkány községi közös Tanács. Mihálygerge, Szügy, Örhalom, Karancskeszi, Rimóc, Bércéi, Drégelypalánk községi taná­csoknak pedig elismerését fe­jezte ki a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. A helyi tanácsok fejlesztési alapjába a vb jelentős mérté­kű támogatást hagyott jóvá. Salgótarján 500, Nagybátomy 400, Érsekvadkert 300, Kis­hartyán 200, Nagybárkány 100 ezer forintot kap 1978-ban. Érdekes néhány példával meg­mutatni, miként alakult az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Ebben kétség­telenül, valamennyi kategóriát tekintve, Érsekvadkert ért el kiemelkedő sikert, hiszen ott, személyenként 555 forint értékű társadalmi munka ju­tott mindenkire. Salgótarján­ban 271, Balassagyarmaton 159 forint volt az egy lakos­ra jutó munka értéke. Kis­hartyánban 522, Nagybárkány- ban 532 forint volt ez az ér­ték. Nagybátonyban 494, Pásztón 274, Kisterenyén 256, Rétságon 222, Szécsényben 180 forint jut egy-egy személyre. A társadalmi munka szer­vezésére és elismerésére a megyei tanács és végrehajtó bizottság a korábbi határoza­tait változatlanul fenntartja, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai pedig továbbra is tevékenységük fontos részé­nek tekintik a társadalmi munka szervezését, elismeré­sét. Tovább kívánják gazdagí­tani a társadalmi munkások elismerését jelentő formákat. A települések, településrészek közötti, mindarmyiunkat gaz­dagító, társadalmi munkaver­seny tehát folytatódik, s vár­hatóan az idei eredmények nyomán túlszányaljuk megyei szinten az 1977-ben elért, la­kosonként! 250 forint értéket. A tanácsok gondoskodnak a társadalmi munkavégzéshez szükséges anyagi eszközökről, az Irányítás műszaki feltéte­leiről. A máshol már jól be­vált módszerek elterjesztése, megismertetése is a legköz­vetlenebb feladatok között szerepel. Versenyek a pásztói járásban Az MHSZ pásztói vezetősé­ge, a járási úttörőelnökség­gel közösen rendezte meg a közelmúltban az idei akció- program figyelembevételével a járási úttörőgárda lövészver- senyét. Ezen csapatkategóriá­ban első helyezett a pásztói Kun Béla Általános Iskola, 2. a tari. 3. a pásztói Dózsa György Általános Iskola csa­pata. Az egyéni versenyben legjobb Sulyok Tibor (Kun B. iskola). Az Edzett ifjúságért moz­galom keretében a minap ren­dezték meg a sorkötelesek (ál­talános honvédelmi verse­nyének járási döntőjét a pa­lotást tó környékén. A nehéz terepen sok komoly feladattal megrendezett verseny első he­lyezettje a káliói, 2. a jobbá­gyi, 3. az ecsegi csapat. | NÓGRÁD - 1978. április 25., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents