Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-25 / 96. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Burgonyaültetés Szécsényben NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA ? XXXIV ÉVF., 96. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. ÁPRILIS 25., KEDD Számvetés két kongresszus között ' Három esztendő telt el az MSZMP XI. kongresszusa óta. E három év tapasztalatait elemezte április 19—20-i ülésen a part Központi Bizottsága, amikor számba vette és értékelte a kong­resszusi határozatok végrehajtásának eredményeit. A több hóna­pos előkészítő tevékenység során amelynek keretében felelős­séggel véleményt nyilvánítottak a párt megyei vezető testűletel is — a vizsgálódás a munka valamennyi fő területére kiterjedt. A Központi Bizottság vasárnap teljes terjedelemben nyilvánosságra hozott határo'zato e tapasztalatok alapján jelöli meg a part kö­vetkező kongresszusáig terjedő időszakra a további munka fo irányát, tennivalóit. A lényeket elemezve a Központi Bizottság arra a következte­tésre jutott, hogy a XI. kongresszus határozatai kiállták az élet, a gyakorlat próbáját, s teijes mértékben helyesnek bizonyultak. Ez annál inkább figyelemre méltó, mert szocialista építomun- kánk belső és külső feltételei nehezebbé váltak annál, amire a kongresszus idején számítottunk. A XI. kongresszus útmutatásai, állásfoglalásai azonban a számunkra kedvezőtlen világgazdasági változások és az éleződő nemzetközi ideológiai harc körülményei közepette is megbízható iránytűnek bizonyultak. Nemzetközi te­kintélyünk növekszik, belpolitikai helyzetünk szilárd, társadal­munk szocialista vonásai tovább erősödtek. Fokozódott a fáj­dalom valamennyi osztályának és rétegének összefogása a közös szocialista célok megvalósítására. Népgazdaságunk alapjáDan véve sikerrel tér át a fejlődés intenzív szakaszára, javult a gaz­dasági hatékonyság, nőtt a munka termelékenysége. A kultúra, a művelődés is számottevően fejlődött, emelkedett a műveltség, színvonal, a közgondolkodást mind erőteljesebben hatják át a tudományos szocializmus eszméi. Mindez megfelelő alapot ad ahhoz, hogy a párt vezető testületé egyértelműen leszögezze: változatlanul a XI. kongresszus határozatai, az azokra épülő és azokat kiegészítő párthatározatok és állami döntések képezik or­szágunkban a munka alapját. A kongresszusi határozatokat az elmúlt három évben sikere­sen hajtottuk végre az élet minden fő területén, A végrehajtás­ban azonban akadtak és akadnak gyengeségek, fogyatékossá­gok is. Mindezt számításba véve, a KB úgy foglalt állást, hogy most minden területen és minden szinten a legfőbb feladat a végrehajtás további javítása. A követendő irányvonal világos, ezért a fő gondot a végrehajtás megszervezésére és az ehhez szükséges személyi feltételek biztosítására kell fordítanunk. Még­pedig úgy, hogy különösen nagy figyelmet szentelünk azoknak a teendőknek, amelyekben fokozott erőfeszítésekre lesz szükség a továbbiakban. Ezért a KB határozata nem tér ki részletesen az összes teendőre, hanem a munka egyes területeit sorba véve mindenütt a jelenleg legfontosabbakat emeli ki. A végrehajtás fogalmát természetesen nem szabad leszűkít­ve értelmezni. A kongresszusi határozatok megvalósítása, az időszerű feladatok megoldása egyszerre és együtt igényli a megalapozott döntéseket, illetve végrehajtásuk gondos megszer­vezését és ellenőrzését. Az április 19—20-i ülés határozata ezzel kapcsolatban külön hangsúlyozza a döntési rendszer tökéletesí­tésének szükségességét az állami életben, mint az irányítás szín­vonala emelésének lényeges tényezőjét. A kongresszusi határozatok következetes megvalósítása sok fáradozást igényel a gazdasági építőmunkában, amely - jelen­tőségével, társadalmi súlyánál fogva — a párt tevékenységének középpontjában áll. E munka eredményei és fogyatékosságai a legközvetlenebbül érintik mindannyiunk sorsát. A párt vezető testületéi az utÓDbi időben is rendszeresen foglalkoztak ezzel a területtel, s a mostani határozat plasztikusan emeli ki a jelen időszak legfontosabb teendőit. Hangsúlyozottan sürgeti a gaz­daságos termelési szerkezet kialakításának meggyorsítását, a termékszerkezet korszerűsítését. Ezzel összefüggésben rámutat arra is, hogy elengedhetetlen a beruházások tervszerűségének javítása, a kivitelezés meggyorsítása és költségeinek csökkentése. Célul tűzi a munkaerőhelyzet fokozatos javítását, a munkaerő jobb, ésszerűbb foglalkoztatását, a munkaidő jobb kihasználá­sát, az itt mutatkozó fegyelmezetlenségek, lazaságok leküzdését. Az előrehaladás e feladatok megoldásában alapot teremt oz életszínvonal további emeléséhez, az életkörülmények javítá­sához. A párthatározat elsősorban három területen irányoz elő további előrelépést. Első helyen a lakáskérdés áll, amely válto­zatlanul legnagyobb társadalompolitikai problémánk, gondunk. Előtérbe kerül a szolgáltatások fejlesztése, mivel az életkörülmé­nyek javulásával e téren gyorsabban nőnek az igények, mint a fogyasztás más területein. A harmadik kiemelt terület pedig a nehezebb helyzetben levők, elsősorban a többgyermekes csa­ládok és a nyugdíjasok helyzetének javítása. Belső és külső okokból egyaránt következik, hogy fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában megnő az ideológia és a művelődés társadalmi szerepe, fontossága. A KB ezért e területnek is meg­felelő figyelmet szentelt. A további teendők közül különösen ki­emelte a mai kérdések megválaszolását szolgáló elméleti te­vékenység erősítését, az ideológiai nevelő munka és általában az ifjúság nevelésének fejlesztését, a művelődési élet elvi-poli­tikai irányításának következetésebbé tételét. E célok elérése nagymértékben függ a különböző vezető tisztségek betöltőitől. A KB határozata ezért tulajdonít nagy fontosságot a kádermunka további javításának, fejlesztésének. Hangsúlyozza, hogy „a szükséges stabilitás mellett biztosítani kell a káderek rendszeres, a változó igényeknek megfelelő cse­rélődését". A gyakorlati munka követelményei és a társadalmi demokratizmus elvei egyaránt igénylik, hogy a vezetők köre fo­lyamatosan felfrissüljön, az indokolt személycserék ne húzódjanak el, s az utánpótlás képzésére, nevelésére, előléptetésére minde­nütt kellő figyelmet fordítsanak. További fejlődésünknek változatlanul alapfeltétele a párt ve­zető szerepének következetes érvényesülése. Idén hatvaneszten­dős pártunk egysége, ereje, tagjainak aktivitása és fegyelme a XI. kongresszus óta tovább erősödött. Az április 19—20-i ülés határozata a tagkönyvcsere által jótékonyan befolyásolt folya­matok továbbvitelére, a cselekvési egység, a fegyelmezettség, a tömegkapcsolatok további erősítésére kötelezi a párt szervezeteit és tagjait. Következetes, jól szervezett tevékenységgel, az eredménye­ket nem a szavakon, hanem a tetteken mérő irányítással, ezek a feladatok, a ránk váró esztendőkben elvégezhetők, megoldhatók, A XI. kongresszus útját járva, a kongresszusi határozatokat gon­dosan valóra váltva újabb lépésekkel kerülünk közelebb a fej­lett szocialista társadalomhoz. gy. I. Ülésezett a SZOT elnöksége A korábbiaknál is kedve­zőbb körülmények között foly­tatódott a szocialista munka­verseny az idei esztendőben, mivel a vállalatok a szokásos­nál korábban kaptak tájékoz­tatást a tervcélokról, ezért jobb feltételek teremtődtek az éves tervek időbeni elkészíté­séhez, a kollektívák reális versenyvállalásainak kialakí­tásához — állapította meg hétfői ülésén a SZOT elnök­sége. Az 1978. évi munkaverseny- nyel kapcsolatos állami és tár­sadalmi szervező munka azt célozta, hogy a tavaly ki­emelkedő eredményeket elért szocialista munkaverseny len­dülete töretlenül folytatódjon és eredményesen segítse a legfontosabb gazdaságpolitikai célok megvalósítását, az ez évre előirányzott életszínvo­nal-növekedés anyagi meg­alapozását. Ezután az elnökség a mező- gazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztésével összefüg­gő szakszervezeti feladatokat vitatta meg. A SZOT elnöksé­ge szükségesnek tartja — hangsúlyozták —, hogy a szakszervezetek támogassák, mozgalmi eszközeikkel segítsék az MSZMP Központi Bizott­ságának a mezőgazdaság és élelmiszeripar továbbfejleszté­séről szóló 1978. március 15-i határozata végrehajtását. Az elnökség megvitatta a szakszervezetek környezetvé­delmi szerepét és feladatait is. Bár a környezetvédelmi prob­lémák megoldása állami fel­adat, annak segítésében, a problémák jelzésében vala­mennyi társadalmi szervezet­nek, így a szakszervezeteknek is ki kell venni a részüket — állapította meg az elnökség.' Az elnökség a továbbiakban meghallgatta Gáspár Sándor­nak, a SZOT főtitkárának be­számolóját a IX. szakszerveze­ti világkongresszuson részt vett magyar küldöttség mun­kájáról, majd megvitatta az 1977. évi munkavédelmi tevé­kenységet és a munkavédelem fejlesztésére vonatkozó to­vábbi feladatokat, az üzemi demokrácia gyakorlatának főbb tapasztalatait, valamint a SZOT és a szakszervezetek 1977. évi gazdálkodását. (MTI) Az elmúlt heti esős időjárás késleltette a burgonya ülte tését a Magyarnándori Álla­mi Gazdaság IV. számú szécsényi kerüjetében. A talaj s zikkadásával az erő- és mun­kagépek fokozatosan indultak a földekre. így a Mocsári tá blában is folytathatták a ve­tőgumók földbe juttatását. Képünkön: Baranyi György és Lőrincz Jánosné a nagy ho­zamokat ígérő, intenzív fajta jú burgonyával töltik fel az ültetőgépeket. — kulcsár — Málranováktól a síküveggyárig Jeientös eredmények a kommunista műszakon Miként arról már beszámol­tunk, az elmúlt hét szombat­ján, a szakszervezetek me­gyei tanácsa, valamint a KISZ Nógrád megyei bizott­sága felhívására, Lenin szü­letésének 108. évfordulója tiszteletére megyeszerte kom­munista műszakot tartottak. S bár az eredmények összesí­tése még tart — várhatóan mára lesz teljes a beérkezett jelentések egyeztetése —, az eddigiekből máris megállapít­ható: a megye üzemeinek, hi­vatalainak, s egyéb egységei­nek dolgozói jeleikős számban áldozták szabad idejüket gyá­ri, s egyéb közhasznú célok megvalósítására. A salgótarjáni ötvözetgyár­ban a hét végén is — miként ebben az évben már sokad­szor — a múlt év tavaszán megkezdett ötszáz személyes fekete-fehér öltöző és fürdő építésének segítésén vett részt a gyár harminc alkal­mazottja. Falazási, vakolási munkákon dolgoztak, s a vízvezeték fektetéséhez szük­séges csatornát ásták ki. Az augusztus 20-án átadandó szo­ciális létesítmény szakipari és segédmunkájának túlnyo­mó részét is az ötvözetgyári­ak vállalták magukra, amely­nek hátralevő részét szintén kommunista műszakokon, ön­ként vállalt társadalmi mun­kában valósítják meg. A Ganz-MÁVAG mátra- nováki gyáregységében — mi­ként erről Szabó László fő­mérnök tájékoztatott — soha ennyien még nem vettek részt kommunista műszakon, mint április 22-én. A különmun­kák végzésére vállalkozott há­romszázhatvannyolc dolgozó közül a legtöbben a népgaz­dasági szempontból is kiemelt fontosságú nagyberuházások: a dunaújvárosi konvertermű, valamint a veszprémi ház­gyár felépítéséhez szükséges darupályák mielőbbi elkészí­tésén fáradoztak. Emellett meggyorsították a győri átra- kóállomáshoz készülő nagy­teljesítményű daru munkála­tait is. A nem fizikaiak túl­nyomó többsége szintén a gyártásban tevékenykedett. A Salgótarjáni Ruhagyár mégyeszékhelyi telephely dől­Megyei művelődésiközpont- igazgatók tanácskozása Salgótarjánban A Népművelési Intézet művelődésiotthon-osztálya a megyei művelődésiközpont-igazgatók és népművelési ta­nácsadók korábbi országos vándorgyűléseit az idén tovább­fejlesztett formában szervezte újjá. A közművelődési fel­adatok gyakorlati megvalósításának vezetői olyan kétnapos konferencián — első ízben Salgótarjánban, a József Attila megyei Művelődési Központban április 24-én — találkoztak egymással, amely szélesebb betekintést nyújt a fogadó me­gye és város közművelődési életébe, a mindennapi tenniva­lók sajátosságaiba. Az országos tanácskozás komplex ismere­tekkel gazdagítja a résztvevőket, akik megismerik és tanul­mányozzák a meglátogatott intézmények korszerűsödő köz- művelődési tevékenységét, kicserélik tapasztalataikat és se­gítséget adnak az intézményvezetésnek a feladatok egységes megvalósításához. A kétnapos salgótarjáni konferencia első munkanap­ján az ország minden részé­ből érkezett közművelődési szakemberek Gulyás Jánosné, a Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya veze­tőjének előadásában megis­merkedtek megyénk közműve­lődési helyzetével, a megyei művelődési központ Munka és művelődés című kezdeménye­zésével, s megtekintették az intézmény irodalmi színpadá­nak, kamarakórusának és Fő­nix bábegyüttesének előadá­sát. Az aktuális tennivalók té­makörében hárman tartottak tájékoztatót: Kirschner Péter, a KISZ kb munkatársa az if­júsági szervezet művelődési akcióiról, Böröcz József igaz­gatóhelyettes a Népszínház jö­vő évadjáról, Kajdi Béla egy­kori népművelő a Lapkiadó Vállalat tevékenységéről. A résztvevőkkel ismertették a csehszlovákiai tanulmányúttal kapcsolatos elképzeléseket is. Ma, a konferencia befejező napján a közművelődési szak­emberek megtekintik a Salgó­tarján, városközpont című dia­sorozatot, melyet követően Szrogh György állami díjas, kétszeres Ybl-díjas építészmér­nök tart előadást a József At­tila megyei Művelődési Köz­pont korszerűsítésének és bő­vítésének építészeti lehetőségei és feltételei címmel. Az elő­adás után a megyei művelő­dési központ munkatársai szá­molnak be végzett munkájuk­ról, különös tekintettel a ,myi- tott ház” elnevezésű elképze­lésre, melyet a sajátos salgó­tarjáni körülmények és lehe­tőségek alakítottak ki és ma­gyaráznak. A tanácskozás résztvevőinek egy része a délután folyamán szabadon választott művelődé­si programban vesz részt. A Népművelési Intézet mű­velődésiotthon-osztálya a megyei művelődésiközpont- igazgatók és népművelési ta­nácsadók következő országos tanácskozását Debrecenben rendezi meg az ősz folyamán. gozóinak több mint kilencver százaléka dolgozott kommu nista műszakban. A termelés ben résztvevők folytatták ex portfeladataik teljesítését mások befejezték a szovje megrendelésre készült tízezei darab női ruha csomagolását A gyár' alkalmazotti állomá­nyába tartozók — a Nógrác megyei Moziüzemi Vállalat valamint a PM Nógrád me gyei Bevételi Igazgatóság: munkatársaival kiegészülve rendezték n gyár környékét díszítettek és virágokat ültet tek. A salgótarjáni síküveggyár ban ezerszázan vettek rész a különműszakban, s töbl mint 1,1 millió forint értéke állítottak elő. A folyamato: üzemben dolgozó Zagyva III belieken kívül, akik egyéb­ként is termeltek, szinte < gyár valamennyi munkás: ott munkálkodott a vágóüze mekben, a tmk-ban, a láda üzemben, a csiszolóban és a: edzőben. A VEGYÉPSZER salgótar jáni gyáregységében a négy száztíz kommunista- műszakoi részt vett dolgozó többsége ; gyár környékének rendbe ho zatalán serénykedett; parko sítottak, terepet rendeztek hulladékot gyűjtöttek. A. leg kiválóbb szakmunkások, : termelési folyamatokban já ratosak, pedig a „szűk kapa­citású” helyek, mint példáu a forgácsoló és a készre gyár tó üzem feadatainak teljesí tését segítették. A gyáregy ségben egyébként — hasonló an Mátranovákhoz — mé; soha ekkora létszámban ren vettek részt önkéntes mun­kában. Szekér Gyula Moszkvába utazóit Szekér Gyula, a Miniszter tanács elnökhelyettese hétfői Moszkvába utazott az orenbur gi gázvezeték építésében részt vevő országok kormányköz bizottságának ülésére. A kor mány elnökhelyettesét a Fe­rihegyi repülőtéren Pozsgaj Imre kulturális miniszter é: Varga József, a Miniszterta­nács titkárságának vezetőjf búcsúztatta. Jelen volt Fé- liksz Petrovics Bogdanov, e Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének követtanácsosa.

Next

/
Thumbnails
Contents