Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-23 / 95. szám

Határozol (Folytatás az 1- oldalról.) Külpolitikai tevékenységünk alapvető feladata szövetsé­günk, barátságunk, együttmű­ködésünk erősítése a Szovjet­unióval, a Varsói Szerződés, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának tagállamaival, a szocialista közösség orszá­gaival. Ez a politika megfelel népeink közös eszméinek, ér­dekeinek és céljainak, egyben országunk szuverenitásának, népünk nemzeti függetlensé­gének is erős támasza, békés szocialista építőmunkánk foly­tatásának legfőbb biztosítéka. A kapcsolatok továbbfejleszté­sére az elmúlt időszakban is meghatározó befolyást gyako­roltak párt- és kormánykül­döttségeink találkozói, orszá­gaink, pártjaink képviselőinek rendszeres megbeszélései, ta­pasztalatcseréi. Aktívan részt veszünk a szocialista orszá­gok többoldalú együttműkö­désének kibontakoztatásában minden területen. O Támogatjuk a gyarmati “• uralom alól felszabadult népek harcát a társadalmi ha­ladásért és a teljes nemzeti függetlenség biztosításáért. A barátság szellemétől áthatott, több magas szintű találkozóra került sor a fejlődő országok vezetőivel; ezek jól szolgálták a kapcsolatok szélesítését. Ki­bontakozó sokoldalú, politikai, gazdasági, kulturális együtt­működésünk révén hozzájáru­lunk, hogy az új nemzeti ál­lamok megszabaduljanak az imperialista gyarmatosítás sú­lyos örökségétől, s az új gyar­matosító törekvésekkel szem­ben megszilárdítsák politikai függetlenségüket, gazdasági önállóságukat. A világ haladó közvéleményével együtt szo­lidárisak vagyunk azzal a küz­delemmel, amelyet Dél-Afrika és a világ más térségeinek népei vívnak a még meglevő gyarmati elnyomás és a szé­gyenletes faji megkülönbözte­tés ellen. Q A párt XI. kongresszu­Ul sán megerősített elvi álláspontunknak megfelelően következetesen munkálko­dunk a békés egymás mellett élés politikájának kiterjesz­tésén, a tőkésországokkal fennálló kétoldalú, egyenjogú és kölcsönösen előnyös kap­csolatok szélesítésén- A Ma­gyar Népköztársaság a kong. resszus óta 18 állammal lé­tesített diplomáciai kapcso­latot és jelenleg 122 állam­mal áll diplomáciai viszony­ban, s képviselve van min­den jelentős nemzetközi szervezetben. Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet követően hazánk kormánya 19 tőkésországnak tett konk­rét együttműködési javasla­tot a záróokmány szellemé­ben. A békés egymás mellett élés elvei alapján fejlődtek kölcsönösen előnyös kapcso­lataink Finnországgal, Auszt­riával. a Német Szövetségi Köztársasággal, Olaszország­gal és több más európai tő­késországgal, amihez további lehetőséget tártak fel a Köz­ponti Bizottság első titkárá­nak. az Elnöki Tanács elnö­kének, a Minisztertanács el­nökének, a külügyminiszter­nek és országunk más kép­viselőinek hivatalos tárgyalá­sai. Haladás történt a Ma­gyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolataiban is. A A Magyar Népköztár- saság legfőbb külpoli­tikai célja a béke védelme és megszilárdítása. Állhata­tosan harcol azért. hogy a nemzetközi feszültség enyhü­lésének irányvonala folyta­tódjék. Támogatja azokat a nagy jelentőségű, széles körű szovjet javaslatokat, a Var­sói Szerződés szervezetének kezdeményezéseit, amelyek a fegyverkezési verseny meg­fékezését célozzák- Helyesli a nemzetközi helyzet enyhülé­sére meghatározó módon ki­ható szovjet—amerikai kap­csolatok további javítását, a stratégiai fegyverek korláto­zását célzó SALT II. tárgya­lások folytatását, s kívánja azok eredményes befejezését. Határozottan fellép a neut­ronfegyverek gyártásának és nyugat-európai elhelyezésé­nek terve ellen. A nemzetközi feszültség enyhítését, a háborús veszély csökkentését szolgálja a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok együttműködése gazdasági, tudományos, kul­turális és politikai téren. Ezért is törekszünk mind a fejlett kapitalista, mind a fejlődő országokkal együtt­működésünk szélesítésére minden lehetséges területen. II. A belpolitikai helyzet X Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd, fejlődése kiegyensúlyozott. A kongresszusi határozatok végrehajtásának eredménye­ként tovább erősödtek társa­dalmi rendszerünk szocialista vonásai- A párt- a munkás- osztály vezető szerepe érvé­nyesül, a dolgozó nép hatal­ma, a proletárdiktatúra rendszere szilárd. A társa­dalmi fejlődés fő folyamatai­ban megvalósulnak a tudo­mányos szocializmus elvei. Fejlődtek a szocialista tu­lajdonviszonyok; rendszerünk gazdasági alapja a termelő- eszközök állami és szövetke­zeti tulajdona. A társadalom osztályviszonyait a munkás- osztály. a parasztság, az ér­telmiség egymáshoz való kö­zeledése, alapvető érdekeinek azonossága és az alkotó együttműködés jellemzi. Az országban szilárd az állam- és közbiztonság, törvényes rend van. A tudományos szocializ­mus eszméi széles körben terjednek és mindinkább át­hatják a közgondolkodást. A szocialista világnézet és er­kölcs fejlődését érzékelhető­en bizonyítják az építőmun­ka eredményei, a dolgozó nép nehéz helyzetekben is megnyilvánuló helytállása, politikai érettsége. I Pártunk szövetségi po- litikája megfelelően érvényesül: a munkás-pa­raszt szövetség, rendszerünk biztos politikai alapja. A Hazafias Népfront keretében a munkásosztály vezetésével megvalósuló szocialista nem­zeti egység kifejezi a társa­dalom minden osztályának és rétegének, munkásoknak, pa­rasztoknak, értelmiségieknek, alkalmazottaknak, kisiparo­soknak, kiskereskedőknek, a különböző világnézetű embe­reknek, párttagoknak és pár­ton kívülieknek, hívőknek és ateistáknak, a hazánkban élő és teljes egyenjogúságot él­vező nemzetiségieknek alko­tó összefogását a közös szo­cialista célok érdekében­A XI. kongresszuson kitű­zött alapvető célokkal a Ha­zafias Népfront, a szakszerve­zetek, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szövet­kezetek kongresszusain, az írók és a művészek alkotó szövetségeinek közgyűlésén kifejezett politikai egyetértés megnyilvánul a szocializmus építését szolgáló tettekben is. A társadalmi és tömegszerve­zetek betöltik alapvető hiva­tásukat; eredményesen segítik a szocialiumus építését, és az egész társadalom érdekeivel összhangban egyre hatéko­nyabban képviselik tagjaik érdekeit A társadalom kiegyensúlyo­zott helyzete tükröződik az állam és az egyházak rende­zett viszonyában is. Ez azon a felismerésen alapul, hogy a szocialista társadalom építé­sében világnézetétől függetle­nül egyaránt érdekelt minden dolgozó ember. Az állam az alkotmánynak megfelelően biztosítja a lelkiismereti sza­badságot, az egyházak auto­nómiáját működését, a sza­bad vallásgyakorlást. Ugyan­akkor, mint mindenkitől, az egyházaktól, a hívőktől is megkívánja az alkotmány, a törvények tiszteletben tartá­sát, az állampolgári kötelessé­gek teljesítését 22 NOGRAD - 1978. április 23., vasárnap A párt épít arra, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész dolgozó népünk összefogása mind erő­sebb lesz, és hatalmas lendítő­erőként előbbre viszi a szocia­lizmus építését hazánkban. O Népi államunk betölti hivatását A kongresszus határozatának megfelelően to­vább erősödött az állam irá­nyító szerepe a népgazdasági és a kulturális feladatok meg­valósításában. Fejlődött a kormány testületi és ágazati irányító munkája. Javult a döntések előkészítése, a vég­rehajtás szervezettsége, na­gyobb az összhang a központi és a helyi állami szervek te­vékenységében. Az országgyű­lés, a kormány napirendre tűzte és megoldotta a jogal­kotás időszerű feladatait. A kormány tagjai és az országos főhatóságok vezetői rendszeresen beszámolnak az országgyűlés előtt A kormány és irányító szervei fokozot­tan építenek a társadalmi szervezetek segítőkész támo­gatására. A tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazga­tási jellege — a XI. kongresz- szus határozatainak megfele­lően — tovább erősödött. Egy­re hatékonyabban vesznek részt az össztársadalmi és a helyi feladatok megoldásában. A nagyobb feladatok maga­sabb követelményeket támasz­tanak. Az irányítás színvona­lának emelése érdekében az állami szervek éljenek job­ban hatáskörükkel, javítsák az ágazati irányítás módszereit. A döntési rendszer tökélete-, sítésével el kell érni, hogy megszűnjenek az indokolatlan párhuzamosságok, a részletek­be menő beavatkozások, a fe­lesleges, bürokratikus kötöttsé­gek, a túlszabályozottság. Az irányítás biztosítsa minden szinten a gyors, idejében tör­ténő, világos döntést, számol­jon a realitásokkal és a vár­ható hatásokkal, messzemenő­en érvényesítse a végrehajtás­ban az egyéni felelősséget, az eredményes munka elismeré­sét, a mulasztásokért pedig a felelősségre vonást. Az állami irányításban is nélkülözhetetlen szerepe van a rendszeres ellenőrzésnek. Az államigazgatási szervek ellen­őrző munkája javul, de haté­konyságának növelése, össze­hangoltságának javítása érde­kében további erőfeszítések szükségesek. Az állami szer­vek ellenőrző tevékenységét jól kiegészíti és segíti a széles körű társadalmi, népi ellen­őrzés. A népi ellenőrzés rend­szere mintegy 40 ezer népi ellenőrre támaszkodva jól töl­ti be szerepét. Folytatni kell az ellenőrzési rendszer korsze­rűsítését, és gondoskodni kell a párt-, az állami és a népi ellenőrzés jobb összehangolá­sáról. Q A szocialista demokrácia * a munkásosztály, a nép hatalmának, társadalmi rend­szerünknek lényegi vonása. A kongresszus óta előreléptünk a szocialista demokrácia kibon­takoztatásában. Az országgyűlésben, a ta­nácsokban, a társadalmi és tömegszervezetekben, a tö­megmozgalmak választott szerveiben fokozódott az ak­tivitás, nőtt a pártonkívüiiek és a fizikai dolgozók, a nők, és a fiatalok részvétele, emel­kedett munkájuk színvonala. Az ötéves terv és a legfonto­sabb törvényjavaslatok orszá­gos és helyi vitái a munkahe­lyeken és a lakóterületeken egyaránt kedvező politikai légkörben, nagy tömegek rész­vételével zajlottak. A lakos­ság fokozódó mértékben vesz részt a helyi fejlesztési tervek kidolgozásában és végrehajtá­sában. Az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztése érdekében je­lentős- lépésekre került sor, amelyek már kezdik éreztetni hatásukat. A kongresszus ha­tározatának megfelelően in­tézkedések születtek az üze­mi demokrácia erősítésére és szélesítésére, a szakszervezeti bizalmiak, főbizalmiak testü­letének létrehozására. A bi­zalmiak testületének általá­nossá tétele és helyi jog­körének, működésének ren­dezése meghatározott ütem­ben folyik. A párt változatlanul fon­tosnak tekinti a szocialista demokrácia fejlesztését, a közügyek nyilvánossá tételét, a dolgozók mind nagyobb szá­mú részvételét a társadalmi döntésekben. Állandó feladat az üze­mekben, a szövetkezetekben, minden munkahelyen a szoci­alista demokrácia fejlődését biztosító keretek tartalom­mal való megtöltése, az álta­lánosan érvényes elveknek, a konkrét helyi viszonyokhoz igazított alkalmazása, a for­mális elemek megszüntetése. A párton belüli demokrácia hasson ki jobban közéletünk egészére; a pártszervezetek az élet minden területén legye­nek a szocialista demokrácia fejlesztésének ösztönzői és irányítói. Következetesen lép­jenek fel minden olyan eset­ijén, amikor a hatalommal va­ló, visszaélés, a szocialista de­mokrácia megsértése tapasz­talható. A A Magyar Népköztársa- ságban tovább szilár­dult a törvényes rend, érvé­nyesül a szocialista törvé­nyesség. Mindenki köteles megtartani az egész nép érde­keit kifejező törvényeket, és minden állampolgár a törvény védelme alatt áll. Javul a la­kosság tájékoztatása törvé­nyes jogairól. Ezt a célt szol­gálta a többi között az üze­mi, vállalati jogsegélyszolgá­lat bevezetése, amelyet ma már az állampolgárok nagy tömegei vesznek igénybe. Szocialista államunk min­den más társadalmi rendszer­nél szélesebb körben biztosít jogokat állampolgárai szá­mára. A munkához való jog valóságos érvényesülése az egész társadalom létének, fej­lődésének, az állampolgár létbiztonságának legfontosabb feltétele. A közügyekben való részvételhez, a tanuláshoz, a művelődéshez, a pihenéshez, az ingyenes orvosi ellátáshoz, a társadalombiztosításhoz va­ló jog, a nyugdíjrendszer ki- terjesztése minden dolgozóra, a szociális juttatások széles köre teszi mind teljesebbé és harmonikusabbá a Magyar Népköztársaság állampolgá­rainak életét. Ezek a jogok szocialista rendszerünk lénye­géből fakadnak, és olyan mér­tékben szélesednek és telje­sednek ki, amilyen mérték­ben előrehaladunk a fejlett szocialista társadalom építésé­nek útján. III. A gazdasági építőmunka X gazdasági építőmunka — jelentőségének és a XI. kong­resszus határozatának megfele­lően — a párt tevékenységé­nek középpontjában áll. Népgazdaságunk az utóbbi években nehezebbé vált kül­ső és belső feltételek köze­pette is fejlődött. Alapjában véve sikeresen oldjuk meg az intenzív fejlődésre való át­térés és a megváltozott vi­lágpiaci viszonyokhoz törté­nő alkalmazkodás bonyolult feladatait. A negyedik ötéves népgaz­dasági tervet minden koráb­binál nagyobb tervszerűséggel, sikeresen teljesítettük. Az V. ötéves terv első évében, 1976- ban — főleg a mezőgaz­daságot sújtó nagy szárazság miatt — a tervezettnél las­súbb volt a növekedés, majd 1977- ben ismét gyorsult a gazdasági fejlődés üteme, di­namikusan nőtt a termelés, a nemzeti jövedelem. A me­zőgazdaság jó munkával pó­tolni tudta az előző esztendő­ben keletkezett elmaradást Gazdaságpolitikánk helyessé­gét, népünk helytállását, mun­kájának sikerét tükrözi, hogy a pépgazdaság minden ágá­ban elértük vagy megközelí­tettük az V. ötéves terv első két évére kitűzött fő célokat. Javult a gazdasági munka hatékonysága, emelkedett a munka termelékenysége. Gya­rapodtak és koszerűsödtek a népgazdaság termelőalapjai. Fontos területeken meggyor­sult a műszaki fejlődés, ki­bontakozott, megerősödött a termelési kooperáció. Erőtelje­sen bővült a külkereskedelmi forgalom. Az egyensúlyjaví­tás érdekében a belföldi fel- használás kisebb mértékben nőtt, mint a nemzeti jövede­lem. Ilyen körülmények kö­zött is sikerült megteremteni az életszínvonal emelésének anyagi alapjait. Erőfesztéseink ellenére még nem tudtuk kellően kibonta­koztatni a népgazdaság haté­konyabb , fejlődését tartósan segítő folyamatokat. A lehet­ségesnél és a szükségesnél lassabban haladunk a gazda­ságos termelési szerkezet ki­alakításában. Változatlanul sok kívánnivalót hagy maga után a beruházási tevékeny­ség. A munkaerő-gazdálkodás és -képzés nem igazodik megfelelően a népgazdaság le­hetőségeihez és igényeihez. Nem kielégítő a korszerű gé­pek és berendezések kihasz­nálása. A vállalatok még nem érték el a termelés hatékony­ságának kívánatos szintjét. Mindennek része van abban, hogy a kedvezőtlen világgaz­dasági tényezők hatását nem sikerült a szükséges mérték­ben ellensúlyozni, a külkeres­kedelmi egyensúly nem javult az előirányzottnak megfelelő­en. A párt gazdaságpolitikája, az V. ötéves terv helyesen szabja meg munkánk irá­nyát. Gazdasági munkánk fő követelménye a tervszerűség fokozása, a társadalmi ter­melés hatékonyságának nö­velése. Jövőbeni fejlődésün­ket saját lehetőségeink jobb hasznosítására. tartalékaink feltárására, népünk odaadó munkájára, a szocialista gaz­dasági integráció elmélyíté­sére, a KGST keretében foly­tatott együttműködés további erősítésére alapozzuk. A kapi­talista országokkal létrejött, fejlődő, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok lehető­ségeinek jobb kihasználására törekszünk­A Központi Bizottság fo­lyamatosan napirendre tűzte a gazdasági építőmunka fon­tosabb feladatait. A kong­resszus útmutatásaiból ki­indulva és az ország gazda­sági lehetőségeit figyelembe véve kidolgozta az V. ötéves terv irányelveit, rendszere­sen figyelemmel kísérte gaz­dasági fejlődésünk fő folya­matait. Meghatározta hosszú távú külgazdasági politikánk irányelveit, a termelési szer­kezet fejlesztésének irányait és feltételeit Legutóbbi ülésén áttekintette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődé­sét, kijelölte a további tenni­valókat Készül az építőipar és a lakásépítés helyzetének áttekintésére. Jelenleg az V- "ötéves terv és annak fontos részét képező 1978. évi nép- gazdasági terv végrehajtásá­ra összpontosítjuk erőinket. 1 Előrehaladásunknak-1-* alapvető követelménye, hogy olyan jó minőségű és keresett cikkeket termeljünk, amelyek a hazai igényeknek megfelelnek, illetve a világ­piacon gazdaságosan értéke­síthetők. A termelési szer­kezet olyan változtatása, amely számol a hazai adott­ságokkal és jobban igazodik a nemzetközi élvonal mércé­jéhez, növeli a társadalmi munka hatékonyságának és a dinamikus, kiegyensú­lyozott gazdasági növekedés­nek jelentős forrása. Ezért gyorsítani kell a termelési szerkezet szelektív fejleszté­sét­A termékszerkezet korsze­rűsítése a vállalatok állandó és alapvető feladata. De el­engedhetetlenül szükséges, hogy a központi irányítás, az illetékes állami szervek a népgazdasági összefüggések ismeretében a terv és a sza­bályozás eszközeivel az ed­diginél erőteljesebben ser­kentsék a gazdaságos terme­lés gyorsabb fejlődését, ugyanakkor korlátozzák a gazdaságtalan termelést. A vállalati érdekeltséget úgy kell továbbfejleszteni, hogy az a jelenleginél jobban ösz­tönözzön a korszerű termék- szerkezet kialakítására. a gazdaságtalan termelés visz- szaszorítására. Egész népgazdaságunk fej­lődésében, s ezen belül kü­lönösen a termelési szerke­zet átalakításában, a magas színvonalú termékek kifej­lesztésében, új technológiák bevezetésében, versenyképes­ségünk fokozásában kiemel­kedő jelentőségű a tudomá­nyos kutatás- hatékonyságá­nak növelése, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatainak erősítése. O A nemzeti jövedelem “• növelése, a termelés korszerűsítése . megköveteli, hogy jelentős anyagi eszkö­zöket fordítsunk beruházá­sokra. Az V. ötéves terv a szocialista szektorban mint­egy 870 milliárd forint be­ruházást írt elő- Az ötéves terv első két évében a be­ruházások időarányos elő­irányzatát összességében túl­teljesítettük. Ezen belül egyes nagyberuházásoknál* valamint az alapanyaggyár­tó iparágak, a nem termelő ágazatok beruházásainál el­maradás mutatkozik. A vál­lalati beruházások meghalad­ják a tervezettet. A meg­valósult beruházások jelentő­sen hozzájárultak a termelé­si színvonal emeléséhez, a hatékonyság növeléséhez, nemzetközi versenyképessé­günk fokozásához. ötéves tervünk előttünk álló időszakában fontos fel­adat a beruházások tervszerű­ségének javítása. Fokozottabb összhangot kell teremteni a társadalmi, gazdasági célok, a rendelkezésre álló anyagi eszközök és a beruházási ka­pacitások között. Ennek figye­lembevételével kell fontos­ság szerint rangsorolni az ágazati és a helyi beruházási javaslatokat Továbbra is koncentráljuk erőinket a nép­gazdaság fejlődését meghatá­rozó nagyberuházásokra, egy­idejűleg megfelelő lehetősége­ket biztosítunk a piaci igények­hez alkalmazkodó vállalati kezdeményezéseknek. Meg kell javítani ' a beruházások gazdasági és műszaki előké­szítését, fokozottabban kell törekedni az elhatározott be­ruházások határidőre történő kivitelezésére. A vállalatokat érintő közgazdasági szabályo­zás segítse elő a beruházók, a tervezők, a kivitelezők együtt­működését és ösztönözzön a költségek csökkentésére, a határidő rövidítésére, a haté­konyság növelésére. Q Szocialista társadal-i * műnk jelentős vívmá­nya a teljes foglalkoztatottság. Gazdaságfejlesztési feladata­ink megoldásához új munka­erő a jövőben Is csak korláto­zott mértékben áll rendelke­zésre, s ezért további fejlődé­sünk kulcskérdése a rendel­kezésre álló munkaerő legcél­szerűbb foglalkoztatása. Je­lenleg népgazdasági szinten nincs kellő összhang a mun­kahelyek száma és a rendelke­zésre álló munkaerő között; vállalati szinten egyidejűleg tapasztalni munkaerőhiányt és -felesleget; a rendelkezésre álló munkaerőt nem mindig ott foglalkoztatjuk, ahol ez népgazdasági szempontból a legcélszerűbb lenne; a mun­kaidőalap nincs kellően ki­használva, és sok helyen laza a munkafegyelem. A meglevő munkaerő jobb, ésszerűbb foglalkoztatása, a munkaerőhelyzet fokozatos javítása sokoldalú, körültekin­tő Intézkedéseket követel az állami irányító szervektől, a gazdálkodóegységek vezetői­től, valamint a párt- és tö­megszervezetektől. A központi tervezés gondos­kodjék arról, hogy a fejlesz­tési célok és a rendelkezést« álló munkaerő elosztása össz­hangban legyen. Központi és vállalati szinten az új munka­helyek megszervezésekor mesz- szemenően számolni kell a rendelkezésre álló munkaerő­vel. Minden beruházás elkez­dése előtt meg kell állapítani, hogy milyen belső átszervezés­sel, vagy e lehetőség hiányá­ban, milyen külső forrásból biztosítható az új berendezé­sek üzemeltetéséhez szükséges munkaerő. A gazdasági szabá­lyozás és ezen belül a bér­politika eszközeivel érdekeltté kell tenni miftd a vállalato­kat, mind a dolgozókat a fe­lesleges munkahelyek meg­szüntetésében, a munkaerő üzemen belüli és üzemek kö^ zötti átcsoportosításában. A rendelkezésre álló muru kaerővel mindenekelőtt a népgazdaságilag fontos, na­gyobb eredményt adó terme­lőtevékenység szükségleteit kell kielégíteni, arra is ügyel­ve, hogy a dolgozók képessé- (Folytatás a 3. oldalon.) ,

Next

/
Thumbnails
Contents