Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-21 / 93. szám

Barátaink A kooperáció érteke Barátaink az NDK-ban — nemzeti jó tulajdonság ez, a szervezőkészséggel jár együtt — nagyon tudnak számolni. A híres Fortschritt mezőgaz­dasági gépgyárkombinátban járva így mutatják be az E 516-os kombájn teljesítőké­pességét: — Ha abból indulunk ki, mennyi gépre van szükség ah­hoz, hogy minden szemet 18 munkanap alatt betakarítsunk, akkor a néhány év óta csak múzeumban található E 175- ösből 30 ezer kellene. A ma általánosan ismert és használt E 512-es típusból elég 12 500. És az E 516-osból, amelynek sorozatgyártásához most kezdünk hozzá, ugyanennek a munkának az elvégzéséhez ele­gendő 6300 kombájn. És ez a tény legalább annyira örven­detes számunkra, mint az, hogy kombájnunk aranyérmet nyert a mezőgazdasági gépek párizsi kiállításán, pedig ugyancsak nagy volt a ver­seny, a világ legjobb masináit gyűjtötték ott össze... Számunkra a közlésből az Is nagyon fontos, hogy már a sorozatgyártásnál tartanak a Fortschritt munkásai. A null­széria után most már megkez­dődött a termelés, s jóllehet, még nem bizonyos, hogy a hazánkba ebben az évben ér­kező mintegy 700 E kombájn­ból mennyi lesz az 512-es és mennyi az 516-os, de annyi bizonyos, hogy a szocialista országok gazdasági, termelési együttműködésének újabb ki­emelkedő eredményével ál­lunk szembe. Hiszen ha az E 516-osra elsősorban az NDK dolgozói lehetnek is büszkék, hiszen itt gyártják, készítik; a széles körű szakosítás és koo­peráció magyar közreműködést is jelent. S amikor a prospek­tusban az olvasható, hogy a gép egyaránt alkalmas gabona és hüvelyesek, takarmánynö­vények, gyógy-, és fűszernövé­nyek, s kukorica betakarításá­ra is, akkor büszkék lehetünk rá, hogy a magyar mezőgaz­dasági gépgyárak összesen 12 fajta kiegészítő adaptert szál­lítanak — mégpedig időre és jó minőségben — a kiváló NDK termékhez. És ami ennél is fontosabb: ha a 60-as években nem születik meg az együttműködés a két ország között a mezőgazdasági gép­gyártásban, sem az NDK, sem Magyarország nem számolhat­na azzal, hogy mezőgazdaságát fokozatosan elláthatja a tech­nika legújabb állásának meg­felelő géppel. Csak közös erő­feszítésekkel és csak ha nagy sorozatokra van szükség, le­hetséges ilyesmit kifejleszteni és folyamatosan sorozatban gyártani. Az E 516-os nullszériájából már néhány példányt kipró­báltak hazai földeken a ma­gyar szakemberek is. Vélemé­nyük elismerő, apróbb javasla­taikat, észrevételeiket a szov­jet, csehszlovák és bolgár me­zőgazdasági üzemekből érke­zőkkel egyetemben figyelem­be veszik a további javítások­nál, gyártásnál. A próbák több országban bizonyították, hogy az NDK-s gépgyártók számítá­sa helyes. Eszerint pedig a gép az E 512-es 220 százaléká­ra, növeli a munka termelé­kenységét. Ez pedig az NDK számára évi 63 millió márkát, mintegy 300 millió forintot je­lent. A költségek 15 százalék­kal csökkennek: Ami még je­lentős különösen az NDK-ban, ahol nagy a munkaerőhiány a mezőgazdaságban is: kevesebb ember, vezető, kezelő kell az aratási-betakarítási munkák­hoz. Lehetővé válik, hogy a nagy nyári munkákat rövidebb idő alatt végezzék el — a rendkívüli időjásási körülmé­nyek kevésbé befolyásolhatják a termelés hasznosításának alakulását Mintha az E 516-os megte­remtésével (pedighát akkor már készen volt) a bizony na­gyon nehéz és nem teljesen eredményes tavalyi nyár ta­nulságait vonták volna le az NDK-ban. Esős, vizes volt az időjárás, az aratás és a beta­karítás alaposan elhúzódott, több, illetve nagyobb teljesít­ményű gépre lett volna szük­ség, hogy amikor dolgozni le­hetett többet végezzenek. Vé­gül is tudomásul kellett ven­ni, hogy a jónak ígérkezett termés betakarításában mutat­kozó veszteségek miatt a nö­vénytermesztésben nem érték el teljesen a kitűzött tervcélt. Az E 516-osok birtokában na­gyobb, ütőképesebb kombájn­had indulhat majd az aratási csatába, az időjárás kedvezőt­len változásai kevésbé befo­lyásolják a terméseredményt. Magas célkitűzések ezek. Az E 516-os kifejlesztői már ezek­nek^ ismeretében dolgoztak. A jövő évi terveket pedig abban a tudatban határozták meg. hogy számolhatnak az E 516- tal és a többi korszerű, nagy teljesítményű mezőgazdasági géppel. P. I. Csehszlovákiában a gépipar hagyományosan a népgazdaság legfontosabb ágazata. Termelése az elmúlt három évtizedben huszonháromszorosára növekedett. Míg 1948. előtt a gép­ipari termékek a külkereskedelemben alig hét százalékkal részesedtek, ma az export 50 százalékát teszik ki. Világhí­rűek például a csehszlovák Diesel-mozdonyok, a komplett hő- és vízlerőművi berendezések, vagy a kohó- és hengerművi gépek, amelyek termeléséből 20 százalékkal részesedik Cseh­szlovákig a világon. Képünkön: egy vízicrömúvi turbina. Az állampolgárokra a törvénytisztelet a jellemző Szabálysértési hatósági munka a balassagyarmati járásban Együtt a MÁV-val Salgótarján-külső vasúti csomóponton hosszú évek óta működik a MÁV—Volán kom­plex brigád. Tagjai esztendő­ről esztendőre érnek el or­szágos szinten is kimagasló eredményeket, s munkájuk a vasúti és a közúti szállítások­ban is jelentős szerepet ját­szik. Szervezett tevékenységük révén szinte minimálisra sike­rült csökkenteni a megyeszék­helyre érkező vagonok állás­idejét, meggyorsították a ko­csifordulókat és a gépesítés eredményeként mind több vasúti kocsi ki- és berakását tudják elvégezni. Az 1977. első negyedévivel szemben — pél­dául — 52,1 százalékkal több vagont, 1633 helyett 2484-et adtak fel, s a múlt év hason­ló időszaki 4648 vagon he­lyett idén március harminc­egyig már 5661 vagon szállít­mányát juttatták el rendelte­tési helyére. Ciferások A közelmúltban Kecske­méten járt a salgótarjáni 211- es számú Ipari Szakmunkás- tanuló Intézet citerazenekara. A tizenkét tagú együttes a szakmunkásképzőkben mű­ködő zenekarok országos be­mutatóján, találkozóján szép sikerrel szerepelt. A fiatalok programjai között nemsokára újabb fellépés következik: a Salgótarjáni Ruhagyár tan­műhelyének avató műsorá­ra készülnek, amelyre május elején kerül sor. Ekkor az intézet kamarakórusa és a pol-beat duó is fellép. Pályázati felhívás A Nógrád megyei Közleke­désbiztonsági Tanács és a Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya „Így látom a közlekedést1’ címmel közlekedési témájú rajzpályá­zatot hirdet. Pályázhat minden Nógrád megyei óvodás A/4-es (10 filléres rajzlap) méretben, tetszés szerinti technikával. Beküldendő: 1978. június 15-ig a Nógrád megyei Ta­nács VB művelődésügyi osz­tályára (3100 Salgótarján, Rákóczi út 192) feltüntetve a rajz címét, a pályázó nevét, lakását és óvodáját (hátolda­lon.) A pályázatra beérkező raj­zokat június 30-ig értékel­jük; a legjobb tízet tárgyju­talomban részesítjük. A pályázatokat várva jó szórakozást, balesetmentes közlekedést kíván a Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a Megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya a közvélemény különö­sen nagy érdeklődéssel kiséri a községi tanácsok szabálysér­tési hatósági munkáját, an­nak helyességét vagy helyte­lenségét. Ezt a munkát első­sorban az eljárás gyorsasá­gán és a pénzbírságokon ke­resztül ítéli meg. Mindezek­ből következik, hogy ez a te­vékenység, a bírságkiszabás nem csupán szakigazgatási, ügyintézői feladat, hanem fontos politikai és társadalmi ügy is. Ezt ismerték fel már a korábbi években is a ba­lassagyarmati járás községei­ben. Az elmúlt évi szabály­sértési ügyintézést értékelve megállapítható, hogy a fel­jelentések számának kisebb csökkenése mellett a bírságo­lási politikában a jogalkal­mazás jogpolitikai irányelvei­hez egyre jobban igazodva általában kellőképpen szigo­rodott a felelősségre vonás. A szabálytértési hatóságok ügy­intézési tevékenységének tör­vényessége tovább fejlődött, javult az eljárások rendje, a határozatok tartalmi színvo­nala. A határozatokban tük­röződik a nevelő hatás, a visszatartó erő. Más szóval, a községi hatóságok munká­jának szívonala az elmúlt év­ben tovább fejlődött. Statisztika bizonyítja, hogy a feljelentések száma évről évre csökkent a járás terüle­tén. Míg 1969-ben 435, 1974- ben 341, tavaly mér csak 144 feljelentés érkezett a községi tanácsokhoz. Lényegesen csökkent Bercelen, Dej.táron és Magyarnándorban, a fel­jelentések száma csak Cser- hátsurányban és Szügy köz­ségben, növekedett. Igen ér­dekes az ügyfaj tánkénti sza­bálysértések, illetve a bírsá­golások alakulása is. Szinte mindenütt csökkenés tapasz­talható akár a tulajdon elle­ni, a köztisztasági és köz­egészségügyi, az iskolai, a tűzrendészeti vagy más sza­bálysértésnél. Növekedés csak a vásárlók megkárosítására történt cselekményekben ta­pasztalható a balassagyarma­ti járásban. Bár a csökkenés ellenére gondként tartják nyil­ván a járás községeiben el­sősorban az úgynevezett fel­derítést, főleg az árdrágítás, a vásárlók megkárosítása, az élelmiszer-hamisítás és a kon­tár tevékenység szabálysérté­seknél. Pedig a megelőzés mellett a felderítés a fő cél és ebben a tevékenységben a társadalmi ellenőrzést kell erősíteni. A szabálysértések alakulá­sa is azt bizonyítja, hogy a balassagyarmati járásban élő állampolgárokra alapjába vé­ve a törvény tisztelet a jel­lemző. Meggyőzően bizonyít­ja ezt, hogy egy-egy község­ben a szabálysértést elköve­tők, feljelentettek aránya a lakosság számához viszonyít­va 0,3—0,5 százalék. A járási hivatal legutóbbi értékelése során vizsgálta a különböző szabálysértési ügy­fajtákban hozott intézkedése­ket. Megállapította a járási hivatal, hogy a szabálysérté­si eljárás során büntetés he­lyett a tanácsok figyelmezte­tést alkalmaztak 1976-ban 26, míg 1977-ben 21 ügyben. A figyelmeztetéssel befejezett ügyek száma legmagasabb Drégelypalánk, Szügy és Bér­céi községekben. Csökkent a pénzbüntetés kiszabásával le­zárt ügyek száma is, 114-ről 93 főre. A szakigazgatási szervek szabálysértési tevékenységé­nek törvényességét bizonyítja a fellebbezések számának csökkenése is. Míg 1976-ban 7 fellebbezés volt a balassa­gyarmati járásban, tavaly ez az arány 4-re csökkent. A szabálysértési tevékeny­ségben 93 főnél a kiszabott pénzbírság összege 63 850 fo­rint volt. Ez összegszerűsé­gében ugyan kevesebb az elő­ző évinél, de arányában még­is emelkedett, hiszen a bír­ság átlaga 1976-ban 585 fo­rint volt, 1977-ben pedig 687 forintra nőtt. Ez meghalad­ja a megyei, sőt az országos átlagot is. A bírságátlag emel­kedése jelentősen összefügg azzal, hogy a szabálysértési hatóságok következeteseb­ben érvényesítették a jogal­kalmazás jogpolitikai irány­elveivel meghatározott köve­telményeket, ezen felül job­ban érvényesült és hatéko­nyabbá vált a járási hivatal felügyeleti és irányító tevé­kenysége is. A balassagyar­mati járás területén 1977-ben kiszabott legnagyobb pénz­bírság Érsekvadkerten volt, árdrágítás miatt 5000, Szügy- ben orgazdaság miatt 3000, Örhalomban vásárlók megká­rosítása miatt 2500 forint. Mindezek ellenére a balassa­gyarmati járásban a tanácsok még nem élnek azzal a jo­gukkal, hogy a társadalomra veszélyes szabálysértési cse­lekmények esetén — a tör­vény módosítása következté­ben — a legmagasabb összegű, vagy az összeg közelében le­vő bírságot szabjanak ki. ÖSSZESSÉGÉBEN MEGÁL­LAPÍTHATÓ, hogy a balas­sagyarmati járásban a sza­bálysértési ügyintézési tevé­kenység eredményesen szol­gálja a politikai és kormány­zati célkitűzéseket, a társa­dalmi élet szocialista normái­nak kifejlesztését, a lakosság szocialista nevelését, a dolgo­zó nép érdekeinek védelmét. S. L. A tavasszal és ősszel le­hulló csapadék a Zagyván időszakos árhullámot okoz, melynek további elkerülésére Mátraverebély határában víztározót építettek, így sza­bályozzák a folyó vizszlntjét. A vízszint mérésére a Zagy­va partján több helyen víz­állásmérő oszlopokat állí­tanak fel. Nagybátony hatá­rában, a folyón átívelő híd mellett is elhelyeztek mérő- berendezést. A KÖVIZIG • szakemberei a merőoszlop és műszerházikó elhelyezésén túl a part tereprendezését is el­végzik. Képünkön: Ná­gel Barnabás» Fekete László, Liki Zoltán, Kovács Ferenc, Pogány Imre a kivitelezésben serénykedik­- kj ­Május 17-én nyitja kapuit a tavaszi BNV 1978. május 17—25. között kerül megrendezésre a kő­bányai vásárközpontban im­már ötödik alkalommal a szakosított Budapesti Nem­zetközi Vásár, a beruházási javak vására­A BNV szakvásárokká fej­lesztésének és a szakosított árubemutatás fő célja az volt, hogy a vásár áttekint­hetőbb legyen a szakemberek számára, korszerű, verseny- képes gyártmányok bemuta­tására ösztönözze a kiállító­kat. növelje a vásáron fo­lyó külkereskedelmi munka hatékonyságát, mozdítsa elő a szakmai tapasztalatcserét. A szakosított vásárokkal kapcsolatban az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy a vásárfejlődés nemzet­közi tendenciái szerint ha­ladva a Budapesti Nemzet­közi Vásár jelentős lépést tett annak érdekében, hogy nemzetközi rangja növeked­jék. a külkereskedelmi pro­paganda hatékony eszközévé váljon és tevékenyen segítse a magyar népgazdaság fejlő­dését. Az idei tavaszi BNV sza­kosítása nem változott; a kiállítók a műszeripar, hír­adástechnika, irodagép- és számítástechnika, vlllamos- energia-termeiés és gépgyár­tás. fémmegmunkálás, kohá­szat, építőipar, klímatechni­ka, vízgépek, járműipar- könnyűipari alapanyag- és gépgyártás, vegyipar, bányá­szat árucsoportok keretében mutatják be termékeiket. ' Á beruházási javak szak­vására iránt mind a külföldi, mind a hazai kiállítók köré­ben egyaránt nagy érdeklő­dés nyilvánult meg. A vásár­központ teljes fedett és sza­bad területe kiadásra került- Ez ideig a szocialista orszá­gokból Bulgária, Csehszlová­kia. Jugoszlávia, Lengyel­ország, Magyarország, NDK, Románia.. Szovjetunió, a nem szocialista országokból Ang­lia, Ausztria, Belgium, Bra­zília. Dánia, Franciaország, Finnország, Hollandia, Japán, Kanada- Liechtenstein, Luxemburg, Norvégia, NSZK, Olaszország. Spanyolország, Svájc, Svédország, USA és Nyugat-Berlin kiállítói je­lentkeztek technikai újdon­ságaikkal. Egyéves szünet után, 1978- ban tovább folytatódik a vásárközpont területének építése- technikai fejlesztése. Lebontásra került a 600 négyzetméteres alapterületű 28-as pavilon, a 10-es pavi­lon, melynek alapterülete mintegy 1700 négyzetméter volt, helyén a vásárközpont új főtere kerül kialakításra- E hiányzó kiállítási területet új. korszerű pavilonok építé­sével pótoltuk. A tavaszi BNV-re elkészül az „F” jelű csarnok, mely a 40, épület­hez csatlakozik, alapterülete 3700 négyzetméter. Elkészül az „A” és a 40. pavilonok között a 42- jelű. 500 négy­zetméter alapterületű szol­gáltató- és árusitópavilon. Ez az üzletsor ad helyet a rendezvények idején a kü­lönféle iparcikkeket, souve­nireket árusítóknak. Az év folyamán tovább folytatódik az „E” és a .,K” pavilonok építése, valamint a távhőel- látó .rendszer hőközpontjá­nak, távvezetékeinek és foga­dóállomásainak építése. A tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásár naponta 10—18 óráig tart nyitva, a szakmai napokon — május 18-,' 19., 22.. 23., 24. — a nagyközön­ség 14 órától 18 óráig tekint­heti meg a vásárt­J NÓGRÁD - 1978. április 21., péntek 5

Next

/
Thumbnails
Contents