Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-20 / 92. szám
Mérjeg a falugyűlésekről Több min! 2 és fél ezer férőm, 260 ezer résztvevővel !A negyedmilliónál több résztvevő is bizonyítja: a falugyűlés — a szocialista demokrácia részeként — a közélet áramkörének fontos „erőmüve”. A tavaly decemberben kezdődött, s a napokban véget ért falugyűlések, helyi parlamentek tapasztalatait summázta az MTI munkatársainak adott nyilatkozatában S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese. — Már az előkészítésben is kedvező tapasztalatokat szereztünk — mondotta S. Hegedűs László. A tanácsi vezetők tartalmas beszámolókat készítettek a települések 1980-ig szóló fejlesztésének időarányos értékeléséről, valamint a környezet- védelemhez kapcsolódó feladatokról. Borsodban és Fejérben a helyi parlamentek első napirendjeként visszatértek az előző évi fórumokon elhangzott javaslatok megvalósítására, Békésben, Fejérben és Hajdú-Biharban pedig élőre kérdőíveket küldtek szét, tájékozódva a lakosságot leginkább érdeklő kérdésekről. A falugyűlések és a városkörzeti tanácskozások a lakóterület fontos képviseleti, politikai eseményeivé váltak. De nem szabad elmennünk szó nélkül a figyelmeztető jelzés mellett sem. Békés megye néhány községében például a résztvevők nemtetszését váltotta ki, hogy a lakosság véleményét figyelmen kívül hagyják, s csak a feladatok végrehajtásában, például a társadalmi munkában igénylik részvételüket. Az ilyen szűklátókörűség, amikor csak a falubeliek kezére és zsebére számítanak, ám lakóhelyük és jövőjük formálásához a véleményüket nem kérik — tarthatatlan. Az 1977—78-as falugyűlések során majdnem minden megyében — Szolnok és Zala — kivételével városkörzeti tanácskozásokat is rendeztek, az ott lakókat és dolgozókat bevonva a lakóhelyi közéletbe, további lehetőséget teremtve a tanácsok, a népfront és a szakszervezeti bizottságok együttműködésének erősítésére, a lakóterület közös fejlesztésére. Az előző évi falugyűlések hathatós közvélemény-formáló szerepének tudható be, hogy az idén már egyértelműen reális, megvalósítható javaslatok érkeztek a lakosságtól. Borsod, Fejér, Nógrád és Vas megyében a vezetékes ivóvízellátást, Hajdú, Vas és Zala -megyékben az egészségügyi ellátás javítását szorgalmazták. Az öregek napközi otthonainak építését javasolták Borsod, Fejér, Vas és Zala megyében. A kereskedelem és a lakossági szolgáltatások fejlesztése Békés, Borsod, Fejér, Hajdú, Szabolcs és Zala megyékben szerepelt a legtöbbször napirenden. — összesen 2600 településen hívtak össze találkozót, amelyeken mintegy 280 ezren vettek részt — mondta Baft Miklós. A falugyűlések tanácsi tapasztalatairól szólva aláhúzta: az államélet demokratikus vonásainak erősítésében vitathatatlan a tanács és a lakosság közvetlen párbeszédének jelentősége. Ma már sok olyan fórum van — például a lakógyűlés vagy a rétegtalálkozó —, ahol az emberek kifejthetik véleményüket lakóhelyük fejlesztésével, gondjaival kapcsolatban. Mégis, az ilyen eszmecserék egyik legjobban bevált formája — úgy véljük — a falugyűlések intézménye. Jóllehet a törvény végrehajtási rendelete úgy szól, hogy falugyűlést csak a közös tanácsú társközségekben kell tartani, örvendetes, hogy ezen a gyakorlat túllépett, s ma már ott is tartanak falugyűlést, ahol nem kötelező. Ez is igazolja a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás politikai és állam- igazgatási jelentőségét, e sajátos fórumok gyümölcsöző, tanácsnak is, falunak is kamatozó voltát. A tanácskozások lehetőségeit a helybeliek is fölismerték, így rendkívül hasznos javaslatokkal, ötletekkel és észrevételekkel segítik-segítették a járás, a község vezetőit. Örömmel tapasztaltuk, hogy számos községben a falugyűlés már nemcsak a tanács, a népfront fóruma: az ózdi járásban például a tanácsi vezetők mellett ott vannak az ügyészség, a bíróság, a rendőrkapitányság és az OTP helyi képviselői is. A jó kezdeményezések sorában említhető: Somogy megyében a falugyűléseket falunapokká fejlesztették úgy, hogy egész napos program keretében adnak lehetőséget a helybeliek és vezetők találkozására, s délután — mintegy plenáris ülésen — összegzik a tapasztalatokat, válaszolnak az előzetesen feltett kérdésekre, tárgyalják meg közösen a község dolgait. A spontán kezdeményezéseknek is teret adó falugyűlések életképesek: a gyakorlat bebizonyította, hogy nem kell „agyonszabályozni”, szoros eljárási keretekbe foglalni a demokratizmus fórumait. A lényeg, hogy mindenütt őszinte véleménycsere alakulják ki a falugyűlések résztvevői, a helyi vezetők és a lakók között. Válaszol az illetékes: ttíwnzőfonaí-iigybcn A NÖGRÄD március 16-i száma Olvasók fórumában megjelent — hímzőfonal-ellá- tással kapcsolatos — cikkre az alábbiakban kívánunk tájékoztatást adni — írja a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat. „A népi hímzésű kézimunka gyors elterjedésével — az ipar az ehhez szükséges fonalak gyártását a kereskedelem részére —, az egyre növekvő igények kielégítéséhez szükséges mennyiségeket nem tudja biztosítani. A nagykereskedelmi vállalatok tájékoztatása szerint ez évben némi javuló ellátással lehet számolni, azonban a fennálló gondokat ez sem oldja meg. A hímzőfonalat a nagykereskedelmi vállalatok — melyekkel üzleti kapcsolatban állunk — az ipari beérkezéstől függően, closztásos alapon szállítják érintett árudáinkba. Boltjaink a kapott fonalmeny- nyiséget a beérkezés után azonnal árusítják. Fbből adódik, hogy a vásárlók egy része hozzájut a fonalhoz, míg mások igénye, sajnos, kielégítetlen marad. Fentiekből kitűnik, hogy a hímzőfonal-ellátás szűkössége nem a boltvezetők hiányos árurendeléséből adódik.” * A szerk. megjegyzése: A fent közölt válasz megalapozottságát nem kívánjuk vitatni. Így korrekt. A napokban azonban a pásztói járásban több olyan üzembe látogattunk el, ahol csupa-csupa kézimunkázni szerelő asszonnyal találkoztunk. E válaszunkat sürgették, és amikor elmondtuk, hogy az ipar még nem zárkózott fel a megnövekedett igényekhez, azzal szakítottak félbe: — akkor hogyan lehet, hogy a pásztói és a balassagyarmati piacon a zugárusoktól 6.40 forintos bolti ár helyett háromszoros áron mégis lehet vásárolni hímzőfona- lat. Sőt, mi több. Pásztó és Salgótarján között a vonaton is kínálják a fonalat 18 forintért! Ok vajon milyen csatornán jutnak hozzá? Meddig engedik meg a hímzőfonallal való* üzérkedést? Legyőzni az akadályokai Kis taron yén Kisterenye nagy kiterjedésű község. Illő is nagyközségi nevéhez. Lakosságának száma emelkedik, ezzel együtt párhuzamosan nőnek a lakosság kérdései is. Ezek intézést várnak a közigazgatási szervektől. A községnek több kezdeményezése van mind szolgáltatás, mind karbantartás tekintetében. A szennyvízcsatorna például már három éve megépült, de még nem működik...- A község lakosságának kívánalma egy szolgáltatóház megépítése. A levegő szennyeződése — az utcák, árkok bűzére gondolok, ami nem minimális — még mindig nem megoldott Még 1974-ben az MSZMP községi párt- szervezete taggyűlésén a tanács részéről is kisebb beszámolót tartottak a közművesítést, az építéspolitikát illetően. Említést kapott itt Kisterenye nagyközség vezetékes gázzal való ellátása. Amikor ez elhangzott, derű jelentkezett az arcokon. Nem késtem megkérdezni azt, hogy e munkálat megkezdése mikorra várható. Válaszában az előadó az 1976. évet említette. E terminus már a múlté. Okot nem keresünk. Még mindig várunk, mert a gázfővezeték a község közvetlen szélén van, s van úgy, hogy a fővezetékben levő gázfeszültséget az irányváltó szelepeken át szabadba engedve csökkentik, lángoszlopot képezve, hogy erejét veszítse. Szívesen vennénk, ha a feszültséget okozó gázmennyiséget községünk lakói használhatnák fel! Koós Kálmán Kisterenye Hetven év felettiek találkozója Barna községben április 16-án rendezték meg az öregek napját, melyen a község 70 éven felüli lakói vettek részt. A megható ünnepségen 72 fő jelent meg, akiket köszöntöttek a párt-, az állami és társadalmi szervek vezetői. A köszöntés után az óvodások és az általános iskola tanulói műsorral szórakoztatták az idős emereket. A társadalmi szervek vezetői azokat a betegeket, akik nem tudtak eljönni az ünnepségre, lakásukon keresték fel és adták át a nőbizottság és a helyi Hazafias Népfront ajándékát. Köszönettel vesszük, hogy a lap hasábjain is nyilvánosságra hozták a kedves kis ünnepséget. H. J. tanácselnök Első helyre kerüllek Az 1977. évi eredményei alapján a budapesti MÁV Igazgatóság területén a II. kategóriában működő komplex brigádok közötti versenyben az első helyezést a Salgótarján MÁV—Volán komplex brigád érte el. A brigád 1963-ban alakult, ez évben ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. Ez alatt az idő alatt hét ízben első, két esetben második és háromszor harmadik helyezést értek el. A brigád elsőként csatlakozott a Láng Gépgyár dolgozóinak versenyfelhívásához. A jó kollektív szellemmel és a MÁV— Volán jó együttműködéssel a jó eredmények megtartására és a rejtett tartalékok feltárására törekedtek. Balesetmentes, jó munkájukért a közelmúltban vehették át az erkölcsi és anyagi elismerést a brigád tagjai. A jövőben is igyekeznek úgy dolgozni, hogy tevékenységükkel méltónak bizonyuljanak az első helyezéshez. — sz — Öregek napja IMógrádon Április 13-án a déli órákban hagyományos ünnepségként tartották meg Nógrád községben az „öregek napjá”-t. A kultúrház- ban közel 150 idős ember gyűlt össze, akiket először Tölgyesi János tanácselnök üdvözölt. Az óvodások magyarul és szlovákul köszönötték az ünnepeiteket verssel és énekkel. Az ünnepi beszédet Galambos Géza, a községi pártalapszervezet titkára, iskolaigazgató tartotta. Az ünnepség kiemelkedő eseménye volt, amikor dr. Sabján Imre körzeti főorvos, a helyi Vöröskereszt-szervezet elnöke köszöntötte a község két legidősebb lakóját, Elek Mihálynét és Droz- gyik Józsefet, részükre ajándékot nyújtott át, akik meghatódva fogadták e kedves figyelmességet. Az ünnepi köszöntők után ebéddel látták vendégül a meghívottakat. Az idősek részéről Kazinczi János veterán munkásőr mondott köszönetét az ünnepség megrendezéséért, a figyelmességért. dr. Dósa Ferencné, Járási szoc.-pol. előadó, Rétság Előadássorozat A közeli napokban fejeződött be az az orvosi előadássorozat, amelyet öt héten keresztül szerdánként tartottak a Rákóczi-bányatelepi kultúrott- honban. Az előadássorozatot dr. Magyarfalvi András körzeti orvos tartotta, s előadásait érdekes egészségügyi filmekkel színezte. Az utolsó előadás a vöröskeresztes világnap alkalmából meghatározott témával, a magas vérnyomással foglalkozott. A nagylétszámú közönség minden téma után választ kapott kérdéseire. Ez az előadássorozat nagyban elősegítette telepünk egészségügyi kultúrájának fejlesztését. Rákóczi-bányatelep Vöröskereszt alapszervezete Szerkesztői üzenetek 3. I. (Salgótarján): Köszönő soraik közlésére nem vállalkozhatunk, ezért azt megküldtük az intézmény vezetőjének tudomásulvétel céljából. Köszönjük bizalmukat. * N. J. (Ludányhalászi): Levelének vétele után kapcsolatot teremtettünk a TIGÁZ illetékes művezetőjével, s örömmel értesültünk arról, hogy az ön által április 7-én bejelentett tűzhelyhibát 13-án elhárították. így nem volt szükség a mi közbenjárásunkra. Bizalmát köszönjük. Vizsgálat A NÓGRÁD III. 23-i Olvasók fórumában „Nőnapi örömök helyett..c. cikkel kapcsolatban vállalatunknál vizsgálat folyik a felelősség megállapításának tisztázására. A vizsgálat befejezése után közöljük megállapításainkat, illetve intézkedéseinket. Juszt Andrásné, oszt. vez. összeállította: Tóth Jolán Cukor, liszt, mosópor * Klári asszony „boltja" A kislánya után „örökölte” a Kati nevet. Egyébként Klárinak hívják. A fiatalasszony mosolyogva magyarázza: — A nyolcéves Kati lányom gyakran jár be a gyárba hozzám: így Kati, úgy Kati mondogattam, míg végül engem is elkereszteltek. Ügy látszik könnyebb kimondani, mint a Klárit. Benedek Jánosné negyedik esztendeje vezeti a balassagyarmati kábelgyár büféjét — Amolyan átmenet a bolt és a reggelizőhely között. — Mennyiben? — Azelőtt csak tejet, szalámit, zsömlét, kiflit tartottak. Amikor idejöttem, több fiatalasszony panaszkodott hogy itt laknak a Homoki szőlőben, Balassagyarmat külső részén. Ledolgoznak nyolcórás műszakot, nehezükre esik lisztért, cukorért bemenni a belső boltokba. A feletteseim beleegyezésével úgy döntöttünk, ez a büfé nyugodtan árulhat cukrot, lisztet, tejet, kenyeret, sőt a legfontosabb mosószereket is. Néha kapok a „fejemre”, de szívesen csinálom, mert tudom hogy köny- nyebbség nekik. Délelőtt kilenc órakor jönnek a tízóraizók. Minden üzemrész megszervezte, hogy összeírják a kívánságokat, valaki leviszi a műhelybe. — Nagy a választék? , — Igen. Az ÁFÉSZ ügyel arra, hogy a munkásoknak ne legyen okuk panaszra. Rendszeresen van többféle szalámi, tejtermék, pékáru. Mindehhez jó adag rugalmasság is szükséges. Bene- dekné jó boltos. Ha úgy látja, kifogyott a kenyér, fogja magát, kocsiba ül, irány a sütöde, aztán vissza. A tejért elég egy telefon Szécsénybe. — Arra törekszem, hogy minél kevesebbet kelljen mondanom a nem és a nincs szót. Egy jó kereskedőnek, mindig rossz érzés, ha a vevőt nem tudja kiszolgálni. Benedekné tíz esztendeje dolgozik a kereskedelemben. Az anyuka példáját követve Kati lánya is boltos akar lenni mindenáron. A férje a rétsági Börzsöny étteremben pincér. — Munkába busszal indul. Esténként úgy féltizenkettő felé én megyek érte kocsival. — A fordítottja a gyakoribb. .. — Nézőpont kérdése. Ha a munkabeosztás úgy hozza, szerintem természetes, hogy az asszony menjen és várja meg a férjét. Ennek még külön haszna is van. — Mégpedig? — Amíg el nem indulok Rétságra, van időm tanulni. Most vagyok elsőéves a szak- középiskolában. Eddig csak üzletvezetői képesítésem volt, most ha minden jól megy, megszerzem az érettségit. Az első akadályokat sikerrel vettem, négyesre, ötösre vizsgáztam. Csak a matematika megy gyengén. A napokban gondoltam „Klári, Klári, tízéves kereskedelmi dolgozó létedre, elég szégyen ez a gyön- gécske kettes, hármas...” Aztán megvigasztaltam magam, ha nagyon akarom lesz ez még jobb is. cs. e. ! NÓGRÁD — 1978, április 20., csütörtök __5
