Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-18 / 90. szám
Megkezdődött a szakszervezeti világkongresszus Prágában ' (Folytatás az 1. oldalról.) helyzet még mindig megoldatlan, legégetőbb problémáit is. Hangsúlyozta, hogy az SZVSZ és az általa képviselt erők továbbra is szolidárisak a világ minden dolgozójával, akit még elnyomás, jogtalanság sújt, többek között megemlítve a Palesztinái és a chilei nép iránti szolidaritás szilárdságát. Részletesen képet adott a tőkés világrend- szer hosszú ideje tartó és mély gazdasági válságának súlyos következményeiről. Rámutatott például, hogy a kapitalista országokban a válság előtti 2—3-ról átlagosan 6 százalék fölé emelkedett a munka- nélküliek aránya. Elemezte a fejlődő országok jelentős részének súlyos gazdasági problémáit, a nem szűnő nyomor, és az éhezés Jelenségeit is. A dolgozók harckészségének és aktivitásának példái között kiemelte annak jelentőségét, hogy világviszonylatban az 1956. évi 7,7 millióról 1976- ban már 60 millióra nőtt a sztrájkokban részt vett dolgozók száma. Pierre Gensous ezután megállapította, hogy bár a szocialista országok gazdaságát is érinti a tőkés világgazdaság válsága — már csak élénk és nagyarányú külkereskedelmük miatt is —, ezekben az országokban a nemzeti jövedelem és a dolgozó életszínvonala mégis folyamatosan emelkedik, folytatódik a gazdaság egészséges fejlődése, jelentős eredményeket érnek el a szociális körülmények javításában, a munkabiztonság fokozásában és sok más, a dolgozó tömegek számára létfontosságú területeken. A főtitkár végül hangsúlyozta: az SZVSZ minden szervezettel és erővel hajlandó sokoldalúan és hatékonyan együttműködni, akcióegységre lépni, amely ugyanezeket a nemes célokat magáénak vallja.«.. Hétfőn délelőtt folytatódott Prágában a vasárnap megkezdődött IX. szakszervezeti világkongresszus. A küldöttek és a vendégként jelenlevő résztvevők megvitatják Pierre Gensousnak, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárának a szervezet ötéves tevékenységéről és további céljairól előző nan előterjesztett beszámolóját. A hétfő délelőtti ülésen Sri- pad Amrit Darge, az SZVSZ alelnöke az indiai országos szakszervezeti kongresszus főtitkára elnökölt. A vitában elsőként Alekszej Sibajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa elnöke szólalt fel. A szovjet küldöttség vezetője, Alekszej Sibajev felszólalásában méltatta a kongresz- szus világjellegét, amely — mint mondotta — többek között abban is tükröződik, hogy a tanácskozáson olyan szak- szervezetek küldöttségei vannak jelen, amelyek teljesen eltérő társadalmi és gazdasági feltételek között harcolnak a dolgozók jobb életéért. Röviden vázolta a világfejlődés mai uralkodó irányzatait, és megállapította, hogy mindenütt növekszik a munkásosztály és a szakszervezetek szerepe, ezzel együtt azonban a világ sorsáért való felelősségük is. A békéért, a fegyverkezés korlátozásáért vívott küzdelem egyúttal harc a dolgozó tömegek életviszonyainak javításáért Is — hangoztatta Sibajev. A szakszervezeti világmozgalom időszerű feladataival foglalkozva többek között sürgette a leszerelés gazdasági vonatkozásaival foglalkozó nemzetközi szakszervezeti értekezlet mielőbbi összehívását, a különböző irányzatú szakszervezeteknek a nemzetközi monopóliumok elleni akcióegységét, és kiemelte az új típusú nemzetközi gazdasági viszonyok megteremtésének fontosságát. A szovjet szak- szervezetek nevében egyetértését fejezte ki a vasárnap elhangzott főtitkári beszámolóval és a kongresszusi dokumentumtervezetekkel, továbbá biztosította az SZVSZ-t a szovjet szakszervezetek teljes támogatásáról, külön méltatva azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az SZVSZ a szakszervezeti világmozgalom egységéért tesz. A délelőtti ülés további részében Costa Riva és Burundi képviselője beszámolt hazájának helyzetéről, szakszervezeteik harcairól. Geroges Séguy, a Francia Általános Munkásszövetség (CGT) főtitkára a kapitalista válságnak a francia dolgozókra háruló következményeiről, a nemrég tartott választásokról és hatásukról beszélt, majd kifejtette a CGT-nek az SZVSZ további tevékenységére vonatkozó álláspontját. Ennek során megismételte az SZVSZ vezető testületéinek szombati tanácskozásán már elhangzott bejelentését, hogy a CGT változatlanul részt kíván venni a világszövetség tevékenységében, de nem fogja képviseltetni magát az SZVSZ titkárságában. A hatékonyság növelésének tartalékai (Folytatás az 1. oldalról.) fordítás és az anyagráfordítás kérdésével. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági fejlődésben általános a törekvés az élőmunka helyettesítésére, a nagyobb eszközfelhasználás által. Hozzátette azonban, hogy a tapasztalatok szerint ettől az általános fejlődési foyamattól a magyar gazdaság fejlődése kissé eltér. Mintegy húszéves időszakot tekintett át és számokkal jelezte, hogy nálunk az élőmunkát nem technikával, hanem anyaggal helyettesítjük. Érthető tehát, ha a jelenlegi ötéves terv kiemelkedő szerepet szán a hatékonyságnak a gazdálkodás fejlesztésében. Utalt arra is, hogy különböző kényszerítő körülmények miatt e tendencia túlságosan rövid időn belül nem formálható át. Szólt azokról a lehetőségekről és intézkedésekről, amelyekkel országosan, ágazatonként és a vállalatoknál fel lehet — és fel kell — tárni a hatékonyság növelésének a tartalékait. Ezzel kapcsolatban különös hangsúllyal beszélt a termékszerkezet-váltás feladatairól és problémáiról, nép- gazdasági és világpiaci vonatkozásairól. Bonifert Ádám széles körűen világította meg a minőség kérdését, a fogalommal kapcsolatos megítélés változását és a minőség kiteljesítésének szemléletbeli korlátáit. Példákkal bizonyította, hogy a rossz minőséget mind a vállalatok, mind a népgazdaság már eddig is jelentős veszteségekkel érzékeli. összefoglalóan arra utalt, hogy a magyar népgazdaság, a hazai vállalatok csakis akkor maradhatnak és lehetnek versenyképesek és életképesek mind a szocialista, mind a kapitalista piacokon, ha rendkívüli rugalmassággal, a piaci helyzet változásainak megfelelően alkalmazkodnak a követelményekhez. A termelési struktúra átalakítása, a szelektív iparpolitika alkalmazása — és számos intézkedés végrehajtása — mellett és érdekében szemléletbeli és gondolkodásbeli átalakítást is el kell érnünk az egvséges cselekvésért. A nógrádi közgazdasági napok rendezvénysorozata ma folytatódik. NOGRAD - 1978. április 18., kedd Waldheim Bejrutban Rendkívül fontos, hogy gyorsan hajtsák végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának Dél-Libanonra vonatkozó határozatát. Azt akarjuk, hogy Izrael vonuljon ki Dél-Liba- nonból, s súlyt helyezünk arra, hogy minden szükséges támogatást megadjunk a libanoni ellenőrzés helyreállításához az ország déli részében” — hangsúlyozta Kurt Waldheim a bejrúti repülőtéren tartott sajtókonferenciáján. A világszervezet főtitkára — aki hétfőn reggel érkezett a libanoni fővárosba — újságírók előtt latba vetette minden tekintélyét a libanoni követelés támogatására, hogy az izraeli megszállók haladéktalanul távozzanak Dél-Liba- nonból az ország territóriumának egy tizedéről. „Az izraeli visszavonulás elkezdődött ugyan — mondotta —, ám ez csak kezdet, amely nem felel meg a libanoni szuverenitás teljes helyreállításával kapcsolatos kívánságainknak”. Az egyik újságírónak arra a kérdésére, hogy ellátogat-e Damaszkuszba is, Waldheim azt válaszolta, hogy „csak a közvetlenül érintett országokkal” — vagyis Libanonnal és Izraellel kívánja megvitatni a helyzetet. Waldheim a bejrúti repülőtérről a libanoni elnöki palotába hajtatott, ahol azonnal megkezdte tárgyalásait Éliász Szárkisz államfővel, Szelim al-Hossz miniszterelnökkel, valamint Fuad Butrosz kül- ügy- és hadügyminiszterrel. A tárgyaláson részt vett Ensio Siilasvuo tábornok, az ENSZ közel-keleti haderőinek főkoordinátora és Emmanuel Erskine tábornok, a Libanonban állomásozó ENSZ-erők fő- parancsnoka is, akik közvetle- . nül Waldheim előtt érkeztek Bej rútba. Komoly önvizsgálat? Camp David Érdekes hírt röpítettek világgá Washingtonból a hírszolgálati irodák. Eszerint Carter elnök népes kísérettel, tanácsadóinak egész seregével és a kabinet tagjaival, bezárkózik a Camp David-i elnöki rezidenciára. A gyakorlat célja afféle szuperbizalmas meditáció, ahogy hivatalosan nevezik, önvizsgálat a Fehér Ház és a kormány tevékenységéről, a jövő feladatairól. Az önvizsgálat mindig rokonszenves dolog — ha valóban komoly a szándék a tanulságok levonására és az ebből következő megújulásra. A szándék komolyságát csak az elkövetkező időszak bizonyíthatja. A tanácskozás okairól azonban jóval többet tudunk. A lényeg az, hogy a Fehér Házat aggasztja Carter népszerűségi mutatóinak meglehetősen rohamos süllyedése. Bár az önvizsgálattal kapcsolatos közlemények elsősorban belpolitikai témákat — a dollár helyzetét, gazdasági-szociális kérdéseket — említenek, biztosak lehetünk abban, hogy Camp Davidban külpolitikai dilemmák is terítékre kerülnek. E feltételezésre — persze számos egyéb tényező mellett — két döntő alap van: 1) A közvélemény-kutatásokból egy- ételműen az tűnik ki, hogy az elnököt elsősorban „határozatlanságáért, az egyértelmű politikai célkitűzések hiányáért” bírálják. Ezzel összefüggésben elég arra gondolnunk, hogy Carter a minap tért ki — a közismert halasztással — a neutronbombával kapcsolatos súlyos döntés elől. 2) Cyrus Vance amerikai külügyminiszter a jövő héten Moszkvába utazik. Az amerikai külügyminiszter moszkvai látogatása mindig jelentős esemény, most azonban fokozottan az. Egyre világosabb, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet egyik legnagyobb negatívuma éppen az a félhomályos, felemás magatartás, ami amerikai részről a kulcsfontosságú szovjet— amerikai kapcsolatokban jelentkezik. A tanácskozás színhelye tehát Camp David. A világ jól emlékszik arra, hogy — most már csaknem két évtizede — éppen ezen a rezidencián került sor egy olyan tanácskozásra, amely nagy, utólag jórészt beigazolódott, reményekre jogosított a két nagy ország, az USA és a Szovjetunió viszonyát illetően. Jó lenne, ha a jelenlegi önvizsgálat hangulatát kedvezően befolyásolná az, amit „a hely szellemének” szokás nevezni. Harmat Endre Vízválasztó Hétfőn délelőtt kétnapos tanácskozásra ült össze az Olasz KP Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett Bérli nguer főtitkár és Longo elnök is. Paolo Bufalini, a párt titkárságának és vezetőségének tagja 42 oldalas beszámoló jelentésben elemezte a belpolitikai helyzetet, szoros összefüggésben a terrorizmussal és Aldo Moro elrablásával. Moro elrablását olyan vízválasztónak nevezte, ami után már nem lehet visszatérni ' a „régi módón értelmezett normális állapothoz”. Minden eddiginél világosabbá vált, mekkora szükség van a valódi társadalmi fordulatra, a demokrácia megvédése, a gazdasági bajok orvoslása, a közrend javítása végett. A kommunisták a „fordulathoz” vezető első lépésnek tartják, hogy helyet kaptak a kormányt támogató parlamenti többségben. A pártra, „új fajta felelősség” hárul annak kapcsán, hogy többé nincs ellenzékben, de még nem került be a kormányba. Ehhez az új helyzethez kell igazítania vonalát — mondotta a szónok. Az előrelépés perspektívája szempontjából döntőnek nevezte a demokratikus erők összefogását, a kommunisták és a szocialisták akcióegységet, a nemzeti ösz- szefogás légkörének erősítését. Az előadó határozottságot sürgetett Moro elrablóival és általában a terorristákkal szemben, síkraszállt politikai elszigetelésükért. Nem vonakodott „Vörösbe bújtatott fasisztáknak” nevezni a „Vörös brigádokat”. Felszólította a dolgozókat, nyissák ki jobban a szemüket és próbáljanak segíteni a hatóságoknak Moro kiszabadításában. A terveknek megfelelően épül az Orenburgot a Szovjetunió nyugati határával Összekötő Szövetség földgáztávvezeték. Magyar szakemberek is dolgoznak az épülő huszti kompresszorállomáson, amely még az idén megkezdi a próbaüzemelést. Képünk a helyszínen készült. Üj alaptörvény A Szovjetunió újabb szövetséges köztársaságaiban kerül e héten a Legfelsőbb Tanács elé az új alkotmányok tervezete. Az egyes köztársaságok alkotmányát most azért módosítják, hogy összhangba hozzák azokat a társadalom életében bekövetkezett változásokkal- a gazdasági építés eredményeivel, és a Szovjetunió tavaly elfogadott új alkotmányával. Eddig a 15 szövetségi köztársaság közül kilencben fogadták el az új alaptörvényt. Aldo Moro, az Olasz Kereszténydemokrata Párt elnöke, akit a terroristák már több mint egy hónapja fogságban tartanak, legutóbbi közleményük szerint „halálra ítéltek”. Moszkvában a guyanai kormányfő A szovjet kormány meghívására hétfőn kormányküldöttség élén hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Forbes Burnham, a Guyanai Szövetkezeti Köztársaság miniszterelnöke. A kormányfőt és kíséretét a két ország állami zászlóival fellobogózott repülőtéren Alekszej Koszigln, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és más szovjet vezetők üdvözölték. Forbes Burnham pénteken érkezett a Szovjetunióba, a hét végét Leningrádban töltötte. Scheel Japánban Walter Scheel nyugatnémet szövetségi elnök és Fukuda Takeo japán kormányfő másfél órás megbeszélésük során megállapodtak abban, hogy a két ország a jövőben fokozott erőfeszítéseket tesz a hét vezető tőkésállam — az Egyesült Államok, az NSZK, Japán, Franciaország, Nagy- Britannia, Olaszország és Kanada — júliusban Bonnban sorra kerülő gazdasági csúcs- találkozójának sikeréért. Az elképzelés részleteiről azonban egyelőre semmit sem közöltek. Mindkét politikus ellenezte, hogy a kereskedelmj deficittel rendelkező nyugati országok védővám-intézkedésekkel kíséreljék meg mérleghiányuk csökkentését. Japánnak a Közös Piachoz fűződő viszonyáról tárgyalt hétfőn Tokióban Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet külügyminiszter és Mijazava Kiicsi, a japán gazdaságtervezési hivatal vezérigazgatója, állammiriszter,
