Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

Könyvtári munka — „belülről 99 A hétköznapi olvasó vajmi keveset lát abból a sokrétű és szerteágazó munkából, amit egy-egy nagyobb könyv­tár végez. Általában csak a kölcsönzőpultig jut el, a pol­cok könyvei között válogát- hat. Míg „hátul”, az irodák­ban, a raktárakban komoly feldolgozó munka folyik, öt­letek, tervek születnek —, s olykor egy hasznosabbnak, eredményesebbnek látszóért halnak el — az olvasóvá ne­velés, az olvasási kultúra fejlesztése érdekében. HAT Fő TERÜLET A balassagyarmati Madách Imre városi-járási könyvtár elmúlt évi tevékenységét hat fő terület köré csoportosítot­ták. Ezek: a munkásművelő­dés segítése és a munkásol­vasók számának növelése, az ifjúság olvasóvá nevelése, a szocialista közgondolkodás és magatartás alakítása, többek között a honismereti mozga­lom segítésével, az általános és szakmai műveltség emelé­se a szolgáltatások fokozásá­val, a feldolgozó munka meg­gyorsítása és a módszertani, hálózati tevékenység hatás­fokának javítása. E feladatok végrehajtásá­ban értek el jelentős sikere­ket, noha több fontos dolog még továbbra is az „adóssá­gok” számlájára írható. A fejlődést a legszembetűnőb­ben két számadat bizonyítja; öt év alatt megduplázódott a beiratkozott olvasók és a ki­kölcsönzött könyvek száma. Az előbbi 3000 körül, az utób­bi 90 ezer felé jár. S ezek a könyvtárosi munka színvona­lának fokozatos és egyenletes fejlődésére is engednek kö­vetkeztetni. Általában állapíthatjuk meg, hogy a könyvtár az utóbbi években mind ered­ményesebben kapcsolódik be a közművelődési tennivalók végzésébe. Az évente szokásos nagyrendezvényein (mező- gazdasági könyvhónap, ünne­pi könyvhét, őszi könyvhetek) gazdag programokat szervez, emelkedő számban, s egyben növekvő érdeklődéssel, ami az emberekhez fűződő kapcsola­tok erősödését, igényeik, sa­játos érdeklődésük jobb ki­szolgálását jelzi, művelődés- politikai megalkuvás nélkül. MUNKÁSOK ÉS FIATALOK A két kiemelt feladat: a munkásművelődés segítése és a fiatalok olvasóvá neve­lése közül az előbbiben nem sikerült a tervezettnek meg­felelően előbbre lépni. Igaz, hogy az ajánló bibliográfiákat rendszeresen eljuttatták az üzemekbe is, a szocialista brigádvezetőket, a dolgozók esti iskolájának hallgatóit meghívták a könyvtárba és tájékoztatták őket az ottani tevékenységről, olvasási le­hetőségről, vetélkedőket, író­olvasó találkozókat, könyv­kiállításokat is szerveztek az ipari és mezőgazdasági dol­gozóknak, de ezek csak töre­dékét jelentették az eredeti elképzeléseknek. Nem tud­Érettségi-menetrend Tavaszi szünet az iskolákban Hivatalosan április 5-én kezdődik és 13-án fejeződik be a tavaszi szünet az álta­lános iskolák 1090 000 és a középiskolák 199 000 diákjá­nak. Ténylegesen azonban a vakáció — a munkanap áthe­lyezése miatt — már április 3-án kezdetét veszi. Az alsó- és középfokú iskolákban áp­rilis 1-én, szombaton a hét­fői, április 2-án, vasárnap pe­dig a szombati órarend sze­rint tanítanak. A tavaszi szü­net utáni első tanítási nap április 14-e, péntek. A szü­net ideje alatt a napközi ott­honok nem csukják be ka­puikat, várják a gyerekeket. A szabad idő hasznos eltöl­téséhez a pedagógusok gazdag programot állítanak össze. Az úttörőcsapatok és a KISZ- szervezetek is kihasználják a szabad időt, különböző foglal­kozásokat szerveznek, kiállí­tásokat tekintenek meg és ha az időjárás engedi, túrán vesznek részt, kirándulnak a gyerekek. Ami a tanév további me­netrendjét illeti: az általános iskolákban a tanítás június 3-án, a középiskolák IV. osz­tályaiban május 13-án, a kö­zépiskolák I—III. osztályai­ban június 10-én szombaton fejeződik be. Az érettségizők a b .agási ünnepélyt általá­ban az utolsó tanítási napon, május 13-án rendezik meg. A középiskoláktól az idén mint­egy 48 ezer diák vesz búcsút. Meghatározták az Oktatási Minisztériumban az idei érett­ségi-menetrendet. A középis­kolák nappali tagozatos tanu­lóinak az írásbeli érettségi vizsgák május 15-én, hétfőn kezdődnek és a hét végével zárulnak. A gimnáziumokban hétfőn magyarból, kedden matematikából, szerdán dél­előtt oroszból, délután angol­ból és olaszból, csütörtökön délelőtt fizikából, délután franciából és latinból, pénte­ken délelőtt kémiából, dél­után németből és spanyolból, szombaton biológiából írják meg az írásbelit. A szakkö­zépiskolákban május 15-én, hétfőn a magyar, kedden és szerdán a szakmai elméleti tárgyak, csütörtökön a mate­matika írásbelijére kerül sor. A hét további két napján a választott tárgyakból írnak a szakközépiskolások dolgoza­tot. ' ’ A közös írásbeli-érettségi felvételi vizsgák május 22-én, 23-án, hétfőn és kedden zaj­lanak, a korábbiakhoz hason­lóan matematikából, fizikából és biológiából. A szóbeli érettségi vizsgák június 9-től 22-ig tartanak. Az általános és középisko­lákhoz hasonlóan kapják ki a tavaszi szünetet a szakmun­kásképző intézetek tanulói is. A szakmunkásképzőkben az idei tanévben több mint 154 000 fiatal tanul. Számukra a tanév utolsó tanítási napja június 10. Közülük csaknem 50 ezren, a végzősök, június­ban és júliusban tesznek szakmunkásvizsgát. Mai tv ajánlatunk 21.45: Soroksári út 160. A Szerszámgépipari Művek Soroksári úti gyáregységében készült hat évvel ezelőtt egy szociológiai indíttatású doku­mentumfilm. amelyet kilenc egyetemista .-kérdező” kérdé­seire adott válaszokból állí­tottak össze Az a film a munkaerő-vándorlásról szólt elsősorban- s az egyedi eseten túl általános képet adott. (Ezt a regényét azután a mis­kolci dokumentumfilm-sr.em- lén nagydíjjal jutalmazták-) Most a film készítői —' Zol- nay Pál rendezővel az élen — megmutatták a régi filmet azoknak a nyilatkozóknak, akik azóta is ott dolgoznak, majd megkérdezték őket az idei legégetőbb problémákról. Szó esett a normákról, az anyagellátásról- a felelősség­ről, a kötelezettségekről. A gyárban készült filmet azután levetítették a gyár vezetői­nek. akik véleményezték, s vázolták saját gondjaikat, szempontjaikat. Érdekes, "kettős törésű”- mindenkép­pen tanulságos dokumentum­film állt elő ezzel a mód­szerrel­ták hatékonyabban segíteni az üzemi, szakszervezeti könyvtárakat sem, amelyek a munkások önművelésének egyik legfontosabb szervezetei. Miben lelhetők fel e hiá­nyosságok okai? Mindenekelőtt abban, hogy a könyvtárosok erőiket első­sorban azoknak a hibáknak a kijavítására fordították, amelyeket a szakfelügyelet feltárt, s több energiát szán­tak a községi könyvtárak (melyekben nagyon sok tisz­teletdíjas könyvtáros tevé­kenykedik) munkájának segí­tésére, javítására. Közben csökkent a munkaerő száma: négyen gyermekgondozási se­gélyre mentek. S átmenetileg gátló tényezőként jelentke­zett az új balassagyarmati klubkönyvtár és kiállítóte­rem berendezése és megnyitá­sának előkészítése is, amely hosszabb ideig több könyvtá­ros idejét és szellemi kapa­citását lekötötte. Az ifjúsági és gyermekren­dezvények rendszere az évek során kialakult. Iskolai könyvbarátszakkör működik a könyvtárban, rendszeresen tartanak rendhagyó irodalmi órákat, mesélő foglalkozá­sokat. Mindez az iskolák, az úttörőház és a könyvtár jó kapcsolatának eredménye. Gond viszont, hogy az iskolai könyvtárosok tevékenységé­nek fokozottabb segífése a széles körű elfoglaltság miatt a gyakorlatban meglehetős nehézséggel halad. Üjabb film Galgóczi Erzsébet regényéből a m •• •• u rr A kosos HÁRMAN A HÁLÓZATBÓL A járási hálózat 34 könyv­tárból áll. Munkájuk rendsze­res módszertani segítése, te­vékenységük folyamatos, komplex vizsgálata, elemezése nem kis feladatot ró a járási könyvtárra. Az említett sze­mélyi gondok csak részben magyarázhatják, a hálózati tevékenység fogyatékosságait Tudatosabb, tervszerűbb, át­gondoltabb munkára van szükség ebben az évben min­denféleképpen. Nem fordul­hat elő az, mint tavaly júni­usban, hogy egy továbbkép­zésnek beillő fórumon mind­össze hárman jelentek meg. Lényeges fejlődésnek kell bekövetkeznie Szügy, Csesztve és Nógrádmarcal könyvtári ellátásában is. Javításra szo­rul a járási hivatal művelő­désügyi osztályával való együttműködés. A balassagyarmati városi­járási könyvtár munkáját ösz- szességében színvonalasnak, tartalmasnak tekinthetjük. Írásunkban mégis főként a gondokról szóltunk, mert úgy érezzük, hogy a figyelem rá­juk irányításával segíthetünk a legtöbbet a korábbi fejlő­désben. Sulyok László A József Attila-díjas Gal- góczi Erzsébet írásai valósá­gos mágneses erővel vonzzák a tv- és filmrendezőket. S ezen aligha van csodálkozni­való- Műveit a régi és az új élet ellentmondásainak bemu­tatása- a mély drámaiság, harcos politikai elkötelezett­ség- közéleti érdeklődés jel­lemzik, s mindezek nemcsak együtt, hanem külön-külön is élénken foglakoztatják, inspi­rálják a legfiatalabb művé­szetek alkotóit. Ugyanakkor — már ezt is több tapasztalat bizonyítja — a Galgóczi-fil- mek biztos sikert hoznak rendezőiknek. Mihályfi Imre neves tévé­rendező volt már akkor, ami­kor mozifilmmel is megpró­bálkozott. s talán legnagyobb sikerét e műfajban éppen a Galgóczi Erzsébet regényéből készített Pókháló című film­mel érte el. Legújabb játék­filmjében, A közös bűnben ismét Galgóczi-témát dolgoz fel- A regény és a film cse­lekménye történelmünk el- lentmondásos, zűrzavaros idő­szakában, 1956. őszén és 1957. elején játszódik, egy a világ­tól távol eső tanyán. Ebben a zárt, szűk közegben ábrá­zolja a paraszti sorsot, a tör­ténelem valóságos mozgató erőiről mit sem- vagy édes­keveset tudó ember életvite­lét. A Sokorai-tanyán kétsze­resen csap össze a kétféle életvitel, felfogás: egyrészt az apa és a környezetéből ki­szakadni igyekvő fiú szemé­lyében, másrészt az idős pa­rasztember és a zavaros időkben a tanyán megbúvó városi funkcionárius nézetei­ben. Galgóczi Erzsébet és Mi­hályfi Imre —, mint a Pók­Jelenet a filmdrámából (Horváth Sándor, Várnagy Katar Un és Csák György) hálóban — most sem ad étel­receptként felhasználható utasítást a néző, az egyes em­ber számára, miként éljen- de mélységesen elgondolkoz­tat, s finom megoldásaival egyértelműen sugallja a kö­vetendő életutat- A közös bűn főszerepeire Mihályfi Imre remek színé­szeket szerződtetett. A konok parasztember figuráját Hor­váth Sándor, feleségét Vár­nagy Katalin, a városi vezetőt Némethy Ferenc, a paraszt­fiút Csák György főiskolai hallgató alakítja. Fontos sze- repet formál meg Szirtes Ádám- Molnár Tibor. Kovács János és a főiskolás Hori- neczky Erika- A februári pé­csi magyar filmszemlén már bemutatott filmet Szécsényi Ferenc fényképezte, zenéjét Vukán György szerezte- Megyénkben A közös bűn című filmet elsőként a ba­lassagyarmati Madách Imre Filmszínház mutatja be már* cius 16—17-én. Komoly zene farsangja Nagybátonyban A nagybátonyi Bányász Mű­velődési Ház kamarazenekara a közelmúlt farsangi hang­versenyével ismét remek ze­nei élményt nyújtott az egyre növekvő, a jó zenét igénylő közönségnek. Talán a sze­rencsés műsorösszeállításnak is köszönhető, hogy koncert­jükön űj színek, új hangzá­sok — gondolok a pizzicato technikára és a szordino hasz­nálatára — csendültek fel, melyen igen nagymértékben növelték az egyébként is rend­kívül hálás közönség figyel­mét. A zenekar — immár ha­gyományosan és nem eléggé dicsérhetően — ismét olyan elfelejtett művet mutatott be, amit eddig egyáltalán nem is­mertünk, de aminek értéke semmivel sem kisebb a kora­beli alkotásoknál. A hangver­seny során fel kellett figyel­nünk a zenekar koncertmeste­rére, Torják Vilmosra, aki ez­úttal zeneszerzőként is bemu­tatkozott. Farsangi hangulatnak meg­felelően Mozart Falusi muzsi­Makaienko-évíoiduló Moszkvában befejeződött a nagy szovjet pedagógus és író, Makarenko születésének 90. évfordulója alkalmából rendezett konferencia. Szovjet tudósok és a szocialista or­szágokból érkezett vendégek méltatták Makarenko tevé­kenységét, amely megalapozta a szovjet oktatásügy és pe­dagógia fejlődését. A konfe­rencián 40 előadást és beszá­molót hallgattak és vitattak meg. NÓGRÁD - 1978. március 16., csütörtök A Madách Színház március 10-tőI mutatja be Rolf Hoch­hut: „Egy vadász halála” című monodrámáját, amelynek főszerepét — Hemingwayt, az írót — Bessenyei Ferenc ala­kítja. Képünk az öltözőben készült. kusok című darabját hallhat­tuk elsőként. A négytételes mű vonósokra és két kürtre íródott, mely tele van neve­tésre ingerlő zenei képtelen­ségekkel, groteszk hangnem­változásokkal, szándékosan írt hamis (fals) hangokkal. A szerző tulajdonképpen zenei tréfának szánta alkotását, mellyel nem a hagyományt őrző falusi zenészeket akarta kigúnyolni, hanem a nagyo­kat puffogtató, de semmit nem mondó dilettáns, tehet­ségtélen zeneszerzőket. Majd Anton Dimler német zene­szerző B-dúr klarinétverse­nye következett. Dimler Mo­zart kortársa volt, így érthe­tő, hogy az egyébként kitűnő és sokoldalú muzsikus művei­nek nagy része elkerülheted e- rül, de igazságtalanul feledés­be merült. Dicséretes az a törekvés tehát — amelyet a nagybátonyi kamarazenekar is követ —. hogy az ilyen mel­lőzött alkotásokat ismét fel­színre hozzák. A háromté­teles versenyművet Becze La­jos, a nagybátonyi zeneiskola fiatal tanára adta elő. Meg­csodáltuk biztos, könnyed hangszerkezelését, nagyszerű légzéstechnikáját, különösen a második tétel bensőséges lassúját (adaggióját), de nem utolsósorban a virtuozitással határos harmadik rész gyors rondóját. Természetesen mindezt a kamarazenekar igen gondos kíséretével. Talán az est legkiemelkedőbb előadását kaptuk. Törjék Vilmos, a zenekar koncertmestere Invenció és ragtime című művének bemu­tatása nagy meglepetés volt számunkra. Az első tétel rendkívül dallamdús és har­móniagazdagságával — hiszen már a tétel címe is erre utal —, azoknak mesteri összefo­nódásával ragadott meg ben­nünket, míg a második rész merőben ellentétes, vidám, táncos jellegű, néger spirituá­léra emlékeztető, szinkópák­kal tarkított, vérpezsdítő rit­musával kötötte le figyelmün­ket. De kissé szokatlannak, furcsának tartottam a két té­tel közötti összetartozás, a ro­koni kapcsolat hiányát, azaz a tételek egymástól függetlenül külön-külön világot jelentet­tek számomra. Benjamin Britten angol ze­neszerző munkásságát szeri.e a világon elismerik, nevét világ­hír övezi. Simple symphony — magyarul Egyszerű szimfónia című alkotásának bemutatása, dacára egyszerűségének, az est másik kimagasló eseménye volt. Az első tétel féktelen ütemű, gyors régi francia tánchoz hasonló, de annak korszerű változata. A második résznek „játékos pengetés” címet adta a szerző, melyet a zenekar — a bevezetőmben er­re utaló — pizzicato (pengető) technikával, ragyogó egyönte­tűséggel vidámságot, örömet kifejező módon tolmácsolt. A harmadik tétel méltóságteljes lejtése, a hangszerek sordinó- val (hangfogóval) ellátott sej­telmes hangszíne, egységes, szép tónusával adott mara­dandó élményt, míg a negye­dik rész a színes, farsangi vi­dámságot juttatta eszünkbe. Végezetül ifj. Johann Stra­uss Pizzicato polkáját szólal­tatta meg a'z együttes vidá­man, felszabadultan, de már — úgy látszik, az erős igény- bevétel miatt — nem olyan egységesen, egyöntetűen, mint ahogy az előző Britten-műben hallottuk. Feltétetlen szólnom és mind­nyájunk elismerését kell ki­fejeznem Torják Vilmos hang­versenymesternek, aki az egész műsort rendkívül meg­nyerőén, nagyfokú intenzitás­sal és a koncert közönségét magával ragadó szuggesztív "erővel vezette le. A műsor ismertetését, ta­nulmánynak is beillő írásá­val Szüts Pál, az együttes gordonkaszólamának vezetője látta el. Záradékként néhány kérdés- felvetés kívánkozik. Ä nagy fáradsággal, nem kis áldozat­tal és művészi szakértelem­mel létrehozott, egész estét betöltő műsorokat eddig mi­ért csak Nagybátonyban mu­tatták be? Talán a megye más helyein — vagy akár Sal­gótarjánban is — a közönség nem igényelné a komoly zené­nek ezt a fajtáját?-Nem hi­szem. Vagy talán nem fogad­nák úgy és olyan szívesen az egvüttest, mint a nagybáto- nviak? Ezt sem hiszem. Azt viszont igen. sőt biztosan tu­dom, hogyha, a zenekarnak mód nyílna, egy-egy nagy fá­radsággal létrehozott műsort közönség előtt többször bemu­tatni, akkor kollektív művé­szi munkája minden tekin­tetben javulna csiszolódna, kristályosodna. Borsányi Mátyás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents