Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

## Összehívták az országgyűlési A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdé­se alapján az országgyűlést 1978. március 23-án, csütörtök délelőtt 11 órára össze­hívta. A kormány javasolja, hogy bz országgyűlés tűzze az ülés­szak napirendjére a belkeres­kedelemről szóló törvényjavas­latot, valamint a külügymi­niszter beszámolóját a kor­mány külpolitikai tevékenysé­géről. Az ülésszak napirendjén — az alkotmány előírásának megfelelően szerepel még a Legfelső Bíróság elnökének beszámolója. (MTI) Gazdag program a FIN-napoüon XXXIV. ÉVF., 61. SZÁM ARA: 1 FORINT 1978. MÁRCIUS 12., VASÁRNAP Az idei forradalmi ifjúsági napok rendezvényei bő vá­lasztékot kínálnak megyénk fiataljainak. Egy kis ízelítő a programból. A KISZ Salgó­tarjáni városi Bizottsága ren­dezésében március 12-én Pe­tőfi Sándor-emléktúrát szer­veznek a Salgó-várhoz. Már­cius 18—20. között kerül sor a „Komplex ifjúsági napok” rendezvényeire, a Köszöntünk yiT, köszöntünk Havanna! vetélkedő városi előselejtező­jére, a kercseg-laposi politi­kai emléktúrára, a középisko­lások mozgalmidal-fesztivál- jára, a salgótarjáni ifjúsági művelődési ház átadására. A KISZ új tagjainak fogadalom­tétele április 2-án lesz. Balassagyarmaton március 15-én ifjúsági napot rendez­nek, amelynek műsorában szerepel az Alkotó ifjúság pályázat megnyitója, filmve­títés, tömegsportrendezvé­nyek, ünnepi megemlékezés, ügyességi vetélkedők, majd kulturális bemutatóval zá­rul az egész napos program. A megye járásaiban is gaz­dag műsorokkal, sport- és kulturális rendezvényekkel, ünnepi megemlékezésekkel tisztelegnek a fiatalok a for­radalmi múlt eseményei előtt. Kiemelkedik ezek közül a március 19-i szécsényi ifjú­sági nap és a börzsönyi Vö­rös Túra, amelyre április 3- án kerül sor. A FIN-rendezvények egyik érdekessége a „Hogyan él­jünk?” című vitasorozát, amelyen fiatalok, KISZ-ta- gok és mozgalmon kívüliek találkoznak, hogy életkörül­ményeik, tapasztalataik alap­ján vitassák meg a szocialis­ta életmód kérdéseit. így pél­dául március 15-én Pásztón és Balassagyarmaton, 22-én és 29-én Salgótarjánban a ZIM, illetve az SKÜ ifjúsági klub­jában tartanak ilyen jellegű vitákat. A FIN-időszak alatt zajlik le a VIT-selejtezők nagy ré­sze. Március 30-án és április 9-én lesz a városi döntő Ba­lassagyarmaton, illetve Sál gótarjánban, a megyei selej­tezőre pedig április 16-án ke­rül sor. Az említett műsorok a megyei programnak csak tö redékét alkotják, hiszen a falvákban, községekben, üzemekben- gyárakban fiata­lok ezrei készülnek külön­böző rendezvényekkel for­radalmi hagyományaink mél­tó megünneplésére V'.Iág proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Megindult a tavaszi munka Nincs lemaradás, jó az időzítés a mezőgazdaságban Hogyan teleltek az őszi kalászosok ? — Elkezdődött a talaj-előkészítés — Hiány a gyomirtó vegyszer Az Időjárástól függően meg­indult a tavaszi mezőgazdasági munka a termelőszövetkeze­tekben. Szurdokpüspökiben például az elmúlt vasárnap a traktorosok egy része a földeken volt. Talaj-előkészítést végeztek a mák vetéséhez. Jelenleg foly­nak az előkészületek a tavaszi árpa vetésére. A kora tavaszi munka beindulását azonban sok egyéb halaszthatatlan fel­adat előzi meg. Befejezték annak az úgyne­vezett reprezentatív vizs­gálatnak az értékelését, ame­lyet a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya végzett az őszi vetések állapotáról. A megye jelenlő- sebb mezőgazdasági üzemei­ben neves szakemberek közre­működésével azt vizsgálták, hogy a tél milyen hatással volt a kalászosokra. Ebből ki­indulva határozzák meg töb­bek között az oszd búzára, ár­pára fordítandó tennivalókat. Kiderült mindenekelőtt, hogy az elmúlt évben jobban telel­tek a kalászosok mint az idén, ugyanis a vetéseknek 56 szá­zaléka jól, 33 százaléka köze­pesen, míg 11 százaléka gyen­gén vészelte át a telet. Most 45 százaléka jól, 40 százaléka közepesen és 15 százaléka gyengén. A vizsgálathoz tizenöt ter­melőszövetkezetet vettek ala­pul. Elmondhatjuk, hogy a tél különböző hatással volt a vetésre. Például Palotáson, Ecsegen és Szurdokpüspökiben elége­dettek a növények állapotával. Még ennél is kedvezőbb a helyzet Magyamándorban, ahol a —- szakemberek véle­ménye szerint — a megyében a legkedvezőbb a vetés minő­sége. A rétsági járás üzemei közül a tolmácsiban, a Nóg- rád községiben és Nézsán vé­geztek felmérést. Ebből kiin­dulva állapították meg, hogy a megyében leggyengébben ebben a járásban teleltek' a kalászosok. Érdekes a szécsé­nyi járásban végzett vizsgálat összegezése. Nógrádmegyer- ben például a vetésnek 25 százaléka sínylette meg a te­let, míg a szécsényi termelő- szövetkezetben a megyei át­lagnál is jobban telelt a gabo­na. A tanulságokat leszűrve végzik a koma tavaszi fejtrá­gyázást a növények megsegí­tésére. Jó ütemben halad a munka. A legutóbbi értékelés szerint a terület nyolcvan szá­zalékára kiszórták a műtrá­gyát. A korai fagyfelengedés nem gátolja a fej trágyázást, mert tízezer hektáron légi úton juttatják a műtrágyát a földekre. E hét végére várható — és ebből a vasárnap sem kivétel —, hogy nagyobb erővel megkezdik a vetéshez szüksé­ges talaj-előkészítést. Ilyen munka indult meg Endrefal- ván, ahol szintén sokat ígérő az őszi vetés. Ebben a tsz-ben is nagy területen foglalkoznak máktermesztéssel. Palotáson szintén a mák alá készítették elő a héten — miután az idő­járás azt engedte — a talajt. Itt gátolta a zavartalan mun­kát, hogy a gyomirtáshoz szük­séges vegyszer nem érkezett meg a termelőszövetkezetbe. Elmondható tehát, hogy mezőgazdasági üzemeink felkészülten várják a kita­vaszodást, de addig is, éppen a tél miatt, a gyengébb minőségű kalászo­sok megerősödéséhez nyújta­nak segítséget kemikáliák fel- használásával. „János bácsi is tud okosat mondani...” Jelentős terhet ró a brigádokra a NÁÉV 1978-as terve Tegnap délelőtt ültek össze a szocialista brigádok vezetői a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat központjában abból a célból, hogy megvi­tassák: vállalásaikkal miképp segíthetik elő a vállalat ez évi tervének megvalósítását. A tanácskozáson több gazdasági vezető is jelen volt. Vitaindítójában dr. Szittner András igazgató főbb vonalak­ban értékelte az elmúlt esz­tendő eredményeit, s ismer­tette az idei elképzelések va­lóra váltásának legmeghatáro­zóbb kérdéseit. Elmondta: ta­valy a munkák mennyiségi eredményei a legfontosabb te­rületeken jól alakultak, a szer­vezésben és a minőségben azonban még mindig túl sok nehézség adódott. Ezeken az idén föltétlenül javítani kell, mivel a vállalat nagyot kíván előrelépni. A tavalyi 600 mil­lió forintos termelési értékkel szemben 1978-ban 672 millió forint termelési érték a cél; a vállalatok közötti munka­versenyben pedig a Kiváló Vállalat címet pályázzák meg. Növelni kívánják — számotte­vő mértékben — a nyereséget is: az 1977-es egy százaléknál is kevesebb nyereséggel szem­ben idén 4,9 százalékos nye­reséget céloz a terv, ami több mint 27 millió forint. A nagy feladatok megoldásá­ban leginkább a szocialista brigádok példamutató munká­jára -számítanak. A hatéko­nyabb versenymozgalom vé­gett módosították a vállalati munka verseny-szabályzatot: konkrétabb feladatmeghatáro­zás és a vezetők fokozott be­vonása valósult meg ezáltal. A vitaindítóhoz tizenöten szóltak hozzá, köztük hét fizi­kai munkás. Dancsok Sándor asztalos helyeselte az új sza­bályzatot és a jobb minőség érdekében nemsokára beveze­tendő minőségi bérezést, de fel­hívta a figyelmet arra, hogy ehhez a feltételeket is nyújta­ni kell: gyakorta állnak, mert kevés a fa, hiányzik egy pánit stb. Serfőző István la­katos elmondta, már régebben Is jó lett volna ilyen részletes szabályzat. Ám a benne foglalt feladatok igen nagyok, a kol­lektívák nem tudják magukra hagyatva megoldani: gondo­sabb patronálás kell. Fölhívta a figyelmet arra, hogy nem helyes, ha szabad szombaton tartanak műszakot a termelési tanácskozás miatt: ezt inkább egy hétköznapi délután kell lebonyolítani. Dudás Pál vil­lanyszerelő fölvetette, hogy eddig — mivel a vezetők nem voltak érdekeltek a verseny­ben — kevés figyelmet fordí­tottak a technológiai sorrend betartására, így sokszor a már lefestett falat kellett vésniök, ami aláásta a minőséget. Kér­te, ne tűzzenek ki munka- verseny-jutalmat vasárnapi munkára; azt inkább túlórá­ban számolják el. Juhász Já­nos kőműves arról beszélt: ke­vés mód van közös kirándu­lásra a gyér számú szabad szombat miatt. Hiányolta to­vábbá a vezetők — korábban megszokott — munkahelyi lá­togatását is: így megszűnt a kapcsolat a vezetők és a mun­kások között. Ha látogat is egy-egy vezető az építkezésre, akkor se beszél a munkások­kal, pedig — mint mondta — „lehet, hogy János bácsi is tud okosat mondani...” Ez az egyik kulcsa a „mozgásba lendült” törzsgárda megtartá­sának. A felszólalások végén a fő­építésvezetőségek konkrét vál­lalásai hangzottak el, majd ebéddel zárult a tanácskozás. 4 kulturális ágazat fejlődése a salgótarjáni járásban t// óvodák9 iskolák épülnek as idén Jó alapokkal kezdődött a salgótarjáni járásban a kul­turális ágazat V. ötéves fej­lesztési tervének megvalósí­tása. E megállapítással kezdte tájékoztatóját György István, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője, amikor az idei esztendő fejlesztési elképzeléseiről kérdeztük. Azért tartotta ezt szükséges­nek megjegyezni, mert az elő­ző tervciklusban a járás kul­turális ágazata minden koráb­bi időszaknál dinamikusabban fejlődött, s az 1972-es oktatás- politikai párthatározat szelle­mében sikeresen alakították át korszerűbbé az iskolahálóza­tot, amely ma már eredmé­nyesebben és hatékonyabban szolgálja a nevelő-oktatómun­kát. A járásban az új tervidő­szakban is kiemelt szerepet szántak az óvodai férőhelyek és az általános iskolai tan­termek száma növelésének. Ezt a szándékot tükrözik az idei fejlesztési terved. Bár­nán 25 férőhellyel bővül az óvoda, s a március végi át­adással már 50 gyermek el­helyezését tudja biztosítani. Üj óvodát három helységben építenek. Kishartyánban és Sóshartyánban 25—25, Nagy- bárkányban 50 férőhellyel. Megépítésüket azért tekinthet­jük rendkívül fontosnak, mert ezekben a községekben ko­rábban nem működött Óvoda- Elkészültük nem csak a szü­(Folytatás a 2. oldalon} KERTESZKEDOK Megélénkült a munka a balassagyarmati városgazdál­kodási vállalat kertészetében. Szomor József üzemvezető el­mondta, egyik feladatuk a város parkjainak virággal va­ló ellátása. Ezt részben a vállalat dolgozói végzik, de min­den évben segít e tevékenységben Balassagyarmat lakossá­ga is — társadalmi munkaként! Ez utóbbihoz is a kertészet termeszti a virágokat, s a városi tanács veszi meg tőlük. Mindezen kívül üzletükben is saját termesztésű virágot árul­nak, amelyek egész évben — kivált népszerűbb névnapo­kon, ünnepeken — kelendőek. Kint, a szabadban épp a hollandi-ágyak előkészítését vég­zik az asszonyok. Ha elkészülnek, virágokat telepítenek majd bele és lefedik védőüveggel. Bent az egyik üvegházban a már fejlett cserepes virágokat veszik szemügyre, öntözgetika kertészek: Kőszegi Attiláné, Szenográdi Gáborné, Jancsovics Lászlóné, meg a művezető! Hegedűs Józsefné. Nemcsak virágok, de padok is kerülnek majd a parkokba, s nem is akárhogyan. Gondosan lemázolják az üzem dolgozó- női'• Petrovecz. Istvánné, Baranyi Rozália, meg Sáros Gyuiá- né. — Képek: Kulcsár — ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents