Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-10 / 59. szám
Ma! kommentárunk Igazodás a változáshoz Évekkel ezelőtt két országos tanyakonferencián vettem részt: Kecskeméten és Szegeden. A Hazáfias Népfront budapesti, Belg- rád-rakparti székházában ugyanakkor minden hónapban egyszer hallgattam a kistermelőket, a háztáji ésház körüli gazdálkodás örömeit, gondjait. Az eltérő témák között a párhuzamot a rendező adja, a település- és szövetkezetpoli- tikának egy bizottság volt a „gazdája” a HNF Országos Tanácsánál. Így volt ez egészen a legutóbbi napokig, amikor azegyüttes- keretből külön vált és megtartotta alakuló ülését a népfront településpolitikai bizottsága. Igazodás a változás hozta körülményekhez — így lehetne indokolni az új szervezeti felállást. Minden bizonnyal több erő és energia jut — az önálló bizottság révén — az egyre több feladat megoldásához- Az első híradás szerint máris szerepel a vizsgálandó témák között a „településhálózat-fejlesztés, a települések kapcsolata, az agglomeráció — vonzáskörzet — sajátos problémái, a lakóhely-munkahely kapcsolatai, a településfejlesztési társadalmi munka, a lakásépítés, a lakásellátottság problémái, a népi építészeti hagyományok ápolása”. Korábbi tapasztalatokból tudjuk, milyen sokat tett eddig is a Hazafias Népfront az országos jelentőségű, fontos döntések megalapozásáért, hatékonyan segítve ezzel a politikai és kormányzati munkát A széles társadalmi bázisra támaszkodva ez lesz a településpolitikai bizottság egyik feladata is. Akcióival, tanácskozásaival segíti a helyi, megyei népfrdhtbizottságokat is, módszertáni segítséget ad a településpolitikai munkához. Elég egyetlen, nem is távoli példára utalni. Nógrád is az aprófalvas megyék közé tartozik. Az ezzel járó gondok a közigazgatás irányítói mellett foglalkoztatják a Hazafias Népfront bizottságait is. Az országos településpolitikai bizottság irányításával csak hasznos lehet egy véleménycsere: hol, mit, hogyan csinálnak. A bizottság alakuló ülésén mindjárt munkához is látott. Megvitatta az új lakótelepek közösségi életének problémáit. A vitaanyag szerint a városi lakosság 30—35 százaléka él új lakótelepen, a korábbinál is zártabb viszonyok között. Az életviszonyokkal, a közösségi élettel, a „befelé fordulás” egyéni és objektív okaival eddig is sokat foglalkozott a népfront, legalábbis kísérlet történt a zártság feloldására. Érdemes utalni arra, hogy jó módszernek bizonyult a városkörzeti népfrontbizottságok létrehozása. Ezek a lakótelepi közösségi élet műhelyei, örvendetes, hogy az életközeibe került, a gondokra és feladatokra jobban figyelő, így eredményesebb munkát végző körzeti bizottságokat éppen Salgótarjánban és Makón szervezték meg elsőként az országban. A Hazafias Népfront településpolitikai bizottságának munkáját gyakorlati emberek irányítják. Elnöke nyugalmazott miniszter, az alelnökök között van a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese, a városi pártbizottság első titkára, városi tanácselnök, tervezőintézeti csoportvezető. Ez is egyfajta garancia arra, hogy a megoldásra váró, fontos kérdéseket tűzi a bizottság napirendjére- S, hogy még tisztább legyen a sor, mindennek legyen gazdája — ezt szolgálja a három településpolitikai, lakóhelyfejlesz- tésí, építészeti-műemléki albizottság. K. G. Segítség az édesanyáknak Gyermekgondozási segélyen levő, vagy háztartást vezető édesanyák a megmondhatói, milyen bonyolulttá teheti az egyszerű bevásárlást a csemete. Otthon hagyni egyedül még nem lehet. Vinni kell őt is a bevásárló körútra- üzletbe- áruházba, csarnokba. Karon, vagy kézenfogva, cekkerrel súlyosbítva közlekedni, elviselni az apróság nyűgöskö- dését. Legalább kétszeres időveszteség. Hát még azoknak- akik városszéli lakótelepekről kénytelenek akár egy villanykörtéért buszozni a központba. Mint arról már beszámoltunk- lakóbizottsági kezdeményezésre a salgótarjáni Kismarty úton, a 13. jelű épület alagsorában gyermek- megőrzőt alakítottak ki egy addig lomkamrának használt helyiségből- A naponta kétszer kétórás nyitvatartás teti, és pár percre kiviszi lehet vásárolni. Hamarabb is alatt a Hazafias Népfront sétálni... megy gyerek nélkül, városi nőbizottságának akti- Újra nyílik az ajtó, Király A fürtös fejű, szőke apróság vái vigyáznak azokra az ap- Attiláné jött a kislányáért, alig akar hazamenni a róságokra, akiknek anyukája — Jó helyen van a megőr- Schuyer Ferenc utcába, a szükséges vásárolnivalók ző- A közelben mindent be g. L után jár. Sxolggálni a népet! Képzelten térnek haza... Bállá István: Itt minden Csendes a rendőrképző iskola udvara Miskolcon. A körlet folyosóján is csak az ügyeletes található. Szinte mindenki a padokban ül, több mint huszonéves fejjel. Azok a férfiak, akik a nyolc általános, a szakmunkásképző iskola és a katonai szolgálat után a rendőri pályát választották élethivatásul. Az iskola előtt ugyanis már egyhónapos előképzésben részesültek, most tíz hónapon át gyarapítják elméleti, gyakorlati ta-, pasztalataikat. — Magyarországon kiképzetten rendőrök nem mozoghatnak az utcán. Ezért hoztuk létre, immár második éve a rendőrképző iskolát Miskolcon is. A hallgatók hét megyéből kerülnek hozzánk. A képzés szeptembertől júniusig tart, megítélésem szerint is fokozott tempóban — tájékoztat dr. Székely Gyula rendőr őrnagy. A képzés, az oktatás szakcsoportokon belül történik. A közbiztonsági szakcsoporton belül alaki, karhatalmi, lőki- képzési, önvédelmi képzés és a szolgálati szabályzat a téma. A marxista—leninista szakcsoport a politikai képzést szolgálja, míg a bűnügyi szakcsoportban, a büntetőjogot, a bűnügyi ismereket az igazgatásrendészet tudnivalóit sajátítják el a hallgatók. Az oktatást a legkorszerűbb eszközök szolgálják. Írás- és diavetítők, szemléltetőeszközök, oktatófilmek, tornaterem, nagyszerű sportfelszere- Sidi László: Megtanuljuk lés, többezres könyvtár se- gyakorlatit is.. gíti a hallgatókat, a felkészülésben. A rengeteg sajtótermék között ott van a NÓGRÁD is. S vajon mire képesít a rendőriskola? Dr. Székely Gyula készséggel ad választ: — Először talán azt kellene elmondanom, hogy a tanárok zöme jogi képzettségű, katonai főiskolát, egyetemet végzett ember. Szakértőik mesterségüknek. Mire képesít az iskola? Röviden fogalmaznék. Az életre, szolgálatellátásra, de arra is, hogy tovább folytathassa a hallgató tanulmányait esetleg főiskolán, vagy másutt. Képesít az iskola a közrend-, közbiztonság-, az állampolgári fegyelemre nevelésre a szocialista törvényesség betartása mellett, a jogpolitikai elvek fi- gyelembevételével... Aztán, raK0Zasra- még sok mindenre. Járjuk a körletet. Így aka Sulyok Gyula: Jut idő a szó— Nagyszerű fiúk a nógrádiak — vélekedik. Fiatalok, hajtósak. Igyekeznek az elméleti és gyakorlati munkában egyaránt. Bizonyítom is. Bállá István például szakasz- parancsnok-helyettes. Egyedi Sándor rajparancsnok. Sulyok Gyula a hallgatói KISZ- szervezet titkára... A tanulmányi átlag? Biztos, hogy a négyés felett lesz. Két kiváló is várható a hallgatók között. Azt hiszem, ezzel sejk mindent elmondtam. — Szerény, jó képességű emberek a nógrádiak. Szorgalmasak. Politikailag szilárdak, marxista képzettségük az átlag felett van — jellemzi fiatal rendőreinket Simkó János .. alhadnagy, alapszervezeti ■>°- párttitkár. Bekopogunk egy tanterembe. Minden igényt •kielégít. Együtt a nógrádi társaság Molnár László főhadnagy tanárral. A főhadnagy fogalmaz így: — A tíz hónap elteltével képzett emberek térnek haza Nógrádba. Szót váltunk néhány hallgatóval. Véleményük egyben azonos: valamennyien élethivatásul választották a rendőri pályát. — Már most az a véleményem, hogy hasznos tanultakkal térünk haza. Képzettek leszünk mind elméletileg, mind gyakorlatilag. Jól érezzük itt magunkat. Kifogástalan az elhelyezés, biztosított a tanulási lehetőség — vélekedik Bállá István. ' Szétnézünk a hálószobákban. Két- és háromágyasak. Mindenkinek külön szekrény. — Az a véleményem, hogy itt a gyakorlati kiképzés a nehezebb. Ez nem is baj, mert ez a munka otthon lesz könnyebb. Először megijesztettek, de mos már megszoktam, jól, érzem magam. Érdemes tanulni — summázza véleményét Sidi László. — Még az a szerencse, hogy minden héten hazamehetünk — veszi át a szót Sulyok Gyula. — Én nős vagyok, így a családot is gyakran láthatom. Mint KISZ-titkár elmondhatom, hogy nincs hiány szórakozásban sem. Kirándultunk a Kossuth-emlékműhöz, meglátogattuk a Herman Ottó Múzeumot, kirándulást szervezünk Budapestre. Segítjük a BM-óvodát, eddig nyolcszáz társadalmi munkaórát töltöttünk el. Dolgozunk és tanulunk. Azért, hogy hivatásbeli. Lajos Katonai Főiskolát vé - - dunk össze Kodák István gezte el. Tanítványai között e°Y életre elkötelezett rendrendőr hadnaggyal, osztályfő- kilenc Nógrád megyei hallga- őrök legyünk... nők tanárral, aki a Kossuth tó van. Somogyvári László — Elég sokan jelentkeztek — mondja Hupcsik Gézáné, a nőbizottság titkára. — Rendszeres beosztást készítettünk előre, mikor kire kerül sor- Van- aki hetenként több ügyeletet is vállal. — Nagyon sokan szeretjük a gyerekeket — teszi hozzá Angyal Gyuláné- a másik „pótnagymama” —, akinek nincs unokája, az azért kívánkozik ide- akinek van. az pedig tudja, mennyire szükséges egy ilyen hely. Dézsi Lajosné a házban lakik. Maga is „érdekelt”, ott játszik az övé is a többi gyerek között. — Szerintem jó ötlet volt. Ha ismertebb lesz. bizonyára telt házra számíthatunk mindennap — mondja. Hetenként egyszer-kétszer ő is vállal ügyel etet. — Már nagyon kellett ilyesmi — teszi hozzá egy másik házbeli édesanya. Eve- nich Lászlóné- — Nekem is ott a két gyerek. Egyszer próbáltam rájuk zárni az ajtót. Mire visszatértem a Csemegéből, három doboz mosóport szétszórtak a lakásban- ., Miközben beszélgetünk, a gyerekek szinte észre sem vesznék bennünket. A kis helyiséget betölti a játék zsivaja. A kisebbek kockákkal. babával játszanak. A nagyobbak között — úgy 5— 7 éveseik is vannak — a lejtőn futó kisautó a népszerű. Az egyik apróság elpityere- dik. Most vette észre, hogy nincs itt a mama- Angyalné vigaszlaigatja, majd felöltök. A.V5 „Bizonyítani keli barátaink eiött is” Kitüntetés a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsától A kitüntetés messziről érkezett Pásztora: felirata, s a viselés jogosságát tanúsító okirat egyaránt cirillbetűs. A szerény külsejű dobozt az ABC-áruház vezetője veszi elő a fiókból. Látható elfogódottsággal, a friss élmény hatása alatt. — Még akkor sem akartam elhinni, amikor a KPVDSZ budapesti székházában szólítottak, s a Szovjetunió nagy- követségének titkára átadta a kitüntetést — emlékezik Szabó Ferenc. Az öröm, a megilletődött- ség érthető. A Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsa azokat jutalmazta kitüntetésével, — a Szocialista munkaverseny győztese —, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott, országos méretű munkaversenyben a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtották. Az elismerés rangját mi sem bizonyítja jobban annál, hogy Nógrád megye kereskedői közül egyedül Szabó Ferenc, a Zója Szocialista Brigád vezetője kapta meg a szovjet kitüntetést. ★ Megrendelőlapok, szállító- levelek tengerében beszélgetünk munkájáról, kereskedői hitvallásáról. — Kereskedő? — kötök bele máris az első szóba. — A minap egy boltos kikérte magának: ő eladó! — Kevesebb manapság a kereskedő — nyomja meg a szót —, mint az eladó. Pedig az első sokkal többet jelent. Hová sorolhatjuk Szabó Ferencet? Kiderül vallomásából. — Huszonhat éve végzem ezt a munkát. Nem tudom mond-e valamit, de ez idő alatt még nem volt leltárhiányom. Pedig az minden alkalommal vizsga. Jelenleg 24 emberrel dolgozom, reggel fél hattól este fél hétig, mindennap itt vagyok az üzletben. Hogy ez több mift.t nyolc óra? Természetesen erre a „buzgóságra” nem kötelez senki, de egyáltalán nem mindegy, hogy megy a munkám— Azt mondják, sok a maszek fuvarja, saját kocsival. — Igaz! Ha véletlenül délután fél ötkor elfogy a tej, veszem a telefont és a beszélgetés után már megyek is a tejüzembe. Ha nem nyit ki a maszek pék és zárva van a sütőipar árudája, kevés lehet a kenyér. Nyúlok a telefon után: tudnátok adni két mázsát? Arra is volt már példa, hogy nem. Ilyenkor Nagy- bátonyba szaladok. — Hallottam: a keresett árucikket igazán „maszek” módon, összeköttetés révén, szerzi be Budapestről. — Nem tagadom. Az áru után menni kell, így nincs zavar. Meg aztán... 24 dolgozónak kell jutalékot szerezni, a fizetés legnagyobb része a forgalom után van. Ügy hiszem azonban, hogy a legfontosabbat, a vevők jó közérzetét kellett volna az indokok között elsőként említeni. Ha egyáltalán kell ehhez indoklás. — Nem sajnálja az időt? — Senki sem sajnálja, aki szereti az árut és főként a vevőt. A kedvet ez adja. Bevallom, a népszerűség elérése — pontosabban most már megtartása — kifejezetten célom. Az az álapelvem, hogy úgy kell fogadni a vevőt, mintha a saját, házamba jönne. És mit tesz olyankor az ember? Szíves szóval várja a vendéget, a kedvében jár. Hamiskásan mosolyra vált Szabó Ferenc arca: , — Tudja, ha az eladótérben kezembe veszek egy kon- zervet, el is adom akárkinek. Erre fogadok. A falra függesztett, havonta vezetett táblázatra nézek: ott a bizonyíték. 1970. áprilisában a nyitás utáni első hónapban 815 ezer forint volt az ABC- áruház forgalma, legutóbb pedig 2 millió 337 ezer. Az üzletvezető egyben a hős fiatal, Zója nevét viselő szocialista brigád vezetője is. Értékes rekorddal büszkélkedhetnek: nem volt olyan év, amikor el ne nyerték volna a szocialista címet. Az elmúlt évben — többek között — ezt tartalmazta vállalásuk: 3 százalékkal túlteljesítik a forgalmi tervet, a tej és tejtermékek forgalmát 20; a zöldség- és gyümölcskínálatot 30; az üdítő ital, valamint a hal- és baromfi- forgalmat egyaránt 15 százalékkal növelik. Részletezhetnénk a takarékosságot, a célrészjegyek j egyeztetését, a tagszervezést is. Mindenütt nagyok a számok. — Ezek után jutott el hozzánk is a felhívás — mondja az üzietvezető-brigádvezetö. — összeült a brigád, s a 80. évforduló tiszteletére külön felajánlást, - pótvállalást tettünk. A forgalmi tervre újabb kettő, a zöldségre 30, az üdítő italra 15, a tejre 20 százalékot „tettünk rá”. Most már arról számolhatok be: amit vállaltunk, maradéktalanul teljesítettükEnnek szól a kitüntetés. A leleményességnek, a kiváló szervezésnek, a kollektíva áldozatos munkájának. Szabó Ferenc is többes számban fogalmaz. Rápillant a szerény dobozból előkerült díszes kitüntetésre: megfontolt, határozott hangon szól a holnapról. — Persze, előlegezett az elismerés. Nem legalább így, hanem még jobban kell dolgozni. Üjra kell bizonyítani! Nemcsak az ÁFÉSZ-nél, itthon, hanem barátaink előtt is. (kelemen) NÓGRÁD - 1978. március 10., péntek