Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-09 / 58. szám
Falugyűlés Szécsényben Zsúfolásig megtelt a szé- esényi járási művelődési központ nagyterme, ahol falugyűlésre gyűltek össze a minap a nagyközség lakói. Földi László, a nagyközségi tanács elnöke tájékoztatta a megjelenteket az V. ötéves terv időarányos teljesítéséről és az 1978. évi feladatokrólA nagyközségi tanács a községpolitikai célok megvalósításáért együtt tevékenykedik a járási székhelyen működő vállalatokkal. intézményekkel. A gazdasági egységek, az 1977-es évi tervüket 101,1 százalékra teljesítették. Tanácsi beruházásból felépült és átadásra került 40 OTP-lakás. Megkezdte üzemelését az új AFIT- szerviz- A Helytörténeti Múzeum előtt autóparkolót alakítottak ki. A település lakosságával együtt hozzáfogtak a Rákóczi úton a járda építéséhez- Az ivóvízhálózat bővítése azonban elmaradt. Elmondta a tanácselnök, hogy ez év elején megkezdték a (kutak ásását, a csövek fektetését és előreláthatóan májustól 300 köbméterrel több vizet tudnak termelni. Ez ötven százalékkal t több az eddigi mennyiségnél. A lakosság bekapcsolódott a nagyközség gazdaságpolitikai céljainak a megvalósításába- Az egy főre jutó közhasznú társadalmi munka értéke 175 forint. Erősödött az üzemek és a közoktatási intézmények kapcsolata. A vállalatok szocialista brigádjai sok felszerelést- játékot- szemléltetőeszközt készítettek a tanulóknak. i Az idei feladatokról szólva a tanácselnök elmondta, hogy hozzáfogtak a százszemélyes kollégium építéséhez, melynek átadására 1979- ben, kerül sor- Tavasszal megkezdik egy új 12 tantermes általános iskola építését. Tizennyolc célcsoportos lakás építése szerepel a programban. Felújítják a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Kossuth Lajos utcai épületét. Elkészül a Báthori és a Csépe Sándor utca útburkolata. Tovább folytatják a járdaépítést a Rákóczi útonA tanácselnök tájékoztatta a nagyközség lakosságát- hogy az ÁFÉSZ 40 millió forint beruházással hozzáfogott egy áruház építéséhez. Elkezdődött a posta építése, melynek kivitelezési összege 10 millió forint. A termelő- szövetkezet keverőüzemet létesít. Az ELZETT gyáregységben az új beruházások a munka hatékonyságát és a dolgozók munkakörülményeinek javítását szolgálják. Az előterjesztés után többen kértek szót- Felelősség- teljesen szóltak a nagyközség jelenéről és jövőjéről. Borbás László arról beszélt, hogy az Ipoly Bútorgyár dolgozói 40 ezer forint értékben végeztek . társadalmi munkát a nagyközség iskoláiban és óvodáiban. A kommunista műszak munkabérét (30 ezer forintot) átutalták a nagyközségi tanácsnak község- fejlesztési célokra. A Puskás Jivadar Szocialista Brigád nevében felhívással fordult a nagyközség üzemeihez, vállalataihoz, hogy társadalmi összefogással tornatermet építsenek a járási székhelyen. Domszky György a társadalmi munka fontosságáról beszélt- s mint járási sportfelügyelő megerősítette az Ipoly bútorgyáriak felhívását Dr- Hütter Csaba országgyűlési képviselő tájékoztatta választó- polgárait az országgyűlés tavalyi ülésszakairól. Gonda Pál- az ÁFÉSZ terveiről szólt: az áruház felépítése után a külterületeken levő üzleteiket tovább üzemeltetik, a nagyközségben megszüntetik az italboltok kocsmajellegét. Balázs Irén- a nagyközségi KISZ-bizottság titkára a fiatalok társadalmi munkavégzésének felajánlásáról beszélt. Horváth József, a tejüzem vezetője' elmondta, hogy ez év tavaszától megoldják a tejgyár melléktermékének. a savónak az értékesítését. Sági Jenő kérte a tanácsot, hogy a külső területen gázlerakatot létesítsenFöldi László tanácselnök válaszolt a hozzászólásokra, majd kérte a lakosságot, hogy ebben az évben is jelentős társadalmi munkavégzéssel, a meglevő létesítmények megóvásával járuljanak hozzá a nagyközség fejlődéséhez, szépítéséhez. A falugyűlés végén Tóth Endréné- a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának titkára a kimagasló társadalmi munkáért érmet és oklevelet nyújtotta át azoknak a kollektíváknak és személyeknek- akik az elmúlt évben a legtöbbet tették a nagyközség fejlesztéséért. sz. f. Kevesen, de föl Ä cím egyben minősítés is. á Nógrád megyei sütőipari Vállalat balassagyarmati részlege KISZ-eseinek elmúlt évi munkájáról. Tizenkilenc fiatal tagja az ifjúsági szervezetnek, ami a helyi viszonyok között 90 százalékos szervezettségi szintnek felei meg. A korábbi években többször cserélődött a vezetőség és gyakran változott a titkár személye is. Mindez természetesen kihatott a szervezeti életre: rendszertelen, ötletszerű rendezvényeik nem vonzották a fiatalokat. S ehhez járultak a helyi sajátosságok; a három műszak, a bejáró életmód stb. A múlt év második felére aztán „összeszedték” magukat, egymást követték a különböző rendezvények. De szóljon erről az akkor megválasztott titkár, Funk Kita. — Sportrendezvényeink közül kiemelkedett a vállalati sakk-, asztalitenisz-verseny, ezenkívül részt vettünk egy munkavédelmi vetélkedőn, amelyről két fődíjat elhoztunk, és sikeresen szerepeltünk a KRESZ-vetélkedön is A május elsejei házi ünnepségnek egyik szervezői, illetve résztvevői voltunk. S az említetteken kívül még néhány szakmai-politikai előadást, vetélkedőt rendeztünk. — És a gazdasági munka? — Üzemünkben négy szocialista brigád működik, melyekben alapszervezetünk tagságának több mint 80 százaléka dolgozik. Hegedűs Gábor szervező titkár 12 éve vesz részt a KISZ-alapszervezet munkájában, ő látja el a pártösszekötői teendőket is. — Az elmúlt héten volt napirenden az ifjúságpolitikái határozat pártalapszerveze- ti ülésünkön — mondja — Ezen részletesen megbeszéltük a KISZ-esek tevékenységét is, s egyetértettünk abban, hogy az utóbbi időszakban fellendült a szervezeti élet, s rendezvények sora követi egymást. Bökényi József üzemvezetőhelyettes tartotta a politikai oktatás előadásait: — Célunk az volt, hogy mindenki számára érthetővé tegyük a társadalmi és gazdasági folyamatokat, illetve az ezzel kapcsolatos helyi feladatokról tájékozódást kapjanak a fiatalok. Ezen ismeretekkel részt tudnak vállalni a tervszerű fejlesztésben. Mindössze két nö van a tizenkilenc KISZ-tag kozott, a szakmát tekintve pedig nagy többségük pék, helyesebben szólva: sütőipari szak-, illetve betanított munkás. A sajátos illat csalhatatlanul elvezeti az idegent a dagasztógépek, kádak, szakajtók „világába”. Ahonnan nap mint nap ezerszámra kerül ki a sokféle sütemény és kenyér. A fiatalok vállalták — lassan már hagyománnyá válik —, hogy augusztus 20-án. a kenyér ünnepén társadalmi munkában és bérmentve ezet cipót készítenek, amit a városi ünnepség után szétosztanak a jelenlevőknek. Szólni kell még az ifjúsági klubról is, amelyet második éve birtokolhatnak a KISZ- esek, s a mozgalmi ' munka fellendülése itt is érzékelteti hatását. Igaz, a tágas, elég nagy méretű helyiségre rátérne egy kis „dekoráció”, de ettől függetlenül betölti a neki szánt szerepet: a szabad idő és a szervezeti élet hasznos eszközévé vált. T. L. Ä kellemes tavaszi időt kihasználva sétára Indulnak Salgótarjánban az Ybl Miklós úti óvoda csemetéi Benga Judit óvónő vezetésével. lllllilBSBia ........... --------------------—— *' - ........ M egvitatták a szövetkezeti kereskedelemben dolgozó nők helyzetét A MÉSZÖV küldöttgyűlése mellett működő nőbizottság — az ÁFÉSZ nőbizottságok titkárainak részvételével — kibővített ülésér előzetes felmérés alapján tárgyalta többek között a szövetkezeti kereskedelemben levő I—2 személyes boltokban dolgozó nők munkakörülményeinek helyzetét. Néhány szövetkezetben a nőpolitikái határozat, valamint az országos tanács elnökségének ajánlása alapján intézkedési tervet készítettek a szövetkezeti nőalkalmazottak élet- és munkakörülményeinek további javítására. A tervben foglalt feladatok végrehajtására hívta fel a szövetkezeti vezetők figyelmét a MÉSZÖV elnöksége is a nőpolitikái határozat végrehajtását segítő megyei intézkedési terve alapján. Elmondható, hogy a szövetkezetben a munkahelyi körülmények általában jelentős mértékben javultak. Ezt a fejlődést számszerűleg jellemzi, hogy az IV. ötéves tervben biztosított 7 millió forinttal szemben az ÁFÉSZ-ek 7 millió 300 ezer forintot használtak fel munkavédelmi és biztonságtechnikai beruházásokra. A további célkitűzések megvalósítása érdekében az V- ötéves tervidőszakban 10 millió 900 ezer forintot irányoztak elő, mely összegből 1977. végéig közel 50 százalékot használtak fel. A pénzügyi és műszaki fejlesztési lehetőségek felhasználása — különösen a nőpolitikái határozatok megjelenését követően — felgyorsult és számos egységben, különösen ahol a dolgozók többsége nő, javult a szociális és egészségügyi követelmények megteremtése. A minimális normákban előírtakon kívül több helyen korszerű melegvíz-ellátást biztosítottak az ÁFÉSZ-ek. Számos helyen kézikocsi és egyéb anyagmozgató eszköz beszerzésével könnyítették a fizikai munkát. Az elért eredmények, a fejlődés mellett jelenleg is gondot okoz az egy-két személyes egységekben dolgozó nők munkakörülményeinek javítása. Fontosságát hangsúlyozza az is, hogy a megye szövetkezeti, kereskedelmi bolthálózatának 64,5 százaléka egy-két személyes, valamint az, hogy ezekben az egységekben a bolti dolgozók mintegy 75 százaléka nő. Az ÁFÉSZ-ektől beérkezett jelentések, valamint a helyszíni tapasztalatok bizonyítják, hogy a közel 500 egykét személyes boltban (22 közös kezelésű, 172 italbolt, 46 zöldség-gyümölcs, 260 egyéb bolt), dolgozó nő élet- és munkakörülményei különösen az alábbi tények alapján rosszabbak az átlagosnál. A boltok 36 százalékában nincs megoldva a folyóvizes tisztálkodási lehetőség. Pedig olyan árucikkeket kezelnek, hogy az higiénia szempontjából ez fontos lenne. Ezekben az egységekben a tisztálkodási lehetőség csupán egy mosdótálra szorítkozik. Tisztálkodásra alkalmas külön helyiség pedig csak 46 egységben biztosított. Nem rendelkeznek öltöző- szekrénnyel 178 boltban a dolgozók, a kis alapterület, a boltok korszerűtlen állapota miatt. A korszerű téli fűtés kevés kivétellel biztosított, csupán két szövetkezet — Kiste- renye és Salgótarján — 31 kereskedelmi egységében alkalmazzák a hagyományos tüzelést. Néhány zöldség-gyümölcsöt forgalmazó boltban a fűtés megoldása problémát jelent. Az egy-két személyes boltokból hiányoznak azok a gépek, amelyek ugyancsak könnyítik a fizikai munkát, kulturáltabbá és gyorsabbá teszik a kiszolgálást, javítják a dolgozók munkakörülményeit, s elősegítik a termelékenység növelését- Anyagmozgató eszközökkel 7, egy-két személyes egység rendelkezik, ebből négy a Börzsönyvidéki ÁFÉSZ boltjaiban található. Csupán egy szeletelőgép van a balassagyarmati ÁFÉSZ boltjában. A tervek szerint az egy-két személyes boltokból mintegy 60 kereskedelmi egység korszerűsítésére kerül sor. A dolgozók munkahelyi körülményeinek javításával együtt a raktározás lehetőségeinek, a mellék- helyiségek állapotának, a bolti felszerelések korszerűsítésének, további javítását eredményezi. Az elkövetkező időszakban is feladat a szövetkezetnek tovább javítani a nők élet- és munkakörülményeit. Ezen belül fokozott figyelmet kell fordítani az egy-két személyes boltokban dolgozók helyzetére, a kis alapterületű boltok korszerűsítésére, a fizikai munkát könnyítő gépesítésre, az új kiszolgálási formák további terjesztésére. Lefler Mihályné ismét disznóölés Béremelés A balassagyarmati Dózsa György Általános Iskolában az úttörőcsapat történetében már másodszor került sor disznóölésre. A népi hagyományok ápolása jegyében dr. Kalas Gézáné tanárnő napközis tanulói a hajdani disznótorokon szokásos népi játékokat elevenítették fel. Köszöntjük a sok élményt nyújtó, vidám, hangulatos napot! (A Hófehérke raj tagjai.) Igéit i/csségünk a ruhagyárban foka öles betűk hfvták fel a pásztóiak figyelmét nemrégiben Csirigiz Ajtmatov A versenyló halála című színdarabjára. Megörültem neki én is, mert ritkán adódik az embernek lehetősége, hogy Budapestre menjen színházba. Utazni sem kell, mégis színvonalas előadást láthatunk. Ám az öröm, lassan csökkent, mert az előadás kezdete előtt néhány perccel még csak félig telt meg a nézőtér, annak ellenére, hogy a gimnáziumot is „mozgósították”. Egy kicsit szégyenkeztem a bérlettulaj- donosolt helyett. Az előadás nagyon jó volt. Felejthetetlen élményt adott. De még most is foglalkoztat, miként lehet, hogy ilyen ritka alkalmat kihagynak az emberek. 'Kevés fiatalt láttam. Pedig, na más rendezvény zajlik, például egy ismert együttes vagy énekes koncertje, akkor zsúfolásig megtelik a terem. És ez sehogyan sem megy a tejembe: az ilyen programokra miért mennek el ennyiem a komolyabb témák miért nem érdeklik az embereket? 1977. július 1-től központi elhatározásra, átlagosan 4 százalékkal emelték a ruházati iparban, dolgozók bérét. A Salgótarjáni Ruhagyár a központi béremelésből az átlagosnál nagyobb, 5 százalékos béremelésnek megfelelő ösz- szeget kapott. Vállalatunk női vállalat, a foglalkoztatottak 90,6 százaléka rő, így a központi béremelés nagymértékben hozzájárult a nők átlagbérének növekedéséhez. Ugyancsak átlagbérnövelő hatása volt az 1977. július 1- én beveretett műszakpótléknak, ami havonta átlagosan 10 százalékkal több bérj; jelentett dolgozóinknak. 1977-ben vállalatunk a fizikai dolgozók átlagbérét 14,4 százalékkal növelte 1976-hoz képest. Ehhez hozzájárult a központi támogatáson kívül — bérintézkedés, műszakpótlékhoz támogatás —, hogy ruházati konfekcióban nagy hatékonyságú szalagszervezésre bérpreferenciát kértünk, melynek előfeltétele 36 százalékos termelékenységnövekedés elérése volt. Vállalatunk kétműszakos munkarendben dolgozik. Ezen belül vannak olyan munkahelyek, ahol termelés csak az első műszakban van. Ezeket a gyesről visszatérő, kisgyermekes anyák töltik be, akik a műszakpótlék bevezetése után sem kérték magukat több műszakos munkahelyre. Á központi és a saját bér- fejlesztés hatására vállalatunknál csökkent a kilépések száma az elmúlt időszakhoz képest. Ilyen arányú bérfejlesztéssel sikerült az ágazati átlagtól való eltérést csökkenteni. Dolgozóink körében jó hangulatot teremtett az intézkedések gyakorlati megvalósítása. Növelte a termelési kedvet és ennek eredményét, hogy vállalatunk valamennyi termelési mutatóját túlteljesítette, az iparági átlagnál nagyobb mértékű termelésnövekedést értünk el. A bérfejlesztés megvalósítása vállalatunknál a követelményeknek megfelelően alakult, valamennyi társadalmi és tömegszervezeti képviselő részt vett az elosztásban, amelyet a vállalat 1977 —78. évi bérpolitikai intézkedései határoztak meg. A munka szerinti elosztás a nők körében szerintem megfelelően érvényesült, így a munkakörök az egyének szakmai és fiziológiai képességei alapján differenciáltak. A dolgozók többsége teljesítménybérben dolgozik, ahol a végzett munka mennyisége és minősége határozza meg a keresetét. A norma a munka szerinti elosztást jelzi, az egyenlő bérért egyenlő munkát is kívánunk. Véleményem szerint időszerű volt a központi bérintézkedés és a műszakpótlék bevezetése, az ehhez nyújtott állami támogatás. Szerintem ugyanis a 6 százalékos bér- fejlesztési maximum — amelynél nagyobb fejlesztés már érzékenyen érinti a szabályozók által amúgy is lecsökkenteti részesedési alapot — sok vállalatnál nem teszi lehetővé a nagyobb bérszínvonalú vállalathoz való felzárkózást, a bérszínvonal indokolatlanul alacsony szinten marad. Ugyanakkor a vállalat hatékonysága, a termelés növekedése átlag feletti, a termelés 6 százaléknál nagyobb bérfejlesztést is megengedne. Telek Klára NŰCRÁD — 1978. március 9., csütörtök T. S.
