Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

Péntekre várható a belgrádi találkozó betejezése Végső búcsú Jánossy Lajos akadémikustól Márkus Gyula és Nyárádi Róbert, az MTI tudósítói je­lentik: Szerdán délelőtt az új­belgrádi Száva-palo’.ában, megszületett az egyetértés a belgrádi találkozó záródoku­mentumának szövegében,, s így már a délutáni órákban megkezdődtek a 35 ország kül­döttségvezetőinek záróbeszé­déi. Bizonyosra vehető, hogy az október 4-én kezdődött belgrádi találkozó még a hé­ten, általános vélemény sze­rint legkésőbb pénteken befe­jeződik. A keddi eredménytelen ple­náris ülések után a szerdán délelőttre összehívott újabb ülésen már kompromisszumos „Záródokumentum az euró­pai biztonsági értekezleten részt vett államok képviselői­nek 1977. évi belgrádi talál­kozójáról, amelyet a záróok­mányban az értekezletet kö­vető intézkedésekre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban tartottak meg. Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államoknak a kül­ügyminiszterek által kinevezett képviselői a záróokmánynak az értekezletet követő intéz­kedésekről szóló rendelkezé­seivel összhangban 1977. ok­tóber 4-től 1978. márciusig Belgrádban találkozót tartot­tak. A találkozón a következő részt nem vevő földközi-tenge­ri térségi államok képviselői szólaltak fel: Algéria, Egyip­tom, Izrael, Libanon, Marokkó, Szíria és Tunézia. A résztvevő országok kép­viselői hangsúlyozták mekko­ra fontosságot tulajdonítanak az enyhülésnek, amely folyta­tódott a záróokmány el­fogadása óta támadt ne­hézségek és akadályok ellenére is. Ezzel összefüggés­ben kiemelték az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet szerepét, mivel a zá­róokmány rendelkezéseinek megvalósítása alapvető fon­tosságú e folyamat tovább­fejlesztése szempontjából. A résztvevő államok kép­viselői beható eszmecserét folytattak mind a záróokmány rendelkezéseinek megvalósítá­sáról és az értekezleten meg­határozott feladatok végrehaj­tásáról, mind az értekezleten megvitatott kérdésekkel ösz- szefüggésben a kölcsönös kap­csolatok javításáról, az euró­pai biztonság megszilárdításá­ról és az együttműködés fej­lesztéséről, az enyhülési fo­lyamat jövőbeli továbbfejlesz­téséről. Hangsúlyozták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet politikai jelentőségét és megerősítették kormányaik elhatározott szándékát, hogy egy-, két- és többoldalú mó­don teljes mértékben megva­lósítják a záróokmány vala­mennyi rendelkezését. Kifejezésre juttatták, hogy az eszmecsere magában is ér­tékes hozzájárulás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kitűzött célok valóra váltásához, bár a záró­okmány végrehajtásának eddi­gi mértékét illetően különböző nézeteket fejtettek ki. Ugyancsak megvitatták a fenti kérdésekkel és további összejövetelek megtartására vonatkozó, megfelelő módo­zatok kidolgozásával kapcso­latos javaslatokat, a záróok­mánynak az értekezletet kö­vető intézkedésekkel foglal­kozó fejezetében foglalt ren­delkezéseknek megfelelően. A találkozón benyújtott szá­mos javaslattal kapcsolatban nem jött létre egyöntetűség. A záróokmány vonatkozó rendelkezéseinek és ama elha­tározott szándékuknak meg­felelően, hogy folytatják az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet által megkezdett sokoldalú folya­matot, a résztvevő államok képviselői további találkozó­kat tartanak. A második belg­rádi típusú találkozójuk 1980 máltai indítvány várta a kül­dötteket. A javaslat szerint Málta elfogadja a többiek ál­tal már korábban jóváhagyott záródokumentum-tervezetet, azzal a kikötéssel, hogy a földközi-tengeri országok együttműködésének témájával foglalkozó, Máltán sorra Ke­rülő szakértői tanácskozás 1979. február 13-án kezdőd­jön és azon a térség államai­nak gazdasági, kulturális és más területen való együttmű­ködése kérdéseivel foglalkoz­zanak, Málta ugyanakkor „az egyensúly fenntartása érde­kében’” szükségesnek tartja, hogy az 1980-ban Madridban sorra kerülő, a belgrádihoz hasonló találkozón foglalkoz­zanak a földközi-tengermellé­november 11-én, kedden • kez­dődik Madridban. A Madridban 1980 szeptem­ber 9-től kezdődően előké­szítő találkozóra kerül sor, amely a madridi találkozó-mó­dozatairól dönt. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet folyamatában elfogadott egyéb ide vonatkozó okmá­nyok a következők: a helsin­ki konzultációk végső aján­lásai, az 1977. évi belgrádi találkozó megszervezésére összehívott előkészítő talál­kozó határozatai és a jelen záródokumentum. ■A­Megállapodás született ar­ról is, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési értekezletet követő intézke­dések keretében a résztvevő államok alábbi szakértői ta­lálkozóit fogják megtartani: A záróokmányban foglalt feladatnak megfelelően és a svájci kormány erre vonat­kozó javaslatával összhang­ban, Montreuxben 1978. ok­tóber 31-én szakértői talál­kozót hívnak össze, hogy folytassák a viták békés ren­dezésére általánosan elfogad­ható, a meglevő eszközök ki­egészítésére irányuló mód­szer vizsgálatát és kimunká­lását. A Német Szövetségi Köz­társaság kormányának meg­hívására 1978. június 20-án Bonnban megkezdődik a zá­róokmányban előirányzott „tudományos fórum”-ot elő­készítő szakértői találkozó, amelyre az UNESCO-nak és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának képviselőit is meghívják, hogy kifejtsék nézeteiket. Málta kormányának meg­hívására Valettában 1979. február 13-ra földközi-tenge­ri térségi szakértői találkozót hívnak össze. Ennek az a megbízatása, hogy a záróok­mánynak a Földközi-tenger térségével foglalkozó fejeze­Immár hivatalosan Is beje­lentették: március 10-én Svájc­ban találkozik Karamanlisz görög miniszterelnök török kollégájával, Bülent Ecevittel. Több mint 10 éve volt utol­jára ’ hasonló szintű találkozó a két szomszédos NATO-állam vezetői között. A mostani ta­nácskozás résztvevőinek sze­mélyes sorsa is sok szállal fűződik egymáshoz. A görög katonai junta ciprusi kaland­ját az a török katonai beavat­kozás akadályozta meg, ame­lyet az akkori török minisz­terelnök Ecevit rendelt el. S a „fekete ezredesek” ka­landjának kudarca hozta ma­gával a katonai rezsim bu­kását, s Karamanlisz hatalom­ra kerülését. Közismert tény: nincs a NATO-nak még egy . olyan neuralgikus pontja, mint a délkeleti szárny. Görögország jelenleg nem vesz részt az atlanti tömb katonai szerve­zetének tevékenységében, s Törökország, amelytől meg­vonták az amerikai fegyvere­ket, szintén nem tartozik a brüsszeli főhadiszállással leg­szorosabb kapcsolatot tartó atlanti országok közé. Tény az, hogy a ciprusi kérdésen ki országok biztonságának kérdésével is. A szerda délelőtti ülésen a máltai kiegészítő indítvány- nyal a többi résztvevő ország egyetértett. A záródokumenturh elfoga­dásával a találkozó befejező szakaszához érkezett. A dele­gátusok már a szerda délutáni nyilvános plénáris ülésen hi­vatalosan is elfogadták a zá­ródokumentumot és ugyan­csak még szerdán délután megkezdődtek a harmincöt ország küldöttségvezetőineK — húsz percben megszabott — záróbeszédei. Ezt követően kerül sor a tanácskozás ünnepélyes befe­jezésére. Ennek valószínű idő­pontját a Száva-palotában a pénteki napban jelölik meg. tének keretein belül megvizs­gálja a kölcsönösen előnyös együttműködést szolgáló konkrét kezdeményezések elő­mozdításának lehetőségeit és eszközeit különböző gazdasá­gi, tudományos és kulturális vonatkozásokban kiegészítve és a fenti kérdésekkel kap­csolatos és már megvalósuló­ban levő kezdeményezéseket. A találkozóra meghívják a földközi-tengeri térség nem résztvevő államait. E térség biztonságával összefüggő problémák megtárgyalására a madridi találkozón kerül sor. A szakértői találkozók idő­tartama nem haladhatja meg a 4—6 hetet. E találkozók kö­vetkeztetéseket és ajánláso­kat dolgoznak ki, s jelenté­seiket megküldik a résztvevő államok kormányainak. E találkozók eredményeit a madridi találkozón megfelelő módon figyelembe veszik. Az összes fent említett ta­lálkozóra a záróokmánynak az értekezletet követő intéz­kedésekről szóló fejezete 4. bekezdésének megfelelően ke­rül sor. A résztvevők felkérik a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság: kormányát, hogy ezt a dokumentumot to­vábbítsa az ENSZ főtitkárá­hoz, az UNESCO vezérigaz­gatójához és az ENSZ Euró­pai Gazdasági Bizottsága vég­rehajtó titkárához. Ugyancsak felkérik a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság kormányát, hogy ezt a doku­mentumot juttassa el a részt nem vevő földközi-tengeri térségi államok kormányai­hoz. A résztvevő államok képvi­selői mély hálájukat fejezik ki a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népé­nek és kormányának a belg­rádi találkozó kiváló meg­szervezéséért és a találkozón részt vett küldöttségek iránt tanúsított meleg vendégszere­tetért. (MTI) kívül még számos vitatott pontja van a török—görög kap­csolatoknak. Ilyen például az égei-tengeri kontinentális talpazat, s a szigetvilág parti vizeinek és légterének kérdé­se. Az Égei-tenger sekély vi­zei ugyanis valószínűleg nagy olajkincset rejtenek, s a tér­ségre mindkét állam igényt tart, dre vitájuknak a hágai nemzetközi bíróság döntése sem vetett véget. Az elhúzódó viszály az el­múlt években többször a fegyveres konfliktus küszö­béig vitte el a két országot, olyan helyzetbe, amely példát­lan a szoros katonai-politikai szövetség tagállamai között Mind a két országban egyre elterjedtebb a nézet: a NATO nem képes megoldani prob­lémáikat, s önálló koncepciók kidolgozása szükséges. A tavaly őszi görög válasz­tásokon jelentős sikereket ért el a baloldal: megerősödött a Görög Kommunista Párt, s megsokszorozva szavazatai számát a parlament második pártjává lépett elő Andreasz Papandreu Pánhellén Szocia­lista Mozgalma. Papandreu Szaljut - 6 Pihenőnap veit március 8. Pék Miklós, az MTI tudó­sítója jelenti: Március 8-a, nemcsak a földön állami ünnep a Szov­jetunióban: pihenőnapot kap­tak a nemzetközi nőnap tisz­teletére a Szaljut—6 tudo­mányos űrállomás fedélzetén az űrkvartett tagjai is. A 89 napja a világűrben dolgozó Romanyenko es Grecsko számára ez egyéb­ként is heti rendes munkaszü­neti nap lett volna, Gubarev- nek és Remeknek pedig az elmúlt napokban végzett fe­szített munkájukra és a kö­vetkező 48 órában rájuK vá­ró zsúfolt programra tekin­tettel „lazítást” engedélyezett a földi irányítóközpont. A hatodik napja az űrve­teránok társaiul szegődött Gu­barev és Remek szerdán is folytatta a felkészülést avisz- szatérésre. Még nem végez­tek teljesen a becsomagolás­sal, amelynek során egyrészt a tudományos kísérletek ered­ményeit, illetve az űrállomá­son már nem szükséges mű­szereket, tudományos beren­dezéseket kell átrakni a Szo­juz—28 űrhajóba. Romanyenko és Grecsko az egész napot aktív pihenéssel töltötte. A moszkvai idő sze­rint reggél 9 órakor négyes­ben elfogyasztott közös regge­li után ellenőrizték az űrál­lomás berendezéseinek mű­ködését, elvégezték az elma­radhatatlan tornagyakorlato­kat. Kedves színfoltja volt a szerdai pihenőnapnak a Szal­jut—6 fedélzetén rendezett nőnapi köszöntő, amelynek tiszteletére a tréfára mindig kapható Georgij Grecsko nyakkendőt kötött, amely a kozmovízió kitűnő képminősé­gű adásában is jól látható volt. A Szaljut—6 űrállomás pa­rancsnoka, Jurij Romanyenko ünnepi köszöntőjében hang­súlyozta, hogy a nemzetközi személyzet az összetett tudo­mányos kutatási program vég­rehajtása közben sem feled­kezik meg természetesen e gyönyörű tavaszi napon a nők ünnepéről. „Hálával tartozunk minden édesanyának és fele­ségnek, mert az ő dolgos ke­zük munkája is benne van annak a korszerű technikának az elkészítésében, amellyel a Kozmoszban dolgozunk. Remek a csehszlovák repü­lők nevében gratulált a szov­jet nőknek, amelyhez Gubarev azzal csatlakozott, hogy re­ményét fejezte ki: a követke­ző űrrepüléseknek ismét lesz­nek női tagjai is. * Jurij Romanyenko és Ge­orgij Grecsko számára különö­sen örömteli volt a szerdai nap, mert alkalmuk volt be­szélniük legközvetlenebb hoz­zátartozóikkal. egyik legfontosabb jelszava a választási kampányban a NATO-ból való végleges kilé­pés volt. Ez, tehát a görög közvélemény erős NATO-el- lenessége az oka annak, hogy Karamanlisz többé nem be­szél a katonai szervezetbe való visszatérésről, hanem Görög­ország és Brüsszel különleges kapcsolatait akarja egyez­ménybe foglalni. Karamanlisz állítólag szerződést kívánt kötni erről a különleges vi­szonyról, ezt azonban a Pen­tagon, a washingtoni külügy­minisztérium és a brüsszeli NATO-központ egyaránt visz- szautasította. A Vima című athéni lap jól értesült ameri­kai forrásokra hivatkozva írta meg, hogy Washington „in­dokolatlannak, célszerűtlen­nek és ezért teljesíthetetlen- nek” tartja a görög elképzelé­seket. Ezzel egyidöben az ame­rikai katonai vezetés mindent megtesz azért, hogy Görögor­szág NATO-elkötelezettségét erősítse, s így biztosítsa az amerikai támaszpontok jövő­jét. Ezt szolgálták azok a tit­kos tárgyalások is, melyeket Harry Train altengernagy, az Családtagjai, barátai, mun­katársai, elvtársai, a magyar tudományos élet képviselői kí­sérték utolsó útjára szerdán, Jánossy Lajos akadémikust, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagját. A Mező Imre úti temető díszravatalozójában a vörös drapériával bevont, ko­szorúkkal övezett ravatalnál párt- és állami életünk, a Ma­gyar Tudományos Akadémia vezetői, tudományos életünk Kocsis Tamás, az MTI tu­dósítja jelenti: A gyász jegyében jelentek meg szerdán reggel a Német Demokratikus Köztársaság lapjai. A lapok vezető helyen közük a Tripoli közelében hétfőn este helikoptersze­rencsétlenség áldozatául esett NDK-küldöttség tagjainak nagyméretű fényképét, s a gyászjelentéseket. A Neues Deutschland szalagcíme: „Mélyen gyászoljuk szeren­csétlenül járt elvtársainkat, Werner Lamberzt, Paul Markowskit- Armin Ernstet és Hans-Joachim Sprember- get”. Az NSZEP központi lapja ismerteti az elhunytak életútját és idézeteket közöl Werner Lamberz és Paul Markowski beszédeiből, cikkeiből. Az elhunytak holttestét tartalmazó koporsókat szállí­tó különrepülőgép — a „Konstruktívnak és őszinté­nek” nevezte a Fehér Ház szóvivője Tito jugoszláv ál­lamfő és Carter amerikai el­nök keddi tanácskozásait. A tárgyalások napirendjén — mint közölte — az Afrika szarvának térségében, vala­mint a Közel-Keleten kiala­kult helyzettel összefüggő kérdések és egyéb nemzet­közi problémák álltak. A szovjet—amerikai vi­szonyt érintve Carter — a szóvivő szerint — biztosította vendégét arról, hogy az Egye­sült Államok az enyhülés mellett száll síkra „annak legteljesebb értelmében”. Car­ter ugyanakkor burkolt for­mában az ismert amerikai fenntartásoknak is hangot adott, mondván, hogy az eny­hülésnek „természetét tekint­ve átfogónak és kölcsönös­nek kell lennie, demonstrál­nia kell a nagyhatalmak köl­amerikai 6. (földközi-tengeri) hadiflotta parancsnoka folyta­tott Athénban Evangelosz Averoff görög hadügyminisz­terrel és más katonai vezetők­kel február 22. és 28. között- Ugyanakkor az Ecevit-kor- mány függetleníteni próbálja magát a NATO-tól. Az 1978- as állami költségvetés vitájá­ban Hassan Esat Isik hadügy­miniszter bejelentette: „Török­ország új katonapolitikai kon­cepciót dolgoz ki, ez pedig el­sősorban a nemzeti érdekek védelmét, a külpolitikában pe­dig az egyoldalú orientációtól való eltávolodást irányozza elő”. A hadügyminiszteri nyilat­kozat néhány szava sokat mond. Először is jelzi azt, hogy Ankara lazítani fog NATO- kapcsolatain, ha az amerikai fegyverszállításokat nem újít­ják fel, s nem riad vissza a katonai erő alkalmazásától vélt, vagy valódi nemzeti ér­dekei védelmében. Ezek az ér­dekek pedig egyértelműen Gö­rögországgal állítják szembe. A csúcstalálkozónak sűrű napirendje lesz tehát, s nyil­ván megvitatja a két kor­mányfő az országaik közötti katonai feszültség kérdéseit is. Miklós Gábor jeles képviselői álltak dísz­őrséget. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a család nevében Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztály- vezetője vett búcsút az el­hunyttól. Jánossy Lajost a sírkert tu­dós parcellájában helyezték örök nyugalomra. A temetés az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Tripoliban megtartott gyász- szertartás után, amelyen Abdusszalam Dzsallud- a Lí­biai Általános Népi Kong­resszus főtitkárságának tag­ja, Lamberz tárgyalópartnere búcsúzott Kadhafi államfő nevében is a szerencsétlenség áldozataitól — kedden este érkezett meg Berlin Schöne- feldi repülőterére- Az NDK halottait katonai gyász-tisz­teletadással fogadták. A re­pülőtéren Erich Honeckprrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsának elnökével az élen, az NDK párt- és állami vezetői rót­ták le kegyeletüket a hazai földre visszatért elhunytak előtt. A különrepülőgéppel Ber­linbe érkezett a csütörtök délutáni temetésen részt ve­vő líbiai küldöttség is, ame­lyet Ali Abdesszalam Trikii a kormány külügyi titkára vezet. csönös mérsékletét, valamint a békére irányuló törekvé­sét”. Az északkelet-afrikai hely­zet megvitatása során Carter arról próbálta meggyőzni tár­gyalópartnerét, hogy „az Egye­sült Államok tiszteletben tart­ja a fennálló határokat”. A tárgyalások ma kétolda­lú kérdések megvitatásával folytatódnak. ★ Szadat egyiptomi elnök meghívta Tito jugoszláv ál­lamfőt, hogy az általa vá­lasztott időpontban látogas­son el Egyiptomba — jelenti a szerdai A1 Ahram. A meghívást tartalmazó üzenetet Egyiptom belgrádi nagykövete továbbította a jugoszláv államfőnek, még mielőtt Tito elnök az Egye­sült Államokba utazott vol­na. Az A1 Ahram értesülései szerint üzenetében Szadat el­nök részletesen kifejti a kö­zel-keleti rendezéssel kapcso­latos nézeteit és legutóbbi lé­péseit. Tito elnöknek még tavaly januárban- kellett volna ellá­togatnia Egyiptomba, a láto­gatást azonban az utolsó pil­lanatban elhalasztották az egyiptomi belső fejlemények miatt. Kormányátalakílis Cipruson Szpirosz Kiprianu ciprusi állam- és kormányfő szer­dán átalakította és Kibővítet­te kormányát, amely most íl miniszterből áll. A kormányátalakítás jel­lemzője, hogy a miniszterta­nács hét új tagja közül né­gyen Kiprianu pártja, a de­mokratikus párt. vezető poli­tikusai. A kormány négy tagját vál­tották le, köztük Joanmisz Hrisztofidesz külügyminisz­tert, aki 1972 óta irányította a szigetország diplomáciáját. NOGRAD — 1978. március 9., csütörtök j Záródokumentum Csúcstalálkozó Svájcban A gyász jegyébeim az NDK-ban Tito és Carter tárgyalásai

Next

/
Thumbnails
Contents