Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-30 / 75. szám

A főiskolások segítségéve! Településszociológiái tanulmány A TANÁCSI SZERVEK megbízása alapján a buda­pesti Városépítési Tervező Vállalat kétéves munkával el­készítette városunk település­szociológiái vizsgálatát. A vizsgálat során több mint 1400 véletlenszerűen kiválasztott családot kerestek fel a szám­viteli főiskola hallgatói és kér­deztek meg életkörülménye­ikről, szokásaikról, terveikről. A tanulmány célja elsősor­ban az volt, hogy Salgótarján városra vonatkozóan olyan reprezentációs jellegű telepü­lésszociológiái információkat gyűjtsön, amelyek a, város po­litikai, a városépítés jelenlegi és későbbi szakaszában is fel- használhatók. Ez a munka egyben kísérlet is volt, mert egy város egészére szocioló­giai vizsgálat még nem készült hazánkban. Ugyanakkor kap­csolódott általános rendezési tervünk most folyó felülvizs­gálatához is. A vizsgálat igyekszik bemutatni a város mai településszerkezeti, tár­sadalmi adottságainak törté­neti, városépítési előzményeit, folyamatát. A várost, szerkezetében jól elhatárolhatóan négy övezetre bontja: a városközpontra, a lakótelepekre, az ezek közötti átmeneti övezetekre és a külső területekre. Ezek az övezetek jellegzetes beépítési módot, adott színvo­nalú infrastrukturális ellátott­ságot, sajátos demográfiai­társadalmi szerkezetet is je­lentenek. AZ 1960-AS években elindí­tott rekonstrukciós folyamat lényegesen megváltoztatta a város korábbi szerkezetét: az új központ megjelenésével a központon kívüli lakótelepek­kel a városszerkezet egysége­sebbé vált annak ellenére, hogy a külső területek és az átmeneti övezetek továbbra is heterogén jellegűek maradtak. A rekonstrukcióval, a töme­ges állami lakásépítéssel kap­csolatosak azok a városon be­lüli mozgások, lakásváltozások is, amelyek még jelenleg is tartanak a külső területekről, és a társadalmi övezetekből a városközpont, illetve a lakóte­lepek felé. Más településekről a vá­rosba irányuló beköltözések aránya közel két évtizeden keresztül állandó volt, viszont szerkezetében megváltozott: ma egyre nagyobb a salgótar­jáni járásba és egyre kisebb a más városokba beköltözők aránya. A beköltözések, a városon belüli lakásváltozások együtt jártak az egyes városrészek szociológiai szerkezetének vál­tozásával is. A szűkebb lakó­hely környezettel, a várossal való elégedettség is eltérő ké­pet mutat, egyes területeken, foglalkozási csoportonként, korcsoportonként is változik. Az elköltözési szándék első­sorban mennyiségi és minősé­gi lakáshiányra, szanálásra ve­zethető vissza. A tanulmány vizsgálta a kérdőívek alapján az egyes te­rületek kereskedelmi-szolgálta­tási és gyermekintézményi el­látottságának helyzetét is. Rá­mutat az ellátás egyenlőtlen­ségeire, az intézmények iránti igény különbözőségeire az egyes övezetekben, és ezzel együtt ki is jelölte a további fejlesztések kívánatos terüle­teit. A kérdőívek néhány pontja az életmóddal volt kapcsola­tos. Arra kerestek a kutatók választ, hogy a város milyen keretet tud biztosítani a sza­badidős tevékenységeknek, az urbanizációs folyamatok mi­ként befolyásolják a családok társadalmi kapcsolatait. Más városokban végzett vizsgálatok eredményeihez hasonlóan meg­állapították, hogy nálunk is a családok életmódja szorosan összefügg a családok életkorá­val, a családtagok foglalko­zási rétegeződésével: a társa­dalmi kapcsolataikban a ro­konsági kapcsolatok mellett erősödtek a baráti, szomszé­di kapcsolatok. AZ ELKÉSZÜLT vizsgálat városunk mai területi, társa­dalmi szerkezetének szocioló­giai módszerekei rögzített ké­pe. A város mai életét kíván­ta a vizsgálat szociológiai esz­közeivel feltárni, és ezzel együtt a városfejlesztés terve­zőinek, irányítóinak kívánt az eddigihez is rendelkezésre ál­ló információktól eltérő, más minőségű információkat is biz­tosítani. Ügy érzem, hogy ez a vállalkozása sikeres volt. Morvái Ernő elnökhelyettes Áruház a munkásnegyedben Mi szem- s szájnak Kettős céllal — ráadásul határidő előtt — építették fel Salgótarjánban, a Malinovsz- kij út végén,- a Salgótarjáni Kohászati Üzemek tőszom­szédságában a 400 négyzetmé­ter alapterületű élelmiszer ABC-áruházat. Egyrészt, hogy segítse a munkásnegyedben élők zavartalan, kifogástalan választékú áruellátását, más­részt, hogy időveszteség nél­kül a bejáró munkások is megvehessék a háztartás „alapanyagát". Az ABC-áruház ünnepélyes megnyitására 1977. december 20-án került sor. Jól felsze­relt, korszerűen berendezett, széles választékot kínáló élel­miszer-áruház — ez volt az első napok benyomása. Azóta három hónap telt el. Milye­nek az első negyedév tapasz­talatai, mit tesznek a zökke­nőmentes áruellátásért? — kérdeztük Balázs Jánosné he­lyettes üzletvezetőt. — Hétfőn 6-tól 15, kedd­től péntekig 6-tól 18, szom­baton 6-tól 16 óráig állunk a vásárlók rendelkezésére. A vevők aranyosak, kedvesek. Rövid idő alatt kialakult a törzsvásárló-közönségünk. A napokban például még Zagy­varónáról is akadt vásárlónk. A húsvéti áruellátásunk csak­nem kifogástalan volt. Csu­pán kocsonyahúst nem kap­tunk. A vásárlók megszeret­ték az áruházunkat. Ezt iga­zolja, hogy februárban más­fél millió, márciusban már kétmillió forint forgalmat bo­nyolítottunk le a 18 dolgo­zónkkal. Találkozott a vásárlók kí­vánságával, hogy bevezették az előrendelést. A vevő mun­kába indulás előtt bedobja egy dobozba a kívánságlistát és amikor hazafelé tart. ko­sárban előkészítve, összecso­magolva megkapja. — A házhoz szállítást nem tudjuk bevezetni. Egyrészt kevesen vagyunk hozzá, más­részt a vásárlók nem igény­lik — kapcsolódik a beszél­getésbe Angyal Béláné, a má­sik üzletvezető-helyettes. A hús- és hentesáru-ellá­tás sem rosszabb, sem jobb, mint általában Salgótarján­ban. Cziblik Tibor, a hentes­részleg vezetője igyekszik a vásárlók kegyeit keresni. Csaknem állandóéin friss hús, hentesáru áll a vevők rendel­kezésére. Ezért már dicséretet is kapott a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat vezetőitől. ingere... A vörös téglából épített, korszerű ABC-áruházban azért gondok is akadnak. A két hűtőgép például hosszú hetekig rossz volt, ami kiha­tott az áruellátásra is. Nincs telefon az áruházban. A kap­csolattartást csak a közeli or­vosi rendelőn keresztül tud­ják biztosítani. Kicsi a rak­tár. A sok göngyöleg mind a folyosón árválkodik, nehezít­ve a közlekedést és a szállí­tást. A fogyatékosságokat az elárusítók gyors, pontos, fi­gyelmes, udvarias kiszolgálás­sal igyekeznek ellensúlyozni. A figyelmességnek számos je­lét tapasztaltuk az áruház­ban. A két mélyhűtőpult fö­lött például „Mit főzzek ma?” felirat alatt főzési tanácsadó olvasható. Amikor ott jár­tunk, a bolt dolgozói gulyás­levest, tökfőzeléket és sült párizsit ajánlottak a vásár­lóknak. Kinek ízlésével nem találkozik a javaslat, az vá­logathat a mélyhűtőpultban borsót, paprikát, paradicso­mot, sőt szilvásgombócot is. Ügy mondják a törzsvásár­lók, hogy az áruházban min­den kapható, mi szem- s száj­nak ingere... r. i. Salgótarjáni tavaszi tárlat A hazánk felszabadulásának ünnepi évfordulójához kap­csolódó kulturális események közül minden évben megkü­lönböztetett figyelem kíséri a salgótarjáni tavaszi tárlat megnyitását. Évek során ez a kiállítás vált az észak-ma­gyarországi, nem utolsósorban pedig a nógrádi képző- és iparművészek rangos évi se­regszemléjévé. Ez a kiállítás a gyarapodó közönség és a mű­vészek találkozásának egyik legfontosabb fóruma, igen nagy szerepet tölt be ezáltal a város közönsége, köztük első­sorban a nagyüzemi munkás­ság és a fiatalok esztétikai ne­velésében, vizuális kultúrá­jának emelésében. A rendező szervek eszerint is kezelik a tavaszi tárlatot. Ez a figyelem nemcsak az előkészítés, a zsűrizés, a ren­dezés munkájában van jelen, hanem a kiállítás ideje alatt a gondosan szervezett tárlatve­zetésekben, művész-közönség találkozók szervezésében is. Korábban részletesebben is írtunk arról, mire számítha­tunk az idei, immár nyolca­dik salgótarjáni tavaszi tár­laton? Ügy tűnik, idén a zsűri szi­gorú munkát végzett, s remél­jük ez a kiállítás javára vá­lik. örvendetesen alakultak az arányok is, már ami a részt­vevő művészeket illeti, ösz- szesen 84 művész alkotásai­val találkozhatunk, ezeknek, mintegy fele észak-magyar­országi, illetve nógrádi alko­tó. Ebben az évben növeke­dett a tárlat iránti érdeklődés, a borsodi és hevesi művészek körében is. Ezen túl, neves al­kotók művei lesznek jelen a salgótarjáni József Attila Mű­velődési Központ üvegcsarno­kában megnyíló tavaszi tárla­ton. A múlt évi nagydíjas, Kokas Ignác pedig a központ klubjában rendék kamaratár­latot, amely a tavaszi tárlat szerves részét képezi. Meg­említjük még, hogy megyénk szobrászainak jelentkezése bi­zonyára szintén hasznára vá­lik a tárlatnak. Idős Szabó István, Tornai Endre, Szeder­kényi Attila alkotásain túl a Két évtized — százszoros felfutás Most húsz éve annak, hogy 1975. április 9-én a I8/1958-as végrehajtó bizottsági határo­zattal a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy döntött; létrehozza a vá­ros útkarbantartó részlegét. Azóta két évtized telt el, s az útkarbantartó részlegből mély­építő üzem lett. — Akkor a városi tanács végrehajtó bizottságának az volt a célja, hogy a megye- székhely igen rossz állapotban levő útjait, járdáit javítsa, a javításokat folyamatosan el­végeztesse, mivel erre más vállalkozó nem akadt a vá­rosban — mondja a beszélge­tésünk során Balogh Iván üzemvezető. Akkor kezdetleges módszerrel, összesen 15 em­berrel indult meg az üzem. A végrehajtó bizottság hatá­rozata is úgy szólt, hogy az üzem termelési értéke érje el az évi 400 ezer forintot. Hol vagyunk már azóta? Elővesszük a megalakulás­ról szóló határozatot, sőt az irattár megörökítette az első évről szóló termelési tanács­kozás beszámolóját is. S való igaz: minden gép és felkészült­ség nélkül talán egy-két bi­tumenfőző üsttel látott a 15 munkás, a két' irányító szak­ember munkához. Jelenté­sükben a Rákóczi út járdaépí­tése, a Felszabadulás út átkö- vezése és egyéb más elvég­zett munka szerepel. Ezelőtt 20 évvel, az akkor fejlődésnek indult városban ez igen nagy szónak számított. Ahogyan fejlődött a város, egyre nagyobb feladat há­rult a mélyépítő üzem kollek­tívájára is. Ma már korszerű gépek segítik a fizikai mun­kások tevékenységét, a lét­szám is eléri a 241 főt. — Különösen az 1975/76-os évek voltak az úgynevezett átszervezési időszakok. Üj fel­ső vezetés került az üzem élé­re. Minőségileg javult a mű­szaki középkáderek száma. Kialakult a törzsgárda is, s ez ahhoz segített bennünket, hogy eredményeinket egyre jobban fokozni tudtuk. Végső soron, sikerült megtalálni a közös hangot az emberekkel, első­sorban a törzsgárda tagjai­val. Amit Balogh Iván elmon­dott, azokat a számok is bi­zonyítják. A mélyépítő üzem, 1977. év bruttó termelési ér­téke már 44 millió forint volt, tehát több mint százszorosa az 1958-asnak. Ebből a saját termelési érték 37 millió fo­rintot tett ki. Így az elmúlt évi nyereség meghaladja a 4,3 millió forintot. Másképpen is ki lehet fejezni ezt a fejlő­dést. A saját termelési érték 1976-ról 1977-re 107,3 száza­lékra emelkedett. Ez a szám pedig igen jelentős, önmagá­ért beszél az is, hogy az egy fizikai dolgozóra jutó terme­lési érték 1977-ben a korábbi évhez, tehát 1976-hoz viszo­nyítva 124,3 százalékra emel­kedett. Számos, a város érdekét, a lakosságot szolgáló feladatot hajtott végre a mélyépítő üzem. Sor került például ta­valy a Schuyer Ferenc, a Schönherz Zoltán út korsze­rűsítésére, a Hunyadi körút felújítására, részt vettek a Kemerovo-lakótelep közmű- építési munkálataiban. Elké­szítették a Tanácsköztársaság téri szökőkút környékének burkolási munkálatait. Lét­rehozták többi között az úgy­nevezett karbantartó brigá­dot, amelyik a kisebb, ap­róbb munkákat végzi el. Ez a brigád 1977-ben több mint 70 esetben végzett apróbb, 15 ezer forint érték alatti mun­kát. — Ha figyelembe vesszük, hogy 1975-ben 31, tavaly 37, erre az évre pedig 43 millió forintos saját termelési érté­ket terveztünk, kisebb lét­számcsökkenés ellenére is 105 százalékos termelékenység el­érésével, akkor kijelenthetjük, hogy a mélyépítő üzem fej­lődése dinamikus. Ezt a dina­mikus fejlődést elsősorban a tanács segítségével, támogatá­sával érhettük el. Az idén például olyan munkákat sze­repeltetünk terveink között, mint a Dózsa György út kor­szerűsítésének befejezése, a Micsurin út csatornázása és útépítése, elkészül az úttörő­váltótábor szennyvízcsatorná­ja, a tóstrand környékének rendezése és más, a lakosságot szolgáló munka — mondja Balogh Iván. Csökken a létszám, mégis' magasabb a termelési érték. Vajon, hogyan érik majd el1 ezt a mélyépítőknél? — Üzemünknél egyenletesen fejlődik a géppark. Megfelelő földmunkagépek, szállítóesz­közök állnak rendelkezésünk­re, de célunk az, hogy mie­lőbb * újakra cseréljük azokat. Tavaly például forgórakodó gé­pet, árokásó-tolórakodó gépet, kompresszort vásároltunk. A dolgozók szociális ellátásának javításáért három lakókocsit, szállításokra pedig egy IKA- RUS-autóbuszt vásároltunk. De nálunk is a gépesítésé a jövő... S. L. fiatal Bobály Attila küldött szobrot. Természetesen, ez csak kiragadott példa, csak­úgy mint annak megemlítése, hogy Varga Imre, Kiss István, és Somogyi József művei min­den bizonnyal tovább emelik a tárlat értékét. A festészeti, grafikai, iparművészeti anyag gazdagsága nem indokolja, hogy ezúttal pár nevet külön is, kiemeljünk. Nagyon rangos alkotók művei várják e mű­fajokban is a közönséget. Érdeklődéssel várjuk tehát a nyolcadik salgótarjáni tavaszi tárlat megnyitását. Reméljük, a közművelődés munkásai idén is megtalálják a mód­ját annak, hogy a különböző formák segítségével a művek és alkotóik mind közelebb ke­rüljenek a közönséghez, ma­radandó élményt nyújtva, is­mereteiket tovább gazdagítva Időközi tanácstagi választások A március ötödikén lezajlott időközi tanácstagi válasz­tások menetéről, eredményéről kértünk tájékoztatót a Sal­gótarjáni városi Tanács illetékes osztályán. Elmondták, hogy a városban öt tanácstagi körzetben vált szükségessé az idő­közi tanácstagválasztás lebonyolítása, mivel azokban a kör­zetekben elköltözés és betegség miatt a tanácstagi helyek időközben megüresedtek. A város belterületén négy körzetben jelölt új tanácsta­got a Hazafias Népfront a külterületi körzetek közül pedig Zagyvarónán. Változás volt ilyen értelemben a 11-es vá­lasztókörzetben, ahol Szojka Lászlónét, a 15-ös körzetben, ahol Egyed Miklósáét, a 25-ös körzetben, ahol Gecse Istvánt, a 70-esben, ahol Barna Ferer.cnét és a zagyvarónái 83-as kör­zetben, ahol viszont Kovács Gyulánét jelölte tanácstagnak, a népfront. A választás előkészületei' februárban zajlottak. Mindenütt időben, s a lakosság nagy érdeklődése mellett rendezték meg a jelölőgyűléseket. A választások lebonyolításában komoly, becsületes mun­kát végeztek a szavazatszedő bizottságok. Március ötödikén mind az öt választókörzetben megválasztották a lakók a Hazafias Népfront jelöltjeit. Lomtalanítás áprilisban A város házaiban, az otthonok félreeső zugaiban, a padlásokon, pincékben felgyülemlett limlomot minden év tavaszán, nagy akció keretében szállítja el a városgaz­dálkodási üzem. Salgótarjánban az idén is megrendezik a lomtalaní­tási akciót, egyelőre azonban a város általános tisztaságának ér­dekében tesz nagy erőfeszítéseket a városgazdálkodási üzem. Az üzem dolgozói elsősorban a város parkjainak rendbetételét, az ösz- szegyűjtött hulladék elszállítását, az utak sártalanítását. a járdák éjszakai mosását, a családi házak kénjeiből összegyűjtött szemét és hulladék elszállítását végzik. Amint ezzel a nagy tavaszi mii nkával végeznek, meghirdetik a lomtalanítási akciót is, amely­nek kezdeményezője és a szállí­tásban oroszlánrészt vállaló mun­kacsapata — éppen a városgaz­dálkodási üzem egyik szocialista brigádja, a brigád jelenleg, je­lentős túlmunkát is vállalva, vég­zi a már felsorolt munkákat. Ezek befejezése után, előreláthatóan áp­rilis negyedikét követően _ a p ontos lomtalanítási menetrendről még nem döntöttek — kezdhetnek ezzel, a tavassza] mindig vissza­térő akcióval foglalkozni. Annyit előzetesen, hogy április folyamán több alkalommal megrendezik a lomtalanítást, a lakosság által a házaknál összegyűjtött, használa­ton kívüli holmi limlom elszál­lítását. Az időpontokról a követ­kező hetekben tájékoztatjuk #1- vas óinkat.

Next

/
Thumbnails
Contents