Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

Tanácskozás a pártszervezeti munkáról Római beszélgetések (4.) „...Készüljetek fel...!” Piaci egyveleg Elhunyt Ortutay Gyula akadé­mikus, országgyűlési képvise­lő, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnökc. ( (Folytatás az 1. oldalról.) Ispánovits Márton utalt a törvényjavaslatban végül is figyelembe nem vett javas­latokra és észrevételekre is, hangsúlyozva, hogy az indít­ványok nem vesznek el. A bizottság ülésén javasolták, hogy a végrehajtási rendelet kidolgozásánál, s majdan a törvény megvalósítása során a javaslatokat hasznosítsák. Novics János (Baranya m. 9. vk.) nvugdíjas. felszólalásá­ban a többi között kifejtette: az áruellátás színvonala nem­csak a Belkereskedelmi Mi­nisztériumtól függ, hanem az árucikkeket előállító üzemek­től, vállalatoktól is. Ezért szükséges lenne, hogy a tör­vénytervezet 36. szakasza — amely előírja, hogy a lakos­ság áruellátásáért, fogyasztói érdekeinek védelméért a Mi­nisztertanács a felelős, s a belkereskedelem ágazati irá­nyítását a belkereskedelmi miniszter útján látja el — ha­tározta meg más minisztériu­mok és az általunk irányított termelőüzemek felelősségét is. Lelkiismeretesebb munkát Vilmányi Mária (Hajdú m. 7. vk.), a Hajdúböszörményi Textilfeldolgozó Vállalat mű­szaki osztályvezetője a fo­gyasztói érdekvédelemmel és a vásárlók jogaival kapcso­latban szólt arról, hogy a fogyasztói érdekvédelem meg­valósítása a dolgozók eddigi­nél lelkiismeretesebb mun­káját igényli. Arra van szük­ség, hogy a termelésben te­vékenykedők keze alól olyan jó minőségű áruk kerüljenek ki, amelyeket mint fogyasztó is szívesen megvásárolnának. Antal Imre (Pest m. 19. vk.), a MEZŐGÉP Tröszt érdi gyárának igazgatója sürgette a fővárost övező agglomerá­cióban a lakosság igényeit ki­elégítő áruházak építését. Nem megoldás ugyanis, hogy a fő­városban a közlekedési cso­mópontokon új áruházak épülnek, mert a Budapest környékén lakóknak az itt vásárolt árut vonaton vagy autóbuszon kell haza vinniük. Az ország lakosságának 19 százaléka Budapesten, 3,3 szá­zaléka pedig az agglomeráció­ban él. Míg az országos élel­miszer- és iparcikkforgalom­ból a főváros mintegy 31 szá­zalékkal részesül, addig az agglomerációban az országban eladott élelmiszernek a 2,9 százaléka, az iparcikkeknek pedig csak 1,4 százaléka talál gazdára. Ezt az aránytalan­ságot az üzletek hiánya okoz­za. Ha a főváros környéki te­lepülések üzlethálózatát fej­lesztik, csökkenne a zsúfolt­ság a budapesti üzletekben is. Kosztolánczi Jánosné (So­mogy m. 2. vk.), a Kaposvári Ruhagyár varrónője Somogy sajátosságáról, nagyarányú idegenforgalmáról szólva el­mondotta, hogy a Balaton dé­li partján főidényben a la­kossággal együtt 300 ezer vendég fogadásáról kell gon­doskodniuk. Ez a kereskede­lemtől és a vendéglátóipartól feszített, erejüket és törvé­nyes munkaidejüket is gyak­ran meghaladó munkát kö­vetel. mert a parti települése­ken biztosítani kell a városias Az MSZMP KB .párt- és tömegszervezetek osztálya és a Politikai Főiskola pártépí­tés tanszéke „Az alapszerve­zeti munka fejlesztésének időszerű kérdéseidről márci­us 22-én és 23-án tanácsko­zást rendezett. A tanácskozáson. melyet Szabó József, a Politikai Fő­iskola rektora nyitott meg. részt vettek a budapesti, megyei, járási, városi- üzemi, községi pártbizottságok veze­ellátást, azt, hogy az üdülők pihenéséhez minden feltétel biztosított legyen. Udvariasabban Czégai Valéria (Bács m. 5, vk), a lajosmizsei ÁFÉSZ- bolt eladója felszólalásában hangsúlyozta: a megnöveke­dett áruforgalom és -kínálat egyre sürgetőbben követen az udvarias, szakszerű kiszolgá­lást. Az iskolából kikerülő fi­atal kereskedelmi dolgozók oly­kor ellentmondást látnak a tanultak és a gyakorlat kö­zött. Kifejezte azt a meggyő­ződését, hogy az eladók zö­me hivatásának tekinti szak­máját, elítéli a nemtörődöm­séget, udvariatlanságot, a vá­sárlók megkárosítását. Csikós-Nagy Béla államtit­kár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke felszólalásá­ban elmondotta, hogy a belke­reskedelemről beterjesztett törvényjavaslat tárgyalása ár­politikánk étté' intésére is megfelelő keretül szolgál. A fogyasztó fokozott védelemre szorul. Ezt veszi figyelembe a tisztességtelen haszonra vo­natkozó jogalkotás, amikor megkülönbözteti az indokolt és az indokolatlan áremelések eseteit A fogyasztók érdekét védi a nagyobb volumenű szabadáras cikkeiknél az ár­emelési szándék bejelentési kötelezettsége. Ha ez indoko­latlan, ezt az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke megha­tározott időre elhalaszthatja. A továbbiakban elmondot­ta: a fogyasztói árváltozások­ról a lakosságot a sajtó, a rádió, a televízió tájékoztatja. A központi árváltozásokról árhivatali közlemény ad in­formációt. A piaci tényezők nyomán bekövetkező változá­sokról a tájékoztatás kötele­zettsége a vállalatokra hárul. Nincs tájékoztatási kötele­zettség a széles választékú, gyorsan cserélődő divatcik­keknél; a különleges igénye­ket kielégítő, az esetenként vásárolt, a lakosság kiadása­it minimálisan érintő cikkek­nél és a mozgóáras idényáruk­nál. Komócsin Mihály (Csong- rád m. 4. vk.), az MSZMP Csongrád megyei Bizottságá­nak első titkára felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy a ke­reskedelem felelőssége nem zárul le az igényfelmérés és -közvetítés határán. Felkutatni az árualapokat, ösztönözni a termelőket a hiányzó termé­kek gyártására, szervezni a fogyasztók igényeinek megfele­lő apróbb cikkek termelését — mindez a kereskedelmi fel­adatok szerves alkotó része. Kovács Istvánná (Pest m. Kistarcsa 1. vk.), a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kis- tarcsai gyáregységének mun­kásellátási felelőse felszólalá­sában segítséget kért korsze­rű falusi üzletközpontok és éttermek, vendéglátó egységek létrehozásához, s felhívta a figyelmet, hogy fordítsanak gondot a kisebb, a meghittebb üzletek, vendéglők fenntartá­sára, korszerűsítésére is. Szigethy Dezső (Győr-Sop- ron m. 14. vk.), a Soproni Vasöntöde kohómérnöke a többi között arról szólt, hogy a kereskedelmi hálózat fej­lesztését előirányzó pénzügyi normák elavultak és a ha­gyományos városcentrumok­tői, munkatársai, alapszerve­zeti titkárok- vezetőségi tagok. A vitaindító előadást Jakab Sándor- a Központi Bizottság tagja, a PTO vezetője tartot­ta, melyet korreferátumok egészítettek ki. A szekció­üléseken élénk vita alakult ki, a résztvevők sokoldalúan szóltak tapasztalataikról és a feladatokról­A kétnapos tanácskozáson részt vett és a vitát össze­foglalta Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára. ban komoly nehézségekbe üt­közik a korszerű bevásárló- központok létesítése. Kovács Károly (Budapest 1. vk.), az MSZMP XIII. ke­rületi bizottságának első tit­kára felhívta a figyelmet: a vásárlók érdekeivel összhang­ban korlátozzák a gazdaság­talan termelést. Javasolta, hogy az egyes termékek gyár­tásának megszüntetését, a termékszerkezet átalakítását minden esetben átgondolt tervező-, szervező munka előz­ze meg. Molnár Frigyes (Bács m. 3. vk.), a SZÖVOSZ elnöke elégedetten nyugtázta, hogy a javaslat érvényesíti a szö­vetkezeti törvény szellemét, s a szövetkezetek súlyuknak és fontosságuknak megfelelően szerepelnek. A fejlesztést il­letően elmondotta, hogy mo­dernizálják a kis alapterüle­tű üzletek, autóbusz-mozgó- boltokat állítanak forgalom­ba és javítják a tanyák és kisközségekben lakók ellá­tását. Kiss Imre (Borsod m. 25. vk.), a mezőkeresztesi ÁFÉSZ elnöke az ipar és a kereske­delem kapcsolatainak fejlesz­tését sürgette. Mint mondotta, a hiánycikkek számának csök­kentése, a választék gazdagí­tása, s a minőség javítása alapvetően a termelőüze­mek munkájától függ. Fritz László (Zala m. 8. vk.), a mezőkeresztúri ÁFÉSZ elnöke javasolta, hogy a ter­melők és a kereskedők közö­sen végezzenek piackutatáso­kat az igények alakulásáról. Szorgalmazta korszerű, eszté­tikus csomagolási módszerek kidolgozását, az előrecsoma­golt termékek számának gya­rapítását, de — hangsúlyozta — a tetszetős megjelenés mel­lett figyelmet kell fordítani az áru minőségvédelmére is. Vargáné Tóth Rozália (Bp. 39. vk.), a Szék- és Kárpitos­ipari Vállalat kárpitosa a min­ta szerinti árusítással kapcso­latos gondokról szólva elmon­dotta, hogy az árusításnak ez a formája a tartós fogyasztási cikkek körében egyre jellem­zőbb, a minőségi és szerkezeti hibák azonban az esetek több­ségében csak a kiskereskede­lemben vagy otthon, az áru kicsomagolása, használata közben derülnek ki. Fontos, hogy a vevő biztos legyen ab­A miniszter bevezetőben megköszönte az országgyűlés aktív és konstruktív vitáját. Megállapította, hogy az ülés nemcsak szorosan a törvénnyel foglalkozott, de sok olyan ja­vaslat is elhangzott, amely alaposabb vizsgálódást igényel. A vitában elhangzott alapvető kérdések közül a többi között az ellátás felelősségéről szólt, amelyet valamilyen formában csaknem minden hozzászóló megemlített. Ezzel kapcsolat­ban aláhúzta: színvonalas el­látás csak a termelők, a bel-, valamint a külkereskedelem együttes munkájával valósul­hat meg. A termékszerkezetet érintő hozzászólásra válaszol­va Sághy Vilmos kiemelte: mindannyiunk érdeke, s a nép­gazdaság kulcskérdése a gaz­daságos termelés, a rosszul fizető cikkek gyártásának meg­Este hét óra. A Keresz­ténydemokrata Párt római központjában már sötétek az ablakszemek- de a közeli ház­ban, amelynek homlokzatán három hatalmas betű, a P. C. I- jelzi csupán, hogy itt székel az Olasz Kommu­nista Párt vezérkara, zajlik az élet. Programozott lift visz fel az ötödik emeletre. A szobá­ban — két egyszerű íróasztal, két asztali lámpa- meg né­hány szék társaságában — sovány, szemüveges férfi ing­ben, pulóverben, farmerban. Roberto Maffioletti szená­tor (ötvenegy éves, jogász) elnézést kér- hogy este fogad- de ilyenkor viszonylag nyu­godtan lehet beszélgetni. Ha­mar túlesünk a bemutatkozá­son. A szenátor a pártközpont államügyekkel foglalkozó bi­zottságának tagja — két éve létesítették ezt a részleget — és a közügyekkel foglalkozó munkacsoport vezetője. A szenátus alkotmányjogi bi­zottsága kommunista frakció­jának elnöke­Mennyire fontos a 382-es törvény? — Ahhoz fel kell jegyezni az egész történelmi és politi­kai folyamatot, amely ezt lehetővé tette. Az alkotmány harminc éve előírta a tarto­mányok létrehozását, de a nagyfokú ellenállás miatt csak 1970-ben jöhettek létre- A kereszténydemokraták és szövetségeseik nem akarták a jogkörök decentralizálását. Itália kapitalista fejlődése szorosan összefügg a centra­lizált, bürokrata állam foly­tatólagosságával, a tartomá­nyok pedig szakítást jelentet­tek ezzel a konzervatív iránnyal. A szenátor azzal folytatja: az igazi probléma akkor je­lentkezett- amikor a tarto­mányoknak hatáskört is kel­lett adni. Újabb harc- s 1972- ben megszületett a törvény a részleges autonómiáról. A mostani, a 382-es törvény nem más, mint a korábbi hi­ba kijavítása. A korrekcióra csak azért kerülhetett sor, mert a ’76-os választásokon előretört a kommunista párt, erősödött a baloldal. Új szakasz nyílik most- a végrehajtás szakasza, amely- lyel az állam hierarchikus hatalma szűnik meg a köz- igazgatás területén. Az állam joga az irány meghatározása és a koordinálás marad, de a korábbiaktól eltérően ezt sem a minisztériumok bürök-, ráciáján, hanem közvetlenül gyakorolja. A törvény előír­ja, hogy a minisztériumokban számos főhatóságot meg kell szüntetni- Óriási lépés ez az olasz életben, egyévszázados tendencia megfordítása. ban: olyan árut kap, amilyet az üzletben lát vagy kivá­laszt. Varga Sándor (Szolnok m. 9. vk.) nyugdíjas elmondotta: indokolt az ABC-árunázi rendszer továbbfejlesztése, az ésszerű szakosítás, profilren­dezés az iparcikkszakmában, amely nagymértékben igényli á kereskedelmi dolgozók maga­sabb fokú szakképzettségét. szüntetése. Ugyanakkor a dön­tések nyomán a lakossági ér­dekek nem csorbulhatnak. A miniszter helyt adott an­nak az észrevételnek, hogy, több elismerés, erkölcsi meg­becsülés illeti meg a nehéz körülmények között dolgozó eladókat, raktárosokat, s az ágazat többi dolgozóit és meg kell vizsgálni a keresetek, jö­vedelmek kérdését is. Sághy Vilmos zárszava után az országgyűlés a belkereske­delemről szóló törvényjavas­latot általánosságban és a meg­szavazott módosításokkal rész­leteiben egyhangúlag elfogad­ta. Az országgyűlés pénteken dr. Szakács Ödönnek, a Legfel­sőbb Bíróság elnökének beszá­molójával folytatja munkáját. (MTI) — Mi azt mondjuk. hogy az aktív közigazgatásnak a városokon, községeken kell alapulnia- Ez teljesen átala­kítja a köztevékenységet, de­mokratizálja a közéletet. Ez szerintünk nem lehet gátja annak, a holnap következő lépésnek, az olasz gazdaság demokratikus tervezési rend­je kiépülésének. Nem titkolja: a végrehaj­tásnál a továbbiakban is szá­mítanak nehézségekre, ellen­állásra. Különösen, ami az egyház szociális szervezeteit illeti. Ez — szögezi le — elvi kérdés. Az olasz párt ismer­tette irányvonalát- stratégiá­ját a demokrácia továbbfej­lődésére. amely a pluralizmu­son alapul. Berlinguer főtit­kár levele Bettazzi püspök­höz világosan értésre adta a kommunisták tiszteletét az egyházi szféra iránt. A tör­vény megvalósítása viszont lehetővé teszi, hogy különb­séget tegyenek abban, mi az állam kötelessége a szociális ellátásban, és mi másé. (Olaszországban, ahol ko­rábban szinte minden fel­adatra külön intézményt hoz­tak létre- ahol ma is sokjog- és hatáskör keresztezi egy­mást. külön gondot jelent az intézmények felülvizsgálata: mit érnek, csökkenjen, vagy szűnjön meg a szerepük? Már most világos; mintegy ezer­ötszáz olyan Intézetet kell feloszlatni, amelyben haszon­talan munkát végeznek, s csak pazarolják az állam pénzét). — Természetesen nem rin­gatjuk magunkat illúziókban. Egyetlen politikai partne­rünknek sem érdeke igazán- már csak azért sem. mert más alternatíva nincs — hangsúlyozta a szenátor­Részletkérdésekben ma is vannak viták. A keresztény- demokraták természetesen menteni akarják intézményei­ket és embereiket, akik ma­gas jövedelmeket húztak év­Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke és kísérete csütörtökön az Egye­sült Izzóba látogatott. A ven­dégeket Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Dienes Béla vezér- igazgató és Vadas Sándorné, a vállalat pártbizottságának tit­kára fogadta. A vezérigazgató tájékoztatásában egyebek kö­zött elmondta: az Izzónak je­lentős kereskedelmi kapcsola­ta van az NSZK több válla­latával, és a hannoveri vásá­rokon már eddig is számos elektroipari újdonsággal mu­tatkozott be. Willy Brandt ezután meg­tekintette a díszkivilágító és normál izzókat gyártó üzem­részt, majd elismerését, jó­kívánságait kifejező sorokat jegyzett a lámpatesteket ké­szítő brigád naplójába. A Német Szociáldemokrata Párt elnöke ezt követően az üzemi szakszervezeti bizottság képviselőivel, szakszervezeti bi­zalmiakkal találkozott. Örö­mét fejezte ki, hogy a tár­tizedekig, munka nélkül. Meg­indult és egyhamar nem ér véget ez a harc sem. De ez is csak azt húzza alá, milyen nagy értékű a vív­mány, mennyi sok újat hozott. Roberto Maffioletti meg­gyújtja a pipáját- sokáig szív­ja és úgy folytatja: — Nem állunk meg. 1978- ban köztársasági elnököt vá­laszt az ország. Parlamenti támogatásunkat sem adjuk ingyen a kereszténydemokra­táknak! A szenátor gyakran marad a pártközpontban éjfélig- amikor már mindenki el­megy, hogy nyugodtan ké­szüljön a szenátusi felszóla­lásra, a törvényelőkészítő ülések vitáira. Most sem megy még haza. Szemináriu­mi anyagot ír a' pártiskolák számára, a téma: a miniszté­riumok szervezeti felépítése. — Miért éppen a miniszté­riumok? — Mert ez most nagyon aktuális, úgyszólván létkér­dés- Párttagságunk a mun­kásharc hagyományaiból jött és jön- pártunk pedig a tár­sadalmi harcokban edződött eddig is és azokban fejlődik tovább. Az államügyek a munkástól kicsit idegenek, de most aztán igazán nem lehíet meg nem tanulniuk­Kifelé jövet tapasztalom, milyen sokan dolgoznak ké­sőn este is az olasz pártköz­pontjában. Telefonok csörög­nek, telexek zúgnak, a társa­dalmi munkások százai jön­nek, mennek ügyeikkel. Lent, a ház földszintjén van a Rinascita. a párt el­méleti folyóiratának könyves­boltja. Sokan válogatnak, né­zelődnek, vásárolnak a kom­munista kiadványokból. A bolt nagy üvegajtaja fölött egy Gramsci-idézet: „Tanul­jatok- készüljetek fel. mert nagy tudást igénylő felada­tok várnak rátok”! Kopka János (Vége) gyalások mellett lehetőségük nyílt egy nagy budapesti vál­lalat tevékenységének munká­sai életének megismerésére. Érdeklődéssel hallgatta a szak- szervezeti beszámolót, a bizal­miak hozzászólásait, majd a vállalat szakszervezeti taná­csának tevékenységéről, akti­vistáinak munkájáról tájéko­zódott. Az eszmecserén szólt az NSZK üzemeiben és gyárai­ban működő szakszervezetek feladatairól is. Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykövete csütör­tökön este a Hilton Szállóban fogadást adott Willy Brandt- nak és kíséretének tiszteleté­re. A fogadáson megjelent Gás­pár Sándor, Övári Miklós, Sar­lós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Pú­ja Frigyes külügyminiszter, Méhes Lajos, a Központi Bi­zottság tagjai, Berecz János, a KB külügyi osztályának ve­zetője, valamint a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet számos képviselője. (MTI) Elfogadták a belkereskedelemről szóló törvényt Sághy Vilmos zárszava Willy Brandt az Egyesült Izzóba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents