Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-23 / 70. szám

VILLON Farkas András húsz tolirajza Farkas András, Balassa­gyarmaton élő festőművész rajztudása Igen magas fokon áll. Nem kell meggyőzni erről senkit, aki egyszer már találkozott a művész rajzai­val, a világ- és a magyar irodalom nagy alkotásaihoz készült, vagy azok ihletettsé- gében született illusztrációval (például Madách Imre Az ember tragédiája illusztrálá­sa.) Kulturált festő és kulturált ember Farkas András, aki nemcsak a művészettörténet­ben. hanem legalább ilyen mértékben az irodalomban is járatos. Ez irányú érdeklődé­sében nem nehéz felfedezni némi franciás ízt. a francia kultúra iránti vonzódást. Egy kis példányszámú ma­gánnyomatban (300 példány) most megjelent Farkas And­rás Villon-sorozata, húsz tollrajz. Az album mester­mű. Eddig is tudtuk, hogy a raj­zot a képzőművészet egyik eszközeként kiválóan alkal­mazza a művész. Azonban most már visszavonhatatla­nul bizonyossá vált, hogy Farkas András művészetében a rajz' önálló művészeti ág­ként van jelen. Tudjuk, a rajznak mindig is szerepe volt a képzőművészetben, bár csak az újabbkori fejlődésben vált önálló művésze­ti ággá. Kifejezési eszközei közül a vonal­nak van a legnagyobb jelen­tősége, amely számos techni­kán belül érvényesülhet (ce­ruza, toll stb.). A vonal szigorú dolog. Nem tűr el semmiféle visszaélést. Nem tűri a homályt, még kevésbé a belemagyarázást, s jóformán korrigálhatatlan. A művészettörténetben a rajznak is megvannak a ma­ga nagy mesterei. Most csak egy francia festő, Henri Matisse (1869—1954) nevét említjük, akinek tollrajzai e műfaj mesterművei. S aki­től Farkas András is sokat tanult. Nem választott rossz mes­tert! A Villon-album példa rá. A húsz lap szerkezete vi­lágos, a fehér lapokon brilli- ánsan futtatott vonal hitelesen formálja vizuális élménnyé a nagy középkori költő művét és korát. Francois Villon (1431—1463?) költészete az európai középkori líra legki­emelkedőbb teljesítménye, a magyar irodalmi köztudatban is elevenen él. Fő műve, a Nagy testamentum kiváló köl­tők tolmácsolásában olvasható nyelvünkön. Maga a költő Párizsból száműzve nyomta­lanul tűnt el. Életének há­nyódásait gyakorta draszti­kusan, ugyanakkor melenge­tő humorral és mindenkor végletesen őszintén énekelte meg életművében. Balladái e műfaj klasszikus alkotásai, meghatározott versformát kö­vetnek, „ajánlás”-okkal zá­rulnak. Sírnivalóan derűs­borús világ ez, bűnözők, pros­tituáltak, szenteskedők vilá­ga. Farkas András tollrajzaiban mély átéléssel, a huszadik századi ember élménykin­cseivel is megrakottan jele­nik meg ez a világ, Villon költészetéből a mély humánu­mot sugároztatva tovább. A lapokon a Nagy Testamen­tum költőjének világa, bal­ladák: Ballada tűnt idők asz- szonyairól, Ballada tűnt idők lovagjairól. A szép fegyver- kovácsné panasza öregségé­ben, A szép fegyverkovácsné balladája az örömlányokhoz. Ballada. melyet édesanyja kérésére készített a költő, hogy imádkozhassék Miasszo­nyunkhoz, Villon éneke szere-5 tőiéhez. Ballada és könyör­gés Cotard mesterért. Ballada a párisi nőkről, Gyászirat, melyet maga s társai számára szerzett a költő mialatt fel- akasztásukat várták. És a többi. Zárjuk e pár sort a Cotard mesterért szerzett ballada­ajánlásával, amely talán nemcsak őérte és a költőért szól: „Herceg — a torka száras- tüzesen folyton rikoltott: *»Hű ég. a keservét1« Itassa most örök bor odafenn néhai Cotard mester szóm ni lelkét!” Tóth Elemér Tamási Áron mesejátéka Búbos vitéz SZERETJÜK A MESÉT. Mi felnőttek is, és szerette Tamá­si Áron, aki novellákban, re­gényekben, színpadi művek­ben az egész életét végigme­sélte. Írásaiban — mint a Bú­bos vitéz című mesejátékban is, melyet a nagybátonyi Bá­nyász Művelődési Házban lát­tunk, amellyel a Népszínház megyénk nagyobb helységeit meglátogatta, vagy látogatja — az egyszerű emberek, a nép fiainak élete elevenedik meg, társadalmi helyzetük kijelölte önnön sorsukkal szembeni küzdelmében, az emberi rossz és a társadalmi igazságtalan­ság elleni viaskodásban. Ta­mási a hatalmában gyengébb, de lelkében erősebb népi ala­kokat jeleníti meg életművé­ben. S, hogy ez így igaz a külön­böző irodalmi műfajokban, még inkább az a mesejáték­ban, történetesen a Búbos vi­tézben. Hiszen a mesében minden lehetséges. A jó saját harcához éppúgy igénybe ve­heti azokat a természeti erő­ket, amelyek a valóságban el­képzelhetetlenek, mint a rossz. Ezekkel az erőkkel — neveze­tesen az erdő állataival — szövetségben az öreg erdész fia, Búbos Anti győzedelmes­kedik az önkényeskedő kis­királyon, rossz tanácsadóin, testőrségén. A mesejáték figurái régóta ismerősek. A bugyuta, hirte- lenkedő királytól kezdve a go­nosz sáfárig, a jószívű, sze­relmes királykisasszonyig, a szeretnivaló ősz apókáig, ügyes és okos fiáig, mindenki. Ismerős az alaphelyzet is a jó és rossz harca. Csak a tör­ténetet kell hozzá újszerűén kerekíteni. S a szerző, Ta­mási Áron ezt meg is teszi. Bevonja a küzdelembe az er­dő állatait, melyek fejedel­mük vezérletével az igazság, a jó mellé állnak. Az erdélyi ha­vasok szülötte így vall magá­ról, az embert és a természe­tet a helyes értelemben egy­ségben látó felfogásáról. MINDENEKELŐTT EZ a szemlélet ragad meg bennün­ket ebben a darabban és elő­adásban. Nem is az ellentétes erők szembenállása, nem is a mesés szerelmi szál, hanem az ember és a természet harmo­nikus kapcsolata, szépséges és igazságos egymásrautaltsága. A mesejáték Színpadra állítói ezt a gondolatot hangsúlyoz­zák. Csongrádi Mária rendező különösen a második részben fejezi ki félreérthetetlenül, amikor az emberek és az er­dei vadak viszonylatait értel­mezi a színpadi megjelenítés eszközeivel. Barta Judit ko­reográfus segítségével, remek néma jelenetet komponál a felvonás elejére. Érezzük a fokozatosan ébredő erdő egy­re erősödő zsongását, üde, szabad levegőjét. Rendező, ko­reográfus, színészek remeklé­se ez. Csongrádi Mária óriási ru­tinnal rendelkezik. Nem tu­dom, van-e magyar színházi rendező, aki több mesejátékot állított volna színpadra, mint ő; összesen huszonötöt. Ezt a legutóbbi munkáját látva, az a benyomásunk, hogy a ren­dezőnek sikerült újítania, ki­törnie a korábbi, néha zava­ró sablonokból. Példa rá a már említett némajelenet, az a mérhetetlen számú jobbnál jobb ötlet a szereplők moz­gatásával, játékában. ame­lyeknek láthatói lehettünk. Azt sem tapasztaltuk eddig, hogy a rendező olyan változa­tos formában és célratörően bánt volna a világítás ha­táselemeivel. mint most. Mind­ezek ellenére a rendezés még­sem hibátlan. Helyenként rit­musát veszti, s ezért nem ta­láljuk meg a fő játékrészek lényeges csomópontjait. Oly­kor visszaüt a gépi zene al­kalmazása is. Célja világos: nem mindenütt lehet zenekart felléptetni, ahol a darabot be­mutatják, de ... A színész sem tud mindig úgy mozogni, trom­bitálni, ahogyan a zene szól, s ez pedig már erősen illúzió­romboló. A színészi játékkal lehetünk a legkevésbé elégedettek. A legtöbbjük fáradtnak látszik ehhez a mesejátékhoz, nem tudják természetesen, hitele­sen végig ugra-bugrálni, tré­fálkozni az előadást, mint ar­ra a rendezés, az előadás le­hetőséget ad nekik. S, hogy e szerény teljesítményt végsőso­ron mennyire befolyásolta a 4 és 6 éves kor körüli kö­zönség, mely döntő fölényben volt, noha a produkció in­kább pár évvel idősebbeknek szól, összehasonlítás híján nem tudom megmondani, csupán a gyenge teljesítmény tényét re­gisztrálhatom. A népes sze­replőgárdából dicsérni csak Komlós Róbertét. Téren Gi­zellát, Koldus Nagy Lászlót és Köti Katit lehet; nekik si­került az előadást kétségtele­nül zavaró zsivajgás fölé ke­rekedniük. A JÁTÉK KÜLSŐSÉGEI magával ragadóak. Rég láttam már ennyire a meséhez, az író személyéhez, szelleméhez minden szálában logikusan és kifejezően kötődő díszleteket, jelmezeket, mint ez alkalom­mal. A színpadképek (Wege- nast Róbert) és a ruhák (Ri- manóczy Yvonne) Tamási Áron szűkebb pátriáját, a halálá­ban is szeretett Erdélyt (az írót szülőhelyén, Farkaslakán helyezték örök nyugalomra) és népművészetét varázsolják két­órás időtartamra a színpadra. Sulyok László .1F0RIZM9H Az energia megmaradásá­nak törvénye: ne sürögj-fo­rogj sokat. Az általános tömegvonzás törvénye: megint a Fekete­tenger déli partjára kívánko­zom. A mechanika „aranyszabá­lya”; kenés nélkül nem jutsz messzire. Inna Gamazkova gyűjtése Milyen jó, amikor az egész hét, csupa Péntekből áll 1 Robinson Crusoe naplójából A szabályok mindenki szá­mára egyformák — csak a kivételek különbözőek. Űj-zélandi bírák tréfája Vannak olyan emberek, akiknek mindig az arcukra van írva, mit gondol rólad a főnök. Ókori római közhely A szemét, nem a királyok­tól fél — hanem a názrnes- terektől. Amerikai takarítónők népi bölcsessége Gyakran azoktól kell a legjobban óvakodnunk, akik vigyázzban állnak előttünk. (Marian Karczmarczyk) A jó vezetőknek jó munka­társai vannak. A gyengéknek — nála is gyengébbek. (A. Andrejev) Rohác „Gondolkozom, tehát va­gyok!” — szokták mondani. Sokan egyáltalán nem gon­dolkoznak és mégis vannak’ (Wieselaw Brudzinski', 4 NÓGRÁD - 1978. március 23., csütörtök Mai ajánlatunk 20.00: KISFILMEK A NAGY­VILÁGBÓL. A kisfilmek sora egy angol rövidfilmmel kezdődik. A Légpárnás hajóval keresztül Nyugat-Afrikán című sorozat, második része Timbuktu tói délre viszi a nézőt. Hogyan tájékozódnak a ma­darak? Ez a kérdés régóta foglalkoztatja az embereket, de csak a huszadik század technikai és tudmányos lehe­tőségei adták meg a szüksé­ges eszközöket a kérdés meg­válaszolására. A madarak tá­jékozódásának titkai című filmből megtúdjuk, hogy az időjárás, a légáramlatok, ho­gyan hatnak a madarak tájé­kozódására, s a kutatói meg­figyelések segítségével követ­hetjük a költöző madarak út­vonalát. A legrégebbi dzsómon ke­rámia, amelyet a régészek megtaláltak, közel hétezer éves. Ezek a kerámiák hasz­nálati vagy dísztárgyak vol­tak és jól tükrözik a gyűjtö­gető, halászó, vadászó japá­nok életmódját. Az edények mellett találtak a vallási szer­tartáshoz ' kapcsolódó úgyne­vezett idolokat is. Pályázati felhívás az esti egyetem altalános, szakosító és speciális továbbképző tagozataira Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága felvételi pályázatot hirdet az 1978—79-es tanévre, a marxizmus—leninizmus esti egyetem három­éves általános, a szakosító és a speciális továbbképző ta­gozataira. Az általános tagozat a marxizmus mindhárom ágá­ból középszintfű politikai végzettséget ad. A hallgatók az első évben filozófiát, a másodikban politikai gazdaság­tant, a harmadikban magyar és nemzetközi munkásmoz­galom-történetet tanulnak. A tanulmányi idő három év és befejezése után végbizonyítványt kapnak a hallgatók. A jelentkezés feltételei a következők: marxizmus—le­ninizmus esti középiskola, illetve öthónapos pártiskolai, továbbá állami középiskolái, vagy ennél magasabb isko­lai végzettség. Általános tagozat Salgótarjánban, Balas­sagyarmaton, Rétságon és Pásztón kezdődik az új tan­évben. A szakosító tagozaton szervezett tanfolyamok a fel­sőfokú elméleti és politikai továbbképzés formái. Jelent­kezni lehet politikai gazdaságtan, valamint magyar mun­kásmozgalom története tagozatra. A politikai gazdaság­tan tagozat Salgótarjánban és Balassagyarmaton, a ma­gyar munkásmozgalom-történet tagozat pedig Salgótarján­ban indul. A tanulmányi idő két év. A hallgatók tanulmányaikat szigorlattal zárják és végbizonyítványt kapnak. Egyéni elbírálás alapján ál­lamvizsgát is tehetnek a hallgatók a marxizmus mind­három ágából és a 17/1963, VII. hó 2. sz. Korm. rendelet értelmében főiskolai oklevelet szerezhetnek. Ebben az esetben a tanulmányi idő négy év. A jelentkezés felté­tele: marxizmus—leninizmus hároméves esti egyetemi, il­letve állami felsőfokú iskolai végzettség. A speciális továbbképző tagozat keretében szerve­zett tanfolyamok lehetőséget nyújtanak arra, hogy azok a hallgatók, akik elvégezték a marxizmus—leninizmus esti egyetem általános, illetve szakosító tagozatát, elmé­lyültebben tanulmányozhassák a marxizmus valamely szűkebb témakörét. Az 1978—79-es tanévben az alábbi tanfolyamokra lehet jelentkezni: Salgótarjánban és Ba­lassagyarmaton gazdaságpolitikai kérdések; Salgótarján­ban, Pásztón és Szécsényben pártirányítás és pártélet kér­dései. Ugyancsak Salgótarjánban és Pásztón a szocialista kultúra és közművelődés kérdései; Salgótarjánban nem­zetközi politikai kérdések; Salgótarjánban és Balassa­gyarmaton etika; Balassagyarmaton esztétika; Salgótar­jánban valláskritika; ugyancsak Salgótarjánban a politi­kai oktatás pedagógiája. A felsorolt tanfolyamok kétéve­sek. Egyéves szakok indulnak Salgótarjánban A szocialis­ta állam fejlődése, ugyancsak a megyeszékhelyen A tö- megpropaganda-munka kérdései és Balassagyarmaton A káder- és személyzeti munka kérdései címmel. A jelent­kezés feltétele: marxizmus—leninizmus esti egyetemi vég­zettség, vagy annak megfelelő ideológiai, politikai fel­készültség. A tanfolyamok befejezésekor a vizsgázó hall­gatók végbizonyítványt kapnak. A felsorolt valamennyi tanfolyamtípusnál szükséges a pártszervezet, a munkahelyi vezető javaslata, valamint orvosi igazolás a leendő hallgatók egészségi állapotáról. Természetesen a tanulmányok megkezdéséhez sikeres fel­vételi vizsga szükséges. A hallgatók a tanulmányi idő alatt más oktatásban nem vehetnek részt. Az esti egye­tem valamennyi tagozatára kérhetik felvételüket párton kívüliek is. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. A hall­gatók minden tagozaton hetenként egy alkalommal, meg­határozott napon és időben kötelező, közös foglalkozáson vesznek részt. A tandíj egy tanévre az általános tagoza­ton és a speciális továbbképző tanfolyamokon 170, a sza­kosító tagozaton 250 forint. A tandíjat egy összegben a beiratkozás előtt fizetik be a hallgatók. A jelentkezés­hez szükséges kérdőíveket pedig a járási és a városi párt- bizottságokon szerezhetik be. A kitöltött kérdőívet, ön­életrajzot, 2 darab (4x6) fényképet és 2 darab saját név­re megcímzett borítékot a munkahely szerint illetékes já­rási, illetve városi pártbizottságra kell eljuttatni 1978. áp­rilis 15-ig. A fenti időpont után már nem fogad el je­lentkezést a Nógrád megyei oktatási igazgatóság. A felvételi vizsgák ideje 1978. május 2-től május 31- ig tart. A felvételi vizsgák eredményéről a jelentkezők 1978. június 15-ig írásos értesítést kapnak. Múzeum három szinten A múzeumkedvelő közönség 1980-ban már új, korszerű épületben ismerkedhet Nóg­rád munkásmozgalmi hagyo­mányaival, történetével Sal­gótarjánban. A garzonház mel­lett épülő létesítményben 30Ö0 négyzetméter alapterületen, három szinten alakítják ki a különböző helyiségeket, kiál­lítótermeket. így az állandó kisgalériában észak-magyaror­szági képzőművészek rendez­hetnek alkalmi kiállításokat. Helyet biztosítanak az idősza­kos rendezvényeknek, mo­dern iparművészeti bemuta­tóknak, a fotóművészek al­kotásainak. Lehetőség lesz po­litikai tárlatok megrendezésé­re is. A Nógrád megyei Mun­kásmozgalmi Múzeum új he­lyén állandó kiállítás mutat­ja be 1848-tól napjainkig az inarmedence múltját és jele­nét. A történeti áttekintést ki­egészítő előadások megtartásá­ra pedig klubszobák, előadó­termek szolgálnak. Az intéz­mény kivitelezését a Nógrád megyei Állami Építőipari Vál­lalat szakemberei végzik — képünkön — Magyar Géza tervei alapján. (kj>

Next

/
Thumbnails
Contents