Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-23 / 70. szám

VILLON

Farkas András húsz tolirajza

Farkas András, Balassagyarmaton élő festőművész rajztudása Igen magas fokon áll. Nem kell meggyőzni erről senkit, aki egyszer már találkozott a művész rajzaival, a világ- és a magyar irodalom nagy alkotásaihoz készült, vagy azok ihletettsé- gében született illusztrációval (például Madách Imre Az ember tragédiája illusztrálása.)

Kulturált festő és kulturált ember Farkas András, aki nemcsak a művészettörténetben. hanem legalább ilyen mértékben az irodalomban is járatos. Ez irányú érdeklődésében nem nehéz felfedezni némi franciás ízt. a francia kultúra iránti vonzódást.

Egy kis példányszámú magánnyomatban (300 példány) most megjelent Farkas András Villon-sorozata, húsz tollrajz. Az album mestermű.

Eddig is tudtuk, hogy a rajzot a képzőművészet egyik eszközeként kiválóan alkalmazza a művész. Azonban most már visszavonhatatlanul bizonyossá vált, hogy Farkas András művészetében a rajz' önálló művészeti ágként van jelen. Tudjuk, a rajznak mindig is szerepe volt a képzőművészetben, bár csak az újabbkori fejlődésben vált önálló művészeti ággá. Kifejezési

eszközei közül a vonalnak van a legnagyobb jelentősége, amely számos technikán belül érvényesülhet (ceruza, toll stb.).

A vonal szigorú dolog. Nem tűr el semmiféle visszaélést. Nem tűri a homályt, még kevésbé a belemagyarázást, s jóformán korrigálhatatlan. A művészettörténetben a rajznak is megvannak a maga nagy mesterei. Most csak egy francia festő, Henri Matisse (1869—1954) nevét említjük, akinek tollrajzai e műfaj mesterművei. S akitől Farkas András is sokat tanult.

Nem választott rossz mestert! A Villon-album példa rá. A húsz lap szerkezete világos, a fehér lapokon brilli- ánsan futtatott vonal hitelesen formálja vizuális élménnyé a nagy középkori költő művét és korát. Francois Villon (1431—1463?) költészete az európai középkori líra legkiemelkedőbb teljesítménye, a magyar irodalmi köztudatban is elevenen él. Fő műve, a Nagy testamentum kiváló költők tolmácsolásában olvasható nyelvünkön. Maga a költő Párizsból száműzve nyomtalanul tűnt el. Életének hányódásait gyakorta drasztikusan, ugyanakkor melengető humorral és mindenkor végletesen őszintén énekelte meg életművében. Balladái e műfaj klasszikus alkotásai, meghatározott versformát követnek, „ajánlás”-okkal zárulnak. Sírnivalóan derűsborús világ ez, bűnözők, prostituáltak, szenteskedők világa.

Farkas András tollrajzaiban mély átéléssel, a huszadik századi ember élménykincseivel is megrakottan jelenik meg ez a világ, Villon költészetéből a mély humánumot sugároztatva tovább. A lapokon a Nagy Testamentum költőjének világa, balladák: Ballada tűnt idők asz- szonyairól, Ballada tűnt idők lovagjairól. A szép fegyver- kovácsné panasza öregségében, A szép fegyverkovácsné balladája az örömlányokhoz. Ballada. melyet édesanyja kérésére készített a költő, hogy imádkozhassék Miasszonyunkhoz, Villon éneke szere-5 tőiéhez. Ballada és könyörgés Cotard mesterért. Ballada a párisi nőkről, Gyászirat, melyet maga s társai számára szerzett a költő mialatt fel- akasztásukat várták. És a többi.

Zárjuk e pár sort a Cotard mesterért szerzett balladaajánlásával, amely talán nemcsak őérte és a költőért szól:

„Herceg — a torka száras- tüzesen

folyton rikoltott: *»Hű ég. a

keservét1«

Itassa most örök bor odafenn néhai Cotard mester szóm ni lelkét!” Tóth Elemér

Tamási Áron mesejátéka

Búbos vitéz

SZERETJÜK A MESÉT. Mi

felnőttek is, és szerette Tamási Áron, aki novellákban, regényekben, színpadi művekben az egész életét végigmesélte. Írásaiban — mint a Búbos vitéz című mesejátékban is, melyet a nagybátonyi Bányász Művelődési Házban láttunk, amellyel a Népszínház megyénk nagyobb helységeit meglátogatta, vagy látogatja — az egyszerű emberek, a nép fiainak élete elevenedik meg, társadalmi helyzetük kijelölte önnön sorsukkal szembeni küzdelmében, az emberi rossz és a társadalmi igazságtalanság elleni viaskodásban. Tamási a hatalmában gyengébb, de lelkében erősebb népi alakokat jeleníti meg életművében.

S, hogy ez így igaz a különböző irodalmi műfajokban, még inkább az a mesejátékban, történetesen a Búbos vitézben. Hiszen a mesében minden lehetséges. A jó saját harcához éppúgy igénybe veheti azokat a természeti erőket, amelyek a valóságban elképzelhetetlenek, mint a rossz. Ezekkel az erőkkel — nevezetesen az erdő állataival — szövetségben az öreg erdész fia, Búbos Anti győzedelmeskedik az önkényeskedő kiskirályon, rossz tanácsadóin, testőrségén.

A mesejáték figurái régóta ismerősek. A bugyuta, hirte- lenkedő királytól kezdve a gonosz sáfárig, a jószívű, szerelmes királykisasszonyig, a szeretnivaló ősz apókáig, ügyes és okos fiáig, mindenki. Ismerős az alaphelyzet is a jó és rossz harca. Csak a történetet kell hozzá újszerűén kerekíteni. S a szerző, Tamási Áron ezt meg is teszi. Bevonja a küzdelembe az erdő állatait, melyek fejedelmük vezérletével az igazság, a jó mellé állnak. Az erdélyi havasok szülötte így vall magáról, az embert és a természetet a helyes értelemben egységben látó felfogásáról.

MINDENEKELŐTT EZ a szemlélet ragad meg bennünket ebben a darabban és előadásban. Nem is az ellentétes erők szembenállása, nem is a mesés szerelmi szál, hanem az ember és a természet harmonikus kapcsolata, szépséges és igazságos egymásrautaltsága. A mesejáték Színpadra állítói ezt a gondolatot hangsúlyozzák. Csongrádi Mária rendező különösen a második részben fejezi ki félreérthetetlenül, amikor az emberek és az erdei vadak viszonylatait értelmezi a színpadi megjelenítés eszközeivel. Barta Judit koreográfus segítségével, remek néma jelenetet komponál a felvonás elejére. Érezzük a fokozatosan ébredő erdő egyre erősödő zsongását, üde, szabad levegőjét. Rendező, koreográfus, színészek remeklése ez.

Csongrádi Mária óriási rutinnal rendelkezik. Nem tudom, van-e magyar színházi rendező, aki több mesejátékot állított volna színpadra, mint ő; összesen huszonötöt. Ezt a legutóbbi munkáját látva, az a benyomásunk, hogy a rendezőnek sikerült újítania, kitörnie a korábbi, néha zavaró sablonokból. Példa rá a már említett némajelenet, az a mérhetetlen számú jobbnál jobb ötlet a szereplők mozgatásával, játékában. amelyeknek láthatói lehettünk. Azt sem tapasztaltuk eddig, hogy a rendező olyan változatos formában és célratörően bánt volna a világítás hatáselemeivel. mint most. Mindezek ellenére a rendezés mégsem hibátlan. Helyenként ritmusát veszti, s ezért nem találjuk meg a fő játékrészek lényeges csomópontjait. Olykor visszaüt a gépi zene alkalmazása is. Célja világos: nem mindenütt lehet zenekart felléptetni, ahol a darabot bemutatják, de ... A színész sem tud mindig úgy mozogni, trombitálni, ahogyan a zene szól, s ez pedig már erősen illúzióromboló.

A színészi játékkal lehetünk a legkevésbé elégedettek. A legtöbbjük fáradtnak látszik ehhez a mesejátékhoz, nem tudják természetesen, hitelesen végig ugra-bugrálni, tréfálkozni az előadást, mint arra a rendezés, az előadás lehetőséget ad nekik. S, hogy e szerény teljesítményt végsősoron mennyire befolyásolta a 4 és 6 éves kor körüli közönség, mely döntő fölényben volt, noha a produkció inkább pár évvel idősebbeknek szól, összehasonlítás híján nem tudom megmondani, csupán a gyenge teljesítmény tényét regisztrálhatom. A népes szereplőgárdából dicsérni csak Komlós Róbertét. Téren Gizellát, Koldus Nagy Lászlót és Köti Katit lehet; nekik sikerült az előadást kétségtelenül zavaró zsivajgás fölé kerekedniük.

A JÁTÉK KÜLSŐSÉGEI

magával ragadóak. Rég láttam már ennyire a meséhez, az író személyéhez, szelleméhez minden szálában logikusan és kifejezően kötődő díszleteket, jelmezeket, mint ez alkalommal. A színpadképek (Wege- nast Róbert) és a ruhák (Ri- manóczy Yvonne) Tamási Áron szűkebb pátriáját, a halálában is szeretett Erdélyt (az írót szülőhelyén, Farkaslakán helyezték örök nyugalomra) és népművészetét varázsolják kétórás időtartamra a színpadra.

Sulyok László

.1F0RIZM9H

Az energia megmaradásának törvénye: ne sürögj-forogj sokat.

Az általános tömegvonzás törvénye: megint a Feketetenger déli partjára kívánkozom.

A mechanika „aranyszabálya”; kenés nélkül nem jutsz messzire.

Inna Gamazkova gyűjtése

Milyen jó, amikor az egész hét, csupa Péntekből áll 1 Robinson Crusoe naplójából

A szabályok mindenki számára egyformák — csak a kivételek különbözőek.

Űj-zélandi bírák tréfája

Vannak olyan emberek, akiknek mindig az arcukra van írva, mit gondol rólad a főnök.

Ókori római közhely

A szemét, nem a királyoktól fél — hanem a názrnes- terektől.

Amerikai takarítónők népi bölcsessége

Gyakran azoktól kell a legjobban óvakodnunk, akik vigyázzban állnak előttünk. (Marian Karczmarczyk)

A jó vezetőknek jó munkatársai vannak. A gyengéknek — nála is gyengébbek.

(A. Andrejev)

Rohác

„Gondolkozom, tehát vagyok!” — szokták mondani. Sokan egyáltalán nem gondolkoznak és mégis vannak’ (Wieselaw Brudzinski',

4

NÓGRÁD - 1978. március 23., csütörtök

Mai ajánlatunk

20.00: KISFILMEK A NAGYVILÁGBÓL.

A kisfilmek sora egy angol rövidfilmmel kezdődik. A Légpárnás hajóval keresztül Nyugat-Afrikán című sorozat, második része Timbuktu tói délre viszi a nézőt.

Hogyan tájékozódnak a madarak? Ez a kérdés régóta foglalkoztatja az embereket, de csak a huszadik század technikai és tudmányos lehetőségei adták meg a szükséges eszközöket a kérdés megválaszolására. A madarak tájékozódásának titkai című

filmből megtúdjuk, hogy az időjárás, a légáramlatok, hogyan hatnak a madarak tájékozódására, s a kutatói megfigyelések segítségével követhetjük a költöző madarak útvonalát.

A legrégebbi dzsómon kerámia, amelyet a régészek megtaláltak, közel hétezer éves. Ezek a kerámiák használati vagy dísztárgyak voltak és jól tükrözik a gyűjtögető, halászó, vadászó japánok életmódját. Az edények mellett találtak a vallási szertartáshoz ' kapcsolódó úgynevezett idolokat is.

Pályázati felhívás

az esti egyetem altalános, szakosító és speciális továbbképző tagozataira

Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága felvételi pályázatot hirdet az 1978—79-es tanévre, a marxizmus—leninizmus esti egyetem hároméves általános, a szakosító és a speciális továbbképző tagozataira.

Az általános tagozat a marxizmus mindhárom ágából középszintfű politikai végzettséget ad. A hallgatók az első évben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban magyar és nemzetközi munkásmozgalom-történetet tanulnak. A tanulmányi idő három év és befejezése után végbizonyítványt kapnak a hallgatók.

A jelentkezés feltételei a következők: marxizmus—leninizmus esti középiskola, illetve öthónapos pártiskolai, továbbá állami középiskolái, vagy ennél magasabb iskolai végzettség. Általános tagozat Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Rétságon és Pásztón kezdődik az új tanévben.

A szakosító tagozaton szervezett tanfolyamok a felsőfokú elméleti és politikai továbbképzés formái. Jelentkezni lehet politikai gazdaságtan, valamint magyar munkásmozgalom története tagozatra. A politikai gazdaságtan tagozat Salgótarjánban és Balassagyarmaton, a magyar munkásmozgalom-történet tagozat pedig Salgótarjánban indul. A tanulmányi idő két év.

A hallgatók tanulmányaikat szigorlattal zárják és végbizonyítványt kapnak. Egyéni elbírálás alapján államvizsgát is tehetnek a hallgatók a marxizmus mindhárom ágából és a 17/1963, VII. hó 2. sz. Korm. rendelet értelmében főiskolai oklevelet szerezhetnek. Ebben az esetben a tanulmányi idő négy év. A jelentkezés feltétele: marxizmus—leninizmus hároméves esti egyetemi, illetve állami felsőfokú iskolai végzettség.

A speciális továbbképző tagozat keretében szervezett tanfolyamok lehetőséget nyújtanak arra, hogy azok a hallgatók, akik elvégezték a marxizmus—leninizmus esti egyetem általános, illetve szakosító tagozatát, elmélyültebben tanulmányozhassák a marxizmus valamely szűkebb témakörét. Az 1978—79-es tanévben az alábbi tanfolyamokra lehet jelentkezni: Salgótarjánban és Balassagyarmaton gazdaságpolitikai kérdések; Salgótarjánban, Pásztón és Szécsényben pártirányítás és pártélet kérdései. Ugyancsak Salgótarjánban és Pásztón a szocialista kultúra és közművelődés kérdései; Salgótarjánban nemzetközi politikai kérdések; Salgótarjánban és Balassagyarmaton etika; Balassagyarmaton esztétika; Salgótarjánban valláskritika; ugyancsak Salgótarjánban a politikai oktatás pedagógiája. A felsorolt tanfolyamok kétévesek.

Egyéves szakok indulnak Salgótarjánban A szocialista állam fejlődése, ugyancsak a megyeszékhelyen A tö- megpropaganda-munka kérdései és Balassagyarmaton A káder- és személyzeti munka kérdései címmel. A jelentkezés feltétele: marxizmus—leninizmus esti egyetemi végzettség, vagy annak megfelelő ideológiai, politikai felkészültség. A tanfolyamok befejezésekor a vizsgázó hallgatók végbizonyítványt kapnak.

A felsorolt valamennyi tanfolyamtípusnál szükséges a pártszervezet, a munkahelyi vezető javaslata, valamint orvosi igazolás a leendő hallgatók egészségi állapotáról. Természetesen a tanulmányok megkezdéséhez sikeres felvételi vizsga szükséges. A hallgatók a tanulmányi idő alatt más oktatásban nem vehetnek részt. Az esti egyetem valamennyi tagozatára kérhetik felvételüket párton kívüliek is.

A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. A hallgatók minden tagozaton hetenként egy alkalommal, meghatározott napon és időben kötelező, közös foglalkozáson vesznek részt. A tandíj egy tanévre az általános tagozaton és a speciális továbbképző tanfolyamokon 170, a szakosító tagozaton 250 forint. A tandíjat egy összegben a beiratkozás előtt fizetik be a hallgatók. A jelentkezéshez szükséges kérdőíveket pedig a járási és a városi párt- bizottságokon szerezhetik be. A kitöltött kérdőívet, önéletrajzot, 2 darab (4x6) fényképet és 2 darab saját névre megcímzett borítékot a munkahely szerint illetékes járási, illetve városi pártbizottságra kell eljuttatni 1978. április 15-ig. A fenti időpont után már nem fogad el jelentkezést a Nógrád megyei oktatási igazgatóság.

A felvételi vizsgák ideje 1978. május 2-től május 31- ig tart. A felvételi vizsgák eredményéről a jelentkezők 1978. június 15-ig írásos értesítést kapnak.

Múzeum három szinten

A múzeumkedvelő közönség 1980-ban már új, korszerű épületben ismerkedhet Nógrád munkásmozgalmi hagyományaival, történetével Salgótarjánban. A garzonház mellett épülő létesítményben 30Ö0 négyzetméter alapterületen, három szinten alakítják ki a különböző helyiségeket, kiállítótermeket. így az állandó kisgalériában észak-magyarországi képzőművészek rendezhetnek alkalmi kiállításokat. Helyet biztosítanak az időszakos rendezvényeknek, modern iparművészeti bemutatóknak, a fotóművészek alkotásainak. Lehetőség lesz politikai tárlatok megrendezésére is. A Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum új helyén állandó kiállítás mutatja be 1848-tól napjainkig az inarmedence múltját és jelenét. A történeti áttekintést kiegészítő előadások megtartására pedig klubszobák, előadótermek szolgálnak. Az intézmény kivitelezését a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei végzik — képünkön — Magyar Géza tervei alapján.

(kj>