Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-23 / 70. szám
Vilcg proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BI Z O TT S Á G AC É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA 3 XXXIV. ÉVF.. 70. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. MÁRCIUS 23.. CSÜTÖRTÖK ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács szerdán ülést tartott. A külügyminiszter beszámolt a Bolgár Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést. Az igazságügy-miniszter az új Büntető Törvénykönyv főbb elveire tett javaslatot. A kormány tudomásul vette az előterjesztést és egyetértett azzal, hogy a törvény tervezetét társadalmi vitára bocsássák. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a kormánynak az idei mezőgazdasági munkákra való felkészülésről, A Minisztertanács a jelentést elfo- gádta és határozatban rögzítette a feladatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. SZ.VIT-elnökségi ülés Üzemi demokratizmus a kohászoknál Az SZMT elnöksége szerdai ülésén a többi között arra, keresett választ, milyen területeken és módon fejlődött az üzemi demokratizmus, mikent sikerült a dolgozókat bevonni a vállalat irányításába, mennyiben sikerült cselekvő- készségüket, közéleti tevékenységüket fokozni, s hol van szükség további előrelépésre a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. A vállalat szakszervezeti bizottsága a párt-, a KISZ- szervezettel és a gazdasági vezetéssel egyetértésben az üzemi demokratizmus megvalósításának előkészítése érdekeben a következőket telte: 1970-ben létrehozták az együttműködési megállapodást, amelyben a szakszervezeti tanácstól kezdve a szak- szervezeti bizalmiakig, a vezérigazgatótól a művezetőkig szabályozták az együttműködés feltételét, kijelölték a döntési, egyetértési és véleményezési jogköröket. Ezt követően az 1975-ös szakszervezeti választások során bevezették az egy bizalmi és egy művezető, illetve osztályvezető rendszert. Ettől az időtől kezdve működnek a szak- szervezeti bizalmihelyettesek is, akiket rendszeres oktatással felkészítettek a nagyobb feladatok ellátására. A múlt év negyedik negyedévében a szakszervezeti tanács és a bizalmiak együttes tanácsa a vezérigazgatóval közösen szabályozta az üzemi demokratizmus fórumainak működését. Jóváhagyásuk előtt áll a szakszervezeti szervek szervezeti és működési szabályzatának elfogadása is. / A vállalat szakszervezeti bizottsága eleget tett annak a központi kívánságnak is, nogy az üzemi demokratizmus továbbfejlesztésére hozza létre a munkásküldötttek tanácskozását. Sikerrel elvégzett munkájukhoz különböző formában segítséget kaptak felsőbb szerveiktől, az SZMT- től. Ezer példányban Kiosztották a Minisztertanács és a SZOT együttes határozatát, amely az üzemi demokratizmus tennivalóit jelölte meg. Ezeket a különböző aktivisták tanulmányozták, majd megszervezték a témakörökkel összefüggő felkészítő konzultációkat, szervezett továbbképzések során önálló témaként konkretizálták a legfontosabb tennivalókat. Az üzemi demokratizmus hatékonyságát segítő közös határozatot a dolgozók többsége kedvezően fogadta es időszerűnek tartotta. A tett intézkedések és a kedvező szemlélet hatására nőtt az üzemi demokratizmus naté- konysága, csökkent a párhuzamosság, az átfedés az egyes formák között, ugyanakkor jelentősen javult a tanácskozások előkészítése, a résztvevők aktivitása. Ebben közrejátszottak a gazdasági és mozgalmi vezetésben bekövetkezett személycserék, a vezetők szakmai, főként politikai fejlődése, és sok más egyéb tényező. A dolgozók közéleti tevékenységének gyakorlása céljából kiemelt feladatként kezelték a termelési tanácsKOzá- sokat, egyre nagyobb szerepet adtak a dolgozókat legközvetlenebbül érintő szocialista brigádtanácskozásoknak. Szélesednek a dolgozók egyes rétegeinek bevonására, meghallgatására irányuló formák — művezetői, újítói tanácskozások, a nőkkel, fiatalokkal szervezett eszmecserék, a szervezési napok, ötletnapok, újítási hónap, pályázati felhívás stb. Mindezek', módot adnak a szélesebb körű közéleti tevékenységre. A feladatodat illetően az oktatás, az informálás, a visz- szatájékoztatás, a minőségi csere, a rendszeres ellenőrzés, a vezetők és a dolgozók személyes tanácskozása, a jó javaslatok gyorsabb megvalósítása szerepelt az előterjesztésben. Az SZMT elnöksége a vitában elhangzottakkal Kiegészítve elfogadta az előterjesztést. Elismerését fejezte ki a gyár szakszervezeti vezetésének és aktivistáinak az eddig végzett jó munkájáért. Ügy döntött, hogy áprilisban 30— 40 szakszervezeti titkár a helyszínen tanulmányozza a hasznosítható tapasztalatokat. Országos mezőgazdasági a MÉM-ben „Kéksisakosok” Dél-Libanonban Szerdán reggel megkezdődött a „kéksisakosok” felfejlődése Dél-Libanonban. A bejrúti rádió közölte, hogy az ENSZ ideiglenes libanoni békefenntartó erőinek előőrseként a Litani folyó Közelében, Madzsajun térségébe érkezett egy iráni alakulat; s a Golan-íennsíkról a következő 34 órában további iráni ENSZ-katonákat irányítanak Libanon déli részébe. Az első francia ENSZ-csa- patokat csütörtökön légi úton szállítják Libanonba. Franciaország, Nepál és Norvégia egy-egy zászlóaljat bocsát a libanoni ENSZ-erők rendelkezésére. Valószínűleg más országok is felajánlják majd közreműködésüket a világ- szervezet libanoni békefenntartó akciójában. Akadályokat gördítenek az ENSZ ' békefenntartó akciójának útjába a Dél-Libanonban tartózkodó libanoni jobboldali fegyveresek. Parancsnokuk, Szaad Haddad őrnagy szerdán reggel az izraeli rádió haditudósítójának azt mondta: „Nem engedjük meg, hogy az ENSZ-erők az izraeli—libanoni határon ót lépjenek Dél-Libanon földjére”. A mezőgazdasági üzemek idei tervei összhangban vannak a népgazdasági előirányzatokkal, ugyanúgy az élelmiszeripari üzemek is reálisan számoltak az adottságokkal és lehetőségeikkel — mondotta Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes szerdán a MÉM-ben megrendezett országos tanácskozáson, amelyen megjelent Romány Pál miniszter is. Az üzemi tervek összesített adatai világosan mutatják: a gazdaságok 1978-ra a mező- gazdaság eddigi legnagyobb teljesítményét irányozták elő: 13 millió tonna gabonát, 4.5 millió tonna cukorrépát, 1.5 millió tonna gyümölcsöt és 2 millió tonna vágóállatot adnak a bel- és külföldi igények kielégítésére. Az üzemi és a népgazdasági tervek összhangja a kukoricatermesztés esetében azonban nem egyértelmű. A népgazdasági előirányzat szerint 1,4 millió hektárt kellene bevetni ezzel a fontos gabonafélével, összesen 6,8 millió tonnás a termelés-előirányzat, ezzel szemben a gazdaságok mintegy 100—120 ezer hektárral kisebb területre terveztek kukoricát, azzal, hogy az eredeti termésátlagot, a hektáronkénti tervezett 49 mázsát megnövelik. De még ezzel sem lehet ellensúlyozni a területkiesést, amely végső soron félmillió tonna kukorica „elvesztésével” járhat. A termesztés felkarolására a MÉM és a Munkaügyi Minisztérium rendeletben teszi lehetővé a fizikái dolgozók és a vezető premizálását abban az esetben, ha növelik a kukoricatermelést. Az állattenyésztők elképzelései is összhangban vannak a népgazdasági előirányzattal. Figyelemre méltó azonban, hogy a nagyobb eredményeket általában az állomány számszerű növelésétől várják, a hatékonyság javítását a tervek szerint másodrendű fontosságúnak tartják. Ez mindenképpen helytelen álláspont, és ugyanúgy nem tekinthető reálisnak az olyanfajta tervezés sem, ami szinte tudatosan elértékeli a lehetőségeket. Ez derül ki például a tejtermelés egy állatra jutó hozamainak fokozásánál, amikor is az országos Fábián Ferenc és Ingár Mihály, az őihalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezet dolgozói kálisót és szuperfoszfátot lapátolnak a műtrágyaszóróba. A 60 hektáros Nagyháj-táb- lán három gép egy nap alatt 400 mázsa műtrágyát szórt el. A gyermekek munkára nevelésének tapasztalatairól tárgyalt az úttörőszövetség országos tanácsa A több mint egymillió 200 ezer kisdobos és úttörő nagy lelkesedéssel kapcsolódik be ,az iskola életének minden munkájába, a közösségi élet feltételeinek javításába, szívesen kiveszi részét lakóhelyek szépítésében, gyarapításában. A gyermekek önkéntes közhasznú társadalmi munkájának különböző formái alakultak ki — hangzott el a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsának szerdai ülésén, melyen többek között a piros és kék nyakkendősök munkára nevelésének tapasztalatairól tárgyaltak. Az úttörőszervezet alapvető feladatának tekinti a felnövekvő generáció munkára nevelését — hangoztatták. Arra van szükség, hogy az úttörőcsapatok mozgalmi tevékenységének szerves részévé váljon a kisdiákok társadalmi és termelőmunkába való bevonása. A kisdobosok és az úttörők százezrei segédkeznek lakóhelyük gyarapításában. Kedvező tapasztalat: egyre több helyen vállalnak hosz- szabb időre szóló megbízatást környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok ellátására. A hagyományos fátanácskozás előirányzat 300 literes termelésnövekedéssel számol, a gazdaságok viszont csak 40 litert, „igazoltak vissza”, miközben a tejipari értékesítési szerződéseket a valóban reális 300 literes hozamnövekedés alapján kötötték meg. Beruházásokra az üzemek 5 milliárd forinttal többet akarnak költeni, mint a népgazdasági előirányzat. Arra van szükség, hogy az üzemek még egyszer felülvizsgálják építőipari beruházási elképzeléseiket, annál is inkább, mert az építőipari kapacitás is szűkös, tehát lehetőségeiket ez is behatárolja. Az üzemi tervek összesítésénél jól lemérhető volt az a törekvés, hogy a gazdaságok igyekeznek fokozni a termelés hatékonyságát. Ezt szolgálja az újonnan megalakult Mezőgazdasági Szervezési Intézet, amely az agrárgazdasági kutatók új módszereit, eljárásait a gyakorlat számára hozzáférhetővé teszi, ugyanúgy az élelmiszeripari vállalatok is az eddiginél ’ hatékonyabb segítséget kapnak az ágazat kutatóitól üzemszervezési munkájukban. sítási akciókban, növénytelepítési munkákban segítik őket a testvér KISZ-szervezetek. Az általános iskolások bekapcsolódnak a nyári és az őszi mezőgazdasági munkák végzésébe. Az utóbbi esztendőkben jelentős segítséget nyújtottak a zöldségprogram megvalósításához, a gyümölcs betakarításához. A különféle szakmák megismerésére és megszerettetésére, a gyermekek munkára nevelésére teremt további alkalmat az állami ifjúsági bizottság által kezdeményezett, 12 napos közhasznú munkavégzés fokozatos A közművelődés-politikai célok megvalósítása szempontjából rendkívül nagy jelentőségű, egyben szerteágazó és bonyolult kérdést tűzött szerdai salgótarjáni ülésének napirendjére a Nóg- rád megyei közművelődési bizottság. A résztvevők Füzesi István, a megyei tanács VB művelődésügyi osztálya köz- művelődési csoportvezetőjének írásos előterjesztése és szóbeli kiegészítése alapján megvitatták a közművelődési intézmények állami irányításának gyakorlati kérdéseit. A tanácstörvény, a közművelődés-politikai párthatározat és a közművelődési törvény általában és alapvetően megyénkben is kedvezőbb feltételeket teremtett a korábbiaknál a közművelődés állami irányításához. Tö- velték a különböző szintű tanácsok irányító szerepét és felelősségét a munkában, s megfogalmazásaikkal elősegítették az állami irányítás tartalmának egyértelműbb értelmezését. Hozzájárultak a köz- művelődési tevékenység termelési színvonalának emelkedéséhez, s a különböző formák tervszerű és rendszeres megvalósulásával hatékonyabbá vált az ellenőrzés, az intézmények felügyeleti vizsgálata. A munka során azonban számos ellentmondás is keletkezett. Erről győződhettek meg a megyei közművelődési bizottság azon tagjai, akik személyesen is részt vettek az előterjesztés előkészítésében, konkrét megfogalmazásában. Felvetődött — többek között — az intézmények tervező- munkájának egyenetlensége, bevezetése az általános és a középiskolákban. A tanácskozáson Szűcs Istvánná, az úttörőszövetség főtitkára tájékoztatást adott a gyermekszervezet tevékenységét érintő időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes és Nagy Sándor, a KISZ központi bizottságának titkára. (MTI) a megfelelő képzettségű művelődésügyi szakemberek hiánya részben az egységes szakigazgatási apparátusban, részben az intézményekben, a népművelők nagymértékű cserélődése, az irányításban dolgozók folyamatos tájékoztatása és továbbképzése, a koordinációs készség, a kezdeményezés fogyatékosságai, az intézményirányítás tár- sadalmasítási fokának alacsony szintje — melyek valamilyen formában mind kapcsolódnak az állami irányítás témaköréhez. Ugyancsak gondot jelent az állami irányítás számára az az ellentmondás, amely a jó közművelődési tervek és az alacsonyabb színvonalú megvalósítás között keletkezett. Hasonló nehézség mutatkozik néhány helyen abban, hogy az intézmény- és hálózatfejlesztési terveket nem egyeztetik a területi fejlesztési elképzelésekkel, dokumentumokkal. Mindezek a fogyatékosságok késztették a megyei közművelődési bizottságot arra, hogy testületi ülésen foglalkozzon az állami irányítás kérdéseivel, megerősítse az eddigi bevált tartalmi és működési irányítási formákat, keresse a többszektorú közművelődés állami irányításának továbbfejlesztési lehetőségeit. E tennivalók főként az egységes irányítási rendszer, az információáramlás rendszerének kidolgozását, a kádermunkára vonatkozó határozatok maradéktalan megvalósítását, az irányítás társadalmasítását és koordinálását, egy salgótarjáni rendezőiroda megszervezését foglalják magukban. 11 megyei közművelődési bizottság napirendién Közművelődési intézmények állami irányítása
