Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

100 millió forint értékű terméket kívánnak az idén készíteni Romhányban, a Váci Hír­adástechnikai Gyár gyáregységében. Emelkedést mutat exportjuk isi a tavalyinál 10 száza­lékkal többet, mintegy 000 ezer dollár értékű árut Küldenek az NSZK-ba. A gyárban az idén főleg az értékesebb, nagyobb szellemi tevékenységet igénylő termékeket kívánják előállítani, így higanygozfojtók és hálózati transzformátorok készülnek. Hazai piacon a legnagyobb híradástechnikai vállalatok, a Videoton és az Orion tartoznak vásárlóik közé. — kulcsár — Görgők az eocénhoz év alatt számottevően javult, a görgők minősége. Többet, jobbat és könnyeb­ben — gondolták az OBV sal­gótarjáni bányagépgyáraban, mikor elhatározták: új görgő- gyártócsarnokot építenek. — Két okból is szükségünk, van rá — tájékoztatott Egyed József műszaki fejlesztési osz­tályvezető. — Egyfelől azért, mert az effajta görgőket, ame­lyek a nehéz szállítószalagok­hoz kellenek, csak mi gyár­tunk Magyarországon, tehát, nekünk kell igazodnunk a nö­vekvő igényekhez. Másfelől, meg azért, mert a mostani, szűkös, görgőkészítő-műhel.v, adja el a hazai bányáknak. emberei állítják be a helyük­re. Utána ismét az építő szö­vetkezet munkásai veszik át a stafétabotot, és a burkolat, va­lamint a belső szerelések el­végzése után átadják az épü­letet használóinak. Az előre­láthatólag 20 millió forint kö­rüli értékű beruházás jövőre készül el. Átadásával mód nem éppen a legjobb munka- körülményeket adja az ott dolgozóknak. A THOREZ TAPASZTALATAI Mint megtudtuk, a salgótar­jáni gyár hosszú évek óta amolyan „profilgazdája” a görgőgyártásnak. A minél ÉVI 500 EZER DARAB A tarjáni gyár előállította görgők egy részét maga a gyár használja föl: egyik termé­kükbe, a BSZ—4-es szállító- szalagba építik be őket; a fönnmaradó részt a bányák el- nyílik a technológiaváltásra, látásával foglalkozó vállalat amely nem csupán a mennyí- veszi meg tőlük, és tartalékai- ségi és minőségi előrelépéshez katrészként — a Salgótarján- nyit kaput, hanem a munká­ban korábban gyártott, már körülményeken is javít. Ez, régóta működő gépekhez — utóbbihoz járul még az is, hogy a modern munkahelyen, elsőrangú lesz a fűtés, a szel­lőzés. így aztán — mint kivi­láglott — az évi 500 ezer gör­gő gyártásának a feltételeit is — Most évente 200 ezer da­rab görgőt készítünk — tud­tuk meg Egyed Józseftől. — Ez a jövőben aligha lesz ele­gendő, így az évenkénti 400— megalapozzák a bányagépgyár- 500 darabos termelésre aka- ban. runk rátérni 1980. után. En- (molnár) nek egy részét az eocénprog­ramhoz használják. Kell tehát Téglagyári Őrjárat Hatmillió tégla és a mankafegyelem Hatmillió darab tégla. Az koppantják a téglát, szinte idén ennyit kell elkészíteni cseng. A tamóciak készítet­az ipolytamóci téglagyárban. A nagy téglagyárakhoz vi­szonyítva nem sok. De a kisebb kapacitásúakhoz mér­ve jelentős mennyiség. A gyártásához erőfeszítésre van szükség. De meg kell termel­ni, mert — elsősorban a családiház-építők — marostól Miskolcig tanak az építőanyagra. Azon­kívül különböző építési vál­lalkozások, mint például az AGROFIL, a Karancskeszi Építő Szövetkezet sem nélkü­lözheti az Ipolytamócról szállított téglát. ték. De hallgassuk meg Lu­kács Gábor építész vélemé­nyét, aki az AGROFIL He­lyettes vezetője. Kérdés: jó minőségűnek tartja az ipolytamóci téglát? Válasz: igen. Jó minőségű­nek a mi céljaink kielégíté- Nagy- sére. számi- A téglagyár termékeire te­hát szüksége van az építők­nek. Most már az a kérdés- hogy a hatmillió darab téglát tudják-e gyártani? Jogos aggályok A falutól délre egy kitágu­ló völgyben épült a tégla­gyár még a harmincas évek­ben. Az odatelepítést a kör­nyéken fellelhető jó minősé­gű agyagos föld indokolta. — Kevés a munkaerő. Nincs munkafegyelem. Ezek a körülmények vi­szont veszélyeztethetik a tervteljesítést- Aggályoskodik is emiatt Bagyal Béla igazga­tó és Kovács Balázs, a gyár főkönyvelője. De akkor mi lesz? Csalódást okoznak az építőknek? Tiltakoznak ellene. — Azt nem, a tervet telje­sítenünk kell! Politikai munkát Igen- teljesíteni, de akkor a gazdasági munka mellett a politikai munkának is ér­vényt kell szerezni. A gyár­ban sok kiváló munkás dol­gozik, de még nincs szocia­lista brigád. Ha tömörülnek és jó munkájukat elismerés kíséri a vezetők részéről- ha­Nem ok nélküli az aggoda­lom, mert a gyár nehézsé- *l„_ _____ gekkel küzd- és ezek leküzdé­A ap az agyag ge a feltétele a sikeres végre­hajtásnak­A téglagyártás időjáráshoz fással lesz a többiekre is. is kötött tevékenység- Tava- Egy becsületesen dolgozó szodik a völgyön és ezt nem téglagyári munkás havi kere­csak a rügyet fakasztó fák sete átlag 3—4 ezer forint jelzik, sem a hangoskodó között mozog, de elérheti az ... __. , , , . madarak, hanem az is, hogy a 5—6 ezer forintot is. A gyár i *2* kavaró téglagyár téglagyár kéménye fehér vezetőinek eltökélt szándéka, m n^n i-0 'r r? -n füstöt ereget. A napokban hogy a jövőben megkülön­begyújtották a kemencét, böztetett figyelmet fordítanak Elsősorban azt a nyers téglát azokra a munkasokra- akik égetik ki- amit még az el- szorgalmasan végzik fel­múlt évben préseltek, de már adatukat­(ha nehéz körülmények kö zött is)- túlélt. Bagyal Béla, a téglagyár igazgatója azzal indokolta ezt, hogy az ott gyártott tégla igen jó minő­ségű. Az Országos Téglaipari Művek is azért csatolta an­nak idején gyárai sorába. Majd amikor lemondott róla, azért nem szüntették meg véglegesen, lett belőle terme­lőszövetkezeti közös vállalko­zás­A tégla minőségét illetően legékesebben a tények bizo­nyítanak- A gyár fölött né­hány kilométerre az erdő védelmében, ahol a világhírű ipolytamóci őslelet rejtőzik, építenek az oda látogatók ré­szére' egy takaros menedék­házat. Abban egy piros tég­lából épített kandalló is he­lyet kapott. Gyönyörű alko­tás. Még így beépítve is- ha egy szilárd tárggyal meg­nem volt idő a kemencébe rakni. A tél szorgalmas munkával telt el. Kijavították a gépe­ket- és ezek készen állnak a munkára. De ennél is fonto­sabb munka folyt a nyers­anyagot adó agyagbányában. A gyár két kulcsembere, He­gedűs László dózeren, Bolyós János exkavátoron a tégla­gyártáshoz szükséges nyers­anyagot termelték ki a bá­nyából. Tizenötezer köbméter földet mozgattak meg és az agyag készen áll a feldolgo­zásra. Azt gondolhatja mindenki, hogy Ipolytarnócon a tégla­gyárban most már minden rendben van- Miklós Lajos művezető nem ilyen derűlátó­Nem magas munkáslét­számmal dolgoznak, mindösz- sze 59 emberrel- Ezért- ha valamilyen ok miatt valaki elmarad a munkahelyéről, az zavarja a folyamatos terme­lést. Ezért megengedhetetlen (mi volt az elmúlt évben), hogy 1451 munkanap kiesett. Mert számolni kell az idő­járás okozta kieséssel is- ami az elmúlt évben az ő esetük­ben egy hónap volt. Ez az esztendő sem lesz könnyű Ipolytarnócon a téglagyárban. De számoljanak azzal, hogy a téglára szükség van és munkájuknak ez le­gyen a legfőbb meghatározó­ja. B Gy. Elismerés a brigádnak A Nógrád megyei Beruhá­zási Vállalat szocialista bri­gádjainak naplóiban számos bejegyzés, elismerő sor ta­núskodik a brigádok eredmé­nyes, jó munkájáról. A válla­lat brigádjai a megye számos községében, városokban dol­zésén. Vállalásaik között el­ső helyen szerepel a munka időben történő elvégzése. A Felszabadulás nevet vi­selő szocialista brigád napló­jában is jó néhány elismerés gyűlt már össze. Az egyik leg­goznak a beruházások kivitele- utóbbi munkájukról szól a szurdokpüspöki tanács kö­szönőlevele, amelyben dicsé­rettel illetik a brigád munká­ját. A Felszabadulás Szocia­lista Bt igád az ivóvízellátás­sal kapcsolatos beruházás ki­vitelezését tavaly — lőbblet- munkát is vállalva — határ­idő előtt teljesítette. a csarnok. Az új építmény 1800 négy­eredményesebb termelésért zetméter alapterületű lesz. A már 3 esztendeje kúiön gör­gőfejlesztési osztályt létesítet­tek, amelynek munkatársai, az új tapasztalatok és az új technikai lehetőségek alapján, azt vizsgálták: miképp van, mód jobb minőségű, hosszabb élettartamú görgők előállításá­ra. — Az osztály együttműködik a visontai Thorez - külfej­tés szakembereivel és a mis­kolci műegyetem kutatóival, — mondta Egyed József — Sok mindent megvizsgáltak már, többször kísérleteztek. A görgők szempontjából kivált fontos a csapágyazás és a tö­mörítés, ezeknek a minél tar- lísabb megoldásait keresték. A tapasztalatokat természete­sen folyamatosan fölhasznál­tuk a gyártáshoz, így a három gyár területe megszabott, nem változik, ezért néhány kisebb épületet le kell bontani. Egy raktárépület már átadta a he lyét, ezen a napokban kezd­tek dolgozni a Salgótarjáni Tervező és Építő Szövetkezet, munkásai: alapoznak. Másik két műhelyt e hónap végén, iiletve áprilisban bontanak le, azzal teljesen szabaddá válik a terület. ELSŐRANGÚ KÖRÜLMÉNYEK A csarnok építéséből a bányagépgyár munkásai ts ki­vették részüket, természetesen szakmájukba vágó munkával: a vasoszlopokat hegesztették össze. Ezeket — az alapozás befejeztével — a KÍPSZER A ,.mágikus kristály" titka A gépek és a műszerek egyik alapvető alkotó elemei közé tartoznak a félvezető esz­közök, e „mágikus kristályok”, amelyek lehetővé teszik a be­rendezések méreteinek és tel­jesítményfogyasztásának je­lentős mértékű csökkentését. Az évente sok százezres téte­leknél gyártott félvezető esz­közöket mesterséges holda­kon, televíziós készülékekben, rádiókban, komputerekben és fényképezőgépekben felhasználják. hasonlóan — nyomás, hőmér­séklet vagy más külső tényező hatására megváltoztatják tu­lajdonságaikat és szerkezetü­ket. Hogy milyen irányban, azt nem lehet mindig előre meg­mondani. Egy nemrég született szovjet találmány szerzői meg­állapították, hogy váltakoztat.- ják sajátosságukat és struktú­rájukat a félvezetők a hőmér­séklet, a nyomás, vagy a kris­tály vegyi összetétel-vál- egyaránt tozásának hatására. A talál­mány segítségével előre jelez­A félvezető eszközök, alap- hető, hogy fognak elhelyez' _ . kedni az atomok az új kris­veto kiindulási anyaga a szí- táiyszerkezetben és meiyek lícium és a germánium, ame- lesznek az új anyag tulajdon­lyek — a többi szilára testhez, ságai. Legdrágább munkaerő a betanított munkás PITfíl győztek meg a megye könnyűipari üzemeiben i I Ul azok a vezetők, akikkel e témában eszmecse­rét folytattam. Tényekkel bizonyították, hogy a tanulatlan munkások és a szakmát szerzett dolgozók között nincs olyan bérkülönbség, amely messzemenően és ösztönzően érzékeltet­né a szakmai tudás, felkészültség és a kevésbé tanult mun­kások közti különbséget. Sőt, nagy átlagban a keresetek azo­nosak, esetenként a betanított munkások átlagkeresete meg­haladja a szakmunkásokét. Ez az ellentmondásos helyzet igen sokféleképpen nehe­zíti azoknak a gazdaságpolitikai elképzeléseknek a megvaló­sítását, amelyeket hatékonyság és minőség címszó alatt fog­lalhatunk össze. A könnyűipari üzemekben a többi között azt jelenti, hogy a korábbinál még gyorsabban szükséges igazodni a piac igényeihez úgy, hogy a minőség ne csökkenjen, ellenkezőleg, növekedjék. Ez a helyzet eleve feltételezi, hogy az idesereg- lett munkások több reszorton tudnak dolgozni, vagyis nem okoz különösebb gondot nekik az egyik műveletről való át­állás a másikra, a nélkülözhetetlen váltást nem sínyli meg a termékek minősége. Ezzel szemben a betanított munkások zöme csupán egy, vagy kettő, esetleg elvétve három művelet elvégzésére képes. Jó minőséget csak azon a reszorton produkál, ahol bedolgozta magát. Ez a szakmai beszűkülés lehetetlenné teszi a rendel­kezésre álló munkaerő olyan belső átcsoportosítását, ame­lyet az ésszerűség és a gazdálkodás hatékonyságának köve­telményei hívnak elő. Ugyanakkor a betanított munkások­nak jóval több idő kell ahhoz, hogy magukra találjanak az újabb munkareszortjukon. Ez olyan időveszteséget jelent, ami károsan hat a mennyiségi követelmények teljesítésére, de nem garantálja a kifogástalan minőségű termékgyártást sem. Más esetekben, amikor a szakképzett munkások beteg­ség, vagy egyéb okok miatt vannak távol az üzemtől, nehe­zen tudják őket helyettesíteni, egy-egy feladat elvégzésére több betanított munkásra van szükség. Sajnos, a mostani bérrendszer mellett nem tudjuk meg­oldani a múlhatatlanul szükséges differenciálást. Ugyanis a munkát sorolták be. Ebben az esetben teljesen mindegy, hogy szakképzett, vagy szakképzetlen dolgozó végzi — mond­ják az érdekelt gyárak vezetői. Ez a gyakorlat alakította ki azt az igénytelenséget, fej- lődéselienes magatartás^ mely szerint a tanulatlan dolgo­zók csak azt nézik, ami nekik jó, nem pedig azt, amit a pia­ci igények megkövetelnek tőlük. Ma már ritkábban, de még mindig előfordul, hogy egyes termelési tanácskozásokon a szakképzetlen munkások olyan kívánságokkal hozakodnak elő, melyek szerint a gyár ve­zetői csali azt a megrendelést vállalják el, amivel nekik egy reszorton biztosítják a folyamatos munkát. Az előbbi felfogás, gyakorlat és az anyagi ösztönzés mai rendszere konzerválja a szakmai igénytelenséget, nem ösz­tönöz újabb ismeretek megszerzésére, továbbképzésre. Olyan •társadalmi rangra kívánja emelni a tanulástól való elfordu­lást, amely nemcsak most, hanem már korábban is gátja volt a nagyobb arányú versenyképes termékek előállításának. A könnyűipari gyárak vezetői a társadalmi szervekkel együtt igyekeznek áttörni az emiít.ett, fejlődést gátló felfo­gást és gyakorlatot. Hatására a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében huszonnégyen jelentkeztek felnőtt szakmun­kásképzésre. Előnyös változás van kibontakozóban a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében is. A Budapesti Finom- köiöttárugyár balassagyarmati gyárában a dolgozók 55 szá­zaléka szakmunkás. Ezt az arányt a fiatalok nagyobb mér­tékű beiskolázásával kívánják tovább növelni. Ahol erre nincs mód, lehetőség, ott a tanulatlan mun­kásokat kell arra szorítani, hogy elsősorban saját maguk jól felfogott érdekében ne sajnálják sem az időt, sem a fáradsá­got szakmai képzetlenségük pótlására. Mivel számtalan tény igazolja, hogy a nagyobb tudás, szakmai képzés megszerzésére ösztönző, segítőkész szó sok helyütt és sokaknál süket fülekre talált, pusztába kiáltó szó maradt, az anyagi ösztönzésnek olyan formáját kellene ki­alakítani, amely egyértelműen éreztetné, hogy a szűk körű tudásért a jelenleginél kevesebb bér jár. Meg kellene azzal próbálkozni, hogy a személyi bérek besorolásánál a szakképzettséget a jelenleginél jóval na­gyobb összeggel díjazzák, mivel minőséget az egész munka- folyamatban, mennyiségi termeléskiesés nélkül csak a szak­képzett dolgozók képesek megújuló, magas szinten biztosí­tani. Ezt a változást sürgetik azok a követelmények, ame­lyeket a Központi Bizottság a múlt év októberében a hosszú távú külgazdasági kapcsolatok tennivalói között jelölt meg. írásunkban azért foglalkozunk csak a könnyűiparral, mert itt tükröződik legjobban az ellentmondások, itt érzékelhető legjobban a tanulás hiányának visszahúzó ereje, itt van szük­ség viszonylag gyors, megalapozott, a nagyobb szakmai tu­dást igénylő, annak megszerzését elősegítő intézkedésekre. V. K. | NÓGRAD - 1978. március 22.. szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents