Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-19 / 67. szám
f Rcti Zoltán: Balassagyarmati utca (tus) ŰJ Y V A Kossuth Könyvkiadó Népszerű történelem sorozatában jelent meg Vladimír Konviszár dokumentumregénye- A prágai konferencia, amely regényes formában dolgozza fel az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt VI. összoroszorszógi konferenciájának eseményeit. Az 1912 januárjában Prágában, a legszigorúbb illegalitásban megtartott tanácskozáson határozatilag kizárták forradalmi pártjukból a megalkuvókat, s az opportunistákhoz húzó békítgetőket- Ez a; könyv igazi újdonság a politika- a munkásmozgalom kérdései iránt érdeklődőknek. Ugyanebben a sorozatban jelent meg — újabb kiadásban — Burton C. Andrus amerikai ezredesnek, a nürnbergi börtön parancsnokának hallatlanul izgalmas könyve a náci háborús bűnösökről A nürnbergi huszonkettő címmel. Üjabb, átdolgozott kiadásban látott napvilágot Berecz János Baráti szövetségbén cimű kötete- amely a magyar—szovjet kapcsolatok történetéből ad kitűnő össze- foslalót. Az Akadémiai Kiadó az ferdéi Ferenc művei sorozatban megjelentette — az ősz- szegyűjtött írások és beszédek hatodik köteteként — a Településpolitika, közigazgatás. urbanizáció című összefoglaló művet- a neves marxista politikus és közéleti vezető sok figyelemre méltó tanulmányával. Dezső László, Hajdú Péter és Telekdi Zsigmond szerkesztésében megjelenő Általános ■ nyelvészeti tanulmányok sorozat új, 12. kötete — Az emberi nvelv sokfélesége címmel — első olvasásra megérthető ismereteket ad az érdeklődőknek a nyelvek keletkezéséről- eredetéről- A múlt ismerete az általános műveltség fontos része. Ennek az igazságnak a jegyében jelentette meg a kiadó Az ókor nagyjai című, sok kénpel illusztrált művet, Castiglione László tollából. A kiállításában is szén kötet első kiadása napok alatt elfogyott- most ismét kapható. Végvári László a szerzőié a Győr- Sonron megye nénesedése című fö'draizi tanulmánynak. A Kórunk tudománya sorozatban jelent még Ungvári Tamás Brecht színházi forra. gondozásában pedig Szabó Miklós Orosz—magyar zsebszótára. Szépművészeti könyveiről ismert a Corvina Kiadó, amely különösen sokat tett a magyar képzőművészet alkotásainak külföldi megismertetése érdekében. Emellett sorra-rendre jelennek meg kötetei a magyar olvasók számára is. Most látott napvilágot — újabb, átdolgozott kiadásban — a Régi harangok. Ebben a kis munkában — sok szép fotó kíséretében — Patay Pál mutatja be nagy hozzáértéssel hazánk legrégibb, múzeális értékű harangjait. s vázolja sokszor viharos történetüket is. Mint ismerétes, a kortárs magyar művészet legjobb alkotásainak múzeuma a Magyar Nemzeti Galéria, amelynek látogatottsága múzeumaink közül az első helyen áll- Mo6t ismét megjelent a galéria rendkívül gazdag anyagát bemutató reprezentatív kötet* A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményei címmel, a nemrég elhunyt kiváló művészettörténész, Solymár István szerkesztésében. A Táncsics Könyvkiadó Világhír-világsiker című kiadványában korunk kiemelkedő- hírneves asszonyainak életrajzát teszi közzé Szilágyi Éva tollából. A kötetben ilyen nevek szerepelnek, mint: Sirimavb Bondaranaike, Simone de Beauvoir- Angela Davis, Fischer Annie, Margaret Mead. Tyereskova stb. Az elmélet közvetítése Hogyan készül a Társadalmi Szemle? Társadalmi-politikai életünkben fontos szerepet tölt be a harmincharmadik évfolyamába lépő Társadalmi Szemle. Az MSZMP Központi Bizottságának folyóirata, amely elméleti és politikai kérdésekkel foglalkozik, népszerű a közéleti érdeklődésű emberek körében, széles olvasótábora van. A párt vezető szervei nagy segítséget nyújtanak a szerkesztőségnek. Láng György és Józsa György, a szerkesztőség munkatársai ezt a következőkben foglalják össze: — ,A Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsága évente többször ülésezik, s ilyenkor napirendre kerül a lap tartalma. Megvitatja a féléves lapterveket és az évi munkáról szóló elemzéseket. A? értékelések és észrevételek, a javaslatok sok segítséget adnak a folyóirat szerkesztéséhez. Elhangzik a szerkesztő bizottsági értekezleteken például, hogy mi készül a tudományos műhelyekben, miről beszélnek a pártmunkások, mi foglalkoztatja leginkább a közvéleményt. Csak az utóbbi évekre visszatekintve, a XI. kongresszus - határozatának, a párt programnyilatkozatának végrehajtása sok kérdést vetett fel az emberekben. A világgazdasági helyzetnek a magyar társadalomra gyakorolt hatása szintén az érdeklődés középpontjában áll. A folyóirat pedig igyekezett nemcsak népgazdasági szinten foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, hanem bemutatta megjelenésüket és megoldási módozataikat is. ■— Aktuális dolgokról kívánunk írni — mondották a szerkesztőség munkatársai —, melyek a gyakorlatot és a szellemi pezsgést egyaránt segítik. Jelenleg például az üzemi demokráciáról folyik hónapok óta tartó eszmecsere, melyet nem tudunk lezárni, mert folyton újabb és újabb érdekes hozzászólások érkeznek. Ezek, az üzemi demokrácia kérdését elméletileg és gyakorlatilag is megközelítő írások egyaránt segítik a tudományos kutatást és a közvetlen gyakorlatot is. Nemrég az érdekviszonyokról folyt hasonló eszmecsere, mely fontos ideológiai kérdéseket segített tisztázni. — Hogyan lehet meghatározni a Társadalmi Szemle céljait? — Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy lapunk nem szakfolyóirat. Az elméleti és politikai folyóirat kifejezés azt jelenti, hogy a politikai kérdések megvilágításával összekapcsoljuk az elméleti problémákat, melyek kiválasztásánál figyelembe vesszük, hogy a politika éppen milyen kérdéseket tűz napirendre. Elméletileg feldolgoz a folyóirat olyan témákat, amelyek politikai döntéseket segítenek előkészíteni. Közreműködik a lap a párthatározatok előkészítésében és abban, hogy az olvasótábor nyomon követhesse a határozatok végrehajtását. Ha szakkérdésekhez szólunk, akkor igyekszünk az általános társadalompolitika szempontjából foglalkozni az elméleti kérdésekkel. Törekszünk a társadalompolitika valamennyi lényeges területét átfogni, a gazdasági és a politikai élet, az államélet, az ideológia területét, a tudományok, a művészetek, közművelődés, közoktatás és nem utolsósorban a pártélet és a közélet kérdéseit. A Társadalmi Szemle írásai persze nem a párthatározat erejével rendelkeznek. Arról van szó csupán, hogy a párt politikáját hirdetjük, s n'em adunk helyet az ezzel ellentétes nézeteknek. Természetesen a gyakorlatban nem ilyen egyszerű a dolog. A napi politikai gyakorlat nem mindenkor és nem szükségszerűen esik egybe a társadalomtudományok egyes tételes megállapításaival. Szükségessé válik tehát, hogy éppen a tudományos eredmények mélyebb feltárásával következetesen megmutassuk az általános tendenciák érvényesülését. Elmondhatjuk egyébként, hogy ezek a közvéleményt is erőteljesen érdeklik. — Közvéleményen a Társadalmi Szemle szerkesztői nyilván a folyóirat olvasótáborát értik. Kikből tevődik össze ez a tábor? — Állandó törekvésünk, hogy lapunk olvasótáborát jobban megismerjük, mert ez az igények tekintetében is mértékadó. Másrészt azonban a szerkesztés tudatosan kíván szólni a párt-, az állami, a tömegszervezeti vezetőkhöz, a marxizmus—leninizmus egyetemi oktatóihoz és a propagandistákhoz, a tudományos, a műszaki és a művészeti értelmiséghez, a pedagógusokhoz és az újságírókhoz. Mindazokhoz tehát, akik a társadalmat vezetik, akik a párt hangját, politikáját közvetítik az élet valamennyi területéhez, akik e politika megvalósítását különféle posztokon irányítják, befolyásolják. Persze az említetteken kívül is sokan olvassák a folyóiratot, a párt- és tömegszervezeti oktatásban résztvevők, főiskolai hallgatók és mások. Sokféle réteg alkotja tehát az olvasótábort, s ez nagy felelősséget; körültekintést kíván a szerkesztéstől. — Ebből az is kitűnik, hogy a szerkesztési elveket tervszerűen igyekeznek érvényre juttatni. — A szerkesztés természetesen nem nélkülözheti a terv- szerűséget. Félévenként készítünk terveket. Ezeket jelentősen befolyásolják bizonyos aktualitások, a szocialista építés időszerű feladatainak politikai és elméleti összefüggései. A XI. pártkongresszust követően tématerveket készítettünk a kongresszusi határozatokból és az új program- nyilatkozat alapján. E terv szerint készültek Írásaink az elmúlt csaknem három évben. Olyan írások, amelyek orientálnak és informálnak a fontosabb társadalmi-politikai kérdésekben, mozgósítanak a feladatok megvalósítására, segítenek a fejlett szocializmus felé haladás ideológiai kérdéseinek tisztázásában, az elméleti előrelátásban, és hoz- záiárulnak a döntések előkészítéséhez, a végrehajtás ellenőrzéséhez. — Felkérésre készülnek a cikkek, vagy beküldik az írásokat? Kik írják a Társadalmi Szemlét? — Az üzemi demokráciáról folyó eszmecserénk jól példázza, hogy felkérésre írt cikkek is szerepelnek folyóiratunkban, de helyt kapnak beküldött írások is. A fontos az, hogy a szerkesztőség munkatársai, akik maguk is írnak a lapba, mennyire tudják nyomon követni a napi gyakorlati élet legtöbbet vitatott kérdéseit. Ezért figyeljük állandóan a társadalmi élet területeit, a tudomány műhelyeit, vizsgáljuk, hogy mivel foglalkoznak a kutatók. Ezek alapján kérünk fel szerzőket egyes anyagok megírására. Amíg egy cikk elkészül, számos konzultáció is történik a témában, valóságos alkotási folyamat zajlik le. Műfajilag is a változatosságra törekszünk. Olvasóink interiúkat, kerekasztal-beszélgetéseket, körkérdéseket, eszmecseréket, széljegyzeteket, könyvismertetéseket egyaránt találnak a folyóiratban. — Hogyan értékelik a szerkesztők a lap hatását? — Példányszámunk egyre emelkedik, ami a növekvő érdeklődés jele. Akkor lenne munkánk igazán eredményes, ha mindenki elolvasná a lapot, akihez kerül. Ha minden Társadalmi Szemle abba a célba találna, ahová mi az egves számokat és az egves cikkeket szánjuk. Vannak tapasztalataink, hogy sok helyen ez már így történik. Egyre több írását használják fel a gazdasági vezetők, a pártmunkások, a tömegszervezeti vezetők, az oktatásban, a tudomány, a művészet és a tájékoztatás területén dolgozók. Lugossy Györgyi Könyvborítók dalma. A Magyar Országos Levéltár gondozásában látott napvilágot Bölöny József munkája, a Magyarország kormányai 1848—1975 című lexikális mű, a kiadó Terra Ózom segítségével. r Az atmoszféra legfelsőbb rétegeiben levő igen vékony ózonréteg rendkívül nagy kihatással van földünk időjárására. Szinte teljesen felfogja a világűrből érkező ultraibolya-sugarakat és visszaveri a föld hőkisugárzásának közel 20 százalékát. Tanulmányozása ■ során a tudósok Siegállapílották, hogy e gáz részarányának megváltozása az atmoszférában ciklonok és anticiklonok keletkezésére, hőmérséklet ingadozására és szélváltozásra utalhat. Éppen ezért a szovjet Hidrometeoro- lógiai Központ az előrejelzések összeállításánál mindig figyelembe veszi a levegő ózonjának „viselkedését.” • • ünnepi tavaszi szemle Bi/ton állítjuk, a nógrádi képző- és iparművészeti kiállítási program iránt érdeklődő közönség körében különös érdeklődés előzi meg a salgótarjáni tavaszi tárlat megnyitását. Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából minden évben megrendezik ezt a szemlét, immár hosszú idő óta. Alkalom nyílik arra, hogy a történelmi évforduló előtti tisztelgésen túl, megközelítően áttekintsük elsősorban az Észak-Magyarországon, illetve Nógrádban élő és alkotó művészek éves termését, tájékozódjunk a főbb irányokról, az egyes alkotók pályaképének alakulásáról, esetleg egyesek elhallgatásáról, és így tovább. Lapozgatva az elmúlt évek tavaszi tárlatainak katalógusait, visszaemlékezve a korábbi kiállításokra, többi között a tárlat rendezési koncepciójának módosulásait is látnunk kell. Különösen az utóbbi években bizonyos útkeresés jellemezte a tavaszi tárlatot. Ez nem feltétlenül elmarasztaló megállapítás, hiszen a kiállítás szervezésében, rendezésében esetenként megmutatkozó bizonytalanságok arra is utaltak, hogy a tárlat koncepciójának megrajzolói, az előkészítők, szervezők, rendezők érzékelték a megnövekedett társadalmi igényeket Különösen a közművelődés-politikai határozat megjelenése óta Nógrádban is pezsgőbb szellemi és művészeti élet bonta- kozásának vagyunk tanúi és részesei, amely a további tevékenységre nézve is biztató, még akkor is, ha nem feledkezünk meg az ellentmondásokról sem. A salgótarjáni tavaszi tárlattal kapcsolatban mindez elsősorban azt veti fel, hogy közművelődés-politikai céljainknak megfelelően a népnek a népről szóló alkotásokat vonultasson fel ez a kiállítás. Olyan műveket, amelyek a fejlett szocialista társadalom építése során felmerülő kérdések művészi megválaszolása igényéből születtek, napjaink lényeges kérdéseivel foglalkoznak változatos eszközökkel. Mindez talán általános megfogalmazásnak tűnhet, de biztosak vagyunk abban, hogy az alkotók társadalmi érzékenységének erősödésével nemcsak a közönség, hanem maguk az alkotók is csak nyerhetnek. Azon véleményünket is megismételjük, hogy a salgótarjáni tavaszi tárlatnak mindenekelőtt az észak-magyarországi, köztük nem utolsósorban a nógrádi képző- és iparművészek termését kell bemutatnia. Annál is inkább, mert hiszen évenként ez az egyetlen ilyen jellegű szemle. Nem •zárja ki ez az igény azt, hogy a kiállításnak csak előnyére válhat, ha nemzetközi és országos rangú alkotók is rendszeresen jelentkeznek Salgótarjánban, különösen azok, akik innen származtak el, vagy közvetlenül kapcsolódnak Nógrád- hoz, köztéri alkotásaik vannak itt, egyéb kapcsolatokat ápolnak velünk. Ez esetben csupán azt hangoztatjuk, hogy az arányokra ügyelni kell. S az arányosságot a díjak és vásárlások odaítélésére, lebonyolítására is értjük. A helyi kulturális politika számára ugyanis a díjazások és vásárlások az itteni művészeti élet alakításának — ha úgy tetszik, befolyásolásának — egyik lehetőségét jelentik. Élni kell vele. Lezajlott Salgótarjánban a tavaszi tárlatra érkezett művek zsűrizése. Ennek eredménye szerint, az április első napjaiban megnyíló nyolcadik salgótarjáni tavaszi tárlaton ösz- szesen 84 művész — 37 festő, 20 grafikus, 17 szobrász, 10 iparművész — alkotásaival találkozhatunk majd. Közülük 28 nógrádi, további 22 művész pedig észak-magyarországi. Az arányokhoz még annyit: különösen örvendetesnek tartjuk, hogy az Észak-Magyarországon élők (a miskolciak) és a megyei művészek megfelelő érdeklődést tanúsítottak a tárlat iránt. Ez a kiállítás jelentőségének fokozott felismeréséről vall. örülünk annak is, hogy a nyaranként megrendezett salgótarjáni nemzetközi művésztelep hazai résztvevői is megfelelő arányban képviseltetik magukat ezen az ünnepi szemlén. S úgy tűnik, a korábbiaknál nagyobb arányban kér szót a tárlaton a szobrászat, s jó arányban az iparművészet. Természetesen, szívesen és érdeklődéssel várjuk az északi tájegységen kívül élő neves hazai alkotóművészek ismételt jelentkezését is, Énnyit az arányokról. a kiállítás megnyitása után mondunk véleményt. Előzetesen csupán annyit, hogy a zsűri szigorú volt, s remény van arra, hogy ez a szigorúság a tárlat hasznára válik. Tóth Elemér A minőségről NÓGRÁD - 1978. március 19., vasárnap