Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

A kulturális ágazat káder­és uélizeli munkájának fejlesztéséről interjú Berki Mihály meggyei tanácselnök-helyettessel r A párt káderpolitikai elveinek megfelelően minden szinten fokozni kell a káder- és sze­mélyzeti munkáról szóló 1973. novemberi KB, illetvq a 1019/1974-es kormányhatározat és a vonatkozó megyei dokumentumokban foglalt káderpolitikai célkitűzések megvalósí­tását. A káder- és személyzeti munka irá­nyításában növelni kell a tanácsi tisztség­viselők és a művelődésügyi szakigazgatási szervek felelősségét is. A vonatkozó megyei párthatározatot köve­tően elkészült a megyei tanácsi intézkedési terv is a kulturális ágazat feeder- és sze­mélyzeti munkájának továbbfejlesztéséről. Berki Mihállyal, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettesével a témával összefüggő kér­désekről beszélgettünk. Miért vált szükséges­sé a téma napirendre kerülése Nógrád me­gyében? a pedagógusok élet- és mun­kakörülményeit, azonos felté­teleket kell teremteni szá­mukra a más területeken dolgozó szakemberekkel. Bizo­nyos kisebb településeken — figyelembe véve azok adottsá­gait — lakásfeltételek javítá­sával, fiatal, kezdő szakembe­reknek letelepedési segélyek biztosításával, megfelelő bére­zéssel teremtsük meg annak feltételét, hogy a pályázati rendszer előnyeit ezeken a te­lepüléseken is kihasználhas­sák, csökkenjen a képesítés nélküliek száma. A végrehajtó bizottság arra is felhívta fi­gyelmünket, hogy a községi tanácsok tisztségviselőivel a határozatot továbbképzésen dolgozzuk fel, kérjük ehhez a tanácsi tisztségviselők segítsé­gét Az iskolák vezetőivel együtt teremtsünk olyan kedvező munkahelyi légkört, amelyben a fiatalok szívesein vállalnak munkát, letelepednek ezekben a községekben. Különösen há­rom járásban kell konkrét in­tézkedéseket tennünk, a ba- lassagyarmaiti, a pásztói és a szécsényi járásokban, ame­lyekben az előző évek intéz­kedései ellenére sem sikerült olyan ütemes előrelépést biz­tosítani a képesítés nélküliek számának csökkentésében, más járásokban. Erre a há­rom járásra külön is megha­tároztuk a feladatokat. Így többi között az élet- és mun­kakörülmények javításában, a lakás biztosításában, az élel­mezés megoldásában, a bére­zések javításában, a vezetői ál­lomány megerősítésében, a ve­zetők stabilizálásában. Ugyan­akkor felhívtuk a figyelmet arra, a pályázatokkal odake­rült fiatalokkal úgy foglalkoz­zanak a vezetők, hogy azok letelepüljenek a községekben, igényeljék a pedagóguslakás- építési kölcsönt, amelyhez minden segítséget megadunk. — A végrehajtó bizottság határozata fontos feladatként határozta meg a káderután­pótlás tervszerűbbé és szerve­zettebbé tételét. Szóljunk rö­viden erről. — Indokolja ezt több dolog. Egyrészt, az első ütemben megbízott igazgatók megbízási ideje a jövő évben lejár. To­vábbá, a természetes cserélő­dés következtében vezetőink egy jelentős része néhány éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt Ezenkívül előfordul néhány területen olyan vezető is, áld ma már nem tud mindenben megfelelni a megnövekedett követelményeknek. Mindezek együttesen teszik szükségessé azt, hogy szervezettebbé te­gyük a káderutánpótlást. Eb­ben alapvetően azit szeretnénk elérni, hogy a káderutánpótlás belső előléptetésekkel valósul­jon meg. Az igazgatóhelyette­seket mór ebben az időszak­ban felkészítjük arra, hogy al­kalmassá váljanak az igazgatói teendők zökkenőmentes ellá­tására. Miután a pedagógusok több, mint hetven százaléka nő, szeretnénk, ha közülük egyre többen vezetői beosztás­ba kerülnének. Továbbá, na­gyon sokan vannak a fiata­lok körében olyanok, akik az ifjúsági- és különböző moz­galmakban bizonyították ve­zetőkészségüket, őket is foko­zottan felkészítjük vezetői munkakörök ellátására. Ter­vezzük, hogy az igazgatói komplex tanfolyamokat, ame­lyek beváltak, a közeljövőben Balassagyarmaton is megszer­vezzük, ezzel lehetőséget te­remtünk arra, hogy a ba­lassagyarmati, a rétsági járás vezetői is részt tudjanak venni ezeken a továbbképzéseken. És itt nemcsak a már jelen­leg vezetői munkakört betöl­— Egyrészt, a párt ellen­őrizte a káder- és személy­zeti munka egy fontos ága­zati végrehajtását, szembesí­tette az elméletet a gyakor­lattal —•, mondotta Berki Mihály. — Vizsgálta, hogy az ágazat káderállománya mennyire felel meg a növek­vő igényeknek. Másrészt, a megyében hosszú idő óta ma­gas volt a képesítés nélküli nevelők, a népművelők száma és aránya. Ennek okait meg kellett vizsgálni, intézkedése­ket kellett foganatosítani a személyi feltételek javítása érdekében. A végrehajtó bi­zottság megállapította, hogy a közoktatásra, a közművelő­désre hozott határozatok vég­rehajtása során az ágazat ká­derhelyzete, szakember-ellá­tottsága mérsékelten javult. Az irányító párt- és állami szervek nagyobb figyelmet fordítottak a káder- és sze­mélyzeti munkára, a káder­politikai elvek érvényesítésé­re. Ennek ellenére egyes te­rületeken, főleg a kis isko­lákban, közművelődési intéz­ményekben kevés a szakem­ber, nagy a fluktuáció. Mind­ezek együttesen tették szük­ségessé, hogy a párt végre­hajtó bizottsága, s ennek ajánlására a tanács végre­hajtó bizottsága intézkedési tervet készítsen a helyzet ja­vítása, a káder- és személy­zeti munka hatékonyabbá té­tele érdekében. — A párt-végrehajtóbi- , zottság úgy ítélte meg, hogy a káder- és személyzeti munka javításának alap­vető feltétele a párt káder­politikai elveinek, elsősor­ban az egységes hármas követelménynek helyes ér­telmezése, következetes al- J halmozása. Fontosnak tar­totta továbbá, hogy a veze- ' tők kiválasztásánál, megíté­lésénél egységes értelmezés jusson érvényre. Szóljunk röviden arról, mit mond ez­zel összefüggésben a megyei \ párt-végrehajtóbizottság ha­tározata? — A kiválasztásnál, a mun­ka megítélésénél, a vezetők­kel szemben támasztott köve­telményeknél alapvetően azt vegyük figyelembe, hogy mi­lyen a párt általános politi­kája, a társadalmi-, a gazda­sági- és a kulturális helyzet, továbbá milyen a rendelke­zésre álló káderállomány. A pórt vezető szervei mind­ezekkel számolva határozták meg a vezetők kiválasztásának elveit, a vezetőkkel szemben támasztott követelményeket. Ezek teljesítése pedig minden területen nagyfokú tudatossá­got, tervszerűséget és sok irá­nyú képzést igényel. Ennek felismerése és gyakorlata nél­kül hátráltatnánk a szocialista építő munkát, a közoktatás- és közművelődéspolitikai célok végrehajtását. Ezért is hang­súlyozza a megyei párt-végre­hajtóbizottság, hogy szükséges a kádermunka elveinek haté­konyabb érvényesítése, színvo­nalának emelése. Az egységes hármas követelmény differen­ciált alkalmazása feltétlenül indokolt. A vezetői munkakö­rökben dolgozóknál figyelembe kell venni az egyes szinteken a vezetőkkel szemben támasz­tott követelményeket. S figye­lembe kell venni azt is, hogy a megnövekedett feladatokat csak azok a vezetők tudják következetesen érvényre jut­tatni, akik mindenben megfe­lelnek az egységes hármas kö­vetelmény előírásainak az ál­taluk irányított szinten, az ál­taluk képviselt területen. — A párt-végrehajtóbi­zottsága határozata alapján, szükségessé válik annak át­tekintése, hogy az egységes hármas követelmény gya­korlati alkalmazásánál hol tartunk? — Valóban így van. Indo­kolja ezt többi között az is, hogy néhány területen e kö­vetelmény tartalmi jegyeit le­szűkítik. Előfordul, hogy az egyes tartalmi jegyek meglé­tét a vezető beállításánál nem vizsgálják körültekintően. Ezért van például az, hogy vezetőket rövid időn belül kell képessé tenni a feladatok el­látásra, s az is előfordul, hogy sor kerül egyes vezetők cse­réjére, mert nem volt körül­tekintő a kiválasztás. Néhány szót a hármas követelményről. Többek között, a politikai megbízhatóságnál feltétlenül vizsgálni kell azt, hogy a po­litikai megbízhatóság és felké­szültség mellett, a feladatok elsődleges ellátásán túl, mi­lyen a vezetők közéleti tevé­kenysége, hogyan vesznek részt az iskolai oktató-nevelő mun­ka mellett a terület közéleté­ben, mennyire biztosítják te­rületükön a politika érvénye­sítését, politikánk végrehaj­tását, hogyan, tudják erre moz­gósítani a környezetünkben le­vő pedagógusokat, népművelő­ket, mennyire példamutatóan végzik feladatukat, mennyire jelentkezik c.-c. edeteikben a szavak és a leltek egysége. — A szakmai feltételeknél az a tapasztalatunk, sok eset­ben nem vizsgálják elég kö­rültekintően azt, hogy az is­kolai végzettség megléte mel­lett egy-egy vezető mennyire korszerű ismeretekkel rendel­kezik, mennyire képes az új elsajátítására, az újnak kör­nyezetében történő elfogadta­tására, a szakembereknek erre való mozgósítására. — A legtöbb gondunk a hármas követelményen belül a vezetőkészség területén je­lentkezik. A vezetőkészségnek sok eleme van. Éppen ezért előfordul, hogy közülük csak néhányat vizsgálnak, s ez ká­rosan hat a vezetők beállítá­sánál. Ma már csaknem min­denütt vizsgálják azt, hogy a vezetőnek legyen megfelelő át­tekintőkészsége, területisme­rete. Vizsgálják, hogy milyen a munkatársakkal kialakított kapcsolata, mennyire vonja be a vezető a munkatársakat, be­osztottakat vezetői munkájá­ba, mennyire támaszkodik azok javaslataira. Ugyanakkor kevésbé kerül előtérbe annak vizsgálata, hogy milyen az igazgató új iránti fogékonysá­ga, kezdeményezőkészsége, mennyire tudja • vezetői tevé­kenységében a demokratikus módszereket megvalósítani. — A megyei párt-végre­hajtóbizottság ajánlására a megyei tanács végrehajtó bizottsága intézkedési tervet készített a kulturális ágazat káder- és személyzeti mun­kájának továbbfejlesztésére. Melyek az intézkedési terv leglényegesebb elemei? — A végrehajtó bizottság határozata arra kötelezett ben­nünket, hogy az ágazati irá­nyításban dolgozókkal a párt- határozatot, a tanácsi végre­hajtó bizottság határozatát dolgozzuk fel, ismertessük igazgatói, intézményvezetői értekezleten, segítsük elő an­nak egységes értelmezését. Ezen túl, teremtsük meg an­nak feltételét, hogy a képésí- t#s nélküliek magas száma hosszú távon fokozatosan csök­kenjen. Ez azt jelenti, hogy megyénkben is javítani kell 8 NÓGRÁD - 1978. február vasárnap tőkkel foglalkozunk, hanem azokkal is, akik káderfejlesz­tési terveinkben szerepelnek. Közben különböző megbízáso­kat adunk részükre, hogy ve­zetőkészségük, önállóságuk fej­lődjön, s minél kisebb legyen az igazgatói cseréknél a terv- Szerűllenség. Ugyancsak a tervszerű utánpótlás biztosítá­sára szeretnénk elérni azt, hogy minden területről kerül­jenek beiskolázásra azok a fiatalok, akiket ha nem is a közeljövőben, de néhány év múlva szintén szeretnénk ve­zetőként. különböző szinteken foglalkoztatni. — A határozat és a ta­nácsi intézkedési terv is egyik legfontosabb feladat­ként határozta meg a szak­emberellátás javítását min­den területen. Mire számít­hatunk itt a jövőben? — Mindannyiunknak fele­lősséget kell éreznünk a kia­lakult helyzetért. Ezen a hely­zeten viszont változtatni kell annak érdekében, hogy az új dokumentumok sikeres beve­zetéséhez a feltételeket meg tudjuk teremteni. Elsődlege­sen nekünk azzal lehet ered­ményeket elérni, ha saját be­iskolázásunkat tesszük olyan­ná, hogy a megyéből a felső- oktatásba kerülő fiatalok ta­nulmányaik elvégzése után vissza is jöjjenek a megyébe. A középiskoláknál kell gondot fordítani arra, hogy az arra alkalmas fiatalokat a középis­kolák vezetése, az osztályfőnö­kök, a tanárok a pedagógus- képzők felé Irányítsák. Ez egyik feltétele lehet annak, hogy rövid időn belül jelen­tősebb számban kerüljenek vissza a főiskolákból hozzánk a végzett fiatalok. Ennek ér­dekében erősíteni kívánjuk a pályairányító munkát, s fo­kozni kívánjuk ebben a kö­zépiskolák szerepét. Határo­zott intézkedéseket kívánunk tenni annak érdekében, hogy a képesítés nélküliek beállítá­sához csak a legszükségesebb esetben járuljunk hozzá El kell érnünk, hogy az 1978/79- es tanévtől a megye két vá­rosában ne kerüljön sor ké­pesítés nélküliek alkalmazásá­ra Szigorítani kívánjuk egyes területeken a képesítés nél­küliek alkalmazását éppen az­ért, hogy a pályázó új nevelő­ket tudják ezeken a helyeken fogadni. Szeretnénk elérni, hogy az álláshelyek hirdetésé­nél olyan kedvező feltételeket teremtsünk, amelyek verseny- képessé tesznek bennünket más megyékkel. Gondolok itt egyrészt az alapfizetések olyan szintű biztosítósára, amely vonzóvá teszi a terüle­tet, az élet- és munkakörül­mények javítására, nem utolsósorban pedig a letele­pedési segélyek és egyéb ked­vezmények nyújtására, Gon­dot kívánunk fordítani arra is, hogy az ifjúsági törvény szellemében segítsük a fiata­lok beilleszkedését a tantes­tületekbe. a falusi közéletbe. Ugyanakkor jól tudjuk azt, mindezek együttesen olyan feladatot jelentenek községi tanácsainknak, amelyeket csak akkor tudnak megoldani, ha az iskolák vezetői, a társa­dalmi szervek vezetői is fon­tos feladatuknak tekintik a településre került fiatalokkal való foglalkozást. Bevonják őket a községi feladatokba, azt hangsúlyozva, hogy mind- I ezeket a feladatokat az isko-1 Iában, a közművelődési intéz-1 ményben végzett munkájuk mellett kell ellátniuk, mert alapvetőnek a munkaterületen végzett becsületes és jó mun­kát tekintjük. Mi a megye ré­széről is hozzá kívánunk já­rulni a feltételek javításához. Éppen a határozat ajánlásai szerint csaknem másfél millió forintot fordítottunk arra 1978-ban, hogy a letelepedési segély összegét, a területi pót­lékrendszert és az egyéb pót­lékrendszereket is módosítsuk, ezezl is javítsuk a fiatalok élet- és 'munkakörülményeit. T.E. YVETK A Gondolat Könyvkiadó új­donságai közül említsük meg a népszerű Gyorsuló idő soro­zat új köteteit. Litván György Magyar gondolat — szabad gondolat című könyve á naci­onalizmus és progresszió élet­halál küzdelmét mutatja be a század eleji Magyarországon. Azt az ismert, szomorú jelen­séget, hogy a teljesen kiürült, meddővé vált uralkodó ide­ológiának Ady költészetére, Móricz prózájára, Bartók zené­jére, a Nyolcak festészetére, s természetesen a magyar szo­ciológusok és a szocialisták egész tevékenységére egyetlen sztereotip válasza volt: a magyartalanság, a nemzetelle- nesség, a hazaárulás vádja. Georgina Masson az Impéria című kiskönyve a reneszánsz kori Itália leghíresebb kurti­zánjait mutatja be feleleve­nítve korukat, annak színes, mindennapi életét is. Megje­lentette a kiadó az új Csilla­gászati évkönyvet, s a Gon­dolat zsebkönyvek sorozatában Farkas Tamás A holnap au­tója, valamint Hédervári Péter A Föld különös jelenségei című kötetét is. A Szépirodalmi Könyvkiadó dicséretes vállalkozásba kez­dett, amikor elindította Babits Mihály műveinek kiadását. Az első kötet — a költő össze­gyűjtött verseivel — most je­lent meg, s ami Babits min­den hívének, de egyáltalán a szép versek kedvelőinek ele­ve örömet szerezhet: Babits Mihálytól ennyi vers egy kö­tetben még soha nem jelent meg. A gazdag anyag össze­gyűjtését, a sajtó alá rende­zését Belia György végezte, s ő látta el a könyvet utószóval, valamint jegyzetekkel is. Má­sodik kiadásban jelent meg Gáli István — az első megje­lenéskor napok alatt elkapko­dott — regénye. A ménesgaz­da. Története az ország déli határán, a valahol Mohács alatt fekvő képzeletbeli Mohor községben, illetve annak kö* zelében játszódik, távol az em­beri településektől, egy mén­telepen. A regény izgalmasan és meggyőzően mutatja be főhősének, Busó Jánosnak az erejét, képességét meghaladó feladatokkal való küzdelmét, a történelem szorításába ke­rült ember magatartását. Még­jelentette a kiadó Domokos Mátyás esszéinek, kritikáinak kötetét is Ugyanarról máskép­pen címmel. A Corvina Kiadó A művé­szet kiskönyvtára sorozatában megjelent Keserű Katalin kis kötete Körösíői-Kriesch Ala­dár festő- és iparművészről és Harsányi Zoltáné Bourdelle művészetéről. Barokk esték Immár hét éve rendezik meg a „Barokk esték” című hangversenysorozatot az őszi­téli évadban Horvátország egykori fővárosában, a barokk műemlékeiről, ősi kulturális hagyományairól nevezetes Va- razdinban. A Zágrábtól 75 kilométerre fekvő város zenei élete igen élénk. 150 éve itt kezdte meg működését az első horvátországi zeneiskola, amelynek kórusa az országha­tárokon túl is ismert. A varazdini „Barokk esték” a XVI-XVIII. század nagy mestereinek — Bach, Händel, Pergolesi, Couperin, Scarlatti, Rameau — alkotásait megszó­laltató eseménysorozat, a ze­nei fesztiválok között előkelő helyet foglal el. A templomi orgonák, múzeumban őrzött korabeli hangszerek megszó­laltatására a nemzetközi zenei élet kiválóságai vállalkoznak évről évre. Az idei évad mű­során szerepel Bach III. Bran­denburgi versenye, Pergolesi Stabat Mater című műve is. Egy-egy estét szentelnek Scar­latti, Rameau és Couperin ze­néjének. Az eddigi program egyik érdekessége volt Vinko Jelic (1596—1636) horvát zene­szerző „Vesperae beatae Ma­riae Virginis” című szerzemé­nyének ősbemutatója. Ismeretterjesztő filmek stúdiója A szófiai filmstúdió évente 130-140 ismeretterjesztő filmet készít, köztük több mint 80 a színes film. A stúdió 25 éves fennállása alatt 2150 isme­retterjesztő, dokumentum- és oktatófilmet forgatott. A munkatársai között bolgár tudósok, írók, művészeti szak­értők, újságírók, publicisták találhatóak. Nem egy kiváló filmrendező ebben a stúdió­ban kezdte pályafutását, pél­dául Arnaudov, Kosztov, Zo- lov, Grigorov. A hazai népszerűségen túl nemzetközi elismerést is ki­vívott a filmstúdió. Képviselői tagja a Tudományos Filmek Nemzetközi Szövetségének. Az évente megrendezésre kerülő, 15-20 nemzetközi fesztiválon mindig szerepelnek bolgár is­meretterjesztő filmek is. Eze­ken a fesztiválokon, például a római, párizsi, firenzei, bu­dapesti, moszkvai rendezvé­nyeken több kitüntetést kap­tak a szófiai stúdió alkotásai. Az ismeretterjesztő filmek ed­dig 450 díjat nyertek, köztük 200 nemzetközi kitüntetést

Next

/
Thumbnails
Contents