Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)
1978-02-11 / 36. szám
Akció a tervfeljesítésért Az új mozgalmi év elé 1976-ban az ötödik ötéves terv indulásával párhuzamosan a KISZ Nógrád megyei bizottsága akciót kezdeményezett „Ifjúkommunisták az V. ötéves terv teljesítéséért” elnevezéssel. Még mielőtt a mozgalom jelenlegi helyzetéről ejtenénk szót, tekintsük át a verseny célkitűzéseit, Illetve annak realizálási formáit. Az alapvető feladat az volt, hogy minden ifjúsági kollektíva saját környezetében, a helyi lehetőségek és feladatok figyelembevételével segítse a tervteljesítést, s ennek teendőit a mozgalmi év kezdetén rögzítsék az akcióprogramban. A leglényegesebb — végső soron — a KISZ és az ifjúsági brigádok kapcsolatának javítása, de úgy is mondhatjuk normalizálása volt. Köztudott, hogy e területen sok tennivaló akadt és még ma is van mit javítani. A versenykiírás — hiszen versengésről van szó — alapján a legjobb KlSZ-alapszer- vezet, ifjúsági brigád és ifjú- kommunista közösség elnyerheti a vándorzászlót; illetve az ezzel járó pénzjutalmakat. Érdekesek a követelmények. Az akcióban résztvevő közösségeknek a következő területeken kell bizonyítaniuk: Radar-akció, Alkotó ifjúság pályázat, újítások, kommunista műszakok, társadalmi munkák szervezése, egyéni munkaversenyformák, kiváló mozgalmak. Ezeken kívül foglalkozniuk kell a pályakezdő fiatalokkal, a szakmunkás- tanulókkal, az úttörőkkel és ki kell venni részüket a köz- művelődési feladatokból is. Nem kevés ismérvnek kell tehát megfelelni, hogy valamely kollektíva eséllyel ( indulhasson a versenyben. Mégis, már az első évben több mint kétszáz közösség nevezett be. Legutóbb pedig számuk elérte a 220-at, s ezek között 180 ifjúsági brigádot találhatunk. Meg kell jegyezni, hogy a versenyzők csaknem fele Salgótarján városból, illetve járásából került ki... Néhány hónap múlva történik a második év zárása. A hivatalos számszerű kimutatások még nincsenek meg, de a tendencia nagyjából már érzékelhető. Rudinszky László, a Nógrád megyei KISZ-bi- zottság gazdasági felelőse az akció kiváló ismerője és szervezője. — Az 1978/79-es mozgalmi év a „Hatékonyság, minőség” címet viseli — mondta — Ebből következik, hogy az ifjúsági szervezetek feladatai is elsősorban a gazdasági építőmunka területére irányulnak. Ügy érzem, hogy nagy segítséget nyújtunk akciónkkal az ifjúsági brigádoknak, különösen a vállalások megtételében. — Ezen kívül, milyen többletet ad még? — Számszerű kimutatásokat végzünk az akció éves értékelésekor. A legjobbak milliós nagyságrendű összegeket érnek el. Például a Salgótarjáni Kohászati Üzemek hideghengermű ifjúsági kollektívája csak az újításból és az Alkotó ifjúság pályázatra benyújtott munkáival 900— 900 ezer forintos megtakarításra fett szert. A legeredményesebb KlSZ-alapszerveze- tek közül pedig a FUTÖBER nagybátonyi gyáregységének Szalvai Mihály nevét viselő 44 fős csoportja az újításból 32 millió (!) forint megtakarítást mondhat magáénak. De .mondhatnék más üzemekből, más neveket is, akik ha nem is ilyen mértékben, de a helyi lehetőségeket teljességgel kiaknázták. — Emelkedett-e a résztvevők száma? — összességében nem. De akik beneveztek, azok között sokkal több jelenleg az ifjúsági brigád, mint korábban. Elmarasztalóan kell szólnunk viszont a mezőgazdaság területén dolgozó fiatalokról, akik ez idáig meg sem próbálták a versenyzést, pedig lenne mit tenniük. ★ Néhány hónap múlva a mozgalom „derekánál” járunk. Néhány héten belül pedig végleges formát nyernek az elkövetkező mozgalmi év akcióprogramjai. Időszerű tehát számba venni az alapszervezeteknek, az ifjúsági brigádoknak az „Ifjúkommunisták az V. ötéves terv teljesítéséért” akció lehetőségeit. S nemcsak a mezőgazdasági fiataloknak van tennivalójuk e tekintetben, hanem mindenkinek. Mint ahogyan mindar.yiunkat érint a népgazdasági eredmények milyensége. Egy „kicsivel” ezt az ifjúsági szervezetek is segíthetik. T. L. Bővítik cxz óvódét A nagyütemben, fejlődő új lakótelepen, a salgótarjáni Kemerovo városrészben már hétszázhatvannégy család él. Több mint ezer az iskolás, óvodás, vagy még ennél is apróbb gyerekek száma. Az óvodai férőhelyek meg külön gondot okoznak. A kétszáz igényjogosult közül százat tudnak felvenni a Ke- merovo-telepi óvodába, a többi gyereket a szülők a város másik öt óvodájába hordják naponta. Sándor Ferenc tanácstag elmondta, hogy ebben az esztendőben a gondok némileg enyhülnek, mert a városi tanács úgy döntött, hogy ötven férőhellyel bővíti az itteni óvodát. Újságokra tízmillió Salgótarjánban, a központi postahivatalban nemrégiben összesítették a hírlapforgalom 1977-es eredményeit. A számok szerint tavaly egymillió négyszázhuszonhatezer forinttal költöttek többet újságokra, hírlapokra, mint 1976- ban. Az újságárusoknál, hírlapkézbesítőknél összesen tízmilliót hagytak. A legtöbb előfizetője Salgótarjánban a Népszabadságnak és a NÖG- RÄD-nak van. Naponta hu- huszonhárom újságkézbesítő indul kora hajnalban a friss lapokkal, akik két szocialista brigádot alakítottak. A városban sok helyen árulnak újságot, közülük hat a nagy forgalmat lebonyolító pavilon. Bácskai Károly hivatal- vezető elmondotta, hogy a közeljövőben egy új pavilon megnyitását tervezik. Hollókő a sláger A karácsonyi, szilveszteri nagy idegenforgalom után januárban és február első napjaiban aránylag kevés turista kereste fel Nógrád megyét. Az idegenforgalmi hivataliján elmondották, hogy ötvenhatvan százalékos a vendég- forgalom. A legtöbben Hollókőre látogattak és ismerkedtek az országszerte híres faluval. Általában családok keresték fel két-három napra Hollókőt, legtöbben hétvégén. Palócföldön Nevek, névtelenek V alóságos, ismert, földrajzi hitelességű nevük errefelé a falvaknak hegyeknek van. A bennük, belőlük élő ember nevét nem jegyzi a kartográfia, vagy a história. Talán az egy Szondy György kivétel, aki a közeli Drégelyt védte hősiesen a török ellen, de az övét még az ellenség is megtanulta. Balassagyarmat felől közelítve Szonda felé — megyét járó, jól ismerő kollégám szavával — „palócföld szívét” simogatja tekintetünk. A tomácos, elől ereszes házak, mint úti souvenir díszskatulyák sort állnak az út mentén. Szanda felé egyetlen mondat indított. Az egyik járási hivatalban az elnökre várakozva, a hivatal titkárnőjétől hallottam a kőbányászról, aki kerek negyven évig bontotta a „ménkőmagas” Szanda-hegyet. Negyven év kőbányában? S éppen a híres-neves Szandán, amelynek ugyancsak fontos szerepe volt a XVI. századi harcokban. Igaz, az egykor volt vár, a magas hegyen, régen romokban, de a Szandát sokáig a környék „mennykőfogója” címmel illették. Talán most is az, hiszen 546 méterével kimagaslik valamennyi környező hegy közül. Jóval alább adja a Berceli-hegy, a kőbányászatban szomszédvár, de kisebb a Nagy-Mutató-hegy is, tőle kicsit délkeletre, négyszázhat méterével. A Nagy-hegy meg csupán két méterrel fölözi a négyszázat. A Szanda-hegyen, a Visegrádi-: hegységtől a Kékesig kanyargó, Ismert-kedveit kék jelzésű turistaút kígyózik át. Komolyságára jellemző, hogy két helyen is omlásveszélyt jegyez az információ. Balassagyarmat felől Szügy, Mohora, aztán Cserháthaláp. S a Szanda-patak mentén Te- rény felé, Szandára, Szanda- váraljára érünk, ahonnan ha Magyarnándor irányába kanyarodunk vissza, éppen végig tapogattuk azt az út- hurkot, amelynek csomója Haláp, s kanyarulatában Szanda falu húzódik meg. A látvány valóban lenyűgöző. A büszke mennykőfogó egyik oldalán hatalmas horpadás. A hegy körvonala ott hosz- szan megtörik, mintha óriás mart volna bele haragos kedvében. Lentről még valami elevátor váza is látható. A bazaltot megbontotta az ember. Micsoda szívósság, akarat, szakértelem kellett ehhez? Az öreg kőbányászt hiába keresném a Szanda-hegyen. Több mint tíz éve nyugdíjba vonult, igaz a legrosszabbkor. Mint hírlik, alig ezerkettőt kap kézhez havonta. Balassagyarmaton, nemvárt helyen, a KISZ-lakótelepen akadok rá. Szandát régebben elhagyták, beköltöztek Gyarmatra a lányukhoz, akinek a minap volt az esküvője. A két család itt él együtt a szépen berendezett házban a Süvítőn, vagy Süvöltőn — így is* úgy is mondják. Itt gyakran fúj a szél, s nincs Szan- da-hegy, ami megfogná, ami útját állná,, megemelné az ember feje fölé, jó magasra. Erősen barázdált, egészségesen piros arc, középtermet a hegyet horpasztó óriásokkal semmi külső kapcsolata. Szálfaegyenes korában húszévesen sem lehetett méter- hetvennél magasabb. A tar- tása-mozgása azonban elárulja a keményfogású kapcsolatot a tej'mészettel. A kővel, meg az erdővel-mezővel. Mert vadász is, nemcsak bányász. Két munkásfia dolgozik a fővárosban, két felnőtt lánya a megyében, az egyik a titkárnő, akitől először hallottam felőle. Követ én csak a cipőm talpával „formáltam”, koptattam. Milyen volt a Szandán az a negyven év? Az asszony tésztát gyúr, a bányász poharakba tölt a kerti termésből. Emlékezik. „Huszonötben kezdtük a követ, a bazaltot fejteni. Becskei születésű vagyok, oda jártam fel a Szanda-hegy- re nagyon jó kő van ott. Megmunkálva a márvány sem lehet szebb. Kubikos voltam legelőbb, napszámos. Akkor magánkézben volt a bánya, de a kőhöz senki nem értett még. Bujákról is jöttek emberek, aztán vidéki kővágók, riccelők, azok nagyon értették. Nyolcvan kővágó dolgozott ott rövidesen.. Szandai bazalttal burkolták a Mar- git-hidat, a Kassai utat, de Balassagyarmat útjaira is ju„Egyik kicsi, a másik pici* Falotási „palotában" Két sorház a falu közepén. Kimagasodnak a többi közül, a szem mindenképpen odatéved. Érdekes, nem mindennapi épületek. Amíg a házakat járjuk körbe és gyönyörködünk a nagy erkélyekben, a kákandikáló szép függönyökben, a kényelmes garázsokban, az egész furcsa és szokatlan képben, egyre azon tűnődünk, külsőre mire hasonlítnak ezek a szorosan egymás mellé bújó lakások? Végül kollégámmal, úgy döntünk, olyanok, mint a sejtek. Mint a lépesmézviasz „keretei”... X — Egyik kicsi, a másik pici. Nem véletlenül születtek gyorsan egymás után. Így terveztük a férjemmel. Egyrészt kevés köztük a korkülönbség. Tudnak játszani egymással, egyforma lesz az érdeklődésük. Másrészt... — Másrészt? — Nekem is könnyebb. Nem pillanatnyilag, mert éppen, elég két gyerekre pelenkát mosni, főzöcskézni, tisztába tenni, altatni őket. De így gyorsabban letelik a gyermekgondozási. Nagyon szeretem a gyermekeimet. Szívesen vagyok itthon, mert tudom, hogy szükségük van rám. De a hivatásomban, a inunsi főágazatvezetője. A fiatal- asszony gyermekgondozási szabadságon van Zita és Péter mellett. Lakásuk szolgálati lakás. A különleges házakat a közös gazdaság építette szakembereinek. Tavaly októberben költöztek, Palotáson lakás várta a családot. — Elégedettek? — Igen. Bár a férjem nagyon elfoglalt, sokat van távol. De én mezőgazdasági szakemberhez mentem feleségül, és nem hivatalnokhoz, akinek fél ötkor lejár a munkaideje. Sokszor hoz haza munkát, szívesen beszél róla, ebből gondolom, hogy elégedett. A gyerekek miatt aránylag keveset mozdulunk ki, hiába van kocsink. Mindkettőnk szülei Zsámbokon laknak, őket szoktuk meglátogatni. Olvasunk, 'televíziót nézünk, beszélgetünk. Ennyi az esti szórakozásunk. X Bajnócziné végigvezet a lakáson. Legalul a konyha. Kényelmes, tágas, ebédlősarkot rendeztek be, festett paraszttányérokkal. Innen néhány lépcső visz a nagyszobába. Talán a legmelegebb helyiség, ide került Péter kiságya. Megint lépcsők egy szinttel feljebb. Itt a fürdőszoba, meg Zita birodalma. Még feljebb egy szoba, galériával. — Ez egyelőre üres, később veszünk bútort. Érdekes a beosztása. Az embernek önkéntelenül az jut eszébe, túlságosan különleges. Akik terAz egyik lakásból fény szűrődik ki. Borongós délelőtt, villanyt kell gyújtani. x Hiába mutat tizenegyet az óra. Bim-bam csengő kellemes muzsikája. Fiatalasszony nyit ajtót. Mögötte szöszkefejű, kisgyerek kukucskál. Amint mcgiát bennünket, rögvest eltörlik a mécses. Az anyja csi- títgatja: — Zita, hogyan fogadod a vendégeket? így mutatsz példát az öcsikének? A „példaadót” mindez cseppet sem zavarja, lévén másfél esztendős mindössze. Péter, a kisfiú öthónapos. Az édesanyja, Bajnéczi Ist- vánné széttárja a kezét: tott belőle. Jó kő, nagyon. Ha megpattintják, olyan a friss felület mintha sírna”. Nyolcvan méter magas kőfalon, hatvan fokos dőlésben, ötven méteren, derékra kötött kötélen lógott naphosszat. Hideg, meleg, márványkemény bazalt nem foghatott ki az emberen. Nem mindig robbantottak, volt idő, amikor sem robbanóanyag, sem kompresszor nem segítette a munkát. „Ráültünk egy kőre hétfőn, és csütörtökre végeztünk vele”. Kézzel, bunkóval dolgoztak. A füle „ráállt” a kő hangjára. A jó kő cseng, s amikor nagyon vékony hangot ad — akkor vigyázni szükséges, hogy el ne rontsa az ember. A munkásfelvétel akkoriban úgy ment, ha valaki meghalt — jöhetett az új. Egyszer a faluban meghalt egy öreg. Fiatal, erős ember jelentkezet munkára. Kinevették. „Majd ha itt hal meg valaki, akkor gyere”. Hi- ányzik-e a Szanda-hegy? Negyvenöt után felügyelő,1 majd bányamester volt. — Jártamban-keltemben ránézek a kőre. Az építkezések mellett megállók, mindig megmondom, honnan való. milyen minőségű. A szandait ezer közül felismerem. I E lhiszem neki. S bár e sorozatban, az általánosítás végett, névtelenül lépnek elénk a szereplők, a kőbányász nevét mégis ideírom : Tóth György, fél évszázada. sok társával . együtt megbontotta a szandai mennykőfogót. T. Pataki László Az édesanya rövid pihenőben. kámban nagy kiesést jelentenek ezek az évek. — Foglalkozása? — Kereskedelmi üzemgazdászként végeztem a kereskedelmi és vendéglátóipari főiskolán. Ebben a szakágban óriási az előrelépés, változik, mozog az egész. Szeretnék továbbtanulni. Egy évet elvégeztem a tanárképző szakon, a másodikat Péter születése miatt kihagytam. Ha sikerül, elvégeznem — úgy terveztük, most ősszel ismét nekivágok — középiskolai tanári végzettséget ad. Maradok a szakmában, a jövő vendéglátósait, kereskedőit tanítom. Kis sóhajjal fűzi hozzá:1 — Ha eljutok odáig, hogy áll amvizsgázzak. Két kinyerek mellett nem könnyű vállalkozás... • X A Bajnóczi házaspár Ácsáról érkezett Palotásra. A férj gépészmérnökként a Május 1. Termelőszövetkezet gépesíté(Kulcsár József felvételei) vezték, nagyon egyedit akartak produkálni. — Szokni kellett. Sok a lépcső, az nem jó. Különösen, kisgyerekek mellett. Napjában százszor is szaladgálok le-föl. Kifűteni is nagyon nehéz. Amikor a szüleim itt jártak, nálunk, anyám összecsapta a kezét: „Édes lányom, itt nincs ajtó egyik szobán sem, hogy lehet így lakni?” Nézőpont kérdése. Van, aki semmi pénzért nem költözne más típusba. Akad, aki szidja. Mint minden lakásnak, vannak előnyei, vannak hátrányai... | X Búcsúzunk Bajnócziéktól, a kicsiknek aludniuk kell. A sorházakban az erkélyeken járóka, babakocsi, játékok. A fiatalasszony elmosolyodik: — Nem csoda. A tíz családból, akik itt lakunk, öten vagyunk gyesen. Egyelőre. Csatai Erzsébet NÓGRÁD — 1978. február 11., szombat 5
