Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)
1978-02-09 / 34. szám
Színházi est^Tc A bolond lány A NÉPSZÍNHÁZ országos bemutatón adta elő a múlt hét végén a pásztói Lovász József Művelődési Központban Marcel Achard A bolond lány című vígjátékát. Fokozott várakozással tekintettünk országunk legnagyobb s egyben legfiatalabb színházának bemutatkozása elé. Az előadás láttán úgy tűnik, az átszervezés — a Déryné Színház és a Huszonötödik Színház egyesülése — használt a „vidéki” színjátszásnak, bár ezt kockázat nélkül még aligha jelenthetjük ki. Mindenesetre benyomásaink kedvezőek: a színészi játékot egészében nézve egységesebbnek és színvonalasabbnak találjuk, a rendezést s általában a színpadra állítás valamennyi munkafázisát alaposabbnak, elmélyültebbnek, gondosabbnak érezzük a korábbinál. A színház Marcel Achard vígjátékának kiválasztásakor meglehetősen nehéz feladatra vállalkozott, hiszen színészeinek olyan kiváló elődök nagyszerű Játékával kell kiáll— niuk az összehasonlítást, mint Dómján Edit és Márkus László, akik a főszerepet több százszor játszották a Madách Színházban. Más szempontból közelítve éppen ellenkező a helyzet: a feladat hálás, franciás pikantériája; Achard nyelvi könnyedsége, szellemessége, „mesteremberi” cselekményszövése minden színházat sikerrel kecsegtet. így történt ebben az esetben is. A darab művészi értékeire nem érdemes különösebben sok szót vesztegetnünk. Kitűnően megírt, mulattató polgári vígjáték, különösebb szellemi izgalom, újszerűség nélkül. Igaz, némi kritika — elsősorban a játék második részében — felvillan a polgári házasság álszemérmes, látszaterkölcsével, a gazdagokat védő ügyészi, tehát állami hivatallal szemben, de a kritika szavait olyan tompa hegyű ceruzával írták, hogy olvasva ugyan még könnyen észre- vennénk, de színpadra víve már csak különleges odafigyeléssel. A BOLOND LÁNY —mint a bulvárszínházi szerzőnek, akit Sikerei elismeréseként a Francia Akadémia tagjai közé választottak — világsiker. Siker a Népszínház színpadán is. La* cina László rendező okos, mértéktartó előadást rendezett. A legtöbb esetben ügyesen keNem „csak” könyvtáros „Ma már csak az tud igazán jó könyvtáros lenni, aki nem „csak könyvtáros” hanem népművelő, pedagógus is egyszerre. Enélkül szürke és eredménytelen a munkája” — fogalmazza meg Urbán Gabriella Karancslapujtőn. Szavai kísértetiesen emlékeztetnek egy több mint két évvel ezelőtti beszélgetésre ugyanebben a községben. Akkor Novak Györgyné függetlenített könyvtáros mondta szinte ugyanezt — Gabi őt helyettesíti gyermekgondozási szabadsága idején. Nem véletlen ez — ahogy az sem, hogy az olvasói létszám 540 fő volt tavaly (több mint 20 százaléka a lakosságnak) és a könyvtárba nem csupán könyvért mennek az emberek, hanem más művelődési, szórakozási lehetőséget is nyújt, más dolgok szervezésébe Is bekapcsolódik. Kiindulás Gabinak sok mindent csak folytatnia kellett, amikor az állást elvállalta — többek között — a diafilmklubot, a mesedélutánokat. Itt a legkisebbeket vezetik be a mesék, történetek, könyvek világába. Ma már az is jó eredmény, ha az alsós gyerekek „törzsvendégei” lesznek a könyvtárnak, hiszen ezt nem lehet elég hamar elkezdeni. így épül később igénnyé, szokássá az olvasás — ráadásul gyakran „magukkal hozzák” a felnőtteket is, akiket érdekel, mivel tölti gyerekük az időt. A nagyobbak néhány hónapja olvasóbarátkörben jönnek ösz- sze. A KISZ-es korú fiatalok és a könyvtár között is élő a kapcsolat, bár a KlSZ-szerve- zetben sokkal több lehetőség van. mint amit most mutat. — Tavaly a mezőgazdasági könyvhónap idején könyvbált rendeztünk szép sikerrel. Az ünnepi műsorokhoz közösen készítettünk irodalmi ösz- szeállítást, jól ment a klubélet és látogatott volt a művelődési ház. Valahogy mostanában elhagyták magukat.. Szoinszédpágban — Említetted a művelődési házat — itt van szinte a szomszédban, magad is sok rendezvényre bizonyára eljársz. Milyen közös programjaitok vannak? — A művelődési házban hasonló a helyzet, mint nálunk. Ott is gyermekgondozási szabadságon levő igazgatót helyettesíti Paulina László. Tiszteletdíjasként Somoskői Lászlón é segíti a munkáját. Pár hónapja van csak betöltve az állás, ezért sok minden csak terv. Nehéz beszélni róla. Mert itt van például a táncszakkör ügye: van igény rá, elkezdődtek a próbák, aztán kezdtek lassan lemorzsolódni a fiatalok. Mert egy-két alkalommal a táncoktató nem a megbeszélt időpontban jött, ők meg nem tudtak a módosításról. Tudom, hogy nem igénytelenek a fiatalok — beszélgetésekből, konkrétumokból egyaránt (salgótarjáni színházi bérletet például többen Is vásároltunk) —, de néha a szervezésben hiba van. Például az utolsó pillanatban hallottuk meg, hogy a művelődési ház Karancsaljára-író- olvasó találkozót szervezett Czakó Gáborral. Pedig ha Időben értesülünk róla, erre is felkészülten, többen elmehettünk volna, mint a sikeres Csörsz István-ankétra például. Együtt lehet működnünk sok más program szervezésében is — így volt ez a színházi előadásokkal, szintén tavaly. Az első alkalommal még csak negyvenen jöttek el, másodszorra már telt ház volt, az olvasók körében is „agitáltam”. Válaszra várva — Milyen feladatok várnak rád a közeljövőben, az éves tervben? — Az Olvasó munkásért pályázatba szeretnék minél több olvasót bekapcsolni. Ez ügyben felvettem a kapcsolatot a termelőszövetkezettel, az ABC-üzlettel, hogy szocialista brigádjaiknak ajánlják, min! kulturális vállalást. A termelőszövetkezetben azonban mostanában a zárszámadásra való felkészülés az elsőrendű feladat. Éppen csak a rendezvényeken vesznek részt, együttműködési szerződést még nem kötöttünk. Itt van a mezőgazdasági könyvhónap — könyvkiállítással készülünk. a gyerekeknek mező- gazdasági témájú rajzpályázatot hirdettünk, a filmklubban és az olvasóbarátkörben egyaránt szerepel egy foglalkozáson a mezőgazdaság. — Ügy látszik, komolyan megszeretted a pályát. — Két évvel ezelőtt még mezőgazdasági mérnök akartam lenni. Ma már ezt a hivatást érzem végleges választásnak. Most mindketten válaszra várunk: a Kulturális Minisztériumba kellett levelet küldenünk, ők kérik az engedélyt az Oktatási Minisztériumtól, hogy könyvtárosként dolgozva is felvételizhessünk a nyíregyházi főiskolán könyvtár-tanári szak párosításra, levelező szakon. G. Kiss Magdolna 4 NÖGRÁD - 1978, február 9., csütörtök rüli el a bántó külsődlegessé- geket, a cirkuszi bohóckodás, ra csábító harsányságot. Amit mégis munkája fogyatékosságának róhatunk fel, hogy az előadásnak egyelőre nincs a „nyersanyaghoz” illő ritmusa, lendülete, ami azonban a későbbiekben könnyedén korrigálható. A színészek dolga, az említett oknál fogva, nehezebb. Illyés Mária, a bolond lányként fokról fokra lendül bele szerepébe. Az első negyedóra elfogódottabb játéka után, megérezve a közönség rokon- szenvét. egyre inkább felszabadul, játéka hiteles, megnyerő lesz, és még azt is sikerül bebizonyítania, hogy ez a lány voltaképpen nem is annyira bolond, azaz ostoba, mint amilyennek kezdetben hittük. Szigeti Géza a vizsgálóbíró szerepében korrekt alakítást nyújt. Intellektuális színész. Ilyen felfogásban játssza a vizsgálóbírót is, aminek következtében a figura komikus vonásai nem fejeződnek ki a kívánt mértékben. Egyébként ők a vígjáték tartópillérei. Ha a további előadások során sikerül kettejük játékában szorosabb kontaktust kialakítani, akkor még színvonalasabb •lesz az előadás. Jó teljesítményt nyújt Les- tyán Katalin a vizsgálóbíró kényeskedő, doromboló, cica- szerelmű felesége szerepében, Balogh Béla, mint hatalmát érző államügyész, Szántó Margit képmutató úriasszonyként. B. László Dezső gyakran kényszerül „passzív” játékra a gyilkossággal vádolt bolond lány védőügyvédjeként, s ebben általában helytáll. Két színész alakítása emelkedik ki az együttesből. A mindvégig színen levő írnoké, Köves Géza megformálásában, és a címszereplő idős gavallérjáé, Vereczkey Zoltáné. A leginkább nekik sikerült megragadni Achard figuráit, s kiegyensúlyozott, egységes színvonalon megvalósítani. Köves Géza fontoskodó, ügybuzgó, nő után sóvárgó írnoka művészi remeklés. Vereczkey Zoltán játékintelligenciája, második szerepében is teljes illúziót keltő alakítása fenntartás nélkül dicsérhető. A KRIMI VÍGJÁTÉK egyetlen díszlet keretében játszódik (Sostarics Zsuzsa illúziót keltő munkája). A jellemekhez igazodó jelmezeket Ri- manóczy Yvonne tervezte. Sulyok László Képzőművészeti szenzáció Képzőművészeti szenzációja van a csehszlovák fővárosnak: a prágai vár, a Hradzsln képtárában Tintoretto-festményt fedeztek fel. A gyűjteménynek ezt a darabját napjainkig Ismeretlen reneszánszkori művész „Pásztorok hódolata” című művének tartották számon. A kép restaurálásával párhuzamosan végzett művészettörténeti és egyéb tudományos vizsgálatok azonban most csaknem teljes bizonyossággal azt állapították meg, hogy a festmény a reneszánsz utolsó nagy piktorának, a Jacapo Robust! nevén Is ismert Tintorettónak a munkája. A műkincs felfedezésének hírére kedden felkereste a Várképtár szakembereit Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök. Gratulált nekik az értékes kutatási eredményhez, és sok sikert kívánt a további restau- rációs munkához. A képet, annak teljes rendbe hozása és a tudományos kutatások befejezése után a nagyközönség is láthatja. Zoo-iskoták — tigrisek Az új állatkertek és a több mint 100 állatpark fontos feladatnak tekintik az NDK-ban a természetrajzi ismeretek terjesztését. A berlini állat- kertben például még 1963- ban ifjúsági klubot alakítottak. A példát rövidesen az ország többi állatkertje is követte: sorra létesítették a klubokat a 10—20 év közötti fiatalok számára. A berlini állatparkban és a megyeszékhelyek zoológiái kertjeiben pedagógiai részlegeket és zoo- iskolákat rendeztek be. A sokoldalú, tudományos munka és a természetrajzi ismeretterjesztés mellett az állatkertek nagy jelentőséget tulajdonítanak a kihalófélben levő állatfajták megmentésének. A tigristenyésztésben a lipcsei eredmények világszerte ismertek. Ezért az ÍÜCN, a kihalással fenyegetett állatfajták védelmére és megmentésére alakult nemzetközi társaság megbízásából Lipcsében most megkezdték a tigrisek törzskönyvezését. Az NDK állatexportlistáján az első helyet a szibériai tigrisek foglalják el. Látogatás a Zeneakadémián Hazánk kulturális életének központja, a Zeneakadémia világszerte híres, pódiumán időről időre neves előadóművészek fordulnak meg, s számtalan emlékezetes előadás öregbítette az akadémia nevét. A Zeneakadémia épületében ka* pott helyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, amely, nck híre ugyancsak túljutott az ország határain. A főiskola évről évre kiváló zenészek sorát neveli, s a nagyszerű pe* dagógusgárda, s a magyar zeneoktatás sok külföldi baliga* tót is vonz. Egy pedagógus a legkiválóbbak közül: Petrovics Emil zene. szerző órát ad. A főiskola könyvtárában minden szakirodalmat megtalálj nak a hallgatók. Neander-völgyiek Salzburgban Salzburg (Ausztria) egy lettl barlangban megmunkált kovadarabot találtak. A kő megmunkálása a „moustéri- en”-re, a neander-völgyi ember kultúrformájára jellemző. Ez a lelet az első kétségtetartományban len bizonyítéka annak, hogy Hallein mel- Salzburg környékén egykor neander-völgyiek éltek. A barlang közelében ez a kovakőfajta nem fordul elő, csak a közeli völgyben. A kőszerszámot tehát valószínűleg onnan vitték az 1550 méter magasságban fekvő barlangba. Az ásatások vezetőjének a véleménye szerint az őskori ember a barlangot valószínűleg azért kereste fel, hogy onnan medvevadászatra induljon. Ezt bizonyítja a számos barlangi medvétől származó csont és fog is, amelyeket ugyanabban a rétegben fedeztek fél, mint a tűzkőszerszámot. A csontok korát ra- diokafbon módszerrel közel 50 000 évben állapították meg. Mai tévéajánlatunk 20.00: Kisfilmek lúgból. a nagyviHáromrészes angol filmmel kezdődik a kisfilmek mai másfél órás összeállítása: Légpárnás hajóval Nyugat- Afrikán keresztül. Az első részben Szenegáltól Nigerig utazunk a különös járművel, amelyet éppen ezzel az úttal az ENSZ ajánl az afrikai országok figyelmébe. Nyugat- Afrika fejlődésének ugyanis egyik akadálya az utak hiánya. Ezt a hiányt tudná pótolni — s esel az egészség- ügyi. kulturális ellátást biztosítani — az ötletes jármű. A selyem születése című japán film betekintést nyújt a távol-keleti országra oly jellemző könnyű, finom anyagnak ..születési titkai”-ba, s történetébe. A Korunit Ikarusza című rövidfiim egy bátor és a hetvenes években népszerűvé vált sport, a sárkányrepülés — sikló repülés — művelőivel és egyik tanítómesterével ismertet meg.
