Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

PALÓCFÖLDÖN O' „PÁSZTÓ, Pásztó követke- zé. Gyorsvonattal se Jobbá­zik!” — mondatja velem, s gyi sem Szurdokpüspöki nem persze csupáncsak magamban, számít „igazi” állomásnak. Az egy nagyon régi emlék. A kép- első megyei megálló Pásztó. . zelet kalauza szólal meg. A A pásztói állomás, amely hiá- valóságos nem mond semmit, ba hasonlít a kisterenyeihez, Beveszi magát az esti gyors zagyvapálfalvaihoz — azok egyik megüresedett első ősz- nem hasonlítanak rá. A „na, táiyú kupéjába, és a gallérja itthon vagyunk” érzés mégis- közé húzva a fejét szunyókál, csak Pásztón fogja el első- Hej, azok a régi pirospozsgás ként az embert, s ha Tarján- kalauzok. járták a szerelvényt, ba igyekszik, a közbeeső ál- s vidám hangon jelentgették lomások csak annyi meg- 8z útihelyzetet. Azoknak min- nyugvást jelentenek, mint «Jenképpen vidámnak tűnt, amikor az ember leküzd egy akik megérkeztek. Nem a ka- akadályt. Pásztó ilyenformán lauzok változtak egyedül. Az — a vasút felől nézve — Pa- utas is más. A hatalmas uta- lócföld kapuja. S ez a kapu zótömeg gerincét törzsutasok most éppen nyolcvanéves, adják, a rendszeresen utazók, Nyolc évtized alatt, ahogy akik a kártyalapok járásából mondani szokás, látott egy- megmondják, milyen állomás két csodát. Jót, rosszat vegye- következik. A többi meg ha- sen. Már a vasúti szakasz mar beletanul. építése idején, az 1800-as Pásztó következik. Miből évek végén, nagy panamázás tudom, amikor kint sötét van vitte el a pénzt. Aztán, mert és az ulti rejtelmeinek meg- a salgótarjáni szénmedence ismerése is kimaradt a nevel- fekete aranyára szükség volt, tetésemből ? Hát az nagyon az állam vette ót az építést, egyszerű. Elhagytuk Hatvant A krónikák szerint ez volt a és most dübörög fel a kere- MÁV első vonala. Ez még a kék alatt az a bizonyos vas- kiegyezés után történt. A ma úti hidacska, amely éppen a is álló, ránkköszönő' állomás- megyehatáron fogja össze a épület éppen nyolcvan esz- Zagyva két partját. A vasút, tendeje, 1898-ban épült a Zagyvk és a megyehatár Aztán a rossz csodák foly- mértani pontossággal egyet- tatódtak. Az itteni hatalmas­len kis pontban találkoznak, ság, az Almássy földbirtokos- Pest felől jövet itt lép be az família keresztülvitte, hogy ember a megyébe, ha vasúton ne Pásztón, hanem a közeli közlekedik. Selypen épüljön például a Aztán a hidacska után, Job- cukorgyár, és a cementmű. Az bágyival éppen szemben, a iparosodás kezdete elmaradt, Nagy-Hársas hegy jelzi, be- s így nem jöhetett a folyta- értünk a nógrádi dombok kö- tás sem. A helytörténész vé­Ék IN leményének igazat adha- síneket, mielőtt Mátraszőllós tunk: a folytatással együtt térségébe visszavonultak, Pásztó legalább ott tartana megrongálták a vasúti beren- rna már, mint Gyöngyös, dezéseket, felrobbantották a Vagy tovább. A nyolcvan év vasúti és közúti hidakat. A alatt azért voltak itt vidám- megyehatárt ma feldübörögve forgatagos dolgok is. Ma is jelzőt is. Negyvenöt tavasza emlegetik a húszas évek pász- óta azonban békés hétközna- tói piacait, a szerdai meg pokat, lobogós ünnepeket él a pénteki hetipiacokat, amikor pásztói állomás, amely mö- hatalmas tömegeket engedett gött egy törekvéseiben mél­át ez az állomás. És hatal- tányolható nagyközség fesze- mas terheket, változatos ba- geti örökölt kereteit. Ipart te- tyukat, csomagokat. A hét lepít, fejleszt, néhány évtized majd’ minden napjára esett alatt szívósan ledolgozza az valami, mert hétfőn és csü- Almássyak profitéhségéből ke- törtökön meg alaposan megra- letkezett hatalmas hátrányt, kodva sokan vonattal indultak Nem a múltra hivatkozva te- a gazdák közül Salgótarjánba, szí ezt. pedig lenne mire hi- a szokásos hetipiacra. vatkozni. Budával egyenlő jo­A legendák, elképzelt szép gokat élvezett régen, amikor csodák közé tartozhat a játék város volt. Szerepe nőttön nő, —, azért játék, mert tudomá- iparszeirvező, lakóterület-építő, som szerint hitelt érdemlő körzeti kultúrközponttá erősö- nyoma nincs — miszerint a dik, s miközben a sokat em- pásztói állomásépület tomá- legetett infrastruktúrát meg- cos peronján, az állomást öve- változtatja, várossá válik má­zó nagy fák környékén meg- ga is. fordulhatott Mikszáth is. A' LEHÚZOM a vonatablakot, rosszak közé meg az tartozik, hogy jobban lássam a nyolc- hogy 1920—30. között sok szá- vanéves állomást. Körzetébe zan vándoroltak el az akkor ma harminchat község tarto- már régen községi rangra zik. Esti félhomályban is ba- visszalépett, egykor volt vá- rátságos a homlokzata, kör- rosból. S a tengerentúlra is nyezete, peronjának korlátját az állomásról indultak az em- mindig támasztja néhány gon- berek. Az első világháború dolatban utazó fiatal. Pásztó- pásztói katonái csakúgy, mint ról ma nem elvándorolnak, a második világégésbe bele- letelepednek az emberek. A hajszoltak, erről a peronról képzeletbeli kalauzt a város­léptek a vonatlépcsőre, soku- szervező szakember váltja fel. kát soha többé nem látták. Azt mondja: A háború felfokozza az álló- _ pásztó következik, mások jelentőségét. A néme­tek itt sem kímélték a vasúti T. Pataki László Öíven új kötet több mint félmillió példány Mezőgazdasági könyvhónap, 1978 Péntek délelőtt Makón Sar­lós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke ünnepi köszöntőjével megnyi­tották a 21. mezőgazdasági könyvhónapot. ötven könyv, több mint fél­millió példányban kerül a könyvesboltokba és kaphatók lesznek a régebben megjelent kötetek is. A mezőgazdasági könyvhónap könyveinek kia­dásban a Mezőgazdasági Ki­adó mellett részt vett az Aka­démiai, a Kossuth, a Közgaz­dasági és Jogi, a Medicina és a Műszaki Kiadó is. A könyv­terjesztés és a könyvtárak munkatársai mindent meg­tesznek a könyvhónap sike­réért, — ami nem csupán a könyvek minél nagyobb számban történő eladását ’e- lenti, hanem az ismeretter­jesztő, népszerűsítő rendezvé­nyek, kiállítások, író-oivssó találkozók, szakirodalmi an­kétok, szakmai tanácskozások szervezését is. Az országban mintegy 1200 író-olvasó talál­kozót fognak tartani a hónap folyamán. A megjelentetett könyvek sokféle igényt igyekszenek ki­elégíteni — a nagyüzemi ter­melés szakemberei, az agrár­értelmiség és a szakmunká­sok rétegét tájékoztatni a leg­újabb eredményekről, mód­szerekről, a mezőgazdaságban dolgozó hiányos végzettségű­eknek önművelődési lehető­séget adni, a kisárutermelés- be, háztáji munkába bekap- csolódóaknak kézikönyveket nyújtani. Az utóbbi csoport­ban vannak a legnagyobb pél­dányszámú művek — a könyv­hónap egyik újdonsága, Ba­lázs Sándor—Filius István: Zöldségtermesztés a házikert­ben például 60 ezer példány­ban a tizenegyedszer kiadott Prohászka Ferenc: Szőlő és bor című könyv szintén 60 ezer példányban jelenik meg. Az ökológiai szemlélet elmé­lyítését szolgálhatják a köny­vek közül Márton János: Az integrálódó mezőgazdaság, a Dobos Károly szerkesztette Kukoricatermelési rendsze­rek gazdasági értékelése és a Kiss István szerkesztésében kiadott Élelmiszeripari válla­latok üzem- és munkaszerve­zése. Nemzetközi kitekintést is biztosít többek között Runov: Iparszerű szarvasmarhatartás az USA-ban és Kanadában című könyve. A sokat forga­tott kiadványok közé fog tar­tozni bizonyára a tsz-tagok kézikönyvének harmadik ki­adása. Nógrád megyében 6-án, hétfőn délben a megyei taná­cson megnyitandó könyvkiál­lítással kezdődnek a progra­mok, amelybe remélhetőleg minél több termelőszövetke­zet és művelődési intézmény bekapcsolódik kiállítások ren­dezésével, találkozók szerve­zésével, könyvvásárok tartá­sával. Gépnyelvre fordítanak Ä szurdokpüspöki termelőszövetkezet tagjai, Horváth György, Kelemen Gyula, Virág Mihály és a többiek, újabb kazlat bontottak meg, hogy a közös gazdaság majorjába, a szarvasmarhákhoz alomszalmát vigyenek. A Sóderbánya-dűlőből a sáros utakon nehezen birkózik a traktor, a 320 fejőstehén azonban nem maradhat gondozatlan. „A számítógép megszállott­jait a fiatalok közt találja meg” — igazított útba az SKÜ egyik vezetője. Ott is keres­tem. A rendszerszervezéssel foglal­kozó csoport vezetője Csabá- né Marosvári Márta 27 esz­tendős fiatalasszony. Csoport­ja a termeléssel kapcsolatos adatokat gépi feldolgozásra al­kalmas rendszerré állítja ösz- sze.-— Alepvető cél az, hogy a termelésirányításban használ­juk föl a számítógépet — tud­ta meg belőle. — Ennek azon­ban feltétele, hogy a kisegítő folyamatokat, a bér-, az álló­eszköz-, a készletgazdálkodást is számítógép irányítsa. Mert csak ha ezeket megoldottuk, tudjuk a technológiát is befo­lyásolni. • — Most hol tartanak? * — Az anyaggazdálkodás számítógépes megoldásán dol­gozunk. Ennek az az előnye, hogy számítógéppel folyamatos és naprakész az anyagkészlet­c_A SZOCIALISTA cTVIAGYAR TÁRSADALOM születését^ 4. A Központi Statisztikai Hi­vatal vizsgálata szerint 1973- ban az aktív keresők 58 szá­zaléka tartozott a munkásosz­tályhoz, 14,6 százaléka a szö­vetkezeti parasztsághoz, 24 százaléka a szellemi dolgo­zókhoz és 3,4 százaléka a kis- árutermelőkhöz. Napjainkban tehát az aktív keresők többsé­A wnunhásosstály gét alkotja a munkásosztály, amelyhez soroljuk a statisz­tikai gyakorlatban a mező- gazdaság szövetkezeti szekto­ra kivételével az összes fizi­kai dolgozót, valamint a szel­lemi dolgozók közül a terme­lés közvetlen irányítóit; mű­vezetőket, technikusokat, disz­pécsereket; raktárosokat; for­galmi, szállítási irányítókat. Az aktív keresők osztály- és rétegtagozódása (0/0) 1949. 1960. 1970. 1973. Munkásosztály 38,8 50,8 57,1 58,0 Szövetkezeti paraszt 8,3 16,0 22,3 24,0 Ivisárutermelő 50,7 21,1 3,2 3,4 Tőkés, földbirtokos vagyonából élő 1,9 0,1 — — Ö s s z e se n : 100,0 100,0 100,0 100,0 szik a szocialista életmód tér­hódításában és általánossá válásában is. A munkásosz­tály általános műveltségének, szakmai képzettségének eme­lése, új és növekvő szüksége­lteinek kielégítése nem csu­pán gazdasági, hanem lénye­ges társadalompolitikai fel­adat”. Már az eddigiekben is utal­tunk arra, hogy a munkás- osztályhoz tartozók száma a szocialista építés időszakában közel megduplázódott. Ez a kások száma és aránya fog növekedni. Magyarországon korábban elhangzottak olyan nézetek, hogy a munkásosztály nagy­arányú számszerű növekedése, valamint azok a társadalmi átrétegződési folyamatok, amelyeknek során a munkás­osztály legjobbjai vezető po­zícióba kerültek és a szám­szerű növekedés főleg parasz­tok és azok gyermekeinek munkássá válásából adódott, a munkásosztály „felhígulását” eredményezték. Ennek a fel­fogásnak azonban élesen el­lentmond az, hogy a szám­szerű növekedés időszakában, de különösen az elmúlt 15 esztendőben jelentősen nőtt a munkásosztály általános és szakmai műveltségi színvona­la. A munkásosztály aktív keresőinek iskolai végzettsége és foglalkozási minősége 1949—1973. (0/0) 1949. 1960. 1970. 1973. Az MSZMP politikáját fo­lyamatosan a munkásosztály vezető szerepének érvényesí­tése határozza meg. A párt Központi Bizottsága 1958-ban és 1974-ben kiemelten is fog­lalkozott a munkásosztály helyzetének elemzésével, az ebből adódó feladatok megje­lölésével. Legutóbb pedig a párt XI. kongresszusán elfo­gadott programnyilatkozat ál­lapította meg, hogy „szocialis­ta társadalmunk vezető osz­tálya a munkásosztály. Veze­tő szerepe a szocializmus épí­tésének időszakában mindvé­gig megmarad, társadalmi be­folyása tovább erősödik. Nö­vekszik politikai felkészült­sége, általános és szakmai műveltsége. Tevékenységé­ben csökken a szakképzetlen, nő a szakképzett munka ará­nya. Soraiban emelkedik a magasabb képzettségű munká­sok száma, új igények és ké­pességek is kifejlődnek, ame­lyek elősegítik mind több munkás aktív részvételét a termelési folyamatok irányí­tásában, a közéletben, a közügyek intézésében. A munkásosztály szerepe növek* számszerű növekedés pedig elsősorban az ipari-építőipari ágazatokban volt jelentős. En­nek eredményeként a mun­kásosztályhoz tartozók között 0—7 osztály 8 osztály Érettségi 80 18 2 66 30 4 40 52 8 35 56 9 Összesen: 100 100 100 100 57,6 százalék az ipari-építő­Termelés közvetlen irányítója 3 3 5 5 ipari fizikai dolgozók aránya. Szakmunkás 29 32 37 40 Az 1960-as évektől kezdve Betanított munkás 14 27 31 31 az ipari fizikai dolgozók szá­Segédmunkás 54 38 27 24 ma a korábbinál mérsékel­tebb ütemben emelkedett, Összesen: 100 100 100 100 majd 1970 után némileg visz- szaesett és ugyanezen időszak­ban az építőipari munkásság növekedése is lassúbbá vált. Lényegében arról van szó, hogy 1970-re az ipari-építőipa­ri munkások száma elérte azt a szintet, amely gazdasági­társadalmi fejlődésünknek megfelel, és a jövőben arra számíthatunk, hogy a fejlett országokra jellemző átalakulá­si folyamatoknak megfelelően elsősorban a harmadik szek­torban foglalkoztatott mun­Míg 1960-ban csak a mun­kások egyharmada, addig napjainkban már kétharmada végezte el legalább a 8 osztá­lyos általános iskolát, nőtt a szakképzett munkások aránya, és a 30 év alatti szakmunká­soknak már közel egyharma­da rendelkezik érettségi bizo­nyítvánnyal is. A számszerű növekedés te­hát nemcsak a munkásosztály arányának, hanem társadalmi súlyának növekedésével is együtt járt. A munkásosztály­hoz tartozók több mint 90 százaléka a felszabadulás után vált munkássá és így társa­dalmi helyzetét éppúgy, mint tudatát már a felszabadulást követően kialakult szocialista társadalmi viszonyok határoz­zák meg. Kolosi Tamás (Következik: 5. A PARASZTSÁG) szint figyelése. így elérhetjük, hogy a készletszint nem túl magas, nem is alacsony, ha­nem a legoptimálisabb mérté­kű. — Ez gép nélkül nem old­ható meg? — Jelenleg kézi nyilvántartás van az anyagosztályon. Ez eléggé nehézkes, mivel annyi­féle anyag van, amennyit le­hetetlen fejben számon tartani. De ha géppel dolgozunk, ha­mar megtudjuk, hogyan ál­lunk, miből van elegendő, mi­ből mennyit kell rendelni. így csökken a tapasztalat szerepe, mert tényekre támaszkodha­tunk, amj biztonságosabb. — Mindez a folyamatos ter­melésen kívül a gzadaságossá- got is elősegíti... — így van. Az adatszolgál­tatás gyorsaságával az anyag forgási sebessége is fokozódik. Ily módon a termelés növe­kedésénél kisebb arányban kell a készletszintet emelni, ami csökkenti az eszközlekö­tési járulékot. Ügy tudom, már tavaly is jelentős össze­get takarított meg ezzel a vál­lalat. — A rendszerszervezőnek ha­talmas számoszlopokon, táb­lázatokon kell eligazodnia ah­hoz, hogy a vállalat munkáját egv komputerrel segíteni tud­ja. A külső szemlélőt vissza­riasztja egy-egy számsorral te­li „készlettabló”... — Szerintünk ebben nem a számoszlopokat kell nézni, ha­nem a gyakorlati hasznot. Mert a számítógépes adatfel­dolgozás hatalmas manuális munkától szabadítja meg a szakembereket. Ezekre a szak­emberekre továbbra is szükség van, mert csak minimális munkaerő szabadult fel. de az apró-cseprő számítások lélek­ölő adminisztrálások helyett értelmesebb munkát, elemzé­seket végeznek, ami további jó eredményeket hoz. — ön az egyetemen ilyen szakra járt, ebből a témából készített diplomamunkát is. Mi a vonzó a számítógép világá­ban? — Az, hogy nagyon érdekes. Jól mondta a főnök, hogy „megszállottak”, akik ezzel foglalkoznak, mert tényleg sa látunk, se hallunk, ha bele­merülünk a munkába. Sok­oldalúságot követel; ismerni muszáj a vállalat egész gaz­dálkodását. Állandó kapcsolat­ban kell lenni a szervekkel, akikkel együtt dolgozunk, jár­tasnak kell lennünk a tevé­kenységükben. Mert ezt a munkát nem végezheti senki úgy, hogy bejön és leül az író­asztalhoz. .. mól— NÓGRÁD - 1978. február 4., szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents