Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-03 / 29. szám

CSAK A UAVIGÁTOK TVD07T __«n»-. «ATAPÜCTALMT T V A3 OM AU TÖRTEM KE TÓIT ODA PO MT ■EGYßlZTOS^ j FRA/VK TO EVE REPÜL, ES MÉG EGYSZER SEM HIBÁZOTT. ROBorme $ ' REPÜLŐ6 EP-AMYAHAJŐ i DOHOGVA SZELTE A TFMGERT. A REPÜCÓ'SÖK RABIMJA&AM 'A2ÓMBAM8AÍ OŐSLAT^A/ÖMÁ CSEMQ ÜTÖTTTAMVÄT, Azo' REZÉBEN. VOCT.AHl&A. — TÉíEPK TRAGÉDIA TÖRTÉNT MAR ERREEELS. 7 út a fogon és hotelességen Szakikám, hogy megy? „NÁLATOK hogy van? Ér- hallgatom, eszembe jut egy segítséget kérnek. És a leg­deklődnek róla év közben is, üzem, ahol hogy megy szakikám? És ho- tam. Ott ez nem fordulhatna gyan viselkednek a többiek?” elő: a személyzetis, a műveze­A téma, amellyel kapcsolat- tő év közben is érdeklődik a ban ezek a kérdések mosta- felnőtt diákoknál, miben van nemrégiben jár- több tárgy érdekel is. Szó­val, nem értem, hogy miért idegenkednek az asszonyok a tanulási »hobbim« miatt...” nában sűrűn elhangzanak, a tanulás. Sorstársak — munka nehézségük, hogyan készül­nek. Maga is levelezőn vég­mellett tanulók és munkatár- zett, szakma után szerzett saik eszmecseréiben ma már érettségi bizonyítványt. Tud- ezek a fő kérdések, hiszen a ja, ki miért szánta el magát tanuláshoz való jog, a tanul- a továbbtanulásra, kapcsolatot hagynák _ m ün„( tart azokkal az iskolr1-1’"' ahová legtöbben járnak. Hogy lemorzsolódni nem fog, az biztos, hiszen ő ma­ga látja értelmét a „pusztán műveltséggyarapító” tanulás­nak. De a szájíze kesernyé- sebb... Mások talán abba is lemorzsolódás ■mányi szabadság kiadásának tart azokkal az iskolákkal, „„„f. ívi -okait kutaté vizsgalatok mu­kötelessége természetes. (El­tűnődöm egy pillanatra a két tábor közül valamelyikbe MÁS ELŐJELŰ panasz cs-ú­már-már mindenki beletarto- szott ki egy fiatalasszony szá­tatják, hogy a tanulmányok megszakításának oka leggyak­rabban az, hogy elvesztik a hitüket, kedvüket a felnőtt zik, hiszen ritka az a munka- ján. Ö J“* ^ díátafc éW'hogy hely, ahol senki sem tanul. De mégis, egy csoport kivételt (ami egészen jól sikerült). A' munkatársnőim tudják, csupán statisztkaszépítő, a jelent: a pedagógusok, az ok- hogy nem könnyű két gyerek hrigdávállalást gyarapító do- kivételesek mellett a tanulás, azt is lát- log a tanulas (hlszen nem tatók. Persze, a között is akad kivétel, hiszen ják, emiatt a munkából nem ők is továbbképzik magukat, akarom kihúzni magam, in kérdezik sosem, mit szeret, l mi érdekeset hallott, mit le. sőt. az ő munkatársaik is...) Bosszúság, sajnálat és kár­kább műszakot cserélek. hasznosítani), vagy azt. Mégis, mióta iskolába járok, h°ff. nyűgnek feleslaSe* _ld°- öröm keveredett annak a kő- megváltozott kissé a légkör ,„_c.sa, munkaido-k!­zépkorú férfinek a szavaiban, körülöttem. Még akkor kezd- ga^ 'v, ja a munkatar- aki egy távollévő munkatár- tem bele, amikor gyermekgon- . ' . ?, az u °D.Dl sáról szólt a vele utazóknak: dozási szabadságon voltam a ... „J1 az0K ls — „Na, most izzad a Jóska! két kicsivel — ki akartam salc Évközben mindig hetente egy használni ezt az időszakot. . , , ... - , , délután illetve már délben Szeretem a szakmámat, ha Pf!kul tanulnak. Ha nézetet erősítik, a kedvezményeket veszik ki, de nagyon félgőz az érdeklődés, az odafigyelés hiányzik, mindkét fél — a ta­nuló dolgozó és környezete, főnökei — egyaránt könnyen a „hitelrontás” bűnébe esik. AZ ALKOTMÁNY, a tor­ját is, most is épp a idején tanul...” Ahogy akaratlanul is hajrá ki­Mitől hobbi a hobbi? Királyi madárként ismerték együtt hölgyek is kilovagol ősidők óta a sólymot, fejedel- tak a vadászatra. A meglehe­mi, főúri vadászatok elenged­hetetlen kelléke volt a ke­tős nagy súlyt, másfél-két ki­logrammot is kitevő nagy »lelépett«, »iskola« — felki- végzek, akkor sem akarok író­áltással eltűnt. Halottam egy asztal mögé ülni. Pedig erről ismerőstől, hogy a gimnázi- mindnyájan meg vannak győ­umban igen ritkán látták. Ha- ződve, hogy úgy lesz... Nem zament? Biztosan. Most kap- értik, hogy a tanulás kedvé­kod, szabadságot vett ki még ért, a tudás kedvéért vettem a tanulmányi mellé. Mi meg- elő a könyveket. Nem akarok vények, rendeletek előírják és csináltuk mindig az ő meló* széttárt karokkal sajnálkoz- szabályozzák a tanuláshoz va­ni, hogy »Én ezt sajnos, nem ló jogot, az ezzel kapcsolatos tudom, kérdezd meg apá- kötelességeket, kedvezménye­dat...« ha a gyerekek majd két. Arról nem rendelkez­őnek, hogy a tanulás, a tudás becsületét hogyan lehet erő­síteni. Sok helyen persze már ennek is kialakult gyakorlata van: vizsgák után kötetlen, baráti beszélgetésre hívják össze a „diákságot”, a mű­szakiak év közben is szívesen nyújtanak segítséget, „korre­petálnak” ha kell. Máshol hasznosítják a megszerzett tudást, feladatokat adnak, be­vonják a közművelődési te­vékenységbe, politikai mun­kába a képzettebb, több is­merettel rendelkező dolgozó­kat. Nemcsak a megszerzett bizonyítvány, végzettség je­lenthet „tőkét” a kollektíva számára, hanem az is, ha a tanulás folyamatában is ott állnak a dolgozók mellett, ha segítik abban, hogy ne ma­radjon holt ismeretanyag a meeszerzett tudás, hanem az emberi kiteljesedést, a széles értelemben vett művelődést szolgálja. G. K. M. esés testű, sebes röptű, jól sólymok azonban nehéznek idomítható ragadozó madár. A sólymok ma már szerte Euró­pában kiveszőben vannak, a fehér vadászsólymot hazánk­ban- már nem találhatjuk meg, alig néhány tucat ván­dorsólyomról érkezik hír a bizonyultak a hölgyek számá­ra, így ők kedvtelésből csu­pán a kisebb termetű, alig 15 —20 dekás kabasólymot tar­tották díszes láncon kezük­ben, amely vadászni ugyan nem tudott, de divatként. természetvédelmi hivatal ékesítőként ők is magukkal madártani osztályához, csupán vitték a kis termetű ragadozó a kerecsensólymokból és az madarat. A kabasólyom r.e- apró termetű kábákból lelhető ve angolul hobbi, és innen fel több példány Magyaror- terjedt el szerte a világon a szágon. kedvtelés, szórakozás fogal­A régi időkben, amikor a mát kifejező szó. fejedelmek, főurak kedvelt Magyarországon is nagy ha- vadászmadara volt a sólyom, gyományai voltak a soiymá- akkor is ritkaságszámba ment. szatnak, a királyi udvarokban Egy-egy sólyomfészek kirab- Zsigmond és Mátyás idejé- lásáért — köztudott, hogy ben és az erdélyi fejedelmek magas, megmászhatatlan szik- udvartartásának jelentős szó- iákra rakja fészkét a ritka rakozása volt a sólyommal madár — életüket kockáztat- történő vadászat. A fősoly- ták, de megérte a fáradságot, mászmester a királyi, főúri mert egy-egy jól kiképzett udvarok magas rangú és vadászsólyomért vagyonokat egyik legjobban fizetett em- fizettek a fejedelmek, nemes bere volt. Magyarországon a urak. A solymászat története solymászat hagyományát fel­megemlékezik olyan sólyom- újítva ma is működnek tár­vásárról. ahol egy gazdag fő- saságok, de a természetvédel- úr vidéki kastélyt adott cse- ml hivatal szigorú rendszabá­rébe a jó vadászsólyomért, de több száz aranyat is fizettek egy-egy ritxább példányért. Ma is nagy árat ér a só­lyái miatt néhány tucat, va­lóban sólyommal vadászó solymászt tartanak számon. A sólymászhobbi kedvelői lyom, és a természetvédelmi azonban megoldást találtak és hivatal szigorú törvényei 50 ezer forinttal büntetnek egy- egy sólyomfészek megbolyga- tásáért. tojás vagy fióka el­rablásáért. Ennek ellenére rájöttek, hogy a sólyomalka­tú madarak közül a kánya ugyanúgy idomítható, vadá­szatra éppen olyan jól be­fogható, mint a sólyom. Ez a számuk fogy, hiszen a meg- karcsú ragadozó madár ugyan­változott természeti viszonyok úgy megfogja és levágja a nem kedveznek a vadon élő gémet, fácánt, vadlibát, mint és csak háborítatlan körül- hírnevesebb vetélytársa. Az mények között szaporodó só- ősi hobbi így ismét elter- lyomnak. jedhet Magyarországon — Kevesen tudják, hogy a természetesen csak szigorúan hobbi szó, ami ma milliók szervezett keretek között, hi- kedvtelésének, szabad idejük szén ma már a kányát is vé- eltöltésének fogalma, a soly- déri kell. Barnakánya vi- mászatból származik. Angliá- szonylag még szép számmal ban, a solymászat egyik ősi akad, de a vöröskánya már fellegvárában terjedt el az a csaknem kiveszett, szokás, hogy a férfiakkal Fényes Tamás Mai ív a jánlatunk ■ 20.25: A pénz komédiája. Furcsaságok a pénz körül. A pénz — „a gazdasági életben általános értékmérő­ként és csereeszközként hasz­nált érme, bankjegy, állam- iegv” — mindig többet je­lentett ennél a meghatározás­nál, ami pedig lényege. Ta­lán azért, mert nem kizáró­lag a gazdasági életben tölt be fontos szerepet... Mensáros László és Sztankay István segítségével —. ame­lyet az életből és az iroda­lomból lestek el a műsor ké­szítői. Irodalmi részletek és riportok, dalok hangzanak el, amelyek mind új arcát mu­tatják be a régi ismerősnek; a pénznek. Közreműködik még Bencze Ilona, Blaskó Balázs, Gobi Hilda, Hollai Kálmán, Huszti Péter. Kalo­csay Miklós, Körmendi János, Mindenesetre ezen az es- Liska Zsuzsa, Márkus László, tén alkalmuk lesz végigjárni Psota Irén, Szacsvay László, a pénz komédiájának útját— Schütz Ila, Tímár Béla. Dübörgő csend Szijj Miklós első egész es- tét betöltő játékfilmje, a Dü­börgő csend, Mocsár Gábor Ég alatt, föld felett című kisre­gényéből született, a rendező forgatókönyve alapján. Ab­szurd, meghökkentő, furcsa cím, s ezt az elsőfilmes ren­dezőnek sokan megjegyezték már. A kérdésre így vála­szolt: A film „nagyon csen­des. pusztai tanyavideken játszódik, ahol még az állat- hangok is a csendet növelik- Mikor az olajfúrás elkezdő­dik, éjjel-nappal hallatszik a motorok hol csendesebb, hol hangosabb dübörgése. Ez ze­nei aláfestésként végigkíséri a filmet. Átvitt értelemben meg azt jelenti a film, hogy ma milliók élnek ilyen lát­szólagos csendben, de ez a cs-nd dübörög bennük, mert keresik helyzetük magyaráza­tát, az életük értelmét”. A frappáns és filozófiai! ag is megalapozott válasz két fontos dolgot elárul a film­ről. Az egyik: története egy filmben eddig még fel nem dolgozott közegben, az olajbá­nyászok, az olajmunkások kö­rében i játszódik; másik: olyan társadalmi és erkölcsi kérdéseket vizsgál, amely minden ember életében dön­tő fontosságú egyéni és kö­zösségi boldogsága, boldogu­lása, benső energiáinak alko­tó felszabadítása szempontjá- fogalmazódnak meg a néző ként dolgozott a Ganz_MÁ- ból. előtt, anélkül, hogy a rendező VAG-ban, s onnnan állami ösz­A drámai történet közép- hőse cselekedeteinek megíté- töndíjjal került a Színhaz- pontjában egyszerű hétköz- lését teljességgel vállalná, és Filmművészeti Főiskolára, napi szerelmiháromszög-tör- Hiszen a rendezői szándék 1965-ben végzett, rendezőasz- ténet -áll, és mégis sokkal szerint sokkal fontosabb a szisztenskedett és több kisfil- több ennél. Jelzi a napi néző állásfoglalása, önálló vé- met alkotott, főként építésze- ügyeskedéseken - felülemel- leményalkotása: döntsön ő, ti témákban. Első játékfilm­kedő értelmes élet igénye kinek van igaza, és egyálta- jének főszerepét Madaras Jó­megtalálásának szükségessé- ián mi az igazság ebben az zsef, Szabó Gyula és Ladik gét, az önmagunkért és tár- igazán „életszagú”, valóságos Katalin alakítja, sainkért vállalt felelősség történetben. a Dübörgő csendet február morális követelményét. Mind- Szijj Miklós, a film rende- 2—5-ig a balassagyarmati ezek a gondolatok a főhős zője a középiskola elvégzése Madách Filmszínházban te- Gáspár személyén keresztü án hat évig motorszerelő- kinthetik meg az érdeklődök. Film az olajmniiLásókról Madaras József a Gáspár szerepében. morális konfliktusokkal vívódó főhős, A Szovjet Irodalom februári számáról Fiatal orosz írónő, Lílija tozik, amelyik gyerekfejjel kölcsi próblémáit vizsgálja’*,’ Beljajeva regényével ismer- élte át a háborút, s az azt Legfőbb írói céljának a kis- kedhet meg az olvasó Ma- követő nehéz éveket. Hét év polgári életérzés, alkalmaz- gyarországon először a Szov- nem számit című regénye kodóképesség buktatóinak be­jét Irodalom februári szarná- művei sorában a második, és mutatását tartja, főleg sze- ban. Beljajeva értelmiségi saját vallomása szerint ebben mélyes konfliktusok segítsé- környezetben nevelkedett, s is, mint minden írásában gével. Ábrázolásmódja a rea- ahhoz az írónemzedékhez tar- „napjaink társadalmi és er- lista hagyományokhoz kap­— EMBER A VIZÉÉN. LE A MgmocsómKOj* csolja írásművészetét. A Líra rovatban és a két nyelven közölt alkotások kö­zött a most hetven éve szü­letett, s öt esztendeje elhunyt Leonyid Pervomajszkij verse­it olvashatjuk Baranyi Ferenc előszavával. Pervomajszkij neve ismerősen hangzik Ma- gyarországon, hiszen Petőfi és Radnóti verseinek ukrán fordítója. A személyes barát­ság méiy szálai fűzték Hidas Antalhoz és Kun Ágneshez. Alkotó, a magyar irodalom ügyét szolgáló barátság volt ez, láthatjuk abból a doku­mentum értékű négy levélből is, amely betekintést enged a műfordítás műhelytitkaiba is. Ezeket szintén két nyelven közli a folyóirat. Harminc év tanulságai cím­mel Molnár Ferenc kulturális államtitkár a Szovjetunió és Magyarország között 1848. február 28-án dokumentum­ban, a barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződésben is rög­zített kapcsolat jelentőségét értékeli a kulturális élet fej­lődése szempontjából. Az együttműködés a „legjobban felfogott nemzeti és interna­cionalista érdekünk, a leg­újabb kori történelmünk nyúj­totta lehetőség egyedül ész­szerű kihasználása, politikai kötelességünk a magyar nép előtt” — hangsúlyozza Mol­nár Ferenc. A Művészet rovatban Mihail Rommról, többek között az Egy év kilenc napja és a Hét­köznapi fasizmus című világ­hírű filmek rendezőjéről ol­vashatunk emlékező írásokat Nemeskürty István és Inno- ben+vij Szmoktunovszkii tol­lából, s a moszkvai Bartók- bemutató kapcsán Gách Ma­riann interjúját Mikó And­rással, A kékszakállú herceg vára rendezőjével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents