Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-24 / 47. szám

Szafcaszsyülés, pörkölttel... „Végy egy jókora katlant, tfzkilónyi húst, körülbelül ugyanennyi hasábra vágott burgonyát, fűszert, mindenfé­lét '— nem 'hiányozhat a cse­resznyepaprika ! —, néhány szál zöldséget. Ha a lassú tű­zön megpuhult a bő lére eresztett hús, főzd bele a bur­gonyát!” Türelmes munkával, a szabad ég alatt így készül a pörkölt hosszú lével Fábián István-módra. De nem főzési tanácsadást szeretnénk tartani. Amíg a nyugdíjas rendőr százados egy vasárnap délelőtt a már sok helyen kipróbált és meg­dicsért recept szerint az ebé­det főzte, a kozárdi pártház­ban igen komoly munka folyt. Munkáját értékelte, feladatait szabta meg a Gubis Ferenc nevét viselő pásztói járási ön­álló munkásőregység IV. sza­kasza. Az elmúlt év sikeres tevé­kenysége mellett szóló tényt a korábbi egységgyűlésen az al­egység minden tagja megis­merte: a szocialista verseny­ben a IV. szakasz a második helyezést érte el. Kiss János alegységparancsnok mégsem a sikerek felidézésével kezdte beszámolóját. A- holnapról, a most kezdődött kiképzési év követelményeiről szólt. Nem kevesebb, mint tizenhat esetét említette hirtelenjében annak, hogyan is járulhat hozzá sze­mélyes munkájával a munkás­őr az eredményekhez. Akik kicsit is ismerik a munkásőröket, tudják, hogy a kiképzés, a harckészültség fo­kozása csak egyik feladatuk. Bizonyította mindezt a IV. szakasz gyűlése is. — Feladatunk a cselekvési programokban megfogalmazott célkitűzések megvalósításához való aktív hozzájárulás — mondotta többek között a parancsnok. — Kérjük a mun­kásőr elvtársakat, hogy legye­nek kezdeményezőek és példa- mutatóak a termelésben. Eh­hez az is szükséges, hogy akik még nem tagjai a szo­cialista brigádoknak, csatla­kozzanak a kollektívákhoz. Sok egyebet is figyelembe vé­ve, a feladatok így summáz­hatok: a követelmények to­vább növekednek, minőségi munkát kell végezni. Az alegységgyűlésen meg­emlékeztek a szakasz élenjá­róiról, elmúlt évi kiváló mun­kája alapján dicsérő oklevelet adott át a parancsnok Völgyi Mátyás, Kelemen József és Pálinkás Károly munkásőrök­nek. A szocialista versenyben a rajok közül pedig a III. került az élre. Megható pillanatok követ­keztek. Húszéves szolgálat után búcsúztatta a szakasz a leszerelő Papp Károlyt, aki sokáig parancsnokhelyettes is volt. Apró ajándék emlékezteti A sokrétű követelményre az együtt végzett kemény mun­mégcsak utalni is nehéz. A munkásőr jó harcos és pro­pagandista; cselekvő részt vállal az állományépítésben; szívügyének tekinti az ifjúság hazafias és honvédelmi neve­lését. Erről többek között a következőket mondotta Kiss János alegységparancsnok: — Fontos és kedves felada­tunk az ifjúság nev'lésében való részvétel. Rendszeresen felkészítjük feladataikra az úttörő munkásőröket, alegysé­günktől is összekötő segíti a pajtások munkáját. Kapcsola­tot kell tartanunk a KISZ- szervezettel, meghívjuk a KISZ-eseket összejövetele­inkre; együtt dolgozunk a községpolitikai célok megvaló­sításáért. kára, meg a derűs órákra. ■A­Amikorra összegezte felada­tait a Kozárdon „vendéges­kedő” palotás: munkásőrsza- kasz, odakünn elkészült a pörkölt. "Fehér asztal mellett, családias hangulatban folyta­tódott a beszélgetés. A közös emlékeket idéző, egymással évődő „civilekről” a külső szemlélő nem is sejthette vol­na, hogy munkásőrök. A kró­nikásnak viszont az volt a be­nyomása : ezek az emberek na­gyon közel állnak egymáshoz. Félszavakból is megértik a másikat. S ez akkor igazán hasznos, amikor egyenruhát viselnek, amikor fegyvert szo­rít a markuk. (k. g.) JÓTÁLLÁS holm; elromlik, a szerviz in­gyen javítja meg, sőt, ha a hi­Ismeretes, garanciális Á vevő ma már minden még kisebb-nagyobb arányta- séggel is törődjön, tartós fogyasztási cikk mellé lanságok és szervezésbeli fo- hogy valamennyi kis füzetet kap, amelyik iga- gyatékosságok (például a nép- gyárnak van kerete, ha ebből zolja: tulajdonosa garanciális szerű NDK-beli mosógépeket kifut — automatikusan rossz jogokat élvez. Ha a vásárolt csak a fővárosban tudják kar- bizonyítványt állított ki árüi­bahtartani, javításukat még a nak minőségéről. A kereten nagyobb vidéki városokban belüli mozgást már kevesebben ba súlyos, a terméket újra cse- sem szervezték meg...), ám ellenőrzik, holott az is érték- rélik. Tehát a jótállás a vá- annyi bizonyos: ma már mind- mérő. Különösen így van ez sárló védelme. Manapság meg- annyiunkat érinti a fogyasztó- az építőiparban, ahol már kró­szokott már, hogy a szavatcs sági idő egyre nő, amely nem­csak egyszerűen kereskedői furfang a forgalom növelése érdekében, hanem tanúsítja az áru jobb minőségét is. si cikkek garanciája. Azonban a jótállásra köl­tött összegek mást is mutat­nak, amelyekre gyára válogat- Va2v ía" melyik fiigyei oda: a készí- ™ tett termékek minőségét. A garanciális javításokról veze. kak nem készülnek arról, hogy rT, ic Z-+AÍ. tet* grafikonok biztos szeiz­^ÄelfSél^yln ££ «Síként jelzik, ha baj van. ciális jogaival, pedig nem lenne érdektelen ez az adat. Az És nem mindegy — bármeny­nyire jó szavatossági feltéte- .. . , , ,, , leket kínál a gyár, s bármek­Ä38T SSCSZ fi: j^js^üsps, ™ hogy sokszorira.«. az összeg, amely egyletei or- m ml a „zu, «I eredményt és »ózó., tér hét ró az amúgyis szoronga­tott helyzetben levő szolgálta­tóegységekre. Ráadásul, min­Híven tükrözi ugyanis az élet­színvonal alakulását, az élet­mód változását minden olyan adat, ameiy a tartós fogyasztó- tesztelés eile si cikkekre vonatkozik. Nyil­vánvaló, hogy minél több tele­vízió, automata mosógép ta­lál gazdára, annál több erőt köt le a garanciális javítás és maga a lakossági szolgáltatás. Az sem közömbös, hogy a nére, a vásárló igazi biztonsága mégis csak az, amikor üre­sen marad a garanciafüzet bé­lyegzőinek helye. Mindenképpen nagyobb fi­gyelmet kellene szentelni ál­gyártó cég hónapokra, vagy talánosságban véve is a jótál- évekre vállal jótállást — jócs- lásnak, megkövetelni minden nikusan magas az ingyen vég­zett utólagos javítások nagy­sága. Akadt olyan építőipari vállalat, amelyiknek hat fel­épített házában kétezer (!) hi­bát számolt össze egy szakér­tőkből álló bizottság, miután a lakásfenntartó szövetkezet négyévi huzavona után sem tudta érvényesíteni garanciális jogait: a bírósághoz fordult, csak ezután egyezett meg a kivitelezővel. Ne szóljunk itt a lakók kálváriájáról, arról, hogy az építőipari vállalat sem mind egy: °ro n t ja" ITVá fia- készpénzzel akarja megvál­tani a hanyag munkát, mert sem ereje, sem ideje a garan­ciális javítások elvégzésére... Ennél az esetnél ugyanis az a fontos, hogy a kétezer hiba feltérképezése után is minden megy tovább, senki sem kere­si a vétkeseket. Pedig erről az oldalról nézve a jótállás is va­lamennyiünk zsebére megy! Tamási Ervin Bérelt, jövedelmeit, árak Tágabb értelemben az életszínvonalról Munkahelyen, baráti körben, amikor az életszínvonal kerül szóba, leggyakrabban kerese­tünk, családi jövedelmünk ala­kulását vetjük össze a fogyasz­tói áraknál tapasztalt valós, vagy vélt változásokkal. Az életszínvonalunkat meghatá­rozó tényezők közé soroljuk keresetünk növekedését, a nyugdíjat, a táppénzt, a csa­ládi pótlékot, a gyermekgon­dozási segélyt és időnként vál­tozó összegét is. Kevésbé érez­zük közvetlen befolyásoló té­nyezőnek, jövedelemnöveke­désnek a lakáshelyzet, az óvo­dai, bölcsődei ellátottság ja­vulását, az egészségügyre, ok­tatásra fordított kiadások nö­vekedését, s nem a fontossá­gának megfelelően vesszük fi­gyelembe a munkakörülmé­nyek alakulását, a munkaidő csökkenését, a közbiztonság kedvező helyzetét, a foglal­koztatottság szintjét, a szabad idő nagyságát és eltöltésének lehetőségeit. Az életszínvonalat alakító tényezők jelentős része — a szociális, a kulturális, egész­ségügyi ellátottság, a munka- körülmények, a létbiztonság — számszerűen nehezen meg­határozható, esetenként nem is lehetséges. Hatásukat vi­szont azonnal érezzük, ha valamelyikhez nem tudunk hozzájutni (például gyerme­künk elhelyezése az óvodában). Tehát a jövedelem a fogyasz­tás, az életszínvonal kulcsfon­tosságú mutatója. Emellett azonban még igen sok tényező meghatározza hogyan élünk, milyen életünk színvonala. Eb­ből is látszik, hogy az élet- színvonal. a lakosság élet- és munkakörülményeinek összes­ségét jelenti. Mérsékeltebb ütemben A IV. ötéves tervben az életszínvonal növekedése vi­szonylag gyors ütemű volt, a tervezettnek megfelelően ala­kult. A keresetek vásárlóere­jének növekedését mutató re­álbér évi átlagban 3,3 száza­lékkal, öt év alatt 18 százalék­kal növekedett. Döntően a társadalmi juttatások gyors szerepe volt a megvalósult központi bérintézkedéseknek. Ezek közül a legjelentősebb az 1973. évi márciusi. Megyénk­ben 30 ezer dolgozót érintett. A béremelés többletbérkihatá- sa meghaladta a havi 80 mil­lió forintot. A lakosság taka­rékbetét-állománya öt év alatt megduplázódott. A keresetek és a jövedelmek dinamikus növekedése mellett lényeges változás történt a ki­emelt társadalompolitikai fel­adatok megvalósításában. A tervezettnél több lakás épült, 1700 óvodai hely létesült, s több új gyárat vettek birto­kukba a dolgozók. Sokat re­konstruáltak, modern, kor­szerű gépek könnyítik a nehéz fizikai munkát. Bővült az üzemorvosi hálózat, új üdü­lőkkel gazdagodtak a vállala­tok. Eredményes munkánk jó alapot teremtett az életszínvo­nal további emelésére. A világgazdasági helyzet kedvezőtlen változásai miatt azonban gazdasági munkánk eredményeit az elmúlt terv­időszak utolsó éveiben, kül­gazdasági kapcsolatainkban nem tudtuk realizálni, ami népgazdaságunk egyensúlyi helyzetének és gazdasági fej­lődésünk lényeges feltételei­nek kedvezőtlenebbé válásá­val járt együtt. Emiatt a mos­tani tervidőszakban nehezebb feltételek gazdasági Ennek ellenére céljaink vál­tozatlanok. Továbbra is fo­lyamatosan fejlődik népgaz­daságunk és a lakosság élet- színvonala. Alapvető gazdasági köve­telmény, hogy a belföldi fel­használás a nemzeti jövede­lemnél kisebb legyen. Ez azt jelenti, hogy a lakosság élet-, színvonala az előző időszakhoz képest mérsékeltebben növek­szik. A terv előirányzata sze­rint a nemzeti jövedelem 30— 32 százalékos növekedése mel­lett a keresők reálbére 14—16 százalékkal, a lakosság reáljö­vedelme 18—20 százalékkal emelkedik. A beruházásokon belül nő a lakosság életszinvonalát köz­vetlenül is befolyásoló laká­sok, közművek, gyermekintéz- ütemű emelkedésének ered- mények, az egészségügy, az ok­anyagi jólét és a gazdasági hatékonyság növekedését. A jövedelempolitika alap­vető feladata a munka szerin­ti . elosztás következetesebb megvalósítása, valamint az alacsony jövedelmű családok anyagi helyzetének átlagos­nál gyorsabb javítása. Külö­nös figyelmet kell fordítani a nagyüzemi munkásság bér- és jövedelmi viszonyainak alakulására, az azonos mun­kát végzők kereseti arányaik­ban még meglevő különbségek megszüntetésére. A kereseti arányok javításában a koráb­binál is nagyobb szerepet kap­nak a központi bérpolitikai intézkedések. A társadalmi juttatások nö­velésének célja ebben a terv­időszakban is a családi jöve­delmek közti különbség mér­séklése. Alapvető feladatként jelentkezik a gyermeknevelés­hez nyújtott pénzbeni támoga­tások növelése, a gyermekin­tézmény-hálózat fejlesztése, az alacsony összegű nyugdíjak növelése. Az V. ötéves terv első két évére ütemezett jövedelem- növelő intézkedések megvaló­sultak. A nyugdíjemelés leg­kisebb összegét 50 forintról 70 forintra növelték. Bevezették a műszakpótlékot az iparban, a vendéglátásban, az élelmiszer­kiskereskedelemben, megva­lósult az óvodai, bölcsődei dol- között folytatjuk gőzök, az oktatásban, közműve- építőmunkánkat. lődésben tevékenykedők bér­emelése, valamint az egész­ségügyi dolgozók béremelésé­nek első üteme. Megyénkben a műszákpót­lék rendezése 20 .ezer, a köz­ponti béremelések pedig újabb 10 ezer dolgozó bérének je­lentős emelését tették lehető­vé. Ebben az évben a vállala­ti béremelések mellett köz­ponti jövedelemnövelő intéz­kedésekre is sor kerül. Ennek során kiterjesztik a műszak- pótlékot a szállítás, a hírköz­lés, a szolgáltató vállalatok, a kereskedelem, állami gazda­ságok eddig nem árintett te­rületeire. Sor kerül néhány szociálpolitikai intézkedésre. menyeként a reáljövedelem emelkedése meghaladta a reál­bérek növekedési ütemét. Megyénk lakosságának jö­vedelme, a bérből és fizetésből élők keresete az országossal azonos mértékben növekedett. A nagyüzemekben dolgozó munkások bére az átlagot meghaladóan nőtt. A kerese­tek dinamikus növekedésében a vállalatok eredményes gaz­dasági munkája mellett nagy tatás, a közlekedés részaránya. Az előbbiek fejlesztése a jö­vőben egyre inkább meghatá­rozza az életszínvonal emelé­sét. Központi alapból is Az V. ötéves terv további sajátossága, hogy előtérbe ke­rülnek az életszínvonal-növe­kedés olyan tényezői, amelyek egyidejűleg szolgálják az Nemcsak fogyasztók vagyunk Alapkövetelmény, hogy a fo­gyasztói árak, az életszínvonal- politikai célkitűzésekkel össz­hangban alakuljanak. Ezt csak többirányú és összehangolt te­vékenységgel lehet elérni. Eb­ben fontos szerepe van a ha­tósági ellenőrzésnek, de jelen­tős feladat vár a szakszerveze­ti, társadalmi ár- és kereske­delmi ellenőrzést vállaló aktí­vákra. Kadlót Sándor kán befolyásolhatja ez szavatosságra get. Persze, egyes cégtől, hogy ne csak ter- fordított össze- mékeinek forgalmával, hanem tapasztalhatók a szavatosságra fordított költ­A környezetvédelem korunk egyre sürgetőbb kérdése. A technikai fejlődés felgyorsította természeti környezetünk egyensúlyának megbomlását. Megállítása csak tudományos előrelátással lehetséges. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek­ben jelentős anyagi és emberi energiát fordítanak a kör­nyezetszennyezés megszüntetésére. A gyár laboratóriumai­ban az elmúlt hetekben kezdték meg az elhasznált vizek cinktartalmának vizsgálatát. A vizsgálat céljait szolgáló po- laxográphot Horváth György né laboráns kezeli. MifiiiiiiiiiMiMifiifiMitiniiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiMiiiiiiiimiiiiifiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiitiiiiiiHiiinitiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitriiiiiiiitiiiMlililHillfiiiiiiiHiiiliniiiiiiiiiiiiiiHfimMiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiMf A községeinkben működő Szécsénvi tapasztalat nagyközségi KISZ-bizottság és különböző tömegszervezetek- ~ J 1 " a népfront együttműködése? nek megvan a maguk sajátos vv „ „ — A folyamatos, rendszeres, feladata. Munkájuk hatékony- ivOZOSGll tervszerű munkán javítanunk ságának igen fontos mércéje, kell. Igaz. akad közös együtt­liogy a mindennapi feladatokat ^ g*m I/AivÁyt működési megállapodásunk, mennyire tudják összehangol- WJlCrdí£lVV#i9wli U ikUZwXl de ez csak az irattárban van. ni, milyen mértékben ismerik, Szécsényben a tanács, a nép­segítik egymás munkáját, mi- sadalmi munkára mozgósítjuk szolgálják. Említettem, hogy frontbizottság kiemelt fel­lyen színvonalon áll a koordi- a lakosságot. az új iskola, kollégium építé- adatként kezeli a bölcsődék, nációs tevékenység. A Hazafias Népfront nő- séhez társadalmi munkát szer- óvodák, iskolák napközi ottho­A .. , bizottsága kezdeményezésére a vezünk. Szorgalmazzuk az Egy, nának fejlesztését. Ahogyan a minfiíani mpaóiHnn" _Lt könyvtárral közösen összehív- nap Szécsényért akciót. Leg- népfronttitkár elmondta. a v ,, . KltÍ.T,v. -nhni • tak a Syesen levő kismamá- utóbb a községben élő kisipa- nőpolitikái határozat megvaló­a ’ ’ sfipiom kát. Az első összejövetelt kő- rosok részére szerveztünk fő- sítása, a nők közéleti tevé­vette a második, a harmadik rumot. Elmondták, hogy hol kenységének a fokozása szo­dom” elvnek érvényt szerez­ve elszigetelten birkóznak a feladatokkal. Nem azt kell nézni kié az ötlet, kié lesz az elismerés. A fejlődést, az elő­rehaladást kell mindenkor szem előtt tartani. Csak egy­más munkáját megértve, tá­— A HNF VI. kongresszusa és a többi. A program szerve­zésébe bevonták az ÁFÉSZ-t, fejlesztésbe bekapcsolódni, majd a művelődési központot. Ma a klub a művelődési köz­pont égisze alatt működik és az egyik legjobb klubok közé tartozik. A HNF kezdeménye­mogatva lehet eredményesen rátok6 köre™11 a™*nvusdííasok dennapi rnunkája során mit klubja. — Ma nem azt kutatjuk, hogy kinek az érdeme. Vala és hogyan tudnak a község- rosán összefügg a gyermekin­tézmények fejlesztésével. — Terveink között szerepel. dolgozni — vélekedett Tóth Endréné, a Hazafias Népfront­bizottság szécsényi nagyközsé­gi titkára. tesz a határozat megvalósítása érdekében? — A A tömegszervezet vezetőjé­nek elvi állásfoglalását a min­dennapi munkájában is tetten érhetjük. — A közoktatás-politikai ha­tározat megszabta a szülők pedagógiai műveltségének emelését. A megvalósítás ér­dekében együtt tevékenyke­dünk az iskolákkal. A szülők iskoláját közösen szerveztük, feladatok megvalósításába. Községünkben épül az új 12 — A tanácstagi beszámoló­tantermes iskola, ahová tár: ink, a falugyűlések ezt a célt kiemelt, feladatként határozta meg a munkások közéleti ak­tivitásának a fejlesztését. A k rn<vk hpflruttf.nt* naevközséei bizotfisáv a min- ml eletebe- Ü«y határoztunk, nagyközségi bizottság a min hogy leülünk beszélgetni és talán sikerül közülük többet is az ügynek megnyerni. Szécsényben nem elszigetel- kidolgozott feladattér- ten babérokra és vállverege- mennyien örülünk, hogy ezek vünkben szerepel a munkások tésekre várva tevékenykedik az emberek tartalmasán töltik közéletiségre nevelése. Nép- a HNF nagyközségi bizottsága, el szabad idejük egy részét. frontbizottságunk negyven Mindennapi munkájukat a Az iskolákkal, á könyvtár- százaléka munkás. A külön- többi tömegszervezettel koor- ral, a művelődési központtal böző munkabizottságokba több dinálva végzik. Segítik a ta- többsíkú, jó munkakapcsola- munkás fiatalt kívánunk be- nács, az intézmények célkitű- tot alakítottak ki. vonni. Fórumok szervezésé- zéseinek megvalósítását. Szer­_ A népfront igen fontos vel kiszélesítjük a közéletiség vező és irányító munkájukkal f eladata a községpolitikai cé- színterét. egyre több helyen^ lehet talál­lok megismertetése a lakos- — Az ifjúság nevelése ossz- kQzni a nagyközségben. Sággal, a dolgozók bevonása a társadalmi ügy. Milyen a Sz. F. NÓGRÁD — 1978. február 24., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents