Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

Emlékezés Verne Gyulára Születésének 150. évfordulóján Verne Gyula, akinek köny­vein világszerte — és nálunk is — generációk sora nevel­kedett gyermekkorában, ma is a legnépszerűbb szerzők közé tartozik. Az UNESCO most közzétett statisztikája szerint a legutóbbi tíz évben művei­nek példányszáma alapján a harmadik legolvasottabb Szerző a világon; könyvei — harminc nyelven — másfél ezernél több kiadást értek meg. Nálunk a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó a fel- szabadulás óta több százezer példányszámban jelentetett meg Verne-könyveket, ame­lyek közül a legnépszerűbbe­ket — Utazás a Holdba, Uta­zás a Hold körül, Bégum öt­száz milliója. Utazás a Föld körül, Hódító Robur, A világ alatt, a sarki jégtakaró meg­olvasztása, könnyűbúvár-fel­szerelés- klímaszabályozás, a földmeleg kihasználása, mes­terséges úszósziget, hangszó­ró, teleutográf. telex, nagy kapacitású akkumulátor, han­gosfilm, mélytengeri búvár­hajó. zseb-teng^ralattjáró, nagy sebességű gépkocsi, elekt­ronikus számológép, kompu­ter, különleges kombinált jár­mű (gépkocsiból, repülőgép­ből, hajóból és tengeralatt­járóból), szuperszonikus repü­lés, helikopter, mesterséges beltenger, keskeny nyalábú energia- (lézer) sugárzós, szu­perkönnyű és nagyszilárdságú Verne, aki a világot mozgatja műanyag, óriási tükrös táv- (Gill rajza) cső, könnyűbúvárok hadiha­jók ellen, beszélő levél, villa­Árpád. aki kitűnő könyvet is ™osakn?' fS- telefo"- - kombinációjaként úgynevezett S folytáthatnánk a sort. Qmért szeretjük Könyveinek tudományos értékéről lehet vitatkozni. De ura, Grant kapitány gyerme- írt róla a többi között el- . . . „ .. kei stb - újabb és ujabbki- mondja vernéről, hogy rend- Picturephone stb., stb. adasban teszik elérhetővé a szeres természettudományi és “ gyermekeknek* a fiataloknak, műszaki tanulmányokat nem folytatott. Amikor 1828 feb- Vonto DC Q vglncgn ruárjában a franciaországi fül Hu Cd U Vúlüdűy Loire menti kikötővárosban, Nantesban megszületett, jó­Vemével kapcsolatban már módú apja ügyvédi irodája műveinek hasznosságáról, régóta firtatták, jelenleg is örökösének szánta, de hama- fantáziagyújtó hatásáról, az mondogatják, hogy sokat té- rosan tapasztalnia kellett, emberi elme nagy lehetősé­ved. E kritikusok csupán egy hogy a cseperedő gyermeket geit felvillantó jelentőségéről dologról feledkeznek meg: az inkább irodalmi ambíciók fű- úgy gondoljuk, nem lehet és író például Hold-regényeiben tik. Párizsi jogászévek követ- nem is szabad. S Verne ér­nem törekedett arra, hogy az keztek, bohém társaságokkal, deméül ennyi elegendő is. akkor még csak elképzelések- nagy mulatozásokkal, de egy- Utaljunk talán a francia ben élő űrhajózásról valami- ben az írás, a kifejezés irán- Claude Roy egy szép esszé­fajta szakkönyvet írjon. Célja ti vágy határozott kialakulá- jére, amelyben így elsősorban a szórakoztatás sával is a fiatal Vernében. VSrne jelentőségét: volt; könyvei több-kevesebb Érdeklődése természettu- „Minden sorábar pontossággal kora természet- dományos és műszaki kérdé- teremt. S a világ ezt jól tud- tudományának eredményeit, gek felé fordult. Bújni kezdte ja. Verne Gyulát minden kor­megállapításait tükrözik, a könyveket, s mivel katonai Semmiképpen sem az ő hibá- szolgálatot sem teljesített, a méltatja világot ban. minden szélességi fokon és minden nyelven olvassák. ja tehát, ha ezek fölött sok hozzáférhető ilyen jellegű És amikor az öreg Verne úr, a derék nantesi ügyvéd, meg­meri- kapta a Nyolcvan nap alatt a Föld körül első kínai fordítá­sát, tudta, hogy zseniális fi­út nemzett, s nyugodtan halt meg. Mert nem igaz, hogy a mi világunknak öt kontinense tekintetben eljárt az idő. munkákat. Ez irányú tudását Hold-regényei mégis nagy tehát olvasmányaiból jelentőségűek, hiszen az tette, asztronautika nem egy ké­sőbbi világhírű úttörőjének r - ■ ■ • i_uz_ képzeletét lobbantották fel. tQV KIS VOTIICl iGilÓf S azért egy múlt századi író könyveiben tallózva, min- a technika álmodója azért van. Hat van. Európa. Afri- denképpen érdekes élmény nagyon-nagyon sok mindent ka, Amerika, Ázsia, Ausztrá- űrhajózási motívumokkal ta- előre látott. Vagy talán fo- li és Verne Gyula”, lálkozni. Bégum ötszáz mii- galmazzunk úgy: megsejtett liója című regényében, mint a már említett- Vernéről további védelemre, de ismeretes, hatalmas tömeg- szóló könyv például valósá- páns tömörsége miatt pusztító fegyvert, ólomburko- gos kis leltárt állított össze a idézzük még befejezésül Ray latú üveglövedéket készítenek technika nagy álmodozójának Bradburynak, az amerikai cseppfolyós széndioxidos töl- jóslataiból, tettel. A lövedék kezdősebes- Érdemes csali leltárszerűen sége a kelleténél jóval na- felsorolni, mi mindenről hal- gyobbra sikerül; ezért nem lőtt, álmodott — és írt — tér vissza a Földre, hanem Verne Gyula, mindnyájunk és máig a legjobbak egyike, műholddá válik. A Világfel- kedvenc ifjúsági írója! íme a Fantázia, erkölcsi tartás és fordulás hősei meg azt tűzik legfontosabbak: fékezőraké- kitűnő humor jellemzi. írásai ki célul, hogy a Föld forgási ta, űrhajó, mesterséges hold, pedig ösztönzően hatnak... tengelyét a keringési síkra óriáslöveg, televízió, gép- ódivatú erényt tisztel: a merőleges helyzetbe hozzák, fegyver, a levegő kondícioná mintha rászorulna frap- hadd sci-fi irodalom nálunk is oly népszerű klasszikusának né­hány sorát szeretett mesteré­ről: .......Az elsők közül való» m unkát. Tiszteli a kutató eL­Ezért óriási ágyút készítenek; lása, mesterséges fagyasztás, mét, a fürkésző szemet és a hozzáértő kezet. Megjutal­itt a kilövéskor támadó visz- tervezett város, előregyártott szalökő erő állítaná át a Föld lakások, gőzautó, traktor, mázzá a jól végzett munkát, tengelyét. A számítást alapo- füstemésztés, nagy teljesítené- Egyszóval bámulatos ember san elvétik és így — az em- nyű galvántelep, atombomba, Regényei beriség szerencséjére — min- folyók és vízesések kihaszná­den marad a régiben, de a lása energiatermelésre, kor­lövedék kirepül a világűrbe, mányozható hadi léghajó» Verne egyik legkiválóbb pneumatikus gyorsvasút, uta- férfiak váljanak...” magyar ismerője, Horváth zás a sarki tenger jege mindig népszerűek maradnak, amíg szükség lesz arra, hogy a fiúkból becsüle­tes. tiszta szívű és lelkes U. L. Karéneklés - közös öröm — A KOTA — a Kórusok lődésnek olyan fokára, hogy sek a művészetre nevelés hah Országos Tanácsa, amely a közművelődési szempontból tásos eszközei. Bázisai a mű- Művelődésügyi ' Minisztérium számolni kell velük. A kar- „. tanácsadó testületéként mű- éneklés tágabb értelmezésé- , , 8yi 3 . “ ködik 1989 óta — közgyűlé- ben viszont bennfoglaltatnak sagra es ismeretekre vágyó sén értékelte kórusmoz- azok az együttesek és csopor- tagság művelődésének; a mű- galmunk helyzetét, fejlődé- tok is (számuk mintegy két- vészi igényesség és az átlagos- sét. Ezen értékelés alapján ezer iskolai, néhány száz fel- Rál nafíyobb mérvű elmélvü- állítottuk össze írásunkat nőtt kórus és vegyes összeté- yu, a . j telű falusi énekescsoportra les m«gvalositasanak; a szeri szűkebb mind tágabb^ értei- tehet5)» amelyek egyelőre csak cialista hazafiságra nevelés-i mezősben a legnépesebb kampányszerűen működnek, nek; a fiatalok és felnőttek! amatőr művészeti ág, amely és alkalmi teljesítményük és önművelésének és közösségi tói VeK' méf Ské^reSekmde V a -bérré formálásának; a szó­iéiig minden^ korosztályra ki- Pedagógiai jelentőségük már cialista életmóddal és maga­most is számottevő. tartással való érzelmi azomri Kórusok a művészetre sulás fejlesztésének­másfél ezer gyermek- és if­júsági kórust, és ugyanannyi felnőtt énekkart — illetőleg nevelésben énekescsoportot — tartunk nyilván (megközelítőleg 130 A jól képzett és hivatása az együttesek belső ezer résztvevővel), amelyek magaslatán álló szakvezető már eljutottak a művészi fej- irányításával működő együtte. Réti Zoltán: Gondolkodó S zeretve tiszteit főnö- Trencsenyi Imre; köm! Ezennel ünnepé­lyes fogadalmat teszek, hogy az első infarktusomat rólad fogom elnevezni. Köze­leg. .. Azután, ha a nevedet hallod, nem biztos, hogy ne­ked szóltak. Lehet, hogy az én infarktusomról beszélnek... Mert arról beszélni fognak... gondolok, mindig megfeledke- A baba, kispajtás, meghagyott Monológ — délutón — De főorvos úr! ö éppen eszten­Vén csont vagyok, azt man- zem róla. Pedig nemcsak ku- földoszlop a gödör közepén - ma lenne negyven-J, MnnHrt a s.ompmhp bikoltam. Tanultam is. Sot! a fonok tálán meg tudja, ha aos! , „„íc-aiívj „ önieái- De valahoigy minden munká- az ő rokonságában is volt — Pardon.. Nos, asszo- Kaaoan oroijuKtei magur „ ? Mintán Xn npm íc lé ról úgy képzeltem, hogy hosz- kubikos... Tudod, azon mér- nyom, mi minden lehetségest Tegye szivére a kezét...! mat. ívuntna en nem is íe v,., „ — Úav bizonv! Ennvi hognak. Persze, hogy nincs itt a főnök... De akár itt is lehet! A lakatok egymás után pattannak le az ajkakról. — Én tegnap akartam épp úgy istenigazában... — Ma jöttek volna hozzánk! Régi barátok vagyunk... az­az, hogy... — Mindannyiunkra sor ke­rül. .. — Piszlicsáré, látszatmun- asszo- kákban őröljük fel magunkat! is No nem, azért nem a főnök rajtam méritek a saját erői- beszél. Érzi, hogy leszakadna ködéseiteket... a mennybolt.. a mennye­zet. .. ami csak van... Vagy ★ meghajigálnák a ságra görön­gyökkel. .. A nyelve is kitör De tp-rnéiri KnqySniim a kimé szúságszor szélességszer ma- ték a teljesítményt, ha a ta- megkísérelünk... letet, de" egyelőre nem kérek gasságszor forint . Most meg laj szint nem volt egyenle- Szép temetés, belőle. Húsz évem van még az, infarktus itt olalkodik ko- tes... Mint ahogy most ti a nyugdíjig... rulottem... Less egy kicsit Káplárod- Szívemhez kapok... Tor­ra! Kapkodja a gyógyszert... komhoz... Nyakkendő... Ma- No. persze, ő halálra dolgoz- gam is csodálkozom, de ami- za magát. Az ő vállán van óta Káplár itt lejt előttem minden, hadd tanuljon belő- farmerben, valahogy nem , .... , le. No de könyörgöm, mi- érzem jól magam nyakkendő az miarKtusunktoi .. ért olyan sürgős? Ismétlem, nélkül.. Lehet, hogy ezután a Dörzsölni.... Utat!.., nekem még húsz évem van a könyökvédő következik, majd nyugdíjig! rövidesen az agyérelmeszese­Pardon. Én öregszem és dés?... Valóban lehet- vala- csontosodom. És te?! Par- mi a fejemmel is, mert az- don.. előtt fél évig sem nyúltam a Valami ördögi szabályszerű- hajamhoz, most meg — igaz, séget kezdek sejteni. Félelme- hogy kúszik lassan hátrafelé Ü1 tes!... Jut eszembe a kubi- a homlokom —, ae jobb sze- Negyven is^elmulL kosbrigád. Ott nem gáncsol- retefn, ama tollazatom még tűk, kamaszok és öregek, a jó maradt, ^ rövidre nyírni— munkabíró családapákat.. Ahogy így elnezem magam, Ma meg itt csak cica-macá- csakugyan öregszem... Ügy bizony! Ennyi erő­vel. .. Ha dolgoznánk...! — A főnök! — Jókor... — Szervusz. Engem vársz? — Én. Én a temetésen va­gyok. .. De ha már éppen így alakult... Megbocsáss, nekem most megint elkalandoztunk ne. Mert ilyenkor csak jót íyiegoocsass, neKern mosi irktusunktól... Vizet!... szabad mondani, de mit tud- ren?eteg a dolgom... Esnem is erzem egeszen jól magam. Ügy látszik, megint valami... Keress meg majd a jövő héten..! Fájront. Az a nyomorult hat ő a megboldogultról?.,. Pedig alakja nőttön nő! Las­san feltárulnak e páratlanul közhasznú élet rejtett értékei. — Gazdag tapasztalatainak tárháza mindannyiunk előtt fiatalon? örökké^ nyitva áll - zeng a infarkt^' meg" nem “jön.“” ÁL egyven is euiiuit- g0^,°T. fel®tt' vagy in~ kozott mócsing természe­^Hát bizony elege volt kabb bicsaklik a hang Vajon tem!... Hazamenni... Komo- szegénynek k! ef' ■ • Nem ^ndegy? Bar- ran ücsörögni.. . A ki elmondhatja, amit immár lábujjhegyen kerülget.. De Kórház. mindenki tud. . . Megrendül- talán így kell lennie. vegyük — A pszichikai terhelés, ten alinak. Káplár is a sote- csa]£ sorra higgadt fejjel. Ha Kit vittek el? — Az Altert. — Mit csinált? — Hogyhogy mit csinált? A szíve! — Ilyen fiatalom.? — Hogyhogy zunk a kenyérrel? Az öregek Előbb-utóbb mindenképpen asszonyom. A kedves férje, tebbik farmerját vette föl. megúszom: semmi temetés, meg a fiatalok egymásnak igazatok lesz. A vak is látni ugye, az élet derekán, abban Senki se ügyel rá. Hiába kap- Ha elvisz: nem hallom meg, dobálják, hogy mi meg ne ka- fogja, mit ér a munkám... parintsuk? Netán, ha dolgoz- Mert a semmit a vak és a a korban, amikor a legtöbbet ja be víz nélkül a gyógysze- beszélnek... Az a csepp­vállaljuk, a második fiatalsá- rét. nyi figyelmesség meg, ami az nánk, nem több jutna mind- mesterlövész egyformán lát- gunk, a gyerekeink kiröppen- A főnök? Egyszerűen lát- első és a második között van egyikünknek?... No, persze, ja... De láttál-e fe, Káplár, tek, a fejünk lágya már be- hatatlan... Talán ki se —, ha van —: kevés... Meg Káplár dolgozik, majd bele- babát a kubikgödörben? Nem, nőtt, de még nem kezdünk... jött?... Rávall... nem is az igazi. szakad. Meg természetesen te öcskös, nem halva született hát..., hogy úgy mondjam, Így pusztulunk el egymás_______________________________________ is, nagyfőnök... Azám, az in- csecsemőről van szó. Ez már a hanyatlani.. Így az ötödik X szeme láttára — kiált fel farktus! Ha fiatalkoromra, ti krimiken nőtt fantáziátok, táján.,. valaki, amikor a hantok züz A nevelési-művelési célok megvalósításának fő színtere élete,' amely szervezettségével válik! hatásossá Alkalom azonban erre azonkívül is évről évre több kínálkozik, főleg a szer-, vezett kórusrendezvényeken.' Ilyenek: a Vándor Sándor-; szemle és -fesztivál, amely minden alkalommal a kórusok százait mozgósítja és új egyűri tesek alakulását inspirálja! Ilyen az Éneklő ifjúság moz-; galom, amely évenként fél­ezernél több általános és kö-j zépiskolás énekkart aktivizálj a Zúgjon dalunk! című ének­kari rendezvénysorozat, amely az ipari szakmunkásképző intézeti kórusokat mozgósítja! A felnőtt kórusok és a falusi éneklőcsoportok százai szá­mára a „Kóruspódium” és a kétévenként ismétlődő orszá­gos minősítési akció ad be­mutatkozási alkalmat A fő­városban három, szerte az országban pedig egyre több múzeumban vasárnaponként nyílik a jó képességű ének­karoknak lehetőség a repre­zentatív fellépésre. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulóján — tíz hónapon át tartó sorozaton a Szovjet Kultúra Házában; ok­tóber elsején pedig a „Zenei Világnap” alkalmával kínál­kozott a legjobbak számára a zene eszközeivel való de­monstrálás lehetősége, amely-j lyel szívesen élt minden fel-j kért és arra érdemes kórus. * örvendetes, hogy évről év­re gyarapszik a kor zenéje iránt is érzékeny élvonalbeli kórusok száma, amelyek közül jelenleg évente átlag 40 együttes jut közreműködő szerephez az Országos Filhar­mónia bérleti hangversenyein, a Magyar Rádió és a Televízió önálló adásain vagy a meg­hívásnak eleget téve, nemzet­közi fórumokon (versenye­ken, fesztiválokon) öregbítik hazánk, szocialista rendsze­rünk énekkari kultúrájának jó hírnevét. Versenyek — vidéken Az európai hírű debreceni „Bartók Béla” nemzetközi kó­rusversenyek és fesztiválok hazai földön adnak időközön­ként lehetőséget a legjobb magyar kórusoknak külföldi partnereikkel való találkozás­ra és a kortársi zenében való elmélyülésre. Pécsett és Sop­ronban kétévenként a kama- rákórusok versenyeznek. E kiemelkedő jelentőségű ren­dezvények mellett évente számos más találkozó, fesz­tivál és szemle is alkalmat ad az azonos területen működő együtteseknek képességeik, egybevetésére: a Néphadsereg alakulataiban, az úttörők és a KISZ rendezésében, az egyes szakszervezetek, szö­vetkezetek, vagy a nemzetisé­gi szövetségek kezdeményezé­sével. A kórusmozgalom éppen a zenei nevelés szempontjából elmaradt területeken (szak­munkástanulók, falusi dolgo­zók körében) ért el sikereket, S az is eredmény, hogy az együttesek műsorán a hagyo­mányápolás és a korszerűség összhangba került. Sok he­lyütt gyűjtik a kórusok terü­letük. munkahelyük, szakmá­juk dalait, s szívesen éneklik mai szerzők műveit is. 7 NÓGRÁD — 1978. február 19., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents