Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ! Ezüstöt véd a TEMPRE NOGRAD AZ. MSZM'P'NÓGHÁOÍ MEGYEI SIZOTTSÁGa ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LA PJ A XXXIV. ÉVF., 43. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1978. FEBRUÁR 19., VASÁRNAP ÉLETÜNKRŐL — ÖNMAGUNKNAK ELISMEREM, hogy van élvezetesebb olvasmány, mint az a jelentés, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei igazgatósága állított össze megyénk gazdasági, tár­sadalmi, kulturális, kereskedelmi, egészségügyi fejlődéséről. Elolvasása, esetleg áttanulmányozása azért tanácsos, mert önmagunkról, életünkről szól önmagunknak. A számok, ha ridegnek tűnnek is, sokat mondanak. Főleg azoknak, akik bármilyen formában kisebb, vagy nagyobb kollektívákat vezetnek. Olyan tényanyagot kapnak, amely sok segítséget ad felvilágosító, nevelő, agitációs munkájukhoz, irányító te­vékenységükhöz. A jelentés választ ad esetleg eddig félremagyarázott, félreértett kérdésekre, jó fegyvert biztosít a különböző for­rásokból táplálkozó demagógia ellen, ugyanakkor jogos büszkeséggel tölthet el megyénkben minden dolgozót, aki becsülettel és nagy felelősséggel végezte dolgát. Az ő munkájuknak, sokszor áldozatkészségüknek, öntu­datos tevékenységüknek köszönhető, hogy iparunk termelé­sének üteme valamivel meghaladja az országos átlagot, hogy a tervciklus első két évében a többlettermelés kizáró­lag termelékenységből származott, hogy az elmúlt évben csaknem 930 millió forintot fordítottunk az életünket szeb­bé, jobbá és kellemesebbé tevő beruházásokra. Ebből a pénzből új gyárakat, kollégiumot, szülőotthont, lakásokat építettünk, új körzeti és gyermekorvosi rendelők, óvodák, iskolák nyitották meg kapuikat. Korszerű gépek könnyítik a nehéz fizikai munkát. A mezőgazdaságban dolgozóknak köszönhetjük a min­denki által óhajtott jobb hús-, élelmiszer-, zöldség- és gyü­mölcsellátást, aminek eredményeként olcsóbban tudtunk vá­sárolni. Hogy érdemes volt jól dolgozni, önmagunknak segíteni, azt jól példázza a lakosság pénzbevételeinek csaknem tíz- százalékos emelkedése, a bérből, fizetésből élők, valamint a mezőgazdaság dolgozóinak tervezettnél nagyobb mértékű béremelkedése, a műszakpótlék bevezetése, a pedagógusok bérének növelése. A hagyományos napi életritmus biztosítása mellett jutott még pénz bútorra, mosógépre, villanytűzhelyre, villanyboj­lerre, házépítésre, asszonyaink, lányaink szépítkezésére, ru­hára stb. Mindezek mellett 16 százalékkal több pénz került a takarékba, mint egy évvel korábban. Tagadhatatlan, hogy ismét kiegyensúlyozottan fejlődött megyénk gazdasága az elmúlt évben, sok dologban sikerült előrelépni. De még több feladat elvégzése vár ránk, mert, ha jobban akarunk élni, ha valamelyest növelni akarjuk az életszínvonalat, akkor mindenkinek — ez a lényeg — egy kicsit jobban, nagyobb fegyelemmel, eredményesebben és fő­leg nagyobb felelősséggel szükséges dolgozni. Erre hívják fel figyelmünket a statisztikai jelentés so­katmondó számai, amelyek munkánk gyengeségeit jelzik. Ezek a következők: nőtt a befejezetlen beruházások száma, az építőipar nem teljesítette időarányos tervét, hogy nem minden gyárunknak, üzemünknek erőssége az ésszerű munkaerő-gazdálkodás, a célratörő munka- és üzemszerve­zés. Az esetenként gyenge minőségű termékek rontják hite­lünket a világban, hogy néhány fontos , termékből az ígért- nél kevesebb jutott a fogyasztókhoz, hogy egy kicsit jobb piaci munkával többet exportálhattunk volna. Még nem minden üzemünkben érzik, hogy a műszaki fejlesztés, a gyártmány- és gyártásfejlesztés csaknem a holnap kizáró­lagos biztonságát, a kiegyensúlyozott fejlődést, a világpiacon való maradást jelenti. A mezőgazdaságban azonos adottsá­gok mellett bizony eltérő hozamok vannak, a sertéstenyész­tésben pedig megállás tapasztalható, lemaradtunk a lakás- építkezésben, hogy csak a jaentősebbeket említsem. MINDEZEK nyomatékosan felhívják a figyelmünket ar­ra, ha igényt tartunk életszínvonalunk további növe­lésére, akkor az eddiginél még több, eredményes cselekvést kiváltó, kezdeményező, ösztönző intézkedésekre van szükség az egyenlő teherviselés gondolatának jegyében, saját ma­gunk biztonságosabb, gazdagabb jövője szempontjából. Nem holnap, hanem már ma. V. K. Küldöttségünk Kijevben A Szovjetunió több köztár­saságának fővárosában is meg­emlékeztek a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. év­fordulójáról. A finommechanikai készü­lékek gyárának kultúrházá- ban rendezett gyűlésen ünne­pi beszédet I. I. Grunyanszkij erdő- és fafeldolgozóipari mi­niszter, az SZMBT ukrán ta­gozatának elnöke és Váczi László, kijevi főkonzul mon­dott. Az évforduló alkalmából a Magyar Népköztársaság kije­vi főkonzula csütörtökön este fogadást adott, amelyen párt­ós állami vezetők, valamint társadalmi élet kiemelkedő személyiségei vettek részt. Á dr. Orbán Lászlónak, az MSZMP KB tagjának, az MSZBT alelnökének vezetésé­vel a jubileumi ünnepségekre a Szovjetunióba érkezett kül­döttség szombaton kétnapos látogatásra Kijevbe utazott. Sarlós István Ho Si Minh-városban Sarlós István, az MSZMP KB PB tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, aki küldöttség élén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik Vietnamban, pén­teken Hanoiból Ho Si Mimh- városba érkezett. Sarlós Ist­vánt útjára Nguyen Van Tien, a Vietnami Hazafias Front főtitkára is elkísérte. A magyar küldöttséget a Tan Son Nhut-i repülőtéren Vu Dinh Lieu, a Ho Si Minh- városi népi bizottság elnöke, valamint a Vietnami Haza­fias Front helyi képviselői fo­gadták. A magyar delegáció a vá­rossal való ismerkedés után találkozott, a Vietnami Hazafi­as Front Ho Si Minh-városi vezetőivel, akik átfogó képet adtak a város időszerű politi­kai-társadalmi problémáiról. Phan Van Ba, a városi párt- bizottság képviselője elmon­dotta, hogy Ho Si Minh-vá- ros határozott küzdelmet folytat a terhes örökségek fel­számolásáért, a szocialista át­alakulás alapjainak fokozatos kimunkálásáért. A meleg sálat anekdotázva kötögető katonák keserű iró­niával teremtik meg azt a groteszk hangulatot Fernando Arrabal spanyol szerző da­rabjában, mellyel a háború értelmetlenségéről vallanak. A salgótarjáni öblösüveggyár munkásszínpadának tagjai elevenítik meg színpadon az egyfelvonásos drámát, mely­nek próbáira naponta össze­jönnek a művelődési házban. Bemutatkozó előadásukat feb­ruár 24-én tartják Szentend­rén, az amatőrszínpadok or­szágos minősítő versenyén, ahol a két esztendeje szerzett ezüst minősítésüket akarják megvédeni. A nemrégen TEMPRESS ne­vet felvevő együttesbe többen kérték felvételüket, közönsé­gük továbbra is szívesen nézi őket. A spanyol, újszerűén megirt és feldolgozott háborús darab rendezője Molnár Ernő. A fél­órás egyfelvonásosban Ferke György, Bazsó Erzsébet Csank Csaba, Pampurik György, Po- nyi György, Török Róbert vál­lalt szerepeket, a rendező technikai munkatársai Stumpf Eva és Bajcsik Rezső. kj Jubileumi gyűlés A szovjet hadsereg és hadi­flotta megalakításának közel­gő 60. évfordulója alkalmából csehszlovák vezető személyisé­gek látogatást tettek a szovjet középső hadseregcsoport egy­ségeinél Kelet-Csehországban, ahol elbeszélgettek a szovjet hadsereg tagjaival, majd részt vettek a jubileum tiszteleté­re rendezett gyűlésen. Josef Koreák a CSKP KB elnökségének a tagja, a cseh kormány elnöke ez alkalom­mal mondott beszédében meg­állapította, hogy a szovjet hadseregnek, a világ első szocialista haderejének lét­rehozása nemcsak a Szovjet­unió megvédését tette lehető­vé, hanem általa erős támaszt kaptak a világ forradalmi mozgalmai is. A szocialista országok családjában, a Szov­jetunió oldalán Csehszlovákia megtalálta a biztonságot, nem­zeti szabadságának és állami önállóságának biztosítékát — hangoztatta Josef Koreák. Filmnapok falun Először láthatják a Legato és a Magyarok című filmeket Országosan, elsősorban a nagy alföldi megyékben, má­sodik alkalommal rendezik mag az idén a Filmnapok fa­lun című előadássorozatot, melyhez ezúttal a Nógrád me­gyei Moziüzemi Vállalat is csatlakozott. Megyénk öt köz­ségében — Bujákon, Drégely- palánkon, Érsekvadkerten, Nagylócon és Nógráoon — feb­ruár 20 és március 6 között hat magyar filmet mutatnak be az elmúlt húsz év termésé­ből. A rendezvénysorozat cél­ja hogy megismertesse a kis­községekben élőket filmművé­szetünk néhány kiemelkedő alkotásával, felelevenítse a ré­gi moziélményeket, falun is méltó kereteket biztosítson a 30 éves magyar állami film­gyártás és -forgalmazás idei ünnepének. A falusi filmnapoik megyei nyitó előadását február 20-án, rendezik meg a bujáki film­színházban, ahol a Nógrád me­A vízellátás javításáért Védműwek, tározók, Ä napokban az Országos Vízügyi Hivatal képviselői Nógrádba látogattak és meg­beszélést folytattak a me­gyei vezetőkkel. Kölcsönösen áttekintették a megye víz- helyzetét. az elmúlt év, illet­ve az ötéves terv eddigi sza­kaszának tevékenységét, a hát­ralevő feladatokat. Az OVH megbízottai tájékoztatást ad­tak a megyét érintő, illetve az országos szintű tevékenység­ről is. Részben szervezési hiányos­ságok, részben objektív té­nyezők miatt megyénk azötö- dik ötéves terv első két évé­ben csak ötvenszázalékosán teljesíthette a terveket. Or­szágos szinten a középme­zőnyt jelenti. Ugyanis a 90 százalékos átlag nagy szóró­dásból adódik a 30 és a 110 között. Országosan elsősorban a vízügyi hivatal célcsoportos beruházásai valósultak meg. Hogy a jövőben hasonló rendellenesség ne fordulhas­son elő. a megbeszélés részt­vevői megállapodtak abban, hogy elkezdik a hatodik öt­éves terv feladatainak előké­szítését. Az idén augusztus­ban a vízügyi hivatallal foly­tatandó újabb megbeszélésen már meghatározzák a feltét­lenül végrehajtandó munká­kat. Ez az előterv lehetővé te­szi, hogy az első két év is fo­lyamatos tevékenységgel tel­jék a hatodik ötéves tervben. Az elmúlt két év lemaradá­sát már az idén jelentősen csökkentik. Az időarányosan tervezett 82 millió forint he­lyett 1978-ban 101 millió fo­rint értékű beruházásra kerül sor. Ennek egyik legjelentő­sebb színtere a regionális víz­mű II. lépcsője. Bár átadására csak az idén kerül sor, de 1977-ben már két és fél ezer köbméter napi teljesítménnyel növelte Salgótarján vízellátá­sát. Ennek révén elkerülhető volt a nyári vízkorlátozások bevezetése. Az idén kissé ne­hezebb lesz a helyzet, mert a szükséges bekapcsolások, át­kötések miatt kisebb leállá­sokra kerül sor. Ezeket igye­keznek az év első harmadára, illetve utolsó negyedére cso­portosítani, amit azonban a szükséges szerkezetek, készü­lékek — részben importból — szállítása is befolyásol. Az átadás után — egyelőre kézi irányítással — a regioná­lis vízmű 12 ezer köbméter napi teljesítményre lesz ké­pes, 1979-ben az irányítási rendszert automatizálják. Ugyancsak szóba került az Ipoly rendezése, melynek leg­nagyobb jelentőségű része, a balassagyarmati kutak bizto­sítása az idén befejeződik, még ebben az ötéves tevben megkezdik a ludányhalászi végleges árvízvédelmi mű ki­alakítását is* mely várhatóan 1982 körül készül el. Megkez­dik a pösténypusztai terület kiviteli tervének készítését, ahol 1980 végére szeretnék befejezni a munkát. Jelentős szerepet kapott a megbeszélésen a Zagyva sza­bályozási rendszere. A hasz- nosi tározó 870 milliós prog­ramjából az ötödik ötéves tervre esedékes 100 millió he­lyett 140 milliót szeretnének megépíteni. Ennek keretében még az idén áthelyezik a völ­gyön áthaladó utat és meg­kezdik a keresztező magas­feszültségű elektromos vezeték áttelepítését is. Emellett foly­tatják a gátépítés durva föld­munkáit és foglalkoznak egy Nagybátony—Salgótarján kö­zötti vezeték építésének ter­veivel. A maconkai és mátravere- bélyi víztározók elkészültek. Megkezdődött a Tarján-pata- kon is egy tározó építése Kisterenye előtt. Ezekkel a lé­tesítményekkel a Zagyva ár­vízszabályozása a megyén be­lül teljessé válik. Később au­tomatikus számítógépes vezér­léssel egészen a torkolatig meg kívánják védeni a folyót. A tározók egy részét a szeny- nyeződések felfogására is fel kívánják használni. A megbeszélések során szó esett (többek között) a cse­csemők számára veszélyes vi­zű községek ideiglenes ellátá­sáról, valamint , elvi meg­egyezés született a Szécsény környéki teraszon kialakítan­dó újabb térségi repdszer ter­vezésének előkészítő munkála­taira. * gyei származású Gaál István legújabb alkotását, a Legato című filmet vetítik, az orszá­gos bemutatót megelőzve. Az öt községben három-három filmet mutatnak be, köztük Ranódy László Akiket a pa­csirta elkísér, Gaál 1st ran Zöldár, Máriássy Félix Csem­pészek és Bán Frigyes Felme­gyek a miniszterhez című munkáját. Valamennyi pa­raszttémájú vagy a mai falu életét bemutató produkció. Az eseménysorozat záróvetítését Nagylócon rendezik meg, ahol március 6-án, a 60 esztendős Fábri Zoltán országosan feb­ruárban bemutatott filmjét, a Magyarokat vetítik. Balázs József azonos című regényét Fábri Zoltán írta filmre, fő­szerepeit Koncz Gábor, Papp Éva, Bihari József, Szabó Sán­dor, Gera Zoltán, Molnár Ti­bor, O. Szabó István. Apor Noémi, Solti Bertalan és Musz- te Anna alakítja. A filmet Il­lés György fényképezte, zené­jét Vukán György szerezte. A megyei moziüzemi vállalat a nagylóci bemutatóra meghívta a regény szerzőjét, Balázs József írót és a film főszerep­lőjét, Koncz Gábort. Az egyes filmbemutatókat általában bevezető ismeretter­jesztő előadásokkal, ankétok- kal kapcsolják össze. A hétfői bujáki bemutatón Kocsis Lász­ló, a megyei moziüzemi vál­lalat osztályvezetője tart elő­adást a magyar filmművészet 30 évéről és Gaál István ren­dező művészetéről. Drégely- palánkon március 4-én ren­deznek filmankétot, melyet a Csempészek című film megte­kintése után Kovács Éva közművelődési előacjó vezet. A megyei moziüzemi válla­lat széles körű propaganda- munkával készítette elő a fa­lusi filmnapok sikerét; az al­kalomra külön osztogatókat,' látványos filmtablókat, mű­sorfüzetet készítettek. A ren­dezvénysorozatot a vállalat minden év februárjában ha­gyományosan szeretné meg­rendezni, s az idei tapasztala­toktól függően kiterjeszteni megyénk 10—15 falusi telepü­lésére. f

Next

/
Thumbnails
Contents