Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)
1978-02-16 / 40. szám
\ 60 éves hadsereg* (1.) AZ ATOMPAJZS történetéből '.. A szovjet atomkutatásokat. amelyek 1940-ben Ígéretesen haladtak, a fasiszta támadás után egy időre fel kellett függeszteni, de a kísérleteket 1942-ben ismét felújították. Abban az időszakban a szovjet kormánynak* már értesülései voltak arról, hogy mind Németországban, mind Dedig az Egyesült Államokban meggyorsították egy úi hatalmas erejű fegyver kifejlesztését. Az égő Sze- vasztopolból hajón vitték a kísérletek irányítására kijelölt Igor Kurcsatov fizikust, Fótiba, aztán Murmanszkba, majd megint tovább és 1942. végén az állami honvédelmi bizottság titkos, határozatával, kinevezték az atomkutatás vezetőjévé és megbízták, nyomban lásson rríunkához Moszkvában. Mi készül a grafitból? 1944-ben a kormány a szí- tiesfémkohászati népbiztosságot megbízta a kísérletek szempontjából létfontosságú tiszta uránfém és grafit előállításával. Azokat a kísérleteket, amelyeknek célja a nagy tisztaságú grafit előállítása volt, két fiatal tudós vezette. Vlagyimir Goncsarov, és Nyikolaj Pravigyuk. Ő a háború legnehezebb hónapjaiban a harckocsiipari népbiztosságon az új típusú harckocsik tömeggyártásának megszervezésével foglalkozott, amikor táviratilag Kurcsatov- hoz rendelték „egy összehasonlíthatatlanul fontosabb feladat elvégzésére”. Nem akart hinni a fülének, amikor meghallotta, hogy ez a feladat a grafit előállítása. Később hozzá tartoztak azok az üzemek, amelyekben a kísérletek folytak. A munka annyira titkos volt, hogy ezeknek az üzemeknek vezető személyzete sem tudhatott róla, mi a kísérletek célja. Pravgyuk egy ízben elmesélte beszélgetését az egyik üzem kísérleti főosztályának vezetőjével, aki félrevonta és bizalmasan ezt mondta neki: „Természetesen értem, miért kell maguknak a nagy tisztaságú grafit. Csak azt mondja meg elvtárs hogyan állítanak elő aztán ebből a grafitból gyémántot? Higgye el. elolvastam az egész tudományos irodalmat, de még, most sem értem, miként érik el a gyémántgyórtáshoz szükséges nyomásviszonyokat és milyenek lesznek a gyémántok. . •A szerzőnek a szovjet fegyveres erőkről a Zrfnyi Katonai Kiadó gondozásában a közeljövőben megjelenő könyve alapján. A kutatások az egész országban folytak az alárendelt központokban, de a munka szíve, az újonnan . felépült moszkvai 2. számú laboratórium volt. 1945. júliusának közepén az Egyesült Államokban az ala- magordói telepen kísérleti atomrobbantást hajtottak Végre. Aztán pedig a jaj^án városokra mindenfajta katonai cél és értelem nélkül ledobott bombák tűzgolyójának vakító fényében világossá vált: az Egyesült Államok megkezdte hidegháborúját — a Szovjetunió, tegnapi szövetségese ellen; a véres háborút az idegek háborúja váltotta fel. És szinte már másnap fejtegetéseket lehetett olvasni az amerikai sajtóban arról, hogy milyen esélye lehetne egy új háborúnak — a Szovjetunió ellen! Az első száz miatt Űj veszedelemtől kellett megvéd elmezni a Szovjetuniót. A kormány felhívta a tudósokat és mérnököket: alkossák meg minél gyorsabban a szovjet atombombát! A „szerelőcsamok”-ban 1946. december 24-én este 10 órakor legközelebbi munkatársaival Kurcsatov helyet foglalt a vezérlőasztalnál. Most kellett megtenni a legdöntőbb lépést. Ki kellett húzni a szabályozó rudakat. Amíg ezek a rudak bent voltak a reaktorban, az atomenergia „zár alatt volt”. A neutronok elnyelésével a rudak megakadályozták a nukleáris reakció bekövetkezését. Mihelyt azonban kivették őket a reaktorból, meg kellett indulnia a reakciónak. Minél magasabbra vonták fel a rudakat, annál jobban fel kellett a reakciónak gyorsulnia és annál több atomenergiának kellett felszabadulnia. Lassan megkezdték a rudak felvonását. Mindenkit izgalom fogott el. Először lassan indult meg a reakció, 20—30 percig eltartott, amíg intenzitása megkétszereződött. Amikor a szabályozó rudakat magasabbra vonták, a megkétszereződés! idő 134 másodpercre csökkent és a számláló műszerek „fulladoztak”. Kurcsatov felbecsülte az energiát. — íme, az első száz watt maghasadásos láncreakcióból! — mondta. Nem merték magasabbra vonni a rudakat. Hajnali 1 órakor a diadalmas Kurcsatov és munkatársai leengedték a rudakat és „elzárták” az Európában első ízben — urániumhasítással — előidézett láncreakciót. Kurcsatov 1947-ben kereste föl az első ipari reaktor építkezési helyét. Hatalmas, titkos város nőtt itt fel, amelyet a munka különféle ágazataiban jártas munkások, techni-. kusok és mérnökök ezrei népesítettek be. A véletlennel is számoltak Kísérlet kísérletet követett. A fizikusok igyekeztek mindinkább megközelíteni a robbantási feltételeket. A fizikusokat sürgették, hajtsák végre a végső kísérletet és robbantsák fel a bombát. A katonai egységek házakat és más objektumokat építettek a robbanási övezetben, hogy kipróbálják a robbanás hatóerejét. Védett parancsnoki állást készítettek, ahonnan irányítani lehetett a robbantást, valamint föld alatti laboratóriumokat, hogy a tervezők és fizikusok rögzíthessék a robbantás folyamatát. Dolgoztak éjjel-nappal, a kísérlet vezetői maguk ellenőriztek mindent a kísérleti terepen, a bomba szerelésénél és a föld alatti vasbeton laboratóriumokban. Természetesen tudatában,voltak annak, milyen sok függ a robbanás eredményétől. Ezért előzőleg a legkiválóbb kísérleti fizikusok bevonásával ismételten ellenőrizték, hogyan zajlik a láncreakció a nukleáris szerkezetben. A kísérleteket a legnagyobb óvatossággal végezték: vigyáztak, hogy a reakció „el ne szabaduljon”, ugyanakkor gondjuk volt arra is, hogy a folyamatok és jelenségek a lehető legjobban megközelítsék azokat a körülményeket, amelyek közepette a robbanás végbemegy. Az esetleges véletlenekkel számolva sürgették a bomba „másodpéldányának” elkészítését is, mert tudták, hogy a vártnál kisebb robbanóerő, vagy kudarc esetén hosszabb ideig tartana egy újabb robbantás előkészítése. A bomba szerelését Kurcsatov személyes felügyeletével végezték el. A már élesre töltött robbantásra kész atombomba mellől Zaveniaglnnal, a műveletek egyik felelősével együtt ő távozott utoljára. A kísérlet színhelyén automata filmfelvevők örökítették meg a pillanatot, amikor fel- emelkedett, majd szétoszlott a hatalmas gomba alakú felhő. Az Egyesült Államok atommonopóliuma — amelyre a hidegháborús dullesi külpolitikát alapozták — azon a napon megtört. Vajda Péter (Következik: Így születtek az óriás rakéták.) Pásttól tanulságok A magasabb helytállás éve Lezárták az elmúlt esztendőt és a dolgos hétköznapokat élik a pásztói termelőszövetkezetben is. Ennek a mezőgazdasági üzemnek munkáját nagy érdeklődés kísérte, ami érthető: rövid múltra tekint vissza, hiszen csupán három évvel ezelőtt egyesült és lépett a jelenleg járt útjára. Ez az út nem volt számukra kitaposott, maguknak kellett kitaposni és ez nem zajlott le zökkenőmentesen, nagyon is sok megpróbáltatással járt. Nehezítette a munkát az elmúlt esztendő kedvezőtlen időjárása is, amely beleszólt a tervezésbe. Egyszóval a pásztói tsz munkája iránti érdeklődés teljesen jogos, volt hiszen a megye egyik legjelentősebb mezőgazdasági üzeméről van szó, ahol nagy fontossága van a növénytermesztésnek; az állattenyésztésnek; a gyümölcstermesztésnek; az erdő- és fafeldolgozásnak; a gépészetnek és a háztáji gazdaságnak egyaránt. Senkinek sem közömbös ma már, hogy egy százmillió forint termelési értéket előállító mezőgazdasági üzem hogyan végzi el a reá háruló feladatokat. A zárszámadó közgyűlés pontosan választ adott ezekre a kérdésekre. A vezetőség jelentése, amelyet dr. Bencze Barna, a tsz elnöke terjesztett a tagság elé, nem takargatta sem az eredményeket, sem a gondokat. Büszkén szólháttak arról, hogy gabonából a hektáronként tervezett 36 mázsával szemben 40 mázsát arattak, de tanulságként állíthatták a közgyűlés színe elé, hogy cukorrépából a hektáronként tervezett 320 mázsa termés helyett csupán 230 mázsát takarítottak be. És íme, a tanulság levonása a vezetőség jelentéséből: „Az alacsony termésátlag és a magas költség abból adódott, hogy késedelmesen végeztük el a vetést, hanyagul a növényvédelmi munkákat., De nyomban meghatározta az ez évre való tennivalókat is e tekintetben a közgyűlés. A tanácskozáson jelen levő Skoda Ferenc megyei pártbizottsági titkár ehhez az egyenes magatartáshoz fűzött gondolatokat, amikor felszólalt: „Megnyugtató, hogy a tsz vezetői és a munkában becsületesen helytálló tagság az idén, az elmúlt évben történt lemaradás pótlását tűzi maga elé, miközben az új feladatok jobb minőségű munkával való megoldására törekszik. Ha következetesek maradnak, biztosan sikerülni is fog a célok elérése...” A közgyűlésen a felszólaló tsz-tagok is arról beszéltek, hogy az idei feladatokat jobb minőségben. magasabb szinten kell valóra váltani. Kanyó Pál tsz-tag fogalmazta ezt meg félreérthetetlenül: „Minőségi munkát kell végeznünk és olcsóbban. És e^ a munka legyen mindig folyamatos...” Azok nevében beszélt akik az elmúlt évben a fagazdaságban példát is mutattak — méghozzá nem is legjobb körülmények között —, hogyan kell ezt így csinálni. Végeredményben Pásztón a termelőszövetkezet közgyűlése nyugtázhatta hogy a közös gazdaság az elmúlt évet sikerrel zárta, mert a kilenc- venmillió forintra tervezett árutermelést kilencvenhét- millió forintra teljesítette. És ebből a munkából kivették részüket a növénytermesztők, az állattenyésztők, akiket a dinamikus fejlődésükért külön is elismerésben részesítettek'. Hasonlóan dicséretben részesült az erdő- és fafeldolgozó ágazat. Igazán szép munkát végeztek és zökkenő- mentesen dolgoztak egész éven át. Részt vállaltak az eredményekből a gyümölcs«; és zöldségtermesztők, az ipari’ a gépjavítói és háztáji gazdaságban dolgozók egyaránt. El- moiMlhatták, hogy a több községből tevődő termelőszövetkezet tagsága egyre jobban összeforr a munkában és ha ma még nem is látványosan, de nagyon magabiztosan haladnak előre. A közgyűlés nagy erénye volt, hogy az elmúlt évben elért sikereket kezdetinek tekintették. Így szólt erről a vezetőség beszámolója is: „Az elmúlt évi nagy sikerek kezdetiek, az idén jelentősen fokoznunk kell a népgazdasági igények kielégítését tagságunk munkájának elismerését; hogy tovább erősödjék közös gazdaságunk tekintélye. ..” Ez programként hangzott el, amihez a tagok hozzátették véleményüket. Alapi Sándor, az ellenőrző bizottság elnöke mondta el, hogy a jobb termésátlag érdekében magasabb színvonalú munkát kell végezni. Pető András pedig azt fejtette ki — a növénytermesztési ágazat nevében —, hogy ha a tagoktól jó munkát kérnek, akkor a vezetést is javítani kell; magasabb szintű irányítói' munkát, jobb szervezettséget biztosítani., Kerekes István a traktorosbrigád nevében mondta el; hogy megértették a követelményeket és csatlakoznak a munkaverseny-fei- híváshoz. Így mondta: „Majd a jövő esztendő közgyűlésén számoljuk el ki, hogyan dolgozott...” Nem volt szükség a szépítésre; a munkát gátló dolgok elhallgatására. Makra László- né nyíltan elmondta hogy nem érnek időben a munkahelyre; mert nem szállítják ki őket. Ez veszteségeket okoz a tsz-nek. Rózsa Istvánná is őszintén szólt arról, hogy elhanyagoltak az istállók, rendet kell ott tenni. A jobb eredmények érdekében beszélt. Fekete Ferencné, a faipari ágazatból pedig egyenesen követelte, hogy törődjenek többet a dolgozókkal, a munkát szervezzék pontosabban. Ezt mondta el Tóth Istvánná is, amikor arra hivatkozott, hogy a takarmánytermesztést nem tudták a tervezettnek megfelelően elvégezni, mert nem szervezték meg pontosan a munkát. Volt úgy, hogy nem kapták meg a munkához szükséges gépet. A tagok tehát a jogaiknak, kötelességeiknek megfelelően véleményt alkottak, helytállást ígértek erre az esztendőre jó gazdához illően. Ahol a vezetőség és tagság ilyen egységben, a feladatokért felelősséggel indul az évnek, az sikert ígér. Bobál Gyula Még be sem fejeződött az 1977—78-as mozgalmi év. máris a legtöbb helyen készen vannak az elkövetkező időszak feladataival, célkitűzéseivel. Például Balassagyarmat városi KlSZ-o.u.,j óságán, ahol Váradi András titkárral erről beszélgettünk. — Az akcióprogram a hatékonyság, minőség elnevezést kapta — mondta a titkár —> tehát legfontosabb munkaterületünk a gazdasági építőmunka. Ezen belül pedig a termelés, az értéket létrehozó munka. — Milyen tennivalók akadnak? — Lényeges, hogy szervezeteink ismertessék meg a fiatalokkal a népgazdaság, a vállalat. a munkahely éves tervfeladatait, s az ezzel kapcsolatos megbízatásokat. Szülessenek konkrét egyéni vállalások, közösségi megbízatások, akciók. Például kiemelten kezeljük az Ifjiikommunisták az V. ötéves terv teljesítéséért! elnevezésű versenymozgalmat, amelyben városunk nagyüzemei, intézményei részt vesznek. — & a tanuló fiatalok? — A diákok legfontosabb feladata a tanulás. Az új mozgalmi évben bevezetésre Alapozás az új mozgalmi évre Beszélgetés a balassagyarmati KlSZ-bizottság feladatairól kerül a tanulmányi mozgalom amely reményünk szerint minden fiatalt ösztönöz a magasabb eredmények elérésére. Középfokú tanintézeteink például ilyei} elnevezésű akciókat hirdetnek meg: Hiányzásmentes hét, Egyes nélküli hónap, Bukásmentes osztály. S ezek nemcsak a tanulmányi eredményt növelik, hanem a fegyelmet, a rendet is. Az idén kerülnek megrendezésre az ifjúsági parlamentek. Hogyan készülnek erre? — KISZ-szervezeteink részt vesznek az előkészületekben. Sajátos feladatuk, hogy a parlamenteket tegyék minden fiatal közéleti fórumává, mozgósításaik színterévé. érvényesítsék kötelességeik és jogaik egységét. — Fontos területe a mozgalmi munkának a rendszeres testedzés, a sportolás. — Ennek érdekében szeretnénk megvalósítani, hogy minden KISZ-tagnak legyen sporttal kapcsolatos vállalása, megbízatása. Több figyelmet fordítunk arra is, hogy a vállalatok szociális és jóléti alapjának felosztásánál a tervekben jelenjenek meg az , ifjúsági sport fejlesztésével foglalkozó tételek.' — Az elmúlt évben hallhattunk néhány jól sikerült kezdeményezést a sportolási lehetőségek kiaknázásáról. Lesz-e folytatás? — Bízunk benne. Egyébként elképzeléseink között szerepel a 217. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet ösz- szefogásához hasonló akció városi szintre bővítése. ök, mint ismeretes, egv korcsolyapályát építettek. Több helyen megvan a lehetőség arra, hogy hasonló jellegű akciót indítsanak. Ezen kívül néhány üzemben bevezetjük a munkahelyi testnevelést. — A tömegsporttal egyenrangú feladat a közművelődés. Milyen célkitűzések születtek erre vonatkozóan? — Középpontban a munkásfiatalok művelődését állítottuk. Bevonva ennek segítésére a fiatal műszaki értelmiségieket. Tovább szeretnénk fejleszteni az amatőr művészeti mozgalmat. Űj együttesek megalakítását kezdemé- n- jzzük. A régiek és a hagyományokkal rendelkező művészeti csoportok utánpótlásának biztosítására. — Az ifjúsági klubok milyen támogatást kapnak? — Elsősorban az alapszervezeteknek kell ösztönözniük a klubokat a közéleti érdeklődés felkeltésére, kielégítésére, az eszmecserék, beszélgetések, fórumok megszervezésére. Szintén feladataik közé tartozik, hogv segítsék a klubon belül működő művészeti csoportok, szakkörök működését, a szórakoztató és sport- programok szervezését. Egyszóval szeretnénk, ha a szabad idő hasznos eltöltésének „műhelyeivé” válnának. — Végezetül: mit kíván a titkár a 120 alapszervezet 2700 KISZ-esének? — Az elmúlt mozgalmi évhez hasonló lelkesedéssel, de fokozódó tudással kérjenek részt feladatainkból, amelynek alapjait már most a felkészülési időszakban lerakhatják. Ez jelenti, hogy elégedett vagyok az elmúlt évvel, de képesnek tartom a balassagyarmati fiatalokat a továbblépésre, a még jobb eredmények elérésére. T. L. Az idei tervek szerint 700 ezer négyzetméter falburkoló csempét és 540 ezer négyzetméter padlóburkoló lapot gyárt ,a Romhányi Építési Kerámia gyár. Ezek értéke 242 millió forint. A gyár tőkésexportra is termel 480 ezer dollár értékben. A. vásárló partner A usztria. (kép: —bábéi—) Beruházás a kábelgyárban Elkészült a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyára fejlesztési programja. Erre az ország energiából«•z'«- ki fejlesztése, valamint a kivitel fokozása miatt van nagy szükség. Az építkezés —, melynek költsége( 788 millió forint — 1978-ban a harmadik negyedévben kezdődik. Várhatólag 1980. december 30-ra fejeződik be. Többek között fe’épül egy 13 ezer négyzetméter alapterületű munkacsarnok, szociális épület, iparvágány, dobtíroló, lefe'íő és táro’ó Siló. Gépekre 560 millió forintot költenek. A . zás terveit a KOGPTERV készítette, míg az építést a Nóg- rád megyei Állami Építőipari Vállalat végzi. KOGRÁD — 1970. február 16., csütörtök 3
