Nógrád. 1978. február (34. évfolyam. 27-50. szám)

1978-02-15 / 39. szám

\ Zárszámadás a horgászegyesüieteknét Ncgyszázhetvenöt mázsa hal a zsákmány Ismét véget ért egy horgász- ban 189, 1974-ben 194 mázsa évad, lassan kezdődik az új szezon. Megyénk 16 horgász- egyesületében ezekben a he­tekben tartják a közgyűlése­ket, melyeken beszámolnak az elmúlt évi eredményekről, meghatározzák az idei fel­adatokat. összességében el­mondható, hogy eredményes évet zártak a horgászegyesü­letek. Ez az évek óta megala­pozott, tervszerű munka ered­ménye. Az elmúlt öt év alatt megyénk horgászvizeibe 882 mázsa ponty telepítésére ke­rült sor a horgászok által be­fizetett díjakból. A halasítás- ra fordított összeg kétmillió négyszázezer forint. Csak az elmúlt két év alatt 477 mázsa pontyot telepítettek megyénk horgászviaeibe, amelynek, összértéke egymillió-három- száznyolcvanhétezer forint Az elmúlt évben az egye­sületek saját erőből 545 ezer, míg MOHOSZ és vállalati se­gélyekből további 169 ezer fo­rintot fordítottak halasításra. Pontyból 249 mázsát, előne­velt süllőből 17, balinból 20, míg előnevelt csukából 10 ezer darabot helyeztek hor­gászvizeinkbe. Telepítésre ke­rült ezen kívül növényevő amúr, kárász és compó is, amelyeknek az összmennyi- sége meghaladta a hét má­zsát. Az Ipolyba 62 mázsa pon­tyot, 20 ezer darab előnevelt balint és 10—10 ezer darab előnevelt süllőt, illetve csukát telepítettek. Az évenkénti rendszeres telepítés a fogási eredményekben hűen tükröző­dik. Megyénk horgászlétszáma őt év alatt több mint duplá­jára emelkedett. 1972-ben 1169 fős létszámmal szemben 1977. végén már 2447 fő volt a Nógrád megyei horgászok száma, mely 109,3 százalékos emelkedésnek felel meg. Kü­lönösen szembetűnő és ugrás­szerű a tavi horgászegyesüle­tek létszámának emelkedése. 1972-ben a zártrendszerű vi­zeken (tavakon) megyénk horgászlétszáma 514 fő volt, tavaly viszont közel három­szorosára — 1048 főre emel­kedett. Az Ipoly folyón hor­gászok egyesületi létszáma ugyan ebben az időben 655 főről 1039 főre növekedett. Várhatóan tovább fokozódik a horgászat iránti igény az idén is, sajnos, horgászvizeink nem szaporodnak és az igé­nyeket egyre nehezebb kielé­gíteni. Az elmúlt években megépült, illetve rendelteté­süknek átadott Komra-völgyi, illetve maconkai víztározók horgászati hasznosítása egy­előre nem megoldható, így megyénk horgászegyesületeí- nél a horgászlétszámot illető­en már jelenleg is telítettség mutatkozik. Ha visszapillantunk az el­múlt öt esztendő fogási ered­ményeire, akkor évről évre jelentős emelkedést tapasz­talunk.* Az 1972. évi megyei horgászaink által fogott, zsák­mány 158 mázsa volt, 1973­halat fogtak horoggal horgá­szaink. 1975-ben viszont 282 mázsa hal került horogvégre. 1974-ben még az egy horgász­ra jutó fogás 16,7 kilogramm volt, 1975-ben már 18,4 kilo­grammra alakult. A számsza­ki adatok is hűen tükrözik a halfogás fokozatos emelkedé­sét. Tavalyelőtt horgászaink már 422 mázsa halat zsákmá­nyoltak. A kifogott halmeny- nyiség 45 százalékát — 190 mázsát, a horgászok által leg­kedveltebb hal — a ponyt al­kotta. Keszegfélékből 1976- ban 192 mázsát, az összmeny- nyiség 45.5 százalékát alkotta a zsákmány. A legjobb eredményt tavaly érték el horgászaink, mert összesen 475 mázsa halat zsákmányoltak. A kifogott mennyiségből 248 mázsa pon­tyot, 34 mázsa csukát, 8 má­zsa süllőt, 6 mázsa márnát, 5 mázsa harcsát, 3—3 mázsa balint és növényevő amúrt és 168 mázsa keszeget fogtak. Összességében 53 mázsával fogtak többet, mint 1976-ban. Az elmúlt évhez viszonyítva javult a horgászfegyelem is, mert tavalyelőtt a 2245 fős taglétszám 81 százaléka adta le összesítésre a fogási ered­ménynaplót, addig tavaly, 2447 fős megyei horgászlét­számmal szemben a határidő­re leadott fogási naplók szá­ma 2134 darab volt, amely a taglétszám 87,2 százaléka. Az egy horgászra jutó fogás 1976- ban 23,2 kilogramm, míg 1977-ben 22,3 kilogrammra alakult. Az Ipolyon 171 má­zsát, tavainkon 227 mázsát, míg az ország egyéb horgász- vizein 77 mázsát fogtak a horgászok horoggal. Az 1977. évi összefogásból a nemes ha­lak javára alakult az arány, mert az összfogás 52,2 száza­lékát ponty, 35.4 százalékát keszegfélék, 7.2 százalékát csuka, 1,7 százalékát süllő, 1,3 százalékát máma, 1 száza­lékát harcsa, míg 1,2 százalé­kát egyéb halak tették ki. örvendetesen alakult az el­múlt két évben az Ipoly hal­fogása. A rendszeres ponty­telepítések következtében 1976-ban 29, míg 1977-ben 31 mázsa ponty került horogvég­re. Külön öröm kitűnő sport­halunk, a csuka fogási ered­ményének ugrásszerű növeke­dése. Az Ipolyon 1975-ben 9, 1976-ban 14, míg 1977-ben 20 mázsa volt csukából a hor­gászzsákmány. Keszegfélék­ből 1976-ban 119, míg 1977. évben 108 mázsa volt a zsák­mány. A keszegféléknél mu­tatkozó 11 mázsás csökkenés az előző évihez viszonyítva az­zal magvarázható, hogy az el­múlt évben három ízben is észleltek az Ipolyon víz­szennyeződést, melynek kö­vetkeztében főként a keszeg­félékben pusztulás következett be. összességében az Ipolyon a Nógrád megyei horgászok által 1976-ban 175, míg 1977- ben 171 mázsa hal volt a hor­gászzsákmány. Holecz Ferenc • f • rr rr ii \m erőmű A Vietnami Szocialista Köz­társaság egyik legfontosabb feladata a villamosenergia­termelés fokozása. Bár az or­szág északi felében a terme­lés ötszörösére nőtt az elmúlt tizenöt év alatt- ez mégis ke­vés. A vietnami erőművek többsége elavult, teljesítmé­nyük alacsony. Ezért is olyan nagy jelentő­ségű a Vörös folyó mellék­ágán, a Fekete folyón szovjet segítséggel felépítendő Hoa- binh vízi erőmű. A két ország szakemberei nemrég fejezték be az előkészítő munkálato­kat. A vízi erőmű a Vörös folyó deltájában levő települések energiaellátásának javítása mellett védelmet nyújt majd a gyakori árvizek ellen is. Szintén az ország energia- ellátását segítik majd a Knu- an-gninh és Bakhtai tarto­mányokban végzendő kőszén­feltárások- s az ország északi és déli részén levő kőolaj kiter­melése.! Kézimunka-pályázat Az otthon művésze Kézimunka-pályázatot hir­detett Az otthon művésze címmel a Lányok, Asszonyok című lap. A pályázati felhí­váshoz — más társadalmi szervekkel együtt — csatla­kozott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a nép­front Nógrád megyei bizott­sága is. A megyei nőbizottság fel­hívja a községi, városi bizott­ságok figyelmét az érdekes pályázatra, amely az otthon szépítését célozza, s egyúttal ösztönöz a népi hímzések fel- használására, hagyományok ápolására, az otthon kultúrá­jának gazdagítására. A pályázaton azok az asszo­nyok vehetnek részt, akik a lap januári, februári, márci­usi számában közölt pályázati szelvényt levelezőlapra ra­gasztva beküldik az újság szerkesztőségébe. A pálya­munkákat 1978. március 20- ig a lapkiadó vállalat vetél­kedő csoportja címére (1073. Budapest, Lenin krt. 9—11.) ajánlott küldeményként kell küldeni. A pályázatnak az is jelentőséget ad, hogy a leg­szebb kézimunkákat a május 1. tiszteletére rendezett, „Az otthon művésze” című orszá­gos kiállításon mutatják be, amely ez év májusában nyí­lik Budapesten. A legszebb pályaműveket zsűri díjazza. Az első díj két­személyes kéthetes utazás a Szovjetunióba. A második díj ugyancsak kétszemélyes, öt­napos, a harmadik egyszemé­lyes, ötnapos utazás a baráti országba. KISZ-esek az űttörőházért Balassagyarmaton Régi hagyomány — és az ifjúsági mozgalmat végigkísé­rő jelenség — a KlSZ-szer- vezetek és úttörőcsapatok kö­zötti testvéri kapcsolat. A KISZ-es fiatalok segítik, tá­mogatják a pajtásokat- s az úttörők a lehetőségekhez mér­ten viszonozzák. Felvetődhet bennünk a kér­dés: ki segíti és támogatja a működő úttörőházakat, mely városok, falvak úttörőinek és kisdobosainak nyújtanak jó lehetőséget a szabad idő hasz­nos eltöltésére? Az úttörőház­ban nincs úttörőcsapat, csu­pán szakkörök, érdeklődési körök, az ide járó pajtások több úttörőcsapat tagjai. A balassagyarmati úttörőház­ban 20 szakkör működik, melyben a város csaknem minden úttörője és kisdobosa hetenként megfordul. — Van-e kapcsolatuk szo­cialista brigáddal, KlSZ-szer­vezettel — kérdezzük dr- Gu­lya Pálnétól, az úttörőház igazgatójától. — Ha az Egy üzem — egy iskola akciót említjük, nem tűnhet ki világosan, hogy út­törőháznak is lehet ilyen kap­csolata szocialista brigáddal- vállalattal, vagy üzemmel — mondja. — A városunkban működő fémipari vállalat Ba­lassi Bálint alapszervezete nem értelmezte a jelszót a szó szoros értelmében. Ügy gondolták, hogy ,-házunknak” is szüksége van némi segít­ségre. Felvettük velük a kap­csolatot. A következő kérdést már Filip Pálhoz, az alapszervezet titkárához intéztük: — Hogyan született meg az úttörőház támogatásának öt­lete? — Még októberben elhatá­rozásra jutottunk. hogy felvesszük a kapcsolatot a vá­rosi úttörőházzal. Fő célkitű­zésünk : társadalmi munkával segíteni a pajtások városi ott­honát. Kezdeti vállalásunk minimális volt. Ügy gondol­tuk, hogy konkrét dologgal kell előállnunk- mely igazi örömet szerez az úttörőknek. Addig csupán a „ház” rend- behozatalán, játékok kijaví­tásán fáradoztunk. A segítés új időszakát egy nagyon nép­szerű játék- a FLIPPER aján­dékozásával kezdtük. A vá­rosi úttörőkarácsom- rendez­vényén rövid műsort adtunk a pajtásoknak, amely sikert aratott. Itt érződött először igazán: kapcsolatunk testvéri, az úttörők szeretettel fogad­nak. — Ismét léptünk egyet az együttműködés útján — foly­tatja. — Széles körben elter­jedt az Edzett ifjúságért tö- megspormozgalom, melynek az úttörők is résztvevői. A mozgalom keretében 40 paj­tást szánkótúrára vittünk Ké­kestetőre. Tervezünk még négy gyalogtúrát erre a tanév­re a környékbeli erdőkbe- he­gyekbe, melyre minél több szakköri tagot szeretnénk el­vinni. A közeli Nyírjes erdei A gyermekek nemzetközi éve: 1979 Húszéves a CÍME A HARMINC ÉVVEL ezelőtt nyolc ország úttörő- és demokratikus gyermekszervezeteinek ve­zetői megbeszélést tartottak Csillebércen. Itt és akkor született a gondolat: önálló gyer­mekosztályt kellene létesíteni a DIVSZ-en belül. Egy évtized kellett ahhoz, hogy ebből a tervből valóság legyen. A, DÍVSZ végre­hajtó bizottsága 1958. február 15-i ülésén egyhangú határozatot hozott a CIMEA (gyermek- és serdülőkori mozgalmak nem­zetközi bizottsága) megalakításáról. Most, amikor a húszesztendős CIMEÁ-t köszönt­jük, arra kértük Alföldy Tádét, a nemzetkö­zi bizottság magyar főtitkárát, hogy foglal­ja össze, melyek voltak a CIMEA leglénye­gesebb célkitűzései az elmúlt két évtizedben. — Két alapvető, átfogó feladat megoldása szabott irányt munkánknak. Elsősorban a világ gyermekeinek jogaiért küzdöttünk. Szo­lidaritási akciókat szerveztünk azoknak a gyerekeknek a jogaiért, akiket hazájukban különböző módon veszélyeztettek. A ciprusi válság idején, egyebek között is­kolaszereket küldtünk a ciprusi gyerekek­nek. Hasonló akciókat szolidaritási heteket szerveztünk a chilei gyerekekért, a közel- keleti válság kiéleződésekor egészségügyi csomagokat küldtünk a palesztin gyerekek­nek, a vietnami háború alatt a vietnami gye­rekeknek próbáltunk segíteni. Ugyanakkor igyekeztünk összehangolni a különböző ha­ladó gyermekszervezetek munkáját. Nos. ennek a következetes tevékenységnek köszön­hető, hogy 1976-ban az ENSZ 31. közgyűlése úgy határozott hogy 1979-et a „Gyermekek nemzetközi évé”-nek nyilvánítja. Az elmúlt két évtized legfontosabb, hivatalos összegzé­sére a közeljövőben, február 23. és 26. kö­zött kerül sor Berlinben. Itt rendezik meg ugyanis a CIMEA V. kongresszusát, amely­nek központi témája éppen ennek a húsz évnek az értékelése lesz. — Milyen feladatok várnak a jubileum kapcsán a CIMEÁ-ra? — A legsürgősebb teendőnk, hogy a kubai VIT-en érdekes, változatos, színes gyermek- program is legyen. Az ifjúsági fesztivál gyermekműsorának — terveink szerint — két alapvető része lesz. Az egyik: létrehozzuk a gyermekbarátok klubját — felnőtteknek. Itt a különböző gyermekmozgalmak vezetői, pedagógusok, jogászok, orvosok vennének részt szemináriumokon, előadásokon, ame­lyeknek fő témája a gyermekek jogainak megvalósítási lehetőségei lenne. Ezen belül természetesen sók érdekes részletkérdés is napirendre kerül majd, így többek között például a környezetvédelem a szabad idő eltöltése, a gyermeksport. A másik: nemzet­közi gyermektábor lesz a Havannától mint­egy harminc kilométerre levő, húszezer gyer­mek befogadására alkalmas úttörőtáborban. — Milyen szerepet vállal a CIMEA a gyért mékek nemzetközi évének előkészítéséből? — Jövőre nagyszabású nemzetközi tanács­kozásokra, konferenciákra kerül sor. E ren­dezvények közül is kiemelkedik az Algériá­ban megrendezendő világkonferencia, amely­nek napirendjén ugyancsak a gyermekek jo­gaiért vívott küzdelem lehetőségei szerepel­nek. Szintén 1979-ben, Budapesten kerül sor annak a nemzetközi, kormányszintű fórum­nak az összehívására, amely a gyermekek jogainak konvencióját hivatott kidolgozni. Hazánkban egyébként erre a fórumra vala­mennyi társadalmi és tömegszervezet saját akcióprogramot dolgoz ki, amelyekben a ne­velés a tudatformálás kerül előtérbe. Ugyancsak a gyermekek nemzetközi évé­hez kapcsolódik, hogy a CIMEA nagy nem­zetközi tábort kíván szervezni 1979-ben. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnök­sége foglalkozik a gondolattal, hogy otthont ad a tábornak, a '.ónkai úttörőváros erre ki­válóan alkalmas lenne. Egyébként, úgy gon­doljuk, ezt a nemzetközi CIMEA-tábort ész­szerű időközönként érdemes lenne rendszere­sen létrehozni. — Mit remél a CIMEA jövőjétől? — Szeretnénk, ha akcióink, megmozdulá­saink segítenének orvosolni a bajokat. Sze­retném, ha a gyerekek jobban megismernék a CIMEA célkitűzéseit, hiszen ezek, például a nemzetközi szolidaritás, a barátság, a ta­nulás, a környezetvédelem, nemcsak gyer­mekkorunkban fontosak, hanem felnőtt éve­ikre is jó útravalót jelentenek. — Hazánkban egyre több CIMEA-klubot alapítanak az úttörők. A klubfoglalkozáso­kon közösen válaszolnak a hozzájuk érkezett levelekre, filmeket vetítenek lemezeket hall­gatnak, apró ajándékokat, fényképeket, bé­lyegeket, könyveket, képeslapokat küldenek külföldi barátaiknak. Szolnokon például a városi CIMEA-klubban 58 ország testvér­szervezetéről gyűjtenek anyagot a klub tag­jai. Több nyelven énekelnek, több külföldi táncot, játékot tanulnak meg. Már műsort is összeállítottak, külföldi versekből, ének­számokból, játékokból. A műsor címe: „Né­pek hazája, nagyvilág!” A SZOLNOKI KLUB néhány éve éppen a CIMEA-évfordúló tiszteletére alakult meg Talán a mostani évforduló is jó alkalmat kí­nál néhány klub megszületéséhez. Bocs Ferenc Meteoritnyomok a Földön Gigantikus meteoritok és a Föld egykori összeütközései­nek nyomait fedezték fel Uk­rajnában az Ukrán Tudomá­nyos Akadémia geológiai in­tézetének tudósai. A giganti­kus krátereket a mágneses anomáliák térképén jellemző vonásuk alapján azonosítot­ták. A jellemző vonás: a ne­hézségi erő hirtelen csökke­nése az egykori katasztrófák körzeteiben. A geológiai mé­rések során a kitört kőzetek félig lerombolt gyűrű alakú hullámait is felfedezték. A kutatók figyelmét különösen a 22 km átmérőjű kirovgrádi kráter vonzotta. Az anyag- vizsgálat kimutatta, hogy a meteorit 80 millió évvel ez­előtt hullott le, több száz mé­ter magas hullámot képezve. A kibocsátott energia egy két­millió megatonnás kapacitású robbanással volt egyenlő. tornapályáján sportdélutánt szervezünk a tavasszal, s sze­retnénk bevonni a pajtásokat a KISZ sportvetélkedőibe is. Jelenleg vasúti terepasztal és egy autópálya építésén dol­goznak a KISZ-esek, mely bizonyára .,sláger” lesz a gyermekeknek. Nagyon pon­tos, odaadó munkát igényel a játék készítése, de nem saj­nálják az időt. Társadalmi munkaóra-felajánlásunk­nak még a felét sem teljesí­tették, 120 az eddig végzett munkaóra. Dolgoznak tovább serényen. — A segítésre felfigyeltek vállalatunk más KlSZ-alap- szervezetei is. Ügy érezzük példát mutattunk társaink­nak. ..Közös célokért, közös tettekkel előre!” — hangzik a jelmondat, kapcsolatunknak ez a célja. Számunkra az úttö­rőkkel való kapcsolat és a közös munka mindennapi éle­tünk szerves része lett. Nem nagy szavak ezek! Az apró örömök mindig további lendü­letet, kedvet adnak a munka folytatásához, reméljük így lesz sokáig! — mondja. _________ V. I. Ú jszerű a vendéglátóipari eladók oktatásában, hogy nem­csak az ételek, italok kínálását, a különböző rendezvények, alkalmak szokásait, az asztalok terítését oktatják a diákok­nak, hanem főzni, sütni is tanulnak az ifjú szakemberek. Szakács- és cukrászismerctekliel univcrzálisabbak lehet­nek, a vendégek igényeit sokoldalúbban elégíthetik ki. Sal­gótarjánban. a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmun­kástanuló iskolában a legtehetségesebb diákok országos ver­senyre készülnek. Április 10-én, Nagykanizsán keli bizo­nyítaniuk a nógrádiak felkészültségét. Begyik Istvánné szakoktató irányítása meíett már készül a csapat — ké­pünkön — Bene Mária, Nagy Erzsébet és Bukrán Erzsébet, hogy étel- és siHeménykészíté'ber. terítésben, elméleti tu­dásban eredményesen szerepeljenek. — kj — | NÓGRÁD - 1978. febiuót 15., szerda •> j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents